Új Barázda, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-24 / 68. szám

Ne törjük a züllést! A városligeti mutatványbódék között ismeretes az úgynevezett erőmérő gép, amely úgy van megszerkesztve, hogy amint alul rásujtunk, az ütés ereje egy kis lövedéket röpít felfelé a gépezet vezetékén s ha jó erős volt a csapás, a lövedék pályájának végén csengőt szólaltat meg. Ezen a módon működik a mi pénzügyi életünk gépe­zete is. Zürichben rásújt a pöröly a valutánkra és idehaza ész nélkül szaladnak az árak felfelé, a csengő riasztó hangja pedig minden ütésnél a fülünkbe hasít. . A drágaság ma már csakugyan elérte azt a fokot, amely a nagy tömegeknek az élethez való jogát támadja meg. És megélhetésében meg­támadott tömeghez tartozik a föld­m­­űvelő társadalom is. A 19—20 ezer koronás búzaárak ugyan az avatatlanok szemében azt jelentik, hogy a gazda kivételesen irigylendő helyzetben van, mert amit veszt az általános drágaság vámján, azt behozza a nagy búzaárak révén. Hol van már azonban a termelő búzája! Eladta azt a gazdák túlnyomó nagy része még akkor, amikor a búza ára egy­ötöde volt a mainak. Amit azóta drágult a búza, az az átvevők és a továbbadók haszna. Maga a gazda csak kárát látja a kenyérgabona mai nagy áremelkedésének, mert ennek hatásaként az élet általános drágulását ő is szenvedi. El kell azonban ismernünk, hogy még nehezebb a mezőgazdasági ter­melésen kívül eső munkások helyzete, ideszámítva a fix jövedelemből élő városi lakosságot is. A városi lakosság valósággal küzd a betevő falatért. De míg a tisztviselők és a szellemi munkások kara összeszorított ajkakkal viseli az életküzdelmet, addig az ipari munkásság, amely pedig a béremelés hatásos eszközeivel rendelkezik, elége­detlenségét forradalmi térre viszi s készségesen használja fel az élet nehézségeit jó alkalomnak és ürügy­nek arra, hogy felfordulást idézzen elő. Elég jellemző erre nézve a tegnapi vakmerő tüntetés. Szükségtelen ajánlanunk a kormány­nak, hogy a mai súlyos viszonyok kö­zött m­inden erejével oda kell hatnia, hogy a munkástömegek megélhesse­nek, mert a nyomor veszedelmes ta­nácsadó. Mindenekelőtt az árdrágító spekulációt kell irgalmatlanul büntetni és irtani. Az embermilliók betevő fa­latját nem szabad a nyerészkedő spe­kuláció zsákmányának kiszolgáltatni. Nem­ szabad tűrni tovább, hogy a tár­sadalmi tőke, visszavonulván az alkotó munka tereiről, belekeveredjék a sze­rencsejátékok forgatagába. A gazda­sági élet erkölcsi rendjének helyreállt­ / C' f • «’ ji.kfí M jJV m SlienzeiSSl AltAE i uesredtit SSV.­ korona, SZZUUESZ'l'CSSOi VI, kwUel, O­nliw 10. inbtnapn 800.— korona. Egyél pMdányHSn Mevlalonik hársfa kivételével ■indeaiiin Telefon álmok 41-41, 108 04. éjjel 140—TI Ara II. korona.­­ Hirdetéseket mekkatAroaott MegjeieBlilt KIVeteieTei MlBQilBIip KIAIJÓHIVATAI.: VI. koraiét, Ö­ntea 10. szSm mflUmMer dljii­Mt nirmnt mi M ■ HidtUnM Telefon számok s 48—40, 198—61, éllel 140—71 (' 1923 MÁR. 2'4 " J J. ..... I In38.március 84. szombat ■ 81 ©Slb^rss^fP Bfldapest, V. éli. 68. mAi JKf r 1 / M­egtám­adták a detektívet tála elmulaszthatlan feladat. Egyidejűleg azonban acél erélyt pa­rancsol az állami érdekek fokozottabb védelme is. Nem akarunk több forra­dalmat, nem tűrhetjük rablógyilkos népbiztosok ünneplését fővárosunk ut­cáin, nem engedhető meg, hogy megint hurokot kössenek a polgári társadalom nyakára. Tisztítsák meg Budapest utcáit a forradalmi jelenségektől, mert a falu nem nézi el még egyszer, hogy a fő­várost ismét rothadás fészkévé tegyék. Ha erre menne a játék, majd ő maga jön fel rendet csinálni. Rendet követelünk, mert a züllés er­kölcsi és anyagi téren egyaránt halált jelent. A kormány szükség esetén m statáriummal biztosítja a rendet A miniszterelnök megnyugtató kijelentéseket tett a hely­zetről . A pénzügyminiszter a korona értékének állandó­sulásáról - Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától -A Ház mai ülése előtt Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök Szcitovszky Bé­la, a nemzetgyűlés elnöke jelenlétében, az elnöki fogadóteremben a kisebbségi pártszövetség vezetőit fogadta. Erről a megbeszélésről a következő hivatalos je­lentést adták ki: Bethlen István gróf miniszterelnök a nemzetgyűlés elnöki szobájában ma délelőtt fogadta a kisebbségi pártszövetség megbízásából Rassay Károly, Peyer Károlly, Farkas Ist­ván, Giesswein Sándor és Pakots József nemzetgyűlési képviselőket, a­kikkel tanácskozást folytatott. A ke­resztény pártok megbízásából és az egyetemi ifjúság felkérésére viszont Kiss Menyhért nemzetgyűlési képvi­selő informálta a miniszterelnököt. A miniszterelnök kijelentette, hogy minden rendbontással szemben a legerélyesebben fog fellépni és ha még egy esetben is a po­litikát bármily formában az utcára iszik, a kormány statá­riumot fog kihirdetni. A Kisgazdapárt értekezlete A Keresztény Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt ma délelőtt 12 órakor a nemzetgyűlés tanácskozásának szünete alatt Mayer János elnöklésével értekez­letre gyűlt össze az elnöki fogadóba, melyen Bethlen István gróf miniszter­elnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter adtak felvilágosításokat a párt tagjainak a belpolitikai, pénzügyi és gazdasági helyzetről. A párt tagjainak ugyanis az volt a kívánsága, tartsanak egy rövid értekezletet, amelyen a szükséges felvi­lágosításokat megkapják, tekintve, hogy húsvéti szünetre mennek széjjel és ke­rületeikben egységes irányban akarják választóiknak a szükséges felvilágosítá­sokat megadni. Ennek a kívánságnak a pénzügyminiszter és a miniszterelnök eleget is tett. Az értekezlet elején Bethlen István gróf szólalt fel és kijelentette, hogy a képviselők nyugodtan mehetnek haza, mert semmiféle belpolitikai veszedelemről ezidőszerint nincsen szó. A kormány teljesen ura a helyzetnek és az is marad. A kormány nem fog sem jobboldal­ról, sem baloldalról jövő olyan kilen­géseket megtűrni, amely a politikai har­cokat az Utcára viszi ki. Amennyiben az utóbbi napokban történt események megismétlődnének, a kormány a legszi­­gorúbb eszközökhöz fog velük szem­ben nyúlni és minden irányban biztosí­tani fogja a közrendet, a személy- és vagyonbiztonságot. A kormány azonban egyelőre nem akarja ezeket a szigorú eszközöket alkalmazni, hanem meggyő­zéssel és érvekkel igyekszik hatni azok­ra, akik ezeknek a mozgalmaknak a sodrában állanak. Meggyőzni igyekszik őket arról, hogy ezek a dolgok csatt ne­hezítik a gazdasági helyzetet és hátrá­nyosan hatnak magukra a mozgalom­­intézőtre­­is. A kormánynak ez a tö­rekvése sikerrel járt. A párt tagjai tehát nyugodtan me­hetnek szét, nem kell félniök attól, hogy a hús­véti szünet alatt akár" a jobb­oldalról, akár a baloldalról zavarok idézhetők elő, mert a kormánynak annyira rendelke­zésére állanak a rend fenntartására szükséges eszközök, hogy senkinek sincs oka semmiféle meglepetéstől tar­tani. A korona már elérte mély­pontját Kállay Tibor pénzügyminiszter fel­szólalásában röviden kiterjeszkedett a gazdasági és pénzügyi helyzet ismer­tetésére. Rámutatott­­arra, hogy a magyar koronának 010 centi­­mesre való lemenetele nem jelent olyan túlságos visszaesést, ha ezt azzal az állapottal hasonlítjuk össze, ami 1922 augusztusában volt, amikor a korona 017-re szállott le időlegesen. Kétségen kívüli, hogy a Devizaközpont működésének tudható be, hogy a ko­rona ilyen hosszú időn keresztül bi­zonyos aránylagos állandóságot tudott mutatni. Az a körülmény, hogy ez­­időszerint jelentékenyebb esés mutatko­zik, nagyobb nyugtalanságot okozott, jóllehet valószínűnek látszik, hogy ezzel immár elértük azt a mély­pontot, amely körül a helyzet ismét hosz­­szabb időn keresztül állandó ma­radhat. Viszonyaink gyökeres rendezését ter­mészetszerűleg csak az államháztartás hiányának kiküszöbölése útján érhet­jük el, ennek pedig szükséges előfel­tétele az adott viszonyok között, a külföldnek támogatása megfelelő köl­csönök útján. A pénzügyminiszter beszédében még kiterjeszkedett a hitelviszonyok követ­keztében beállott nehézségekre és en­nek kapcsán a kosztpénz kiadása te­kintetében teendő intézkedésekre. Sza­vait azzal a kéréssel végezte be a pénzügyminiszter, hogy az adott nehéz gazdasági viszonyok között igyekezzünk nyugalommal és béketűréssel kitartani, mert ez az egyedüli eszköz és mód arra, hogy tényleg a konszolidáció út­jára vezethessük a helyzetet.

Next