Új Barázda, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-24 / 68. szám
Ne törjük a züllést! A városligeti mutatványbódék között ismeretes az úgynevezett erőmérő gép, amely úgy van megszerkesztve, hogy amint alul rásujtunk, az ütés ereje egy kis lövedéket röpít felfelé a gépezet vezetékén s ha jó erős volt a csapás, a lövedék pályájának végén csengőt szólaltat meg. Ezen a módon működik a mi pénzügyi életünk gépezete is. Zürichben rásújt a pöröly a valutánkra és idehaza ész nélkül szaladnak az árak felfelé, a csengő riasztó hangja pedig minden ütésnél a fülünkbe hasít. . A drágaság ma már csakugyan elérte azt a fokot, amely a nagy tömegeknek az élethez való jogát támadja meg. És megélhetésében megtámadott tömeghez tartozik a földművelő társadalom is. A 19—20 ezer koronás búzaárak ugyan az avatatlanok szemében azt jelentik, hogy a gazda kivételesen irigylendő helyzetben van, mert amit veszt az általános drágaság vámján, azt behozza a nagy búzaárak révén. Hol van már azonban a termelő búzája! Eladta azt a gazdák túlnyomó nagy része még akkor, amikor a búza ára egyötöde volt a mainak. Amit azóta drágult a búza, az az átvevők és a továbbadók haszna. Maga a gazda csak kárát látja a kenyérgabona mai nagy áremelkedésének, mert ennek hatásaként az élet általános drágulását ő is szenvedi. El kell azonban ismernünk, hogy még nehezebb a mezőgazdasági termelésen kívül eső munkások helyzete, ideszámítva a fix jövedelemből élő városi lakosságot is. A városi lakosság valósággal küzd a betevő falatért. De míg a tisztviselők és a szellemi munkások kara összeszorított ajkakkal viseli az életküzdelmet, addig az ipari munkásság, amely pedig a béremelés hatásos eszközeivel rendelkezik, elégedetlenségét forradalmi térre viszi s készségesen használja fel az élet nehézségeit jó alkalomnak és ürügynek arra, hogy felfordulást idézzen elő. Elég jellemző erre nézve a tegnapi vakmerő tüntetés. Szükségtelen ajánlanunk a kormánynak, hogy a mai súlyos viszonyok között minden erejével oda kell hatnia, hogy a munkástömegek megélhessenek, mert a nyomor veszedelmes tanácsadó. Mindenekelőtt az árdrágító spekulációt kell irgalmatlanul büntetni és irtani. Az embermilliók betevő falatját nem szabad a nyerészkedő spekuláció zsákmányának kiszolgáltatni. Nem szabad tűrni tovább, hogy a társadalmi tőke, visszavonulván az alkotó munka tereiről, belekeveredjék a szerencsejátékok forgatagába. A gazdasági élet erkölcsi rendjének helyreállt / C' f • «’ ji.kfí M jJV m SlienzeiSSl AltAE i uesredtit SSV. korona, SZZUUESZ'l'CSSOi VI, kwUel, Onliw 10. inbtnapn 800.— korona. Egyél pMdányHSn Mevlalonik hársfa kivételével ■indeaiiin Telefon álmok 41-41, 108 04. éjjel 140—TI Ara II. korona. Hirdetéseket mekkatAroaott MegjeieBlilt KIVeteieTei MlBQilBIip KIAIJÓHIVATAI.: VI. koraiét, Öntea 10. szSm mflUmMer dljiiMt nirmnt mi M ■ HidtUnM Telefon számok s 48—40, 198—61, éllel 140—71 (' 1923 MÁR. 2'4 " J J. ..... I In38.március 84. szombat ■ 81 ©Slb^rss^fP Bfldapest, V. éli. 68. mAi JKf r 1 / Megtámadták a detektívet tála elmulaszthatlan feladat. Egyidejűleg azonban acél erélyt parancsol az állami érdekek fokozottabb védelme is. Nem akarunk több forradalmat, nem tűrhetjük rablógyilkos népbiztosok ünneplését fővárosunk utcáin, nem engedhető meg, hogy megint hurokot kössenek a polgári társadalom nyakára. Tisztítsák meg Budapest utcáit a forradalmi jelenségektől, mert a falu nem nézi el még egyszer, hogy a fővárost ismét rothadás fészkévé tegyék. Ha erre menne a játék, majd ő maga jön fel rendet csinálni. Rendet követelünk, mert a züllés erkölcsi és anyagi téren egyaránt halált jelent. A kormány szükség esetén m statáriummal biztosítja a rendet A miniszterelnök megnyugtató kijelentéseket tett a helyzetről . A pénzügyminiszter a korona értékének állandósulásáról - Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától -A Ház mai ülése előtt Bethlen István gróf miniszterelnök Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke jelenlétében, az elnöki fogadóteremben a kisebbségi pártszövetség vezetőit fogadta. Erről a megbeszélésről a következő hivatalos jelentést adták ki: Bethlen István gróf miniszterelnök a nemzetgyűlés elnöki szobájában ma délelőtt fogadta a kisebbségi pártszövetség megbízásából Rassay Károly, Peyer Károlly, Farkas István, Giesswein Sándor és Pakots József nemzetgyűlési képviselőket, akikkel tanácskozást folytatott. A keresztény pártok megbízásából és az egyetemi ifjúság felkérésére viszont Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő informálta a miniszterelnököt. A miniszterelnök kijelentette, hogy minden rendbontással szemben a legerélyesebben fog fellépni és ha még egy esetben is a politikát bármily formában az utcára iszik, a kormány statáriumot fog kihirdetni. A Kisgazdapárt értekezlete A Keresztény Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt ma délelőtt 12 órakor a nemzetgyűlés tanácskozásának szünete alatt Mayer János elnöklésével értekezletre gyűlt össze az elnöki fogadóba, melyen Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter adtak felvilágosításokat a párt tagjainak a belpolitikai, pénzügyi és gazdasági helyzetről. A párt tagjainak ugyanis az volt a kívánsága, tartsanak egy rövid értekezletet, amelyen a szükséges felvilágosításokat megkapják, tekintve, hogy húsvéti szünetre mennek széjjel és kerületeikben egységes irányban akarják választóiknak a szükséges felvilágosításokat megadni. Ennek a kívánságnak a pénzügyminiszter és a miniszterelnök eleget is tett. Az értekezlet elején Bethlen István gróf szólalt fel és kijelentette, hogy a képviselők nyugodtan mehetnek haza, mert semmiféle belpolitikai veszedelemről ezidőszerint nincsen szó. A kormány teljesen ura a helyzetnek és az is marad. A kormány nem fog sem jobboldalról, sem baloldalról jövő olyan kilengéseket megtűrni, amely a politikai harcokat az Utcára viszi ki. Amennyiben az utóbbi napokban történt események megismétlődnének, a kormány a legszigorúbb eszközökhöz fog velük szemben nyúlni és minden irányban biztosítani fogja a közrendet, a személy- és vagyonbiztonságot. A kormány azonban egyelőre nem akarja ezeket a szigorú eszközöket alkalmazni, hanem meggyőzéssel és érvekkel igyekszik hatni azokra, akik ezeknek a mozgalmaknak a sodrában állanak. Meggyőzni igyekszik őket arról, hogy ezek a dolgok csatt nehezítik a gazdasági helyzetet és hátrányosan hatnak magukra a mozgalomintézőtreis. A kormánynak ez a törekvése sikerrel járt. A párt tagjai tehát nyugodtan mehetnek szét, nem kell félniök attól, hogy a húsvéti szünet alatt akár" a jobboldalról, akár a baloldalról zavarok idézhetők elő, mert a kormánynak annyira rendelkezésére állanak a rend fenntartására szükséges eszközök, hogy senkinek sincs oka semmiféle meglepetéstől tartani. A korona már elérte mélypontját Kállay Tibor pénzügyminiszter felszólalásában röviden kiterjeszkedett a gazdasági és pénzügyi helyzet ismertetésére. Rámutatottarra, hogy a magyar koronának 010 centimesre való lemenetele nem jelent olyan túlságos visszaesést, ha ezt azzal az állapottal hasonlítjuk össze, ami 1922 augusztusában volt, amikor a korona 017-re szállott le időlegesen. Kétségen kívüli, hogy a Devizaközpont működésének tudható be, hogy a korona ilyen hosszú időn keresztül bizonyos aránylagos állandóságot tudott mutatni. Az a körülmény, hogy ezidőszerint jelentékenyebb esés mutatkozik, nagyobb nyugtalanságot okozott, jóllehet valószínűnek látszik, hogy ezzel immár elértük azt a mélypontot, amely körül a helyzet ismét hoszszabb időn keresztül állandó maradhat. Viszonyaink gyökeres rendezését természetszerűleg csak az államháztartás hiányának kiküszöbölése útján érhetjük el, ennek pedig szükséges előfeltétele az adott viszonyok között, a külföldnek támogatása megfelelő kölcsönök útján. A pénzügyminiszter beszédében még kiterjeszkedett a hitelviszonyok következtében beállott nehézségekre és ennek kapcsán a kosztpénz kiadása tekintetében teendő intézkedésekre. Szavait azzal a kéréssel végezte be a pénzügyminiszter, hogy az adott nehéz gazdasági viszonyok között igyekezzünk nyugalommal és béketűréssel kitartani, mert ez az egyedüli eszköz és mód arra, hogy tényleg a konszolidáció útjára vezethessük a helyzetet.