Új Barázda, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-08 / 280. szám
A rend védelme A közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot a liberális újságok egyhangú felháborodással fogadják s azzal rémítik a nagyközönséget, hogy ha ez a javaslat törvénnyé válik, akkor a közszabadságoknak vége lesz. Tagadhatatlan, hogy a törvényjavaslat olyan szigorú intézkedéseket tartalmaz, amelyeket csak kivételes viszonyok tehetnek tarthatókká. Tágítja a jogkörét ez a javaslat a közigazgatási hatóságoknak s nekik bizonyos fokig bírói hatáskört is ad. Ha tehát a hatóságok visszaélnek a kezükbe adott hatalommal, akkor a közszabadságot csakugyan sérelem érhetné. Vita tárgya lesz majd, várjon a javaslat egytől-egyig helyes eszközöket kíván-e alkalmazni a garázdálkodók megrendszabályozására. Az azonban vita fölött áll, hogy még mindig kivételes időket élünk, mert a háború és a forradalom erkölcsi pusztításainak következményeiből még mindig nem gyógyult ki az ország. Mint lábadozó beteget kell még őriznünk kis államunkat újabb orvtámadások, újabb felfordulás ellen. Vaskézzel kell tehát a körmükre koppintani azoknak az elemeknek, amelyek a közrendet és az államérdeket fenyegetik. De hiszen maguk Rassay, Rupert, Peyer úrék és társaik is egyre a rendet sürgették, olyan harsányan, hogy az egész Európának meg kellett hallania, íme, megkapják. Mi úgy látjuk, az történik most, hogy a panaszkodó uraknak orrukra nőtt a kolbász. Rendőrért kiabáltak s most a kormány azt mondja: itt van a rend védelme, legyetek nyugodtak, nem fog itt többé betyárkodni senki sem. Fülön lehet csípni ezután minden felbujtót, országrontót, hazaárulót, vallássértőt, a sikert, az uzsorást és a mások szabadságát fenyegetőt. Aki lekanyarodik a rend ösvényéről, az a rend őreinek karjai közé fut vagy belepottyan a dologházba. Jaj, csakhogy az üvöltők nem ilyen rendet akartak. Ők úgy kívánnák, hogy az ő személyes szabadságuk legyen érinthetlen; nekik ellenben szabad legyen izgatni, felfordulást csinálni, rontani az ország becsületét, cimboráskodni kiszökdösött kommunistákkal, sztrájkokat rendezni és terrorizálni az ellenálló munkásokat, hogy a füttyükre táncoljanak. Mindezt megtenni alkotmányos törvények által biztosított szent joguk legyen. Aki őket eközben akadályozza vagy a hajuk szálát megsérti, az bűnhődjék irgalmatlanul, ők azonban büntetés nélkül pofozhassák a társadalmi békét és nemzeti közérdeket. 1-A ••• 1 / J js ^ 1023 december sül fi OJIlSS Budapest, 10.évf.300.szim KLOFIZETfiSI ARAK : negyedévre 280.— korona, SXBBKSIIZT ésfiei IV, ke r., Uiuemn-kSrat 1. «2Sbi e»y hónapra 100.— korona, Fgyes pfldiujrsiSia ll«halauil: hátfő kivataléval mindannaa Telefon !«•( 55-10, Jénáét 68-88, *JJ«l 140-Ilara 5.— korona. — Hirdetéseket meghatározott ilegjeieHlk UcUO aiTeieietel UUUUeuUap KLADOMIVATTAI.! (V. ker., Muaeum-kttrnt 1. sa&iu milliméter dlJsiaMa szerint vesz fel a kiadóhivatal Telefon: JOsset 55-00, JOsseX 08-88, tjjel 140-71 Menekültek gyújtőnapja ilyen rendet akarnának az elvtársak és a forradalomtól megkótyagosodott politikusok. Csakhogy Bethlenék más rendet terveznek, ők a nemzetet akarják megvédeni, amelyek eddig minden sehonnal megrugdalhatott. Csoda-e, ha felhördülnek ellene?! Pedig éppen Peyeréket nem illeti meg a felháborodás joga, mert mikor ők voltak a pandúrok, még a hangos lélekzetet is belénk fojtották. Eleget ízleltünk belőlük. Most már azt szeretnénk látni, hogy a nemzetvédő rend legyen az úr! A Ház törvénybe iktatta a soproni népszavazás emlékét A soproni népszavazással megdőlt a békeszerződés erkölcsi alapja — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, december 7. Szcitovszky Béla elnök fél tizenegy órakor nyitotta meg a gyűlést. Vass József népjóléti és Bod János közélelmezési miniszter beterjesztik azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a kivételes hatalom megszűnése folytán szükségessé váltak. Nagyatádi Szabó József földmivelésügyi miniszter beterjeszti a kivételes hatalom megszűnésével szükségessé vált földmivelésügyi rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat, továbbá a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról, a peronoszpóra és más növényi betegségek védőszereinek forgalomba hozataláról, a bor hamisításáról, a fűszer, a paprika és különböző gyógy- és ipari növények forgalomba hozataláról, a lakosság édes tejjel való ellátásának biztosításáról, a mezőgazdasági kishaszonbérletekről és a legelőkre vonatkozó jogviszonyok szabályozásáról, a mezőgazdasági haszonbérletekről és gazdasági adók módosításáról, valamint az erdő- és faügyek körében szükségessé vált egyes rendelkezésekről szóló javaslatokat. Ezután Daruváry Géza igazságügyminiszter és Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter terjesztették be a kivételes hatalom megszűntével szükségessé vált javaslatokat. Ivády Béla, a pénzügyi bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését a felhatalmazási törvényjavaslatról. Napirend szerint áttértek a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló javaslat tárgyalására. Hadházy Zsigmond előadó ismertette a javaslatot. Östör József köszönetet mond azért, hogy a népszavazás emlékét törvénybe iktatták. Sopron város és környékének lakossága Ugyanis beigazolta, hogy a trianoni békeszerződésnek országunk területét megcsonkító rendelkezései igazságtalanok. A kormány figyelmét felhívja a Sopron, környéket" ért rendkívüli csapásra, s így a "vármegye, mint Sopron város rendkívül súlyos gazdasági helyzetbe került és kéri a kormányt, hogy Sopron hűségével szemben szintén" tanúsítson hűséget. (Helyeslés.) Celk József felszólalásában megemlékezik azokról, akik vérüket és életüket tették kockára a hazáért. A nyugattmagyarországi felkelőket a nemzetgyűlés részéről is a legnagyobb elismerésben kell részesíteni. (Élénk éljenzés és taps!) A soproni eseményekből azt a tanúságot vonhatjuk le, hogy nincs orcaiuk kétségbeesni és eljöhet még az idő, amikor ismét vissza tudjuk szerezni az országot a maga egészében. Ha a Felvidéken, a Bánátban és Erdélyben is elrendelnék a népszvazást, a lakosságban felébredne az ezeréves kapcsolat érzése, amely a történelem folyamán kifejlődött bennük. A javaslatot örömmel üdvözli és elfogadja Isidi I Gyula felszólalása után, amelyben hangsúlyozta, hogy a soproni népszavazás eredményében része van az ottani szociáldemokrata pártnak is, Bethlen István gróf miniszterelnök állott fel szólásra. A miniszterelnök Sopron hűségéről Bethlen István gróf. A trianoni szerződés azon a gondolaton épült fel, hogy Magyarországon mindenki, aki nem magyar anyanyelvű, nem ragaszkodik hazájához. Hogy a trianoni szerződés ebből a gondolatból indult ki, annak oka egyrészt természetesen az ellenség győzelme, másrészt az a rágalmas hadjárat, amelyet Magyarország ellen évtizedek óta folytatnak. Ezt a rágalmazó hadjáratot kisebb mértékben ennek a hazának polgárai indították meg, de nagyon szították azok, akik külföldön a külföldi imperialista célok szolgálatába szegődtek. Rá kell mutatnom arra is, hogy Ausztria lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy ezeket velünk szemben érvényesítsék. Az irigység, amellyel Ausztria a mi függetlenségi mozgalmainkat nézte, volt az oka annak, hogy Ausztria a maga részéről a nemzetiségi kérdést folyton bolygatta és úgy tüntette fel, hogy Magyarországon is olyan állapotok vannak, mint Ausztriában. Ennek a hadjáratnak a következménye volt az, hogy ellenfeleink, még ha voltak is jóhiszeműek közöttük, azt hitték, hogy Magyarországon mindenki, aki nem magyar anyanyelvű, más országhoz akar csatlakozni. Hiába küzdöttünk Párisban ez ellen a felfogás ellen, hiába követeltük a népszavazást és azt, hogy az antant a wilsoni elveket hirdetvén, azokat végre is hajtsa. Hiába akartunk népszavazást mindazokra a területekre, amelyeket le akartak tőlünk kapcsolni. Végre a soproni kérdés alkalmat nyújtott a népszavazásra. Ezért van nagy jelentősége a soproni népszavazásnak, mert bebizonyosodott, hogy az a feltevés, amelyből a trianoni szerződés kiindult, hamis és megdőlt vele a trianoni szerződés minden morális alapja. Ez a jelentősége a mai napnak és ezt kell ünnepelni. Bár csak egy csekély területen rendelték el a népszavazást, de olyan területen, amelyen talán legkedvezőtlenebb feltételek voltak reánk nézve. Igaza van Oször képviselő úrnál, abban, hogy a népszavazásnak nem volt olyan kedvező a atmoszférája, mint amilyennek azt sokan hiszik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a nyugat magyarországi területét évszázadokon keresztül kereskedelmi és gazdasági kapcsolat fűzte Ausztriához. Nem szabad elfelejttenünk, hogy az a vonzó erő, amelyet egy 70 milliós német nemzet gyakorolt egy kis nemzetiségre, sokkal hatalmasabb volt, m mint amelyet bármely szomszédunk gyakorolhatott. Állítom, hogy dacára a legkedvezőtlenebb feltételeknek, bebizonyosodott, hogy a trianoni szerződés morális alapja megdőlt. (Nagy taps). Egy nemzet, amely fiai önfeláldozásával szemben hálát mutatni nem tud, nem érdemes arra, hogy fiai önfeláldozók legyenek vele szemben. Mi Sopron városának és környékének kincseket nem adhatunk, egy megcsonkított szegény országgá váltunk, de egyet igenis ” adhatunk és ez, magyar a*ivünk égés* mslight.