Új Barázda, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-08 / 280. szám

A rend védelme A közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot a liberális új­ságok egyhangú felháborodással fo­gadják s azzal rémítik a nagyközön­séget, hogy ha ez a javaslat törvénnyé válik, akkor a közszabadságoknak vége lesz. Tagadhatatlan, hogy a törvényjavas­lat olyan szigorú intézkedéseket tar­talmaz, amelyeket csak kivételes vi­szonyok tehetnek tarthatókká. Tágítja a jogkörét ez a javaslat a közigazga­tási hatóságoknak s nekik bizonyos fokig bírói hatáskört is ad. Ha tehát a hatóságok visszaélnek a kezükbe adott hatalommal, akkor a közszabadságot csakugyan sérelem érhetné. Vita tárgya lesz majd, várjon a ja­vaslat egytől-egyig helyes eszközöket kíván-e alkalmazni a garázdálkodók megrendszabályozására. Az azonban vita fölött áll, hogy még mindig kivé­teles időket élünk, mert a háború és a forradalom erkölcsi pusztításainak következményeiből még mindig nem gyógyult ki az ország. Mint lába­dozó beteget kell még őriznünk kis államunkat újabb orvtámadások, újabb felfordulás ellen. Vaskézzel kell tehát a körmükre koppintani azoknak az elemeknek, amelyek a közrendet és az államérdeket fenyegetik. De hiszen maguk Rassay, Rupert, Peyer úrék és társaik is egyre a ren­det sürgették, olyan harsányan, hogy az egész Európának meg kellett halla­nia, íme, megkapják. Mi úgy látjuk, az történik most, hogy a panaszkodó uraknak orrukra nőtt a kolbász. Rendőrért kiabáltak s most a kormány azt mondja: itt van a rend védelme, legyetek nyugodtak, nem fog itt többé betyárkodni senki sem. Fülön lehet csípni ezután minden felbujtót, országrontót, hazaárulót, vallássértőt, a sikert, az uzsorást és a mások szabadságát fenyegetőt. Aki lekanyarodik a rend ösvényéről, az a rend őreinek karjai közé fut vagy belepottyan a dologházba. Jaj, csakhogy az üvöltők nem ilyen rendet akartak. Ők úgy kívánnák, hogy az ő személyes szabadságuk legyen érinthetlen; nekik ellenben szabad legyen izgatni, felfordulást csinálni, rontani az ország becsületét, cimbo­­ráskodni kiszökdösött kommunistákkal, sztrájkokat rendezni és terrorizálni az ellenálló munkásokat, hogy a füttyükre táncoljanak. Mindezt megtenni alkot­mányos törvények által biztosított szent joguk legyen. Aki őket eközben akadályozza vagy a hajuk szálát meg­sérti, az bűnhődjék irgalmatlanul, ők azonban büntetés nélkül pofozhassák a társadalmi békét és nemzeti köz­érdeket. 1-A ••• 1 / J js ^ 1023 december sül fi OJIlSS Budapest, 10.évf.300.szim KLOFIZETfiSI ARAK : negyedévre 280.— korona, SXBBKSIIZT ésfiei IV, ke r., Uiuemn-kSrat 1. «2Sbi e»y hónapra 100.— korona, Fg­yes pfldiujrsiSia ll«h­alauil: hátfő kivataléval mindannaa Telefon !­«•( 55-10, Jénáét 68-88, *JJ«l 140-Il­ara 5.— korona. — Hirdetéseket meghatározott ilegjeieHlk UcUO aiTeieietel UUUUeuUap KLADOMIVATTAI.! (V. ker., Muaeum-kttrnt 1. sa&iu milliméter dlJsiaMa szerint vesz fel a kiadóhivatal Telefon: JOsset 55-00, JOsseX 08-88, tjjel 140-71 Menekültek gyújtőnapja ilyen rendet akarnának az elvtársak és a forradalomtól megkótyagosodott politikusok. Csakhogy Bethlenék más rendet terveznek, ők a nemzetet akar­ják megvédeni, amelyek eddig minden sehonnal megrugdalhatott. Csoda-e, ha felhördülnek ellene?! Pedig éppen Peyeréket nem illeti meg a felháborodás joga, mert mikor ők voltak a pandúrok, még a hangos lélekzetet is belénk fojtották. Eleget ízleltünk belőlük. Most már azt szeretnénk látni, hogy a nemzet­védő rend legyen az úr! A Ház törvénybe iktatta a soproni népszavazás emlékét A soproni népszavazással megdőlt a békeszerződés erkölcsi alapja — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, december 7. Szcitovszky Béla elnök fél tizenegy órakor nyitotta meg a gyűlést. Vass József népjóléti és Bod János közélelme­zési miniszter beterjesztik azokat a tör­vényjavaslatokat, amelyek a kivételes hata­lom megszűnése folytán szükségessé váltak. Nagyatádi Szabó József földmivelés­­ügyi miniszter beterjeszti a kivételes hata­lom megszűnésével szükségessé vált föld­­mivelésügyi rendelkezésekről szóló tör­vényjavaslatokat, továbbá a gazdasági munkásházak építésé­nek állami támogatásáról, a pero­­noszpóra és más növényi beteg­ségek védőszereinek forgalomba hozataláról, a bor hamisításáról, a fűszer, a paprika és különböző gyógy- és ipari növények forga­lomba hozataláról, a lakosság édes tejjel való ellátásának bizto­sításáról, a mezőgazdasági kis­­haszonbérletekről és a legelőkre vonatkozó jogviszonyok szabályo­zásáról, a mezőgazdasági haszon­­bérletekről és gazdasági adók módosításáról, valamint az erdő- és faügyek körében szükségessé vált egyes rendelkezésekről szóló javaslatokat. Ezután Daruváry Géza igazságügy­miniszter és Klebelsberg­ Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter ter­jesztették be a kivételes hatalom meg­szűntével szükségessé vált javaslatokat. Ivády Béla, a pénzügyi bizottság elő­adója beterjesztette a bizottság jelen­tését a felhatalmazási törvényjavas­latról. Napirend szerint áttértek a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló javaslat tárgyalására. Hadházy Zsigmond előadó ismertette a javaslatot. Östör József köszönetet mond azért, hogy a népszavazás emlékét törvénybe iktatták. Sopron város és környékének lakossága Ugyanis beigazolta, hogy a trianoni békeszerződésnek országunk te­rületét megcsonkító rendelkezései igaz­ságtalanok. A kormány figyelmét fel­hívja a Sopron, környéket" ért rend­kívüli csapásra, s így a "vármegye, mint Sopron város rendkívül súlyos gazda­sági helyzetbe került és kéri a kor­mányt, hogy Sopron hűségével szem­ben szintén" tanúsítson hűséget. (He­lyeslés.) Celk József felszólalásában megemléke­zik azokról, akik vérüket és életüket tet­ték kockára a hazáért. A nyugattmagyarországi felkelőket a nemzetgyűlés részéről is a leg­nagyobb elismerésben kell részesí­teni. (Élénk éljenzés és taps!) A soproni eseményekből azt a tanúságot vonhatjuk le, hogy nincs orcaiuk kétségbe­esni és eljöhet még az idő, amikor ismét vissza tudjuk szerezni az országot a maga egészében. Ha a Felvidéken, a Bánátban és Erdélyben is elrendelnék a nép­­sz­vazást, a lakosságban felébred­ne az ezeréves kapcsolat érzése, amely a történelem folyamán kifej­lődött bennük. A javaslatot örömmel üdvözli és elfogadja I­sidi I Gyula felszólalása után, amely­ben hangsúlyozta, hogy a soproni népsza­vazás eredményében része van az ottani szociáldemokrata pártnak is, Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök állott fel szólásra. A miniszterelnök Sopron hűségéről Bethlen István gróf. A trianoni szerződés azon a gondolaton épült fel, hogy Magyarországon mindenki, aki nem magyar anyanyelvű, nem ragasz­kodik hazájához. Hogy a trianoni szer­ződés ebből a gondolatból indult ki, annak oka egyrészt természetesen az ellenség győzelme, másrészt az a rá­galmas hadjárat, amelyet Magyaror­szág ellen évtizedek óta folytatnak. Ezt a rágalmazó hadjáratot kisebb mértékben ennek a hazának pol­gárai indították meg, de nagyon szították azok, akik külföldön a külföldi imperialista célok szolgá­latába szegődtek. Rá kell mutatnom arra is, hogy Ausz­tria lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy ezeket velünk szemben érvényesítsék. Az irigység, amellyel Ausztria a mi füg­getlenségi mozgalmainkat nézte, volt az oka annak, hogy Ausztria a maga részéről a nem­zetiségi kérdést folyton bolygatta és úgy tüntette fel, hogy Magyaror­szágon is olyan állapotok vannak, mint Ausztriában. Ennek a hadjáratnak a következmé­nye volt az, hogy ellenfeleink, még ha voltak is jóhiszeműek közöttük, azt hit­ték, hogy Magyarországon mindenki, a­ki nem magyar anyanyelvű, más or­szághoz akar csatlakozni. Hiába küz­döttünk Párisban ez ellen a felfogás ellen, hiába követeltük a népszavazást és azt, hogy az antant a wilsoni el­veket hirdetvén, azokat végre is hajt­sa. Hiába akartunk népszavazást mind­azokra a területekre, amelyeket le akartak tőlünk kapcsolni. Végre a soproni kérdés alkalmat nyújtott a népszavazásra. Ezért van nagy jelentősége a soproni népszava­zásnak, mert bebizonyosodott, hogy az a fel­tevés, amelyből a trianoni szerző­­dés kiindult, hamis és megdőlt vele a trianoni szerződés minden morális alapja. Ez a jelentősége a mai napnak és ezt kell ünnepelni. Bár csak egy csekély területen rendelték el a népszavazást, de olyan területen, amelyen talán leg­kedvezőtlenebb felté­telek voltak reánk nézve. Igaza van Oször képviselő úr­nál, abban, hogy a népszavazásnak nem volt olyan kedvező a atmoszférája, mint amilyennek azt sokan hiszik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a nyugat magyarországi területét évszáza­dokon keresztül kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolat fűzte Ausztriához. Nem szabad elfelejttenünk, hogy az a vonzó erő, amelyet egy 70 milliós német nem­zet gyakorolt egy kis nemzetiségre, sok­kal hatalmasabb volt, m mint amelyet bár­mely szomszédunk gyakorolhatott. Ál­lítom, hogy dacára a legkedvezőtlenebb feltéte­leknek, bebizonyosodott, hogy a trianoni szerződés morális alapja megdőlt. (Nagy taps). Egy nemzet, amely fiai önfeláldozá­sával szemben hálát mutatni nem tud, nem érdemes arra, hogy fiai önfel­áldozók legyenek vele szemben. Mi Sopron városának és környékének kin­cseket nem adhatunk, egy megcsonkított szegény országgá váltunk, de egyet igenis ” adhatunk és ez, magyar a*i­­vünk égés* m­slight.

Next