Új Barázda, 1922. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-27 / 219. szám

3 .­­ . _____ ajbakAzba 19*3. szeptember 21. szerda ánjánt akarata előtt. De a török nem­zet a birodalom meg nem szállott részén hősies ellenállásra készült. A kisázsiai Angolát k.­alakult kormány védelmi hábo­rúra készült a görögök ellen, akik meg­kezdték a sevresi békeszerződés „végre­hajtását”. Franciaország, most már feleszmélt, de a német jóvátétel kérdésével kap­csolatos tárgyalás teljes erejét lekötöt­te és a Kelet ügyeivel vajmi keveset törődhetett. .Angliával szakítani öngyil­kosság számba ment volna, mert a Rajna partján szüksége volt angol se­gítségre, abban az esetben, ha a né­met kormány szakít a teljesítés poli­tikájával és a francia követelésekre nem­mel válaszol. Lloyd George így ítélte meg a helyzetet és nyíltan támo­gatta a görögöket, akiknek kisázsiai .■•hódítása : első pillanattól kezdve ide­gessé tette nemcsak a franciákat, hanem a Földközi-tenger másik nagy hatalmát, az olaszokat is. Franciaországnak és Olaszországnak érdekeit mélyen sértet­te az angolok nagyhatalmi terjeszke­dése, mert a görögök kezdetleges si­kerei kizárólag angol célokat szolgál­tak. Amidőn a görögök azo­iba­­ k'onsta.­­­tinápoly kapui felé indultak, hogy meg­­v­­szerezzék a görög metropolita-érsek székesvárosát, ahol 1453-ban a török vetette meg a lábát. M­usztat a Kemal pasa seregei, noha számban és felsze­relésben gyengébbek voltak, megtámad­ták a görögöket és diadalmas offek­tí­­vájukkal kiszorították Kisázsia földjé­ről. .4 nemzet, öntudat győzelmet ara­tott a sevresi papirosszerződésen. A görögök protektorai, az angolok elér­kezettnek látták az időt frost-változásra és a sevresi béke határozatait egy toll­vonással megsemmisítették. Musztafa Ke­rfral pasához jegyzéket intéztek és a feldarabolt Törökországot, mint egyen­lő rangú felet meghívták a zöld asz­talhoz. . Az angolok Konstantinápolyról már le­mondtak, de a tengerszorosokat szeretnék „megmenteni.* A franciák és olaszok kár­örömmel támogatják az angolokat, mert a török győzelemben az angolok földközi tengeri politikájának a kudarcát üdvözlik. Poincaré revansot vett Lloyd-George-on, aki nem akarta támogatni a franciák jóvá­­tételi politikáját a Rajna partjain. És a nagy leszámolás előestéjén megje­lenik az orosz szovjet, amely készségesen áll a török pártjára, hiszen az angol nem fenyegeti többé a Fekete-tengeren át és most szabad az útja az angolok indiai birodalma felé. A Balkánon Románia és Szerbia kor­mánya nyugtalankodik. Törökország ismét európai hatalom. A kettős balkáni háború veszteségeit helyrehozta és éber figyelem­lemmel kísérheti a románok és szerbek mohó étvágyát. Poincaré közvetítő sze­repre vállalkozik. Bukarestben és Belgrádban szeretné meg­magyarázni, hogy milyen előnyös a török szomszédság. Franciaország török barát lett, mert a török győzött és Lloyd-George terveit keresztülhúzta. És egyelőre csak az fontos a franciáknak, hogy a Rajna part­­ján szabad kezet kapjon .... (bs) A^**»'vS'VVVN2VVVVVVVVV­^VVVVVVVVV­ x/VVVVVVVVVN ttiiiiiimiiiiiiiiiiimmitiiiiiiiiiiniimmii itr^------------------- -1,| s? Qii 9* CJ\e csak olvassuk, *• IS , ■ , ■ ------------ N­ ,, hanem terjesszük is a ma­­ja­ti gyár gazdák és kisiparosok II egyetlen napilapját az JJ jj Uj Barázdát és legszebb képes hetilapját, a JJ “ Vasárnapot J »t ~~ n iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiii' cMínden újdonsült milliomos házat akar venni féktelen spekuláció folyik a házakkal —* „­Délelőtt húsz milliós délután harminc44 — Beszélgetés a házközvetítővel — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Békében pénzt gyűjtöttek az emberek, ma, akinek pénze, sok pénze van, inkább szabadulni szeretne tőle és ha csak teheti, áruba fekteti. Főként a házakra vetették magukat a pénzes emberek, azt tartják a legjobb befektetésnek. Minden aránytala­nul megdrágult, a házak értéke azonban feltűnően alacsony maradt minden ingó vagy ingatlannal szemben, semmi arány­ban nincs például a föld árával. Éppen azért, úgy látszik, a házvétellel lehet a leg­biztosabban spekulálni, még­pedig csak nyereségre, mert a mértéktelen kereslet egyre hajtja fölfelé az árakat. Ennek az a következménye, hogy ma már szinte órá­­ról-órára cserélnek egyes házak tulajdonost s előfordul, hogy egy egy bérház pár hónap alatt egy tucat gazdát cserél. Ugyancsak felvirradt a közvetítők napja. A lapok hir­detései közt hasábokat töltenek meg a házkeresők és kínálgatók hirdetései. Fölnéztünk egy körúti „bejegyzett” köz­vetítő irodájába. Az üzlet csakugyan igen jól menet, mert a ráccsal kétfelé osztott helyiségben legkevesebb tizenöt-h­úsz em­ber szorong állandóan, az előszoba ajtaja pillanatra sem nyugodhat, folyton jönn­ek­­m­ennek, egyik sokmilliós vásár a másikat követi. A közvetítő, aki egyébként ügyvéd, szakállas, fürge emberke, szüntelenül dörzsölgeti a kezét. — Úgy, úgy! — mondja — A házak­ra sokkal több a vevő, mint az eladó. Főleg megszállt­­terülésről j­önek. Ki­­vált Csehszlovákiáb­a jelentkezik a so­k vevő, ami ele a s­okol mai árfolyama oka. Sok amerikai magyar fejem is van. Ez még inkább érthető. — Na jó — szakit félbe egy testes öreg úr. Adok a nyolc millióra még háromszázezer koronát. Akkor enyém a ház? — kérdezi idegen­­ magyarsággal. — Igen, miszter, akkor az öné a Hunyadi-téri bérház is. Newyorki magyar a vásárló. Ezeket mondja: — Pár hete jöttem haza körülnézni. Ki is néztem két bérviskót, mind a kettő »csak« háromemeletes. Az egyik tizen­hat millió volt — na jó — megéri. A másikat épp most vettem meg, ez nem nagyon tetszik, de csak nyolc millió háromszázezer ... Isten r­exi. In­dulok vissza Newyorkba, eladom a la­­katosműhelyt, azután még százezer dol­lárt beledobok a pesti házakba. Legyek már egyszer itt... eleget dolgoztam, úgy, úgy, eleget is kerestem... — Főleg házspekulánsok az dadák — folytatja a közvetítő. Spekulálnak részben a vevők is, de legtöbb a pénzét akarja befektetni. — A házértékemelkedés egy év óta átlag háromszáz százalék. A nagy la­káshiány is veri fölfelé az árakat. A­kinek nincs fedele, ha teheti, meg­vesz egy egész házat. Egyébként nagy az ü­zlet a beköltözhető lakásokban is Harminc-öt­ven százalékkal drágultak meg­ január óta. —* Új kereseti forrás lett a ház­cserebere. Akik ebből élnek, egyik napról a másikra milliókat keresnek. A földbirtokok ára is rohamosan emel­kedik, viszont az ott tapasztalható árak évek óta aránytalanul magasabbak vol­tak, mint a házaké. A jó földnek ka­­tasztrális holdja százezer koronánál kezdődik. Igen veszik, föl­d­hesek az emberek. Mond egy pár érdekes esetet is. — Példáid feladtam egy házat az Andrássy-út környékén lévő villane­gyedben. Délelőtt húsz millióért kelt el. Délutánra a ház h­ír­ét eladó lett, miután egy vevő beleszeretett. Meg is vette harminchárom millióért­ Általános sztrájk készül Bécsb­en Egy villamosjegy ára már ezerhétszáz korona • Három­­száznegyvenezer korona kell egy ember megélhetéséhez havonta Az osztrák válság új szaka követke­zett el. A vas- és fémipar munká­sai, mintegy kétszázezer ember, szer­számaik letevésével fenyegetőztek, ha béreiket a kiencvenesrv százalékra emelt indexszám arányában ki nem fizetik. A munkáltatók ezzel szemben azt állítják, hogy ennek a követelésnek teljesítése teljes anyagi romlásukat idézné fel. A kormány indextörvénye, amely most van készülőben, a munkásokat és tiszt­viselőket ugyancsak viszonylagos index­­számú arányában kívánja fizetni. (Az indexszám, mint ismeretes, egy-egy áru­cikknek, illetve valamely család vagy egyén megélhetésének egy bizonyos meg­határozott idő óta való aránylagos drá­­gulását tünteti fel.)" A hihetetlen arányokban növekvő drá­gaság jellemzésére megemlíthetjük, hogy a bécsi villamosvasutak a mai napon léptették életbe az ezerdétzázkoronás jegyeket, amely ter­bészetesen az első napon alaposan megcsappantotta az utazók számát. A legszükségesebb élelmezési cikkek árhullámzásairól készített hivatalos sta­tisztika szerint Bécsben az 1922-ik év egyes hónapjaiban egy felnőtt ember élelmiszer szükségleteinek ára volt: ja­nuárban 19.008, februárban 23.770, már­ciusban 24.252, áprilisban 26.931, má­jusban 39.745, júniusban 57.100, jú­liusban 80.570, augusztusban 183.801 és szeptemberben 334.306 korona. A btca drágaság rohamos növekedésének jellemzésére elég tudni azt, hogy hivata­los statisztika szerint tavaly januárban egy felnőtt ember Bécsben összesen 1664 koronát költött a legszüksége­sebb élelmiszerekre. Elnyelt a föld egy szobát Titokzatos eset Boldogkő­vár­alján Szabó János abaújkéri olvasónk írja lapunknak az alábbi rendkívüli esetet: Abaújtorna megye Boldogkőváralja nevű községben — írja olvasónk — Jaczenkó Lajos ottani­ lakos házában ugyancsak furcsa eset történt a minap. A Jaczenkó­­család egy nap délutánján elment vala­hová és bezárták a lakásukat. Mikor hazaértek megdöbbenve vették észre, hogy az előszobának padozata eltűnt, a szoba bútorai sehol sem láthatók és a falak között feneketlen mély­ség tátong. Az eset annál meglepőbb, mert a ház teljesen jó állapotban volt de arról sem tudnak, hogy az épület alatt valami­féle üreg is lett volna. A sajátságos esetről csupán egy asszony szerzett tu­domást, aki a ház falához támaszkodva künn olvasott és holmi tompa zuhanást hallott. A helyi hatóság megindította a vizsgálatot. Sztrájkba léptek a fuvarosok A fővárosi közüzemek munkásai és a villamosvasúti alkalmazot­tak újabb béremelést kérnek Erőszakoskodó sztrájkolók Alig fejeződött be a vasmunkások általános bérmozgalma, máris újabbb sztrájk kezdődött a fővárosban. Ezút­tal a fuvaroskocsisok kivannak nagyobb fizetést és munkájuknak beszüntetése igen érzékenyen sújtja az egész keres­kedelmi életet s a magánháztartásokat, amelyek éppen most igyekeznek fedez­ni tüzelőanyagszükségletüket. A bérmoz­galom megindulására az adott okot, hogy az Árvizsgáló Bizottság két nap­pal ezelőtt felemelte a fuvardíjtételeket. A kocsisok erre támaszkodva, lényeges bérjavítást követeltek. Közben a hely­zet súlyosságát látva, a kormány ille­tékes tényezői is megpróbálták a fu­­varmunkásokat engedékenységre bírni. Ez a törekvés azonban nem járt si­kerrel, úgy, hogy kedden reggelre mintegy harmincezer fuvaroskocsis lé­pett sztrájkba. A munkásság képvise­lőivel délelőtt Andréka Károly főka­pitányhelyettes egyeztető tárgyalásokat indított s szerinte a békés egyezség rövidesen létrejön. Természetes, hogy a bér­javítási ak­ció nem történik egyöntetűen, mert akadnak kocsisok, akik kenyerüket félt­ve, mégis munkában maradnak. Ezeket azután sztrájkoló társaik próbálják dol­guk abbahagyására bírni. Ilyen erősza­koskodás miatt a rendőrség tegnap őri­zetbe vette Stebrinka Mátyás, Kerekes Vince és Herrmarnn István kocsisokat, akik Bernit Ferenc nevű kollégájukat próbálták terrorizálni. A vasmunkások egy részében mára újabb mozgalom indult meg, amely a bérek ötven százalék­os javítását célozza. A székesfőváros közüzemeinek alkalma­zottai ugyancsak fizetésjavítási és ter­mészetbeni kedvezményes ellátásuk ki­­terjesztését követelik. A villamos- és helyiérdekű vasutak személyzete is öt­ven százalékos béremelést követel, a­melyről az igazgatóság eddig nem dön­tött. Pécsett viszont az építőipari mun­kásság óhajt nagyobb jövedelmet ki­kényszeríteni és fizetésrendezési mozgal­mat indítottak az ottani köztisztasági alkalmazottak és cipőgyári munkások is. A Ganz-vagongyár több dolgozó mun­kását néhány sztrájkoló társuk a munka­hely elhagyására ösztönözte. A két cso­port között verekedés támadt s emiatt Vitetics László és Simbn János főbizal­miakat a rendőrség letartóztatta. A Pillangó­ utcai konzervgyár munkásn­ői között néhány férfimunkás szintén za­vart akart támasztani. Ezek ellen is megindult az eljárás. Uzsoraáron tisztította a kályhacsövet Az uzsorabíróság mai ítéletei A mai napon az uzsorabíróság el­ítélte Adler Jakabnét 1500 korona pénz­­büntetésre azért, mert a fehérburgo­­nyát 28 koronáért adta. Hasonló ár­drágításért ítélte el Welvart Sándort 16.000 korona pénzbírságra, Dobrono­­ vich Illés bolgár kertészt, aki az apró­­hagyma kilogrammját 90 koronáért áru­sította, két heti fogházra és 4000 ko­rona pénzbüntetésre.­ Ángyán Emil la­katost munkakémzsora miatt ítélte el a bíróság. Ángyán ugyanis egy kályha­­cső tisztításáért 300 koronát kért, ez­ért a bíróság egy hónapi fogházbünte­tésre és 3000 korona pénzbírságra ítél­­ték.

Next