Új Barázda, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-28 / 73. szám

i­v MAR.­2-8 V) J / % í/j vyj 4/ ^ " r( CÍ/ mdreins 38, péntek ROI'ClilSí BtnIapest,VI. évf- 78, szám CT BABÁIM -Bi.oHUE'r*aiA*AK, »***«**««**-••* vnfnnn 2S?! Msfjelealk hétfS kivételével miadraBay huVXhitatai..■ u. kwatot.a-ateWis. iaaw ^V*SS3m5S5 Tatofaa H*Mki 4*4t 1*^4, *if« .40-71 25^*í!!^«*!!!2Bfi55H5S5SBB5S555Ö5ÖH5555SS^^ A Nemzeti Jegybank A kormány ma benyújtott törvény­javaslatainak egyike a külön jegybank felállításáról rendelkezik. Haladék nél­kül megalakítják a jegybankot, amint a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot elfogadja. A magyar jegybank — a külföldiek mintájára — részvénytársasági alapon létesül. Feladata az, hogy a nemzet bankja és az állam pénztára legyen. És a bank bocsátja ki a pénzjegyet, ez gondoskodik a magyar korona érték­ben tartásáról, ez látja el a közgazda­­sági élet hitelszükségletét. Működését törvényesen megállapítandó alapszabá­lyok fogják szabályozni. Amint a banktörvény életbe lép, az állam nem bocsáthat ki többé pénz­jegyeket. Megszűnik a fedezetlen papírpénz nyomása. A Jegybank kap kizárólagos jogot arra, hogy bank­jegyeket bocsásson ki. Bankjegy ki­bocsátási joga azonban nem korlát­lan , csak annyi papirospénzt bocsát­hat ki, amennyinek szabály szerint szokásos aranyfedezete a valóságban megvan. Az első öt évben a jegy­forgalom 20 százalékát kell a jegy­banknak arannyal fedeznie és az aranyfedezet öt évről öt évre emel­kedik mindaddig, míg a 33 és egy­­harmad százalékot el nem éri. Ez tapasztalat szerint elég arra, hogy a jegybank által kiadott papirospénz teljes értéke biztosítottnak legyen tekinthető, így ezután az arannyal fedezett papirospénz nem fog tovább romlani, mint ahogyan romlik most, amikor a nemesére fedezet tökéletesen hiányzik. Mindenki nyugodtan tarthatja a pénzét s nem kell félnie az árfolyam zuhanásoktól.Megindulhat a takarékos­kodás. A pénz értékállandósága lehe­tővé fogja tenni az olcsó hitelt. Mind­ezek nyomán a gazdasági élet rendje fokozatosan helyreáll. Örömmel üdvözöljük a jegybank­­javaslatot különösen azért, mert ez a mezőgazdaságnak egy régi követelését fogja megvalósítani. A régi osztrák­bank s újabban a magyar állami fegyintézet tudvalévően csak háromhavi lejáratú váltóra adott kölcsönt. Ilyen rövid lejáratú kölcsönt a gazda nem használhatott. A létesítendő külön jegybank a hat hónapos lejáratú gazda­váltókat is leszámítolja. Ez olyan vív­mány, melynek jelentőségét nem sza­bad kicsinyelnünk. Reméljük, sikerülni fog kivinni azt, hogy a gazdaváltókat további három hónapra is prolongálják.­ Legalább kilenc hónapos hitelre kell törekednünk, mert hiszen ennyi idő általában szükséges ahhoz, hogy a ter­melő gazda megforgathassa a pénzét. De hogy a jegybank a gazdák kezére járjon, a gazdáknak is részt Roskadozó újpesti házak kell venniök a jegybank létesítésében részvények jegyzésével, minthogy végül is annak a közgazdasági érdekeltség­nek jut több befolyás a jegybank vezetésére, amelyik több részvényt bír. Úgy tudjuk, egy jegybank-részvény 100 aranykorona lesz, de egy negyed részvény jegyzését is lehetővé fogják tenni, ennek ára pedig a mai papiros­­koronában alul marad a félmillión. A jegybank részvénye mindenesetre jól gyümölcsöző befektetés lesz, amely fog­­vedelmezni, már csak ezért is kívánjuk, hogy a részvényjegyzést a gazdatársadalom legszélesebb rétegei előtt is megnyissák. Mindenesetre magyar pénzzel igye­kezzünk megcsinálni a jegybankot, hogy mi legyünk benne az urak. És iparkodnunk kell a gazdákat a bank­­alapításba minél nagyobb mértékben bevonnunk, hogy a mezőgazdaságé legyen a vezetőszerep, évi 3 százalékos kamatot legalább is Bethlen ma benyújtotta a nemzetgyűlésen a pénzügyi javaslatokat A kisebbségi pártok botrány okozással akartak zavart kelteni — Csáky honvédelmi miniszter vála­szolt a Győrffy-üigyben Gömbös interpellációjára — A nemzetgyűlés mai ülése — A nemzetgyűlés mai ülésén a középis­kolai reform általános vitájában Lukács György volt az első szónok. Törté­nelmi visszapillantást vetett a magyar középiskolák fejlődésére és az idők so­rán leszűrt tapasztalatokból megálla­pította, hogy középutat kellett találni a régi rendszerrel szemben a megfelelő egységes középiskolához. Mint kultusz­miniszter, ő maga is sokat foglalko­zott ezzel a kérdéssel és azt a meg­győződést vallja, hogy nevelésügyünket nagy gonddal kell ápolnunk és minden tőlünk telhető áldozatot meg kell hoz­nunk érte, mert a magyarság másként nem veheti fel a versenyt a művelt nyugati államok sorában. A tanári kart segítenünk, anyagi helyzetet rendez­nünk kell s a középiskolákat meg kell tisztítanunk az oda nem való elemek­től. A miniszternek köszönetet mond a javaslat megalkotásáért és azt elfo­gadta. Lukács György nagy tetszéssel fogadott beszéde után Őri Szabó Dezső mondott beszédet a javaslat ellen, majd a vi­tát megszakították és Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. Van szerencsém beterjeszteni — mondotta — az állami háztartás egyensúlybahozásáról, a ma­gyar nemzeti bank létesítéséről, az ál­lamháztartás hiányának fedezetére fel­veendő belső kölcsönről és a külálli­­mokkal kötött pénzügyi egyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavasla­tokat Kérem, hogy a javaslatokat a nemzetgyűlés pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottságához tegyék át A mint a miniszterelnök­ a törvényja­vaslatokat benyújtotta, a kisebbségi pár­tok a fajvédők csoportjának kezdemé­nyezésére nagy zajban törtek ki. A za­jongásban Baross János szólásra emel­kedett és kérte, hogy a bizottsági tár­gyalásokba vonják bele a külügyi bi­zottságot is. Bethlen István gróf miniszterelnök rá­mutatott arra, hogy Baross kívánsága­ nak semmi indoka nincs, mert aki el­olvassa a javaslatot, az tudhatja, hogy a külügyi bizottságra a bizottsági tár­gyalásoknál szükség nincs s a nemzet­gyűlés a nyitr tárgyalás során is elég időt fog találhatni a külügyi kérdések megvitatására. Silligerl Lajos a házszabályokhoz szó­lalt fel és ezen a címen szóvá tette azt a tegnapi kudarcát, hogy interpellá­cióját a teljes részvétlenség miatt el sem mondotta. Tiltakozni próbált állí­tólagos sértések ellen, amelyek a teg­napi ülésen hangzottak el ellene, a többségi pártok azonban közbekiáltások formájában rábizonyították, hogy éppen Szilágyi volt az, aki sértegetett. Szilágyi hosszadalmas beszéde köz­ben az ellenzék állandóan rajongott, végre is az elnök csak nagy nehezen tudta feltenni a kérdést a törvényja­vaslatok bizottsági tárgyalására vonat­kozóan. A nemzetgyűlés többsége a mi­niszterelnök javaslatát fogadta el és Baross János indítványát elvetette. A házszabályvita során újra felszólalt még Szilágyi Lajos és Horváth Zoltán, s megújuló viharos jelenetek közben élesen támadták a kormányt és a kis­gazdapártot A többség eleinte nyugodtan tűrte a sértések áradatát, mikor azonban az el­nöklő Zsitvay Tibort is támadni kezdte a kisebbségi pártok néhány hangos tag­ja, erélyesen tiltakoztak a sértések el­len és lelkesen tüntettek Bethlen­ Ist­ván gróf­ mellett. Körülbelül másfél­­óráig tartó zajongás után végre el­csendesedtek a botrányt okozó kisebb­ségi képviselők és Csáky Károly gróf honvédelmi mi­niszter elmondhatta válaszát Gömbös Gyulának Győrffy hadbíró áthelyezése ügyében beter­jesztett interpellációjára. Kijelen­tette, hogy Győrffy hadbíró áthelyezé­sét nem politikai indító okokból tette és a hadbírót visszahelyezni nem haj­landó. Az intézkedés, amelyet megtett, nem volt elhamarkodott, mert Győrffyt már egy izben dorgálásra ítélték -ugyan­olyan ok miatt, mint amilyen okból most áthelyezték. A hadsereget min­den kívülről jövő támadás ellen meg­védelmezi és elítéli Rupert Rezsőnek a magatartását, amelyet a katonasággal szemben tett. Nem lesz olyan hadügy­minisztere Magyarországnak, aki azt mondja majd , hogy nem akar többé katonát látni. — igenis, fognak katonát látni — mondotta — olyant és annyit, amilyen­re és amennyire az országnak szük­sége van. (Hosszantartó taps.) Göd­bon Gyula rövid viszonválasza után a nemzetgyűlés a honvédelmi mi­niszter válaszát tudomásul vette. A leg­közelebbi ülés holnap, pénteken les­z. Napirenden a középiskolai reform sze­repel. Cseh hősök ádáz várostroma Elpáholták a kékkői várat A cseh kormány másfélmillió korona kényszeráron elvette az Almássy grófi családtól a kékkői várat és azt a cseh állam tulajdonának minősítette. A vár­ban a kerületi főnökséget, a járási adóhivatalt és az új kékkői járásbíró­ságot fogják elhelyezni.

Next