Új Barázda, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-28 / 73. szám
iv MAR.2-8 V) J / % í/j vyj 4/ ^ " r( CÍ/ mdreins 38, péntek ROI'ClilSí BtnIapest,VI. évf- 78, szám CT BABÁIM -Bi.oHUE'r*aiA*AK, »***«**««**-••* vnfnnn 2S?! Msfjelealk hétfS kivételével miadraBay huVXhitatai..■ u. kwatot.a-ateWis. iaaw ^V*SS3m5S5 Tatofaa H*Mki 4*4t 1*^4, *if« .40-71 25^*í!!^«*!!!2Bfi55H5S5SBB5S555Ö5ÖH5555SS^^ A Nemzeti Jegybank A kormány ma benyújtott törvényjavaslatainak egyike a külön jegybank felállításáról rendelkezik. Haladék nélkül megalakítják a jegybankot, amint a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot elfogadja. A magyar jegybank — a külföldiek mintájára — részvénytársasági alapon létesül. Feladata az, hogy a nemzet bankja és az állam pénztára legyen. És a bank bocsátja ki a pénzjegyet, ez gondoskodik a magyar korona értékben tartásáról, ez látja el a közgazdasági élet hitelszükségletét. Működését törvényesen megállapítandó alapszabályok fogják szabályozni. Amint a banktörvény életbe lép, az állam nem bocsáthat ki többé pénzjegyeket. Megszűnik a fedezetlen papírpénz nyomása. A Jegybank kap kizárólagos jogot arra, hogy bankjegyeket bocsásson ki. Bankjegy kibocsátási joga azonban nem korlátlan , csak annyi papirospénzt bocsáthat ki, amennyinek szabály szerint szokásos aranyfedezete a valóságban megvan. Az első öt évben a jegyforgalom 20 százalékát kell a jegybanknak arannyal fedeznie és az aranyfedezet öt évről öt évre emelkedik mindaddig, míg a 33 és egyharmad százalékot el nem éri. Ez tapasztalat szerint elég arra, hogy a jegybank által kiadott papirospénz teljes értéke biztosítottnak legyen tekinthető, így ezután az arannyal fedezett papirospénz nem fog tovább romlani, mint ahogyan romlik most, amikor a nemesére fedezet tökéletesen hiányzik. Mindenki nyugodtan tarthatja a pénzét s nem kell félnie az árfolyam zuhanásoktól.Megindulhat a takarékoskodás. A pénz értékállandósága lehetővé fogja tenni az olcsó hitelt. Mindezek nyomán a gazdasági élet rendje fokozatosan helyreáll. Örömmel üdvözöljük a jegybankjavaslatot különösen azért, mert ez a mezőgazdaságnak egy régi követelését fogja megvalósítani. A régi osztrákbank s újabban a magyar állami fegyintézet tudvalévően csak háromhavi lejáratú váltóra adott kölcsönt. Ilyen rövid lejáratú kölcsönt a gazda nem használhatott. A létesítendő külön jegybank a hat hónapos lejáratú gazdaváltókat is leszámítolja. Ez olyan vívmány, melynek jelentőségét nem szabad kicsinyelnünk. Reméljük, sikerülni fog kivinni azt, hogy a gazdaváltókat további három hónapra is prolongálják. Legalább kilenc hónapos hitelre kell törekednünk, mert hiszen ennyi idő általában szükséges ahhoz, hogy a termelő gazda megforgathassa a pénzét. De hogy a jegybank a gazdák kezére járjon, a gazdáknak is részt Roskadozó újpesti házak kell venniök a jegybank létesítésében részvények jegyzésével, minthogy végül is annak a közgazdasági érdekeltségnek jut több befolyás a jegybank vezetésére, amelyik több részvényt bír. Úgy tudjuk, egy jegybank-részvény 100 aranykorona lesz, de egy negyed részvény jegyzését is lehetővé fogják tenni, ennek ára pedig a mai papiroskoronában alul marad a félmillión. A jegybank részvénye mindenesetre jól gyümölcsöző befektetés lesz, amely fogvedelmezni, már csak ezért is kívánjuk, hogy a részvényjegyzést a gazdatársadalom legszélesebb rétegei előtt is megnyissák. Mindenesetre magyar pénzzel igyekezzünk megcsinálni a jegybankot, hogy mi legyünk benne az urak. És iparkodnunk kell a gazdákat a bankalapításba minél nagyobb mértékben bevonnunk, hogy a mezőgazdaságé legyen a vezetőszerep, évi 3 százalékos kamatot legalább is Bethlen ma benyújtotta a nemzetgyűlésen a pénzügyi javaslatokat A kisebbségi pártok botrány okozással akartak zavart kelteni — Csáky honvédelmi miniszter válaszolt a Győrffy-üigyben Gömbös interpellációjára — A nemzetgyűlés mai ülése — A nemzetgyűlés mai ülésén a középiskolai reform általános vitájában Lukács György volt az első szónok. Történelmi visszapillantást vetett a magyar középiskolák fejlődésére és az idők során leszűrt tapasztalatokból megállapította, hogy középutat kellett találni a régi rendszerrel szemben a megfelelő egységes középiskolához. Mint kultuszminiszter, ő maga is sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel és azt a meggyőződést vallja, hogy nevelésügyünket nagy gonddal kell ápolnunk és minden tőlünk telhető áldozatot meg kell hoznunk érte, mert a magyarság másként nem veheti fel a versenyt a művelt nyugati államok sorában. A tanári kart segítenünk, anyagi helyzetet rendeznünk kell s a középiskolákat meg kell tisztítanunk az oda nem való elemektől. A miniszternek köszönetet mond a javaslat megalkotásáért és azt elfogadta. Lukács György nagy tetszéssel fogadott beszéde után Őri Szabó Dezső mondott beszédet a javaslat ellen, majd a vitát megszakították és Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. Van szerencsém beterjeszteni — mondotta — az állami háztartás egyensúlybahozásáról, a magyar nemzeti bank létesítéséről, az államháztartás hiányának fedezetére felveendő belső kölcsönről és a külállimokkal kötött pénzügyi egyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat Kérem, hogy a javaslatokat a nemzetgyűlés pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottságához tegyék át A mint a miniszterelnök a törvényjavaslatokat benyújtotta, a kisebbségi pártok a fajvédők csoportjának kezdeményezésére nagy zajban törtek ki. A zajongásban Baross János szólásra emelkedett és kérte, hogy a bizottsági tárgyalásokba vonják bele a külügyi bizottságot is. Bethlen István gróf miniszterelnök rámutatott arra, hogy Baross kívánsága nak semmi indoka nincs, mert aki elolvassa a javaslatot, az tudhatja, hogy a külügyi bizottságra a bizottsági tárgyalásoknál szükség nincs s a nemzetgyűlés a nyitr tárgyalás során is elég időt fog találhatni a külügyi kérdések megvitatására. Silligerl Lajos a házszabályokhoz szólalt fel és ezen a címen szóvá tette azt a tegnapi kudarcát, hogy interpellációját a teljes részvétlenség miatt el sem mondotta. Tiltakozni próbált állítólagos sértések ellen, amelyek a tegnapi ülésen hangzottak el ellene, a többségi pártok azonban közbekiáltások formájában rábizonyították, hogy éppen Szilágyi volt az, aki sértegetett. Szilágyi hosszadalmas beszéde közben az ellenzék állandóan rajongott, végre is az elnök csak nagy nehezen tudta feltenni a kérdést a törvényjavaslatok bizottsági tárgyalására vonatkozóan. A nemzetgyűlés többsége a miniszterelnök javaslatát fogadta el és Baross János indítványát elvetette. A házszabályvita során újra felszólalt még Szilágyi Lajos és Horváth Zoltán, s megújuló viharos jelenetek közben élesen támadták a kormányt és a kisgazdapártot A többség eleinte nyugodtan tűrte a sértések áradatát, mikor azonban az elnöklő Zsitvay Tibort is támadni kezdte a kisebbségi pártok néhány hangos tagja, erélyesen tiltakoztak a sértések ellen és lelkesen tüntettek Bethlen István gróf mellett. Körülbelül másfélóráig tartó zajongás után végre elcsendesedtek a botrányt okozó kisebbségi képviselők és Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter elmondhatta válaszát Gömbös Gyulának Győrffy hadbíró áthelyezése ügyében beterjesztett interpellációjára. Kijelentette, hogy Győrffy hadbíró áthelyezését nem politikai indító okokból tette és a hadbírót visszahelyezni nem hajlandó. Az intézkedés, amelyet megtett, nem volt elhamarkodott, mert Győrffyt már egy izben dorgálásra ítélték -ugyanolyan ok miatt, mint amilyen okból most áthelyezték. A hadsereget minden kívülről jövő támadás ellen megvédelmezi és elítéli Rupert Rezsőnek a magatartását, amelyet a katonasággal szemben tett. Nem lesz olyan hadügyminisztere Magyarországnak, aki azt mondja majd , hogy nem akar többé katonát látni. — igenis, fognak katonát látni — mondotta — olyant és annyit, amilyenre és amennyire az országnak szüksége van. (Hosszantartó taps.) Gödbon Gyula rövid viszonválasza után a nemzetgyűlés a honvédelmi miniszter válaszát tudomásul vette. A legközelebbi ülés holnap, pénteken lesz. Napirenden a középiskolai reform szerepel. Cseh hősök ádáz várostroma Elpáholták a kékkői várat A cseh kormány másfélmillió korona kényszeráron elvette az Almássy grófi családtól a kékkői várat és azt a cseh állam tulajdonának minősítette. A várban a kerületi főnökséget, a járási adóhivatalt és az új kékkői járásbíróságot fogják elhelyezni.