Új Barázda, 1922. július (4. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-02 / 147. szám
•» —! tárgyában intéz interpellációt az összkományhoz. Fábián Béla a csóti hadifogolytáborban történtekre hívja fel a figyelmet. Csóton minden oroszországi fogoly ellen vizsgálatot folytatnak. A maga részéről ezt helyesnek tartja, mert semmi szükség sincs arra, hogy ide bolsevista agitátorok jöjjenek, de viszont megértéssel kell lenni azok iránt, akit odakint valami állásban voltak. Kéri a honvédelmi minisztert, hogy a vizsgálatnak eddig szokásos módját változtassa meg. Kéri továbbá a hadifoglyok illetményeinek sürgős kiutalásai. Beliska Sándor honvédelmi miniszter nyomban válaszolt az interpellációra. A vizsgálat a belügyi és a rendőrhatóság ügye. A cseli fogolytáborból a visszatérő foglyokat minél előbb el kell bocsátani, de sok esetben elkerülhetetlen az egészségügyi vesztegzár, mert Oroszországban kolera és más fertőző betegségek dúlnak. Ami pedig az illetékeket illeti, minden hazatérő hadifogoly előleget kap és otthon jelentkezni kell a járási tisztviselőnél, hogy a még neki járó illetéket megkapja. (Élénk helyeslés.) Az egészségügyi miagtár Fábián Béla a miniszter figyelmébe ajánlotta még, hogy az Oroszországból Észtországon és Németországon keresztelt visszatérő hadifoglyok Csaton hoszszabb ideig maradnak egészségügyi vesztegzár alatt. Belitska Sándor honvédelmi miniszter azt válaszolja, hogy erre szükség van, mert a visszatérők között vannak bacilhőhordozók. Kabók Lajos szociáldemokrata tíz munkáscsaládnak lakásügyét tette szóvá, akik a Wekerle-telepen laknak. Szakács Andor a forgalmi adó beszedése körül tapasztalt visszásságokról interpellálta a pénzügyminisztert és kérte, hogy a kisiparosokat kíméljék meg a vásárokon a zaklatástól. Végül Bogya János a tatai kerület választási ügyét ismertette. Az ülés három órakor ért véget. A politika hírei — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A pénzügyminiszter valutaforgalmi adót tervez A kormány tagjai ma délután öt órakor minisztertanácsot tartottak. A minisztertanácson több időszerű kérdésről volt szó. Kállay Tibor pénzügyminiszter az állami bevételek fokozására a valutaforgalmi adó behozatalát tervezi. A pénzügyminiszter azt akarja, hogy a valuták vételét és eladását is forgalmi adóval sújtsák. Tőzsdei körökben ez a hír természetesen megdöbbenést váltott ki, de a teherviselési arányok elosztása megköveteli, hogy a kormány a valutaforgalom révén is tekintélyes bevételt biztosítson a kincstár részére. Nyíregyháza mandátumát a belügyminiszternek ajánlották fel Geduly Aladár püspök és Benes Kálmán polgármester vezetésével szabolcs megyei küldöttség jelent meg Rekovszky Iván belügyminiszternél és kérte, hogy Kállay Tibor pénzügyminiszter lemondásával megüresedett nyíregyházai kerületben vállaljon mandátumot. Rakovszky a felajánlott jelöltséget elfogadta. Kega Laieuli a kisgazdapárt jogügyi fizottsága A Keresztény Kisgazda, Földmives és Polgári párt jogügyi bizottsága július hó 9-én az Országház 1. számú tanácstermében az alapszabályok értelmében tisztikarát megválasztotta. Elnökül Mikovényi Jenőt, helyettes elnökül Eörffy Imrét, előadóul Betky Gyulát, helyettes előadóul Prónay György báró képviselőt választották meg. áUl kántorozógép, liiiiiiiiiiiiiiimiiiiimikiiiiiiiiiiiiiiiimiiii I egyik kézivel kezelhető, míg gratisik kézzel a szőlőleveseket hárítja: a szőlőmunkás. Darabja 450 korona. Szállítja: FÁGH PÁL rézárszgyár Budapest, kerület. ÜVöl-út 19. az ára. IJJ RMU dollár és fi MMinisi fi miiiikumnsim 1 Öt millió korona állami segélyt kap az Arkadénáls$ Horthy Miklós kormányzó kézirata Kiebaiab©*1© Kunó gróf közoktatásügyi miniszterhez V-- Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — '. Budapest, július 1. HorthyMiklós kormányzó Klebehberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi mtiniszterhez a következő kéziratot intézte: „Kedves Klebelsberg gróf! A magyar tudományosság súlyos válsága mindnyájunkat aggodalommal tölt el. Nem vétlem, hogy a művelődésünk megmentése érdekében megindult lelkes akció a nemzetet áldozatkészségre fogja serkenteni. De az államnak is kötelessége, hogy amennyire súlyos pénzügyi helyzete megengedi, a mostani átmeneti nehéz időkben résztvegyen a nemzet közművelődési válságának enyhítésében. Míg az akadémiákurópaszerte az állam által alapított és támogatott tudományos testületek, addig nálunk a Magyar Tudományos Akadémia csaknem kizárólag a társadalom áldozatkészségére maradt utalva. Ezért akadémiánk nagy kulturális jelentőségétől áthatva, kívánatosnak tartom, hogy az állam annak segítségére siessen, miért is utasítom Önt, hogy a magyar királyi pénzügyminiszterrel és a Magyar Tudományos Akadémiával haladéktalanul érintkezésbe lépve, tegye meg a szükséges alkotmányos lépéseket ezen intézményünk zavartalan működésének állami támogatással való biztosítására. Kelt Gödöllő, 1922.június 29-én. Horthy s. k. Klebelsberg Kunó gróf s. k. Minthogy a pénzügyminiszter hozzájárulását adta ahhoz, hogy öt millió korona egyszer s mindenkori segély rendelkezésre bocsátása iránt a közoktatásügyi kormány tegye meg az alkotmányos lépéseket, a Magyar Tudományos Akadémia egyes osztályainak és bizottságainak elnökei és előadói az akadémia palotáiban hétfőn délután 5 órakor a közoktatásügyi miniszter részvételével tanácskozásra ülnek össze, hogy megállapíthatók legyenek azok a legsürgősebb tudományos feladatok, könyv és folyóiratok kiadása, amelyekről okvetlenül gondoskodni kell. Az akadémia rendes évi segélyének megfelelő felemelésére majd akkor kerül rá a sor, ha pénzünk értékének állandósulásával a nyújtott segély számszerű összege is hosszabb időre véglegesen megállapítható lesz. Lényegesen javultak a terméskilátások Közepes terméstúrhatók A földmivelésügyi minisztérium jelentése A földmivelésügyi minisztérium ma kiadott jelentése szerint a legutóbb két hét időjárása rendkívül kedvező volt az összes, terményekre. Az általános gazdasági helyzet a június közepén beállott csapadékos időjárás hatása következtében lényegesen kedvezőbb. Kedvezőre fordult az esőzések után a kapásnövények, kerti vetemények és takarmánynövények állapota is. A búzáról és rozsról ezúttal először végzett termésbecslés számszerű adatai nem érik ugyan el a múlt évi végleges terméseredményeket, tekintettel azonban arra, hogy a közelmúlt időben járt előzések kedvező hatása a vetéseken ma még nem állapítható meg teljes mértékben, a remélt javulás csak a későbbi becslések alkalmával jut majd kifejezésre, úgy, hogy a valószínű termés, ha nem is fogja elérni a múlt évit, a jelenlegi becslés adatainál kedvezőbb lesz. Az ideiglenes adatok szerint az 1921—22. gazdasági évben Csonka- Magyarországon. bevergil terület: őszi és tavaszi búzával 2.007-378 k. hold Őszi és tavaszi rozszsal 942.410 » » őszi és tavaszi árpával 794.285 » » zabbal 575.550 » » Ugyanezen termények múlt évi vetésterületi adatai a következők voltak: tiuza 1,896.338 k. hold rozs 963.630 » » árpa 834 822 » zab 567.159 » » Hangsúlyozni kell azonban, hogy az idei és múlt évi adatok nem hasonlíthatók össze, mert a múlt évi most felsorolt adatokban még benfoglaltattak a békeszerződéssel Német-Ausztriának ítélt nyugat-magyarországi területek, viszont hiányzottak belőlük akkor még szerb megszállás alatt tartott baranyai részek. A búzavetések az esőkre általában javultak. A csapadék különösen a szemfejlődésre volt igen jó hatással. A szalma közepes magasságú. A beérkezett becslések szerint a Duna jobb- és balpartjának legtöbb vidékén ezidőszerint jó közepes termés várható. Kivétel csak a Duna jobb- és balpartjának északi és északnyugati szakaszán mutatkozik. A Duna—Tisza közén és a Tisza mindkét partján ezidőszerint csak gyenge közepes termés várható. A központi statisztikai hivatal adatai szerint folyó évben Csonka-Magyarország területén abúza vetésterülete: 2.007.378 kat. hold. Ezen a területen a gazdasági tudósítók és a gazdasági felügyelőségek távirati adatai szerint kat, holdanként -tag 6.20 méter- mázsa, vagyis összesen mintegy 12,452.000 (tavaly volt 12,815.209) métermázsa búzatermés remélhető. . A rozs teljes érésben van és számos helyen már aratása is folyik. Beérkezett számszerű becslések szerint a várható termés országos átlagban csak gyenge közepesnek mondható. Különösen gyenge a terméskilátás a Duna— Tisza közén. A központi statisztikai hivatal adatai szerint az idén a rozs vetőterülete 942.410 kat. hold. A jelentés szerint kát, holdanként átlag 5,32 métermázsa, vagyis összesen mintegy 5,002.700 (tavalyvett 5,612.398) métermázsa termés várható. A tavaszi árpavetések kalászukat kihányták, az őszi árpa jó közepes termést ígér. A zabvetés a Duna-Tisza közén közepesen aluli, az ország többi vidékein azonban és országos átlagban is közepesen felüli. A tengerivetés jóközép, burgonyában szintén jóközép termés remélhető. A cukorrépa és takarmányrépa szintén lényeges javulást mutat, jóközepes termést ígérnek. A repce gyenge közepes termést ad. A kerti vetemények és mesterséges takarmányok szépen fejlődnek. Szőlőben közepes termésre lehet számítani. Peronoszpóra csak elvétve mutatkozik, kártétele eddig jelentéktelen. Rézgálic hiánya miatt sok helyen a gazdák rendes permetezéseiket nem tudják elvégezni. A borkereslet általában lanyha, kínálat nagy. A bor ára literenként 30—50 korona. 1039. július 3. van:árad!» Russzfor formistánan tarthatatlan a helyzet n Mi roinin. Hákóoxi népe írnnkok voltek" — Kém jöhetnek aratni a rutének Magyarországra Egy előkelő rutén politikus nyilatkozata — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A napokban lapunk munkatársának alkalma volt beszélgetést folytatni egy Aliszkokrajnából érkezett, előkelő rutén politikussal, akit a csehek állandóan megfigyelés alatt tartanak és épp ezért nevét nem közöljük. Az említett politikus élénk összeköttetésben áll a Lengyelországban tevékenykedő ruténekkel is s a velük történt megbeszélései, valamint úti tapasztalatai alapján alábbiakban nyilatkozott lapunk számára a rutén helyzetről: — Önök itt Magyarországon nem is képzelik, mekkora "a vágy a csehek rabságában sínylődő rutén nép lelkében a Magyarországhoz való visszacsatolás iránt. A rutén nép, mely szervi kapcsolatban állott Magyarországgal, a történelem folyamán, nem feledheti, mily megértéssel és gonddal viseltettek mindenkori kormányaik a rutén ügyek iránt. Akkor az a föld a boldogság hazája volt, most pedig, a könnyeké és sóhajtásoké. — A csehek azzárt kezdették rablóhadjnatukat, hogy l■Eták minden szálát a Magyarországhoz fűződő összeköttetésnek." Tehetetlen dühükben, mivel látják, hogy egyetlen egy rutén sem lesz árulója annak az eszmének, aminek útja a magyar testvériességhez vezet vissza — most már frontot változtattak és a rutén önállóságot, melylyel annyit hitegettek, úgy akarják megvalósítani, hogy elősegítik beleolvadásunkat az ukrán birodalomba, melyhez még a lengyelországi ruténlakta vidéket is hozzá akarják csapni, hogy azután ez a megerősödött ukrán állam legyen az útja a cseh világ uralim törekvéseknek Ukrajnán keresztül Oroszországhoz, vagy még inkább: a hatalmas Pánszláv birodalomhoz. Ámde ez a számítás nem fog valóra válni. Ha még akadt volna is 1919-ben olyan rutén, aki a cseh ígéreteknek felült, az autonómia elsikkasztása óta épp elég ideje volt a kiábrándulásra. Meg egyébként is a rutén nép, melyet Rákóczi legkedvesebb nemzetének nevezett, mindig kuruc volt és soraiban labanc egy sem akadt. . Érdeklődtünk, hogy milyenek a viszonyok a rutén földön, mire tájékoztatónk az alábbiakban válaszolt: — A kirobbanás nincs messze, ezt én mondom, aki onnan jöttem és saját szemeimmel láttam, milyen eszközökkel küzdenek a csehek a hatalmukfenntartásáért. A csehek mindennemű termelést, ipart és kereskedelmet halálra ítéltek azáltal, hogy a terményeket a lehető legrövidebb úton hazaszállítják Csehországba és ott dolgoztatják fel. Hihetetlen az a rablógazdálkodás, amit a kincstári erdőkkel végeztek. Azonkívül nem hogy munkaalkalmat teremtenének, de egyenesen a munkanélküliséget fokozzák azáltal, hogy mindennyersterményt Csehországba visznek feldolgozás végett. — Az a szegény rutén földmíves, aki a régi nagy Magyarországban boldognak nevezte magát,, mert az aratási idő alatt az Alföldön annyit szerzett terményekben, hogy egész évre el voltlátva, ma koplal, mert a csehek nem engedik Magyarországra jönni. •— Mindezen kívül még a vallásában is háborgatják a ruténséget a csehek, de ugyanolyan eredménytelenül, mint ahogy azt a nemzetiségi téren űzik. Erős a reményem, hogy ezeknek a tarthatatlan állapotoknak maguk a rutének vetnek véget, mégpedig a közeljövőben, mert elkeseredésük már a tetőfokon áll,és mert e nép, mint említem, mindig kuruc volt és nem tud szolgasorban élni. Pete JL * €p!fésí yasmunikáfe és a tftjEh. föMb tieren&az/Assfe •jmmwitfl feaku ln3T. Bronpesc vA&iiitáfi