Új Barázda, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-23 / 67. szám
3 ÚJ BARÁZDA 1993. március 23. péntek Megszavazták a mezőgazdasági vitás munkaügyekről szóló javaslatot A képviselők április elsejétől kezdve jelenléti díjat kapnak — A nemzetgyűlés mai ülése — A gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben a közigazgatási hataság hatáskörébe tartozó eljárás szabályzásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalását befejezték. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter válaszolt a vita során elhangzott kívánságokra. Erre a javaslatra — úgymond — azért volna szükség, mert kifogások merültek fel sok esetben az ellen, hogy az ilyen panaszok ügyében egy személy intézkedjék. Az intézkedésbe tehát be kellett vonni olyan alkalmas egyéneket, akik a hatóságnak támpontot nyújtanak az ítélkezésre. _ Egyes képviselők a közgazdasági bíróság hatáskörébe kívánják juttatni harmadfokon az intézkedést a földrreivelésügyi minisztérium helyett. A harmadfokú fórum azonban eddig is a földmivelésügyi minisztérium volt, amelynek munkásügyi főosztálya és annak működése ellen, nem hiszem, hogy bárki is sok panaszra találhatott volna alkalmat. Vannak tények, amelyek azt bizonyítják, hogy a földmivelésügyi minisztériumba érkezett panaszok legnagyobb része — kivételség nélkül nem lehet beszélni — a munkások javára dőlt el. Ezek a panaszok különben olyan ügyek, amelyekben gyorsan kell intézkedni. Az a munkás, aki nem juthatott munkabéréhez, vagy akit véleménye szerint megrövidítettek munkájának díjazásában, nem várhat hónapokig, esetleg évekig ügyének elbírálására, azt gyorsan kell elíb&i! jíiyi '.unátni A közigazgatsi j^ijráságra,.'.pedig, nem bízhatjuk ezeket azügyeket, hiszen látjuk például az"adóügyekben való felebbezések sorsát és tudjuk*' Hogy1 milyért soká tart azok felintézései‘A*--ütnötteket a mezőgazdasági bizottság tagjai:,, sétából hívják be és a mezőgazdasági kamarák, mezőgazd^9SgiaW2o«gagt)k annak a :törvé^yíllít-téréekHéljmf-'iarntly a, kamar^k(|^Klérís|É«(tte, .joindeu.o .1987’ tálynak egytornSn kivárnak'. o., kémrisztletét biztositahi. “ [ A_ Vita során Miográstofr'-'-áiéMiftek 'fej a főszolgahirai. kar athtert .vMi netem.szer* vezetben lehetek, ^gyengf.bbej^. vagy nem olyan megfelelőek, de, általa positani azért mégsem lehet. " ’ " Én olyan szolgabiróról is, tudója, akiről éppen azt nehezményezték, hogy a munkásoknak fogta pártját. A főszolgabiták öröm azokat az ülnököket vagy mezőgazdasági bizottsági tagokat hívják be, akiket akarnak, mert a törvényjavaslatban benne van, hogy felváltva kötelesek behívni őket, tehát ki van zárva, hogy a főszolgabíró kiválasszon két munkásembert és mindig csak azokat hívja be.. Különben a végrehajtási utasításban még részletesebb intézkedéseket fogok tenni. (Élénk helyeslés.) ' ir * A miniszter ezután még több kisebb kifogásra válaszolt. __ Vádat emeltek a szegedi mezőgazdasági kenderipar munkaadói ellen, hogy nem hajlandók a helybeli munkásoknak aratási és cséplési szerződést adni. Már a múlt esztendőben felhívtam a munkaadókat, hogy ahol nagyon sok a munkás és nem bírnak nekik elég munkát adni, ott lehetőleg úgy osszák be, hogy az aratási munkát adják az egyik csoportnak, hogy szerezzen valamit, a cséplési munkát pedig a másik csoportnak, hogy az is szerezzen valamit, így történt ez Szegeden is. A miniszter végül kérte a Házat, fogadja el a javaslatot (Éljenzés), mert tapasztalatból tudja, hogy a munkásság bizalommal van azon szervek iránt, amelyek a földmivelési minisztériumban eddig ítélkeztek az ügyében és sokkal inkább kívánja, hogy a földmivelésügyi minisztérium döntsön végeredményben panasza tárgyában, mint azt, hogy a királyi bíróság döntsön. A Ház a javaslatot nagy többségben általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás során több módosítást ajánlottak és a Ház a javaslat egyes szakaszait nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter hozzászólása után kisebb módosítással fogadta el. A képviselők fizetését nem emelik Ezután a gazdasági bizottság jelentését tárgyalták a nemzetgyűlés 1922/23. költségvetési előirányzatával szemben mutatkozó túlkiadásokról. A túlkiadások meghaladják a harminckét milliót. A képviselők részére jelenléti költség fedezése céljából kilenc millió koronát" irányoztak elő. Az ország" mai súlyos pénzügyi helyzetében ugyanis a gazdasági bizottságnem"."tartotta indokoltnak a képviselők tiszteletdíjának felemelését, azonban azoknak a képviselőknek, akik a nemzetgyűlés ülésein jelen vannak és jelenlétüket igazolják, az illetményeken felül még minden egyes ülésnapra egyenként napi ezer korona jelenléti díj engedélyezését kéri a gazdasági bizottság. A képviselőknek minden ülésen jelentkezni kell A Ház a jelentést egyhangúlag elfogadta és az elnök indítványára elhatározta, hogy április elsejétől kezdve a Ház ülésén résztvevő képviselők a nemzetgyűlés elnöki hivatalában kötelesek jelenlétüket olyképpen igazolni, hogy az ott kitett képviselői névjegyzékben nevüket az elnöki hivatal valamelyik tisztviselőjének jelenlétében sajátkezűleg aláírják. Az elnöki hivatal ezt az ívet lezárja és kiutalás céljából az elnökség elé terjeszti. A bizottsági ülésen résztvevő képviselők pedig a jelenléti ívet a bizottság ülésére''kirendelt tisztviselő jelenlétében írják alá. A legközelebbi ülés pénteken délelőtt lesz. iát. A földmivelésügyi miniszter legközelebb ismét több javaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé. A készülő törvénytervezetekről Schandl Károly dr. földmivelésügyi államtitkár a következőkben nyilatkozott munkatársunknak : a földreformnovella, amelyet most készítettek elég-"körülbelül 20—25 szakaszból fog állni. Ez a novella foglalkozik, a kis családi birtokok terje-delmének megállapításával, a járadékelv gyakorlati alkalmazásával, tudniillik, hogy az mejipyiben legyen „ kötelező, ,azután .^.földreform végrehajtási eljárás ea/fj^frissitésével. végttk»az országos foldlfitJqkrfndező bíróság munkájának tehermefU^sUéséV pl. Jk mostani parlam^ti, „tárgyalás befejezése ,írtán nagyfatádi Szqbo István földmivelésügyi miniszter. .tanácskozást kezd .az .országos ^földbirtokrendező bíróság elnökségével ,ésj e tsgmeghozás sorátp öntik formába a javadat végleges szövegét.. . jjj— A földmivelésügyi miniszteri javaslatok- közül itt van a bortörvény revíziója. . Javaslat készül továbbá a szőlőterületek korlátozásáról, nevezetesen arról, hogy olyan, talajt, amely szőlő mi vetésre nem alkalmas, ne ültessenek le- Szőlőnk van ugyanis elég, úgy,,, hogy kitűnő borvidékeink abban a veszedelemben vannak, hogy nem bírják a bort elhelyezni. A mezőgazdasági hitel rendezéséről, a buzakötvényekről szóló törvényjavaslat már elkészült. Ez lehetővé teszi, hogy búzakötvényeket bocsássanak ki és az ezen alapuló követeléseket is be lehessen vezetni a telekkönyvbe. — Ez a javaslat húsvét után kerül a Ház elé és részben megoldja a mezőgazdasági hitel kérdését. A belvizek lecsapolása — A földmivelésügyi minisztérium illetékes osztálya megállapította, hogy 1861 óta nem volt olyan erős esőzés, mint az idén. Az őszi vetés mindenütt jól áll és igen kitűnő szénatermés várható. Az országban azonban mindenütt nagy vadvizek vannak. Ez teszi időszerűvé, hogy a belvizek lecsapólásáról szóló törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjesszük. " A gazdasági oktatás reformjával is foglalkozik a földmivelésügyi minisztérium, különösen a falusi gazdák és földmivelők oktatásának kérdésével. Kiépítik a megyei földmivesiskolákhoz csatolva a téli gazdasági iskolák és a mintagazdaságok rendszerét és ezzel előbbre visszük a szakoktatást. Ez a munka évtizedekre szól. A földmivelésügyi minisztérium elkészült az állategészségügyi törvény revíziójával is, de ez csak később kerül tárgyalásra. Búzakötvények útján rendezik a mezőgazdasági Hitelt Törvényjavaslat készül a szőlőterületek korlátozásáról Megháromszorozódott a „Háztartás" szövetkezet forgalma A szövetkezet ma tartotta XVIII. közgyűlését A Hangya kötelékébe tartozó legrégibb és legnagyobb budapesti szövetkezetnek,aHáztartásé.-nak, ma volt XVIII. évi rendes közgyűlése a tagok élénk részvétele mellett. Az ülésen Ivánka Oszkár elnökölt. A közgyűlés határozatképességének megállapítása után az elnök szíves szavakkal üdvözölte a nagyszámban megjelent tagokat, egyúttal felkérte Hlatky Lajos vezérigazgatót a múlt évi üzleteredmény ismertetésére. Az igazgatóságnak erre vonatkozó jelentése kimerítően vázolja azokat a nehézségeket, amelyekkel a főváros egyik nagyszabású élelmezési üzemének az elmúlt év folyamán meg kellett küzdenie. Nemcsak az árubeszerzés nehézségei, de néha a célját tévesztett hatósági intézkedések is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztó közönség a kipróbált elosztó szervezetek segélyével sem tud hozzájutni a mindennapi háztartási cikkekhez. A Háztartás szívós akarattal küzdött le minden akadályt , ennek lehet köszönni, hogy forgalma az előző évihez képest csaknem megháromszorozódott. A jelentés szembetűnő része, hogy a vezetőség milyen céltudatosan törekszik arra, hogy szaporítsa a saját üzemeit s ezáltal a gyártási hasznot is a tagok részére juttassa. A Háztartás múlt évi áruforgalma 1,246.000.000 koronát tett ki, amelyet 28 fűszerárusító, 15 húsárusító és 11 különböző más telepen bonyolított le. Különösen nagy fejlődést mutat a húsnagyvágóüzem, amelynek forgalma csaknem megötszöröződött. Ez üzemnek életbeléptetésével a Háztartás húsáruk tekintetében az egész főváros területén versenyképes. A Háztartásnak egyébként minden más üzeme rohamos fejlődést mutat, így a jövőben módjában lesz új fiókok felállítására is törekedni, annyival is inkább, mert tagjai is állandóan szaporodnak. Szaporodik az alaptőkéje is, igaz, hogy nem olyan arányban, amennyire a mai viszonyok között szükség volna. Az igazgatósági jelentése végből a nehéz gazdasági helyzetet mérlegelve, felhívja a tagokat, hogy anyagi erejükhöz mérten iparkodjanak szaporítani a fővárosban immár nélkülözhetetlenné vált szövetkezet forgótőkéjét. Az üzleteredmény minden tekintetben kielégítő, a közgyűlés ezért az évi jelentést minden vita nélkül, egyhangúlag jóváhagyta s hozzájárult az Elek Emil által felolvasott felügyelőbizottsági jelentéshez is és a részletes számadásokat is magáévá tette s a felelős számadóknak a felmentést megadta. A választások során Szilassy Zoltán indítványára Schandl Károly dr. földmivelésügyi államtitkárt, akinek mandátuma lejárt és Wettstein András dr.-t egyhangúlag igazgatósági tagokul, Nigrihy György dr.-t pedig felügyelő-bizottsági tagul választották meg. A megválasztottak nevében ez utóbbi mondott néhány meleg szóval köszönetét, majd Ivánka Oszkár elnök emlékezett meg magasztaló szavakkal a Háztartás tisztviselői karának odaadó lelkes munkásságáról, kiemelte különösen Hlatky Lajos vezérigazgatónak buzgó fáradozásait a szövetkezet felvirágoztatása körül. A jelen voltak hosszantartó lelkes éljenzéssel ünnepelték Hlatky Lajos vezérigazgatót, aki minden érdemet áthárított a tisztviselői karra és az alkalmazottakra s különösen kiemelte legközvetlenebb munkatársainak, Németh K. Sándor és Bogovics Ferencnek érdemeit. A közgyűlés lelkesen tüntetett a Háztartás érdemdús vezetői mellett, amelyet Ivánka Oszkár elnök néhány rövid szóval rekesztett be. Egymilliós alapítvány a menekült diákoknak Az alapítványt Bethlen István gróf nevéről nevezik el Az Országos Menekültügyi Hivatal, amely már több millió koronát gyűjtött össze és juttatott a nehéz sorsban lévő menekültek segélyezésére, most egymillió koronás kulturális célú alapítványt tett le Bethlen István gróf nevére. Ez az alapítványa szülőföldjükről kiüldözött, a magyar egyetemi és főiskolai hallgatók jobb sorsának biztosítását kívánja szolgálni. A kaposvári kiviteli lóvásár Kaposvártól jelentik Csütörtökön reggel kezdődött meg Kaposvárott a Magyar Gazdák Lótenyésztő és Értékesítő Szövetkezete és az alsó-dunántúli mezőgazdasági kamara rendezésében a kiviteli lóvásár, amely már az első napon igen szép eredménnyel zárult. A nagy felhajtásból estig 810 darabot jelentettek be kivitelre. A félvéreket Magyarország keleti részéből, a Duna-Tisza közéről és Miskolc környékéről hajtották fel, míg a hidegvérűek Somogy-, Tolna-, Zala- és Baranya vármegyékből kerültek felhajtásra. Nagyrészt a kereskedők lovai keltek el, mert a tenyésztők igen nagy árakat kértek, ami a külföldi vevőket tartózkodásra késztette. Az eladott lovak közül 180 félvér, a többi hidegvérű. A félvéreket kizárólag csehországi kereskedők vásárolták, míg hidegvérüek fele Ausztriába, a többi pedig Olasz-, Cseh- és Németországba került. Félvéreket 200.000 —400.000, hűlogvérűeket 300.000-600.000 koronás árban vásároltak. Kivételesen 600.000 koronánál többet is fizettek, főképpen ménekért. A kivitelre bejelentett lovak után lerótt kiviteli illeték eddig mintegy harminc millió korona. Alkalmi bútorvásár! ilál*k' ^id]ok ur,7.0.b*!, egyszerűbb és finomabb kivitelben, a legjutányosabb árak mellett beszerelhető* Pártosnál. Budapest, VI., Andrássy ut 52. (Bejáratás Eötvös-utcából.'. TANULNIAKAR? I | OLVASSA A | 'VASÁRNAPI iiiiiiiiimiimiiiimiiiiiiMiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiir B MEZŐGAZDASÁGI 1 CIKKEIT | EGYES SZÁM B Ara <g0 KOR- ■