Új Barázda, 1922. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-19 / 161. szám

■ 2 mány terveit, szándékait alátámasztani. A költségvetési hiányt meg kell szün­tetni, de nem külföldi kölcsönnel, amely ezek pillanatnyilag segít, hanem az egész vonalon keresztülvitt takarékos­sággal. Elismeréssel adózom a tisztvise­lők munkájának, de a tisztviselők szá­mát apasztani kell. Meggyőződésem sze­rint elhelyezésüket illetőleg számítha­tunk elsősorban a hazafias társadalomra. A nyugdíjas tiszteket épp úgy kell el­bírálni, mint a köztisztviselőket. A könnyelmű élet ellen Annyi könnyelműséget, annyi jólétet, annyi szép cipőt, mulatozást még bé­keidőben sem láttunk, mint most. Ez nemcsak a fővárosban, hanem a vi­déken is úgy van (igaz!) Elvették or­szágunk kétharmadát és az egész föl­det pirosra lehetnek festeni hőseink vérével. Ennél nagyobb katasztrófát nem ismerek s ezért nálunk nincs hely vigasságnak. (Általános helyeslés.) Teljesíteni­ kell mindenkinek az állammal szemben kö­telességét és mindenkinek vérébe kell, hogy átmenjen, hogy az adóeltitkolás becstelen dolog. A bevételeket fokozni kell. Menjen el a kormány a teherviselés legszélsőbb határáig, de egy lépéssel se tovább, mert különben kiüti kezünkből a munka­eszközt. Az adóztatás az egyenlő teher­viselés elvén épüljön fel. A pénzügyminiszter, nagyon helyesen, nem akarja a fedezetlen államjegye­ket szaporítani, mert az csak a valutát rontja. Baj, hogy a pénzintézetek nem adnak hitelt s ezért pénzszűke van, amely a forgalmat akasztja, de ezt nem a pénz szaporításával, hanem hat hónapra szóló kamatos pénztárjegyek forgalomba hozata­lával kell megszüntetni. A kiviteli engedélyek rendszerét el kell törölni. (Taps minden oldalon.) A nyu­godt légkör alapfeltétele a keresztény erkölcsi gondolat és a feltétlen nem­zeti érzés. (Taps és helyeslés.) A nem­zeti érzés az, amely csak magyar ha­zát ismer, amely csak azért lelkese­dik, ami magyar és amelynek a sir­­kant is csak azért könnyű, mert ma­gyar földből hántolják. " (Úgy van! Taps.­ Nemcsak a munkát, a munkást is meg kell becsülni, mert azok is állam­polgárok. De a magyar munkásoktól is meg kell követelni a nemzeti ér­zést (Ügy van!) és azt, hogy külső jelvényekkel se hívják ki maguk ellen a közérzü­letet. A price-fehér-zöld jelvény A szociáldemokraták felé fordulva ezeket mondja: Méltóztassanak elhinni, ha az annyi szomorú emléket felidéző piros szín mellé oda tennék a békét hirdető fehér , a reményt jelképező zöld színeket is (Általános helyeslés), egy olyan kitűnő jelvény lenne abból, amely minden ma­gyar ember előtt kedves (Helyeslés) és meg vagyok győződve arról is, hogy ez nemzetközi kapcsolataikn­ak nem ár­tana. A kormány iránt bizalommal visel­tetem, ezért a felhatalmazást megsza­vazom. (Élénk helyeslés és taps. A szó­nokot számosan ü­dvözlik.) Utána Szeder Ferenc szociáldemokrata állott fel szólásra és hosszasan foglalko­zott a földreform kérdésével. Ha a bolse­­vizmus nem jön közbe — úgymond — most egészen másképpen állanánk a föld­reformmal. A földadót aranyparitásra kell emelni. Majd a választási kérdésekről szólt és, beszédjét a tanácskozási idő el­teltével csak az elnök figyelmeztetésére fe­jezte be. Rakovszky Iván belügyminiszter törvény­­javaslatot terjesztett be a vármegyei alkalmazottak létszámá­nak a szabályozásáról, továbbá a városok fejlesztéséről, valamint a községi, közjegyzői és segédjegy­­zői javadalmazásról szóló törvé­nyek módosításáról. A Ház a javaslatokat az illetékes bizott­ságok elé utalta Az ülés milliárd­ órakor ért véget. Leg­közelebbi ülés holnap, szerdán, délelőtt tíz órakor. A Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt közgazdasági és szociális bizottsága ma este hat órakor Korányi Frigyes báró elnöklésével ülést tartott, amelyen megjelentek Kállay Tibor pénz­ügyminiszter, nagyatádi Szabó István föld­­mivelésügyi miniszter, Daruváry Géza igazságügyminiszter, továbbá Mayer János volt földmivelésügyi miniszter is. Az ülésen Kállay Tibor pénzügyminiszter kifejtette adózási programmját. A jelenleg fennálló sokféle adóz­tatás helyett visszatérni kíván a békebeli négy adóhoz és pedig a föld-, a ház-, a kereseti és a tár­sulati adóhoz. Az ezeken kívül fennálló minden egyéb adót eltörli. A pénzügyminiszter kiemelte a községi adózás kérdésének fontosságát. Itt jelenleg lehetetlenül sokféle adózással kell szá­molni. Ezeknek a rendszerét — amint az állami adók rendszerével teljesen tisztában lesznek — az állami alaptörvényeknek szem előtt tartásával át fogja alakítani és ezeknek alapján készülne a jövedelemadó. Ezek után áttért az egyes javaslatoknak ismertetésére A földadó a kataszteri jövedelem alapján annak 20 százalékában van­­ megállapítva. Ezt 1920-­ban felemelték a tízszeresére és még ma is ez szerepel. Tekintettel arra, hogy a bérleteket a legutóbbi időben ki­záróan gabonában kötötték meg és a búza mint értékmérő szerepelt, most ezen az alapon kívánja az adóztatást végrehajtani. Ha a múlt idők gabonaárait nézzük, ez átlagbani húsz korona. Ezen átlagszámítás­ból kapunk egy kulcsot, amely azt jelenti, hogy minden adókorona egy kilogramm búzának felel meg. Ezzel a földadó kérdése elintézést nyert. Második a házadó kérdése. A házakat már eddig is meglehetősen erősen adóz­tatták meg. Az adókulcsok a házjöve­delemnek nagy részét felemésztik. Ezért egyszerűsíteni kívánják az adó kivetését és lehetőleg mellőzni mindent, ami for­­maszerű és kevesebb gyakorlati jelen­tőséggel bír. A házkataszter további vezetését meg fogják szüntetni. Most lakószobák száma szerint vetik ki az adót, minden tekintet nélkül arra, hogy az illető helyiség vagy ház vagy épület micsoda haszonértéket képvisel. A pénzügyminiszter ezzel szemben a bér­értéket kívánja felvenni, ami lénye­gében nagyobb változást nem is idézne elő. A harmadik a kereseti adó, amely jelenleg négy osztályra tagozódik. Ezt a négy osztályt megszüntetik és a ke­reseti adónak a mértékét a jelenlegi lehetetlenül magas kulcsokról leszállít­ják és maximálisan 5—10 százalék kö­zött­­ állapítják meg. Tíz százalékot csak külön engedély alapján lehet kivetni az egyes községekre. A kereseti adót tudniillik átengedni kívánja a községi háztartások cél­jaira, itt különbséget kíván tenni azok között, akik szabadkereset és akik fixfizetés­­ből élnek. A fixfizetésekre olyan kul­csot állapí­tnak meg , amely heti, illetve havi keresetet ven számításba és asze­rint emelkedik. Ez az emelkedés igen lassú volna az alsó fokozatban, amíg az öt százalékot eléri. A kereseti adó megállapítását és beszedését is megre­formálja. A pénzügyminiszter végül a társu­lati adójavaslattal foglalkozott. Itt is, mint a kereseti adónál az eddig fenn­álló adónemeket össz­eolvasztani akarja. Ennek az adónak az egységes kulcsa 16—30 százalékig fog terjedni, jelen­leg az adókulcs meglehetősen magas, különösen azoknál a társulatoknál, a­melyek hadinyereségtöbbletre is számít­hatnak. Az adóalap ma legtöbbször el­tér az illető társaságnál vagy vállalat­nál jelentkező tényleges jövedelemtől. Ezt megszüntetik a törvényben és a valóságos jövedelem megadóz­tatására törekszenek. Ehez képest gondoskodni fog arról, hogy az adóalapok a valóságos jöve­delemnek megfelelő összegét tüntessék fel. A titkos tartalékokat is akarja be­vonni az adóalapba és ez a múlttal szemben jelentékeny újítást jelent. A társulati adózásba bevonja továbbá a betéti és közkereseti társaságokat is. A pénzügyminiszter előadása után Gaal Gaszton, Szily Tamás, Bíró Pál, Sar­­t­os Andor, Csontos Imre, Prónay György báró és Scitovszky Béla szól­tak az ismertetéshez. Felszólalásaik után Kállay pénzügyminiszter újból ösz­­szefoglalta az adójavaslatok ismertetése során előadott fejtegetéseit, amelyeket a bizottság általában megelégedéssel vett tudomásul. A pénzügyminiszter szó­lott még a háborús vagyonok megadóztatá­sáról is. Az erre vonatkozóan meghozott tör­vényt végre fogják hajtani, mert eddig a pénzügyigazgatóságok más téren voltak elfoglalva és ezért késtek a javaslata­tól. Végül szólott még s háborúban részt nem vettek meg­adóztatásáról, amely eddig csak azért maradt el, mert az adminisztráció nem volt kel­lően kiépítve. A bizottság esti három­negyed 10 órakor félbeszakította a tárgyalást. A pénzügyminiszter a földadójavaslatról Kállay Tibor pénzügyminiszter az érte­kezlet után a következőket mondotta munkatársunknak: — A földadó reformjáról szóló javaslatot az indemnitás általános vitájának befeje­zése után terjesztem be a nemzetgyűlésen. A sajtó egy részében a készülő adójavas­­latokról már részletes ismertetés jelent meg. Ez azonban csak egy tervezetre vo­natkozott, amely azóta módosult, mert a törvénytervezeteket többször átdolgozzuk és a Ház elé már törvényjavaslat formá­jában kerülnek.­­ A sajtó képviselőit legközelebb a pénzügyminisztériumban értekezletre hí­­vom össze és ekkor ismertetem előttük az adójavaslakatat. Másfélmillió mázsa bűzét várnak a földadóból Gaál Gaszton és Szily Tamás felszóla­lásuk során hangsúlyozták, hogy az állam­nak mai nehéz pénzügyi helyzetébe segít­ségre van szükség és ezért a földadó javaslatot meg kell szavazni. Amikor a földadót az aranyparitás másfélsze­resében, vagyis tulajdonképpen a régi kétszázötvenszeresében állapítják meg, az összes jövedelmi forrásokat hason­lóan kell megadóztatni. Bíró Pél kér­désére a pénzügyminiszter azt vála­szolta, hogy számítása szerint másfél millió mázsa buzit fog hozni a föld­adó. Gaal Gaszton kérte, hogy az álta­lános jövedelmi adónál a mostani lét­minimumot emeljék fel tízezer koroná­ról ötvenezerre. A miniszterelnök könnyebben megbetegedett Bethlen István gróf miniszterelnök könnyebben megbetegedett és ezért ma nem mehetet hivataba és nem vehetett részt sem a nemzetgyűlésen, sem pedig a kis­gazdapárt értekezletén. Választási mozgalom A dorozsmai kerületben, ahol a kisgazda párt hivatalos jelöltje, Eckhardt Tibor sajtófőnök, a választás nem tesz egyhangú. Óhegyi dr. (Rassay-párti) a szükséges aláírásokat úgy tudta megszerezni, hogy a visszalépett kisgazdapárti önjelöltnek, Szélnek a pártja, a demokratákkal és szo­cialistákkal együtt most Óhegyit támogatja. Ennek ellenére is küzdelem alig lesz, mert a kerületben levő 4160 választópolgár kö­zül eddig 2348 írta alá Eckhardt Tibor ivét, akinek megválasztása tehát teljesen bizonyosra vehető. A földet hazaalapon fogják megadóztatni Minden adókorona egy kilogramm búzának felel meg A házadónál a bérértéket veszik alapul — A kereseti adók magas kulcsát leszállítják — Megkezdik a hábo­rús vagyonok megadóztatásáról szóló törvény végre­hajtását — Sor kerül a háborúban részt nem vettek megadóztatására is — Kállay Tibor pénzügyminiszter a kisgazdapártban ismertette adójavaslatait — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — ÚJBABA­P, 1992. július 19, szerda A nullásliszt kivitelének szabályozása A földmivelésügyi miniszter rende­letileg szabályozta a nullásliszt kivite­lét. A rendelet szerint a búzaőrlemé­­nyek közül csakis a mindenkori budapesti tőzsdei liszttípusnak meg­felelő nullásliszt, illetve búzadara szállítható ki iráni külföldre, megfelelő zsákjeggyel és fémzárral ellátva. A min­­den malom, kereskedő, valamint ter­melő az általa kereskedelmi célokra megőrölt búza alapján őrlési adó címen beszolgáltatott búzamennyiség minden egyes métermázsája után további rendelkezésig három méter­mázsa nullás liszt kivitelére jogosult. Az őrlési adó címén befolyt búza be­szolgáltatásával a malom, illetőleg kereskedő vagy termelő a kivitelre való jogot megszerezte. A kiviteli ille­ték fejében járó búza beszolgáltatása után elnyert kiviteli engedélyeket a gazdasági év végéig, vagyis 1923 július 31-éig terjedő hatállyal adják ki. A pénzügyminiszter rendelte értel­mében a búzából készült nullásliszt és búzadara kivitele alkalmával fize­tendő kiviteli illetéket természetben kell leróni. A kivitelre kerülő búza­­nullásliszt és búzadara minden méter­mázsája után teltsúly szerint 55 kilo­gramm a tőzsdei szokványoknak megfelelő fajsúlyú, kétszázaiknál több idegen keveréket nem tartalmazó egészséges búza szolgáltatandó be az államkincstárnak. Dollártolvaj telefonossá Kétszázötven dollárral károsított meg egy mentőorvcst Csemna Imre dr. budapesti orvos Newyorkban élő szüleitől 250 dollár kapott, hogy hozzájuk kiutazzon. Csen­a a dollárokat nevére való átutalás céljá­ból átadta egy ismerősének, Roboz Ala­dárné, született Dávid Erzsébet telefon­­kezelőnőnek, ki az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár telefonkezelőnője. Ami­kor az orvos visszakérte a dollárokat, kiderült, hogy Robozné azokat saját céljaira fordította. Az orvos feljelenté­sére a főkapitányságon néhány nappal ezelőtt őrizetbe vették Roboznét, mire lefizetett 40.000 koronát, s megígérte, hogy a többi kárösszeget is megtéríti. Ennek alapján szabadlábra helyezték, de nem fizetett, hanem a Rákospalota Eötvös­ utca 55. szám alatti lakásáról megszökött. A vizsgálóbíró által elren­delt bűnügyi zárlat is eredménytelen volt, mire a detektívek az asszonyt elő­állították és Bartha rendőrtanácsos le­tartóztatásba helyezte. Holnap átkisérik az ügyészségre. ZSÁS ÉS PONTVA ! TIUfon! S5—92 NAGELADOLF ! 80—88 V. Arany János-u. 10 104-40 Távirat! dm: NAVELA

Next