Új Barázda, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-23 / 140. szám
1922 junius 83, péntek Ura 2 korona ma«Tr-»t. ív. évf. HO. »xám ELtrUEIVU ÁRU: »n. 400.- k«.^ Megjeleise hétf* kivételével mudeuaai* SSSfcV^‘ft^ÍIT«íUSá&^ i Korona"-"íwíeM«tím *ter »S££Eí,J«—’ ««-4®. «—* 08-88. *11* 140-71 Kereskedők és háziurak Mialatt Gaal Gaszton, az országgyűlésnek immár harmadszor megválasztott elnöke, eszmei magaslatra emelkedő, remek elnöki megnyitó beszédet mondott az országházban, azalatt Budapest boltjai be voltak zárva és az üzleti forgalom szünetelt. De a kereskedők nem a nemzetgyűlés megalakulásának tiszteletére zárták be a boltjaikat. Ők az ellen a terv ellen tiltakoztak ezzel a tüntetéssel, amely a háztulajdonosok rendelkezési jogát az üzlethelyiségekre nézve fel akarja szabadítani. Ez ellen a törekvés ellen az iparosok és kereskedők egységes frontot alkottak és a harcias tábor élére Vázsonyi Vilmos, a fővárosi demokraták egyik szeretve tisztelt képviselője állott. Így aztán, míg Gaal Gaszton a nemzetgyűlésen mondott lélekemelő szavakat, Vázsonyi képviselő úr a Vigadóban aratta babérait. Vázsonyi ezúttal is a tőle megszokott nagylelkűséggel boldogította a bérlőket a háztulajdonosok bőrére. Mikor pedig egy boldogtalan háztulajdonos felkiáltott, hogy ha már itt vagyunk, sajátítsuk ki rögtön a házakat, Vázsonyi fejedelmi gunyorral mondá, hogy bízzák csak rá a közbeszólót, ő majd „elintézi”. Megleckéztette azután a boldogtalan háztulajdonost, hogy hálát adhat az Istennek, mert mig a papirosvagyon nagy értékcsökkenést szenvedett, addig a házak értéke sokszorosan nőtt s igy a természetben egyedül a háztulajdonos a nyertes. A pompás ötletet természetesen megtapsolták, mi azonban nem tudunk ilyen fenntartás nélkül tapsolni a kitűnő Vázsonyinak. Mi nem felejtkezhetünk meg arról, hogy a boldog háztulajdonosok egy jelentékeny része a középosztály tagjaiból kerül ki, akiknek az a ház minden vagyonuk. Ennek a jövedelméből kellene megélnek. De mert a kötött lakbérek rendkívül kicsinyek az élet drágaságához képest, ezért egyáltalán nem irigyelhető a sorsuk. Ezzel szemben a kötött lakbérek előnyeit nagy számban élvezik olyanok, akik könyökig turkálnak a konjunktúrákban, akik nagy áruraktárak birtokában, óriási előnyt húznak az árak folytonos és gyakran megokolatlan emelkedéséből és mégis igazságosnak tartanák, hogy egy másik, esetleg szűkölködő embertársuk megkurtításával szerezzenek maguknak anyagi előnyt. Sok özvegy, vagy munkára képtelen, háztulajdonos, krumplilevesen tengődig, amíg a báló-üzletesek előkelő fürdőkbe utaznak. Azt mondják, adja el a házát a szűkölködő özvegy s mindjárt lesz pénze. Igen, adja el azt az ingatlant, amelybe életének talán minden keresményét befektette, adja el konjunktúra lovagoknak, ő maga pedig élje fel a pénzt s aztán menjen el koldulni?! Mégsem jól van ez igy! Méltányosnak kell lenni a nagylakbérek fizetésére képtelen kereskedők iránt, de meg kell védeni a lakbérekre utalt középosztály érdekeit is. Az az igazság, hogy nagy keresetű ember, kis jövedelmű ember rovására ne szerezhessen előnyt. Figyelembe kell venni tehát a felek vagyoni viszonyait, mielőtt a szociális igazság nevében ítéletet mondhatnánk. A földet igenis elvehetik a nagybirtokostól, de teljes kártérítés ellenében. És csakis a földmivelő kispolgár tarthat rá igényt, de hogy nem vehetik el a nagyvagyonnak és a konjunktúrázók számára, erről a nagytudományú Vázsonyi mégis csak megfeledkezett. Gaal , a sztorit megválasztották a nemzetgyűlés elnökévé Scitovszky Béla és Huszéin Károly a nemzetgyűlés alelnökei — A nemzetgyűlés harmadik ülése — Budapest, június 22. Apponyi Albert gróf korelnök negyed tizenegy órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Napirend előtt Nagy Ernő szólalt fel. A nemzetgyűlés keddi ülésén — úgymond — egy közbeszólásra olyan kifejezésre ragadtattam magam, ami nem parlamentáris és ezért most megkövetem a Házat. (Helyeslés.) A korelnök bejelenti, hogy tegnap Teleki Pál gróf és Szentpáli István képviselők beadták megbízólevelüket és még Varsányi Pál megbízólevele hiányzik. A házszabályok értelmében csak a Ház megalakulása után adhatja be megbízólevelét. Ezután az igazoló osztályok nevében az előadók beterjesztették jelentésüket. Az első osztály jelentését Szabó Sándor, a másodikét Rácz János, a harmadikét Prónay György báró, a negyedikét pedig Móser Ernő ismertette. Majd áttértek az elnökválasztásra és rövid szünet után megkezdődött a szavazatok leadása. A házszabályok értelmében a közjegyzők nyílt ülésen, az elnöki emelvényen számlálták össze a szavazatokat. A korelnök bejelentette, hogy összesen 185 szavazatot adtak le, ebből 145 szavazat esett Gaal Gasztonra, negyven képviselő pedig üres lappal szavazott. Ezek szerint Gaal Gasztont a nemzetgyűlés megválasztott elnökének jelentette ki. A választás eredményének kihirdetését az egész nemzetgyűlés viharos éljenzéssel és zajos tapssal fogadta. Újabb szünet után áttértek az alelnökök választására, összesen 160 szavazatot adtak le, ebből Scitovszky Bélára esett 135, Huszár Károlyra "108 szavazat, 21 szavazólap üres volt, négy pedig más képviselőre esett. A köretnek Scitovszky Béla és Huszár Károly képviselőket a nemzetgyűlés megválasztott alelnökeinek jelentettek. (Élénk éljenzés). Rövid szünet után hat jegyző és a háznagy megválasztása következett. A szavazatok összeszámlálása után az elnök kihirdette az eredményt. A nemzetgyűlés jegyzőivé választották : Bartos János, Bodó János, Forgács Miklós, Héjj Imre, Perlaky György és Petrovics György képviselőket. Háznagy Karafiáth Jenő lett, aki 136 szavazatot kapott, Kállay Tamásra 20 szavazat esett. A korelnök ezután köszönetet mondott a körjegyzőknek és a Ház tisztviselői karának, amely lelkes munkával támogatta korelnöki működését. Apponyi Albert gróf az ülést öt percre felfüggesztette és elhagyta az elnöki emelvényt. Gaal Gaszton elnöki székfoglalója Gaal Gaszton, az új nemzetgyűlés megválasztott elnöke, a képviselők zajos éljenzése és tapsa között elfoglalta az elnöki széket és a következő beszédet mondotta: —■ Tisztelt Nemzetgyűlés! Mély meghatottsággal jelenek meg itt e helyen, hogy az elnöki széket, amelybe az önök megtisztelő és gyengéim iránt elnéző bizalma immár harmadízben emelt, elfogadjam. Az első szó e helyen , a köszönet és a hála szava legyen úgy a magam, mint megválasztott tiszttársaim nevében s az az ígéret, hogy iparkodni fogunk a tisztünkkel járó feladatoknak férfias kötelességtudással megfelelni. — Előrejelzem, nem kívánom az önök türelmét próbára tenni, a nemzetgyűlés idejét hosszabb időre igénybe venni, de egy-kár szükséges kijelentés elől — én pedig a legteljesebb összhangban elnöktársaimmal — nem zárkózhattam el.- Kijelentem mindenekelőtt, hogy a tanácskozást a múlt nemzetgyűlésen módosított és ideiglenesen elfogadott 1908-as házszabályok alkalmazásával fogjuk vezetni mindaddig, amíg a nemzetgyűlés e tekintetben másként nem intézkedik. Kijelentem, hogy a házszabályok alkalmazásával a legliberálisabbnak ,kívánunk eljárni .(Élénk helyeslés.) A vélemények lehető legszabadabb megnyilvánulása minden nemzet törvényhozásának kimagasló érdeke. Ez, ameddig a házszabályok rendelkezésein bele marad, a törvényalkotó munkát szolgálja s nemcsak, hogy korlátozni nem kívánjuk, hanem el vagyunk tökélve, hogy bármely irányból történnék ezzel szemben kísérlet, vagy jelentkeznék türelmetlenség, annak szabadságát pro és kontra a legmesszebbmenőleg megvédelmezni. (Élénk éljenzés és taps.) — E tekintetben nemcsak a házszabályok írott rendelkezéseit kívánjuk tekintetbe venni, hanem hangsúlyozom, hogy kétes vagy eltérő felfogások között az elnöki belátás lesz hivatva dönteni. Érvényesíteni kívánjuk a házszabályok szelleméből folyó vagy e gyakorlat által szentesített minden hagyományt, szóval kötelezőnek ismerjük el magunkra nézve a parlamentáris elvnek magasabb etikai törvényeit akkor is, ha nem is volnának kódexbe foglalva. (Helyeslés.) H így kívánjuk legjobban biztosítani a nemzetgyűlés törvényhozói működését, amelynek zavartalansága a nemzet legvitálisabb érdeke, amelyet sem egyesük, sem frakciók vagy pártok játéklabdájává válni nem engedhetünk. (Élénk tetszés és taps.) Itt kell kitérni a házszabályok 258. szakaszának értelmezésére, amelynek a tartós rendzavarással szemben való rögtöni intézkedésről rendelkező részei több ízben is alkották, vita és értelmezék tárgyát. Erre vonatkozóan férfias nyíltsággal jelentem ki, hogy magam részéről Návay volt elnök úrnak értelmezését osztom és alkalmazom, amennyiben e szakasznak alkalmazása a parlamenti alkotó munka védelmében elkerülhetetlennek mutatkoznék. (Helyeslés.) De a tanácskozások szorosan vett vezetésén s adminisztratív kötelességeink teljesítéséin kívül azok elől a feladatok elől sem zárkózhatunk el, amelyek a parlamenti pártok közötti barátságos érintkezésnek, megértésnek terén esetleg felmerülnek, amelyekkel szemben az elnökség közvetítése hagyományos szokásokon alapul. — Amennyiben az egyes pártok közreműködésünket óhajtanák, rendelkezésükre állam mindenkor kötelességünknek ismerjük. — Általában kijelentem, hogy teljes tudatában vagyunk azoknak a súlyos kötelességeknek, amelyek reánk, a nemzetgyűlés elnökségére várnak. Az ország sivár helyzete, amelybe a háború, a forradalom, a bolsevizmus gazdálkodása és mindezek betetőzéséül ellenségeink kegyetlensége, bosszúvágya és kapzsisága döntötte, óriási erőfeszítéseket és a civilizált nemzetek megszokott és jogos életigényeiről való lemondást kényszerítenek a nemzet minden rétegére. Az ezekből fennálló elkeseredés és bizonytalanság nálunk is fogékonnyá tette a nemzet bizonyos rétegeit az Isten- és nemzettagadó destrukció lelketlen izgatásainak befogadására. Mindezekkel szemben a nemzetfenntartó öröknek, a hazafiasan érző társadalmi rétegeknek, a polgári erényekben kimagasló, a szenvedőkkel együttérző, erős szociális érzéstől áthatott minden osztály- és pártönzéstől mentesis a haza és a társadalom iránt minden áldozatra kész konstruktív együttműködésre van szükség, amelynek törvényes inkarnációja a nemzet választott képviselőinek gyülekezete, a nemzetgyűlés kell hogy legyen. Bízom abban, hogy a lesújtottságunkban a nemzet választottjai rátalálnak hivatottságukra, ráeszmélnek kötelességükre és az ország rendkívül súlyos helyzetében társadalmi, felekezeti és pártkülönbség nélkül testvéries szerzetben tudnak egybeforrni törvényhozói működésük gyakorlásában a haza szolgálatában, eltiport nemzetünk tál#* ráállításában. (Élénk helyeslés). — Bizton számítva e téren a nes*