Új Barázda, 1922. július (4. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-19 / 161. szám
■ 2 mány terveit, szándékait alátámasztani. A költségvetési hiányt meg kell szüntetni, de nem külföldi kölcsönnel, amely ezek pillanatnyilag segít, hanem az egész vonalon keresztülvitt takarékossággal. Elismeréssel adózom a tisztviselők munkájának, de a tisztviselők számát apasztani kell. Meggyőződésem szerint elhelyezésüket illetőleg számíthatunk elsősorban a hazafias társadalomra. A nyugdíjas tiszteket épp úgy kell elbírálni, mint a köztisztviselőket. A könnyelmű élet ellen Annyi könnyelműséget, annyi jólétet, annyi szép cipőt, mulatozást még békeidőben sem láttunk, mint most. Ez nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is úgy van (igaz!) Elvették országunk kétharmadát és az egész földet pirosra lehetnek festeni hőseink vérével. Ennél nagyobb katasztrófát nem ismerek s ezért nálunk nincs hely vigasságnak. (Általános helyeslés.) Teljesíteni kell mindenkinek az állammal szemben kötelességét és mindenkinek vérébe kell, hogy átmenjen, hogy az adóeltitkolás becstelen dolog. A bevételeket fokozni kell. Menjen el a kormány a teherviselés legszélsőbb határáig, de egy lépéssel se tovább, mert különben kiüti kezünkből a munkaeszközt. Az adóztatás az egyenlő teherviselés elvén épüljön fel. A pénzügyminiszter, nagyon helyesen, nem akarja a fedezetlen államjegyeket szaporítani, mert az csak a valutát rontja. Baj, hogy a pénzintézetek nem adnak hitelt s ezért pénzszűke van, amely a forgalmat akasztja, de ezt nem a pénz szaporításával, hanem hat hónapra szóló kamatos pénztárjegyek forgalomba hozatalával kell megszüntetni. A kiviteli engedélyek rendszerét el kell törölni. (Taps minden oldalon.) A nyugodt légkör alapfeltétele a keresztény erkölcsi gondolat és a feltétlen nemzeti érzés. (Taps és helyeslés.) A nemzeti érzés az, amely csak magyar hazát ismer, amely csak azért lelkesedik, ami magyar és amelynek a sirkant is csak azért könnyű, mert magyar földből hántolják. " (Úgy van! Taps. Nemcsak a munkát, a munkást is meg kell becsülni, mert azok is állampolgárok. De a magyar munkásoktól is meg kell követelni a nemzeti érzést (Ügy van!) és azt, hogy külső jelvényekkel se hívják ki maguk ellen a közérzületet. A price-fehér-zöld jelvény A szociáldemokraták felé fordulva ezeket mondja: Méltóztassanak elhinni, ha az annyi szomorú emléket felidéző piros szín mellé oda tennék a békét hirdető fehér , a reményt jelképező zöld színeket is (Általános helyeslés), egy olyan kitűnő jelvény lenne abból, amely minden magyar ember előtt kedves (Helyeslés) és meg vagyok győződve arról is, hogy ez nemzetközi kapcsolataiknak nem ártana. A kormány iránt bizalommal viseltetem, ezért a felhatalmazást megszavazom. (Élénk helyeslés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Utána Szeder Ferenc szociáldemokrata állott fel szólásra és hosszasan foglalkozott a földreform kérdésével. Ha a bolsevizmus nem jön közbe — úgymond — most egészen másképpen állanánk a földreformmal. A földadót aranyparitásra kell emelni. Majd a választási kérdésekről szólt és, beszédjét a tanácskozási idő elteltével csak az elnök figyelmeztetésére fejezte be. Rakovszky Iván belügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be a vármegyei alkalmazottak létszámának a szabályozásáról, továbbá a városok fejlesztéséről, valamint a községi, közjegyzői és segédjegyzői javadalmazásról szóló törvények módosításáról. A Ház a javaslatokat az illetékes bizottságok elé utalta Az ülés milliárd órakor ért véget. Legközelebbi ülés holnap, szerdán, délelőtt tíz órakor. A Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt közgazdasági és szociális bizottsága ma este hat órakor Korányi Frigyes báró elnöklésével ülést tartott, amelyen megjelentek Kállay Tibor pénzügyminiszter, nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter, Daruváry Géza igazságügyminiszter, továbbá Mayer János volt földmivelésügyi miniszter is. Az ülésen Kállay Tibor pénzügyminiszter kifejtette adózási programmját. A jelenleg fennálló sokféle adóztatás helyett visszatérni kíván a békebeli négy adóhoz és pedig a föld-, a ház-, a kereseti és a társulati adóhoz. Az ezeken kívül fennálló minden egyéb adót eltörli. A pénzügyminiszter kiemelte a községi adózás kérdésének fontosságát. Itt jelenleg lehetetlenül sokféle adózással kell számolni. Ezeknek a rendszerét — amint az állami adók rendszerével teljesen tisztában lesznek — az állami alaptörvényeknek szem előtt tartásával át fogja alakítani és ezeknek alapján készülne a jövedelemadó. Ezek után áttért az egyes javaslatoknak ismertetésére A földadó a kataszteri jövedelem alapján annak 20 százalékában van megállapítva. Ezt 1920-ban felemelték a tízszeresére és még ma is ez szerepel. Tekintettel arra, hogy a bérleteket a legutóbbi időben kizáróan gabonában kötötték meg és a búza mint értékmérő szerepelt, most ezen az alapon kívánja az adóztatást végrehajtani. Ha a múlt idők gabonaárait nézzük, ez átlagbani húsz korona. Ezen átlagszámításból kapunk egy kulcsot, amely azt jelenti, hogy minden adókorona egy kilogramm búzának felel meg. Ezzel a földadó kérdése elintézést nyert. Második a házadó kérdése. A házakat már eddig is meglehetősen erősen adóztatták meg. Az adókulcsok a házjövedelemnek nagy részét felemésztik. Ezért egyszerűsíteni kívánják az adó kivetését és lehetőleg mellőzni mindent, ami formaszerű és kevesebb gyakorlati jelentőséggel bír. A házkataszter további vezetését meg fogják szüntetni. Most lakószobák száma szerint vetik ki az adót, minden tekintet nélkül arra, hogy az illető helyiség vagy ház vagy épület micsoda haszonértéket képvisel. A pénzügyminiszter ezzel szemben a bérértéket kívánja felvenni, ami lényegében nagyobb változást nem is idézne elő. A harmadik a kereseti adó, amely jelenleg négy osztályra tagozódik. Ezt a négy osztályt megszüntetik és a kereseti adónak a mértékét a jelenlegi lehetetlenül magas kulcsokról leszállítják és maximálisan 5—10 százalék között állapítják meg. Tíz százalékot csak külön engedély alapján lehet kivetni az egyes községekre. A kereseti adót tudniillik átengedni kívánja a községi háztartások céljaira, itt különbséget kíván tenni azok között, akik szabadkereset és akik fixfizetésből élnek. A fixfizetésekre olyan kulcsot állapítnak meg , amely heti, illetve havi keresetet ven számításba és aszerint emelkedik. Ez az emelkedés igen lassú volna az alsó fokozatban, amíg az öt százalékot eléri. A kereseti adó megállapítását és beszedését is megreformálja. A pénzügyminiszter végül a társulati adójavaslattal foglalkozott. Itt is, mint a kereseti adónál az eddig fennálló adónemeket összeolvasztani akarja. Ennek az adónak az egységes kulcsa 16—30 százalékig fog terjedni, jelenleg az adókulcs meglehetősen magas, különösen azoknál a társulatoknál, amelyek hadinyereségtöbbletre is számíthatnak. Az adóalap ma legtöbbször eltér az illető társaságnál vagy vállalatnál jelentkező tényleges jövedelemtől. Ezt megszüntetik a törvényben és a valóságos jövedelem megadóztatására törekszenek. Ehez képest gondoskodni fog arról, hogy az adóalapok a valóságos jövedelemnek megfelelő összegét tüntessék fel. A titkos tartalékokat is akarja bevonni az adóalapba és ez a múlttal szemben jelentékeny újítást jelent. A társulati adózásba bevonja továbbá a betéti és közkereseti társaságokat is. A pénzügyminiszter előadása után Gaal Gaszton, Szily Tamás, Bíró Pál, Sartos Andor, Csontos Imre, Prónay György báró és Scitovszky Béla szóltak az ismertetéshez. Felszólalásaik után Kállay pénzügyminiszter újból öszszefoglalta az adójavaslatok ismertetése során előadott fejtegetéseit, amelyeket a bizottság általában megelégedéssel vett tudomásul. A pénzügyminiszter szólott még a háborús vagyonok megadóztatásáról is. Az erre vonatkozóan meghozott törvényt végre fogják hajtani, mert eddig a pénzügyigazgatóságok más téren voltak elfoglalva és ezért késtek a javaslatatól. Végül szólott még s háborúban részt nem vettek megadóztatásáról, amely eddig csak azért maradt el, mert az adminisztráció nem volt kellően kiépítve. A bizottság esti háromnegyed 10 órakor félbeszakította a tárgyalást. A pénzügyminiszter a földadójavaslatról Kállay Tibor pénzügyminiszter az értekezlet után a következőket mondotta munkatársunknak: — A földadó reformjáról szóló javaslatot az indemnitás általános vitájának befejezése után terjesztem be a nemzetgyűlésen. A sajtó egy részében a készülő adójavaslatokról már részletes ismertetés jelent meg. Ez azonban csak egy tervezetre vonatkozott, amely azóta módosult, mert a törvénytervezeteket többször átdolgozzuk és a Ház elé már törvényjavaslat formájában kerülnek. A sajtó képviselőit legközelebb a pénzügyminisztériumban értekezletre hívom össze és ekkor ismertetem előttük az adójavaslakatat. Másfélmillió mázsa bűzét várnak a földadóból Gaál Gaszton és Szily Tamás felszólalásuk során hangsúlyozták, hogy az államnak mai nehéz pénzügyi helyzetébe segítségre van szükség és ezért a földadó javaslatot meg kell szavazni. Amikor a földadót az aranyparitás másfélszeresében, vagyis tulajdonképpen a régi kétszázötvenszeresében állapítják meg, az összes jövedelmi forrásokat hasonlóan kell megadóztatni. Bíró Pél kérdésére a pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy számítása szerint másfél millió mázsa buzit fog hozni a földadó. Gaal Gaszton kérte, hogy az általános jövedelmi adónál a mostani létminimumot emeljék fel tízezer koronáról ötvenezerre. A miniszterelnök könnyebben megbetegedett Bethlen István gróf miniszterelnök könnyebben megbetegedett és ezért ma nem mehetet hivataba és nem vehetett részt sem a nemzetgyűlésen, sem pedig a kisgazdapárt értekezletén. Választási mozgalom A dorozsmai kerületben, ahol a kisgazda párt hivatalos jelöltje, Eckhardt Tibor sajtófőnök, a választás nem tesz egyhangú. Óhegyi dr. (Rassay-párti) a szükséges aláírásokat úgy tudta megszerezni, hogy a visszalépett kisgazdapárti önjelöltnek, Szélnek a pártja, a demokratákkal és szocialistákkal együtt most Óhegyit támogatja. Ennek ellenére is küzdelem alig lesz, mert a kerületben levő 4160 választópolgár közül eddig 2348 írta alá Eckhardt Tibor ivét, akinek megválasztása tehát teljesen bizonyosra vehető. A földet hazaalapon fogják megadóztatni Minden adókorona egy kilogramm búzának felel meg A házadónál a bérértéket veszik alapul — A kereseti adók magas kulcsát leszállítják — Megkezdik a háborús vagyonok megadóztatásáról szóló törvény végrehajtását — Sor kerül a háborúban részt nem vettek megadóztatására is — Kállay Tibor pénzügyminiszter a kisgazdapártban ismertette adójavaslatait — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — ÚJBABAP, 1992. július 19, szerda A nullásliszt kivitelének szabályozása A földmivelésügyi miniszter rendeletileg szabályozta a nullásliszt kivitelét. A rendelet szerint a búzaőrlemények közül csakis a mindenkori budapesti tőzsdei liszttípusnak megfelelő nullásliszt, illetve búzadara szállítható ki iráni külföldre, megfelelő zsákjeggyel és fémzárral ellátva. A minden malom, kereskedő, valamint termelő az általa kereskedelmi célokra megőrölt búza alapján őrlési adó címen beszolgáltatott búzamennyiség minden egyes métermázsája után további rendelkezésig három métermázsa nullás liszt kivitelére jogosult. Az őrlési adó címén befolyt búza beszolgáltatásával a malom, illetőleg kereskedő vagy termelő a kivitelre való jogot megszerezte. A kiviteli illeték fejében járó búza beszolgáltatása után elnyert kiviteli engedélyeket a gazdasági év végéig, vagyis 1923 július 31-éig terjedő hatállyal adják ki. A pénzügyminiszter rendelte értelmében a búzából készült nullásliszt és búzadara kivitele alkalmával fizetendő kiviteli illetéket természetben kell leróni. A kivitelre kerülő búzanullásliszt és búzadara minden métermázsája után teltsúly szerint 55 kilogramm a tőzsdei szokványoknak megfelelő fajsúlyú, kétszázaiknál több idegen keveréket nem tartalmazó egészséges búza szolgáltatandó be az államkincstárnak. Dollártolvaj telefonossá Kétszázötven dollárral károsított meg egy mentőorvcst Csemna Imre dr. budapesti orvos Newyorkban élő szüleitől 250 dollár kapott, hogy hozzájuk kiutazzon. Csena a dollárokat nevére való átutalás céljából átadta egy ismerősének, Roboz Aladárné, született Dávid Erzsébet telefonkezelőnőnek, ki az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár telefonkezelőnője. Amikor az orvos visszakérte a dollárokat, kiderült, hogy Robozné azokat saját céljaira fordította. Az orvos feljelentésére a főkapitányságon néhány nappal ezelőtt őrizetbe vették Roboznét, mire lefizetett 40.000 koronát, s megígérte, hogy a többi kárösszeget is megtéríti. Ennek alapján szabadlábra helyezték, de nem fizetett, hanem a Rákospalota Eötvös utca 55. szám alatti lakásáról megszökött. A vizsgálóbíró által elrendelt bűnügyi zárlat is eredménytelen volt, mire a detektívek az asszonyt előállították és Bartha rendőrtanácsos letartóztatásba helyezte. Holnap átkisérik az ügyészségre. ZSÁS ÉS PONTVA ! TIUfon! S5—92 NAGELADOLF ! 80—88 V. Arany János-u. 10 104-40 Távirat! dm: NAVELA