Új Barázda, 1924. április (6. évfolyam, 76-82. szám)
1924-04-16 / 82. szám
Önkénytelen szünetelés Az „Új Barázda" nyolc napon át nem jelenhetett meg. Kényszerült hallgatásra voltunk kárhoztatva amiatt a hecc miatt, amely a nyomdai főnökök és a szedőmunkások között folyt le.Nekünk nincs nyomdánk, így hát a történtekben a mi szavunk és akaratunk nem eshetett latra. De nem titkoljuk el utólag azt az őszinte meggyőződésünket, hogy ezúttal a munkaadó nyomdafőnökök részén volt a jog és az igazság. A szedőmunkások egy csoportja önhatalmúan megszegte a kollektív munkásszerződést, amely nem csak jogokat jelent a munkásságra nézve, hanem kötelességeket is. Semmiféle jogsérelmet nem szenvedhetnek a szerződés védelme alá helyezett munkások, mert a legcsekélyebb visszaélést is egyetemlegesen torolják meg. Viszont azonban egyes csoportok ötletszerű bérharcokat nem rendezhetnek. Ha követelések merülnek fel, azokat a szerződött felek képviselői intézik el. Egyéni akciók egyik részről sincsenek megengedve. Ezen a módon biztosítja a kollektív szerződés a munka rendjét s ezzel együtt a rend uralmát. A nyomdafőnökök tehát ezúttal szerződésadta jogaikat védték s ezen keresztül a jogbiztonság érdekét is, mert hiszen, ha már a szerződések is megdönthetők erőszakos fellépésekkel, akkor kész az anarchia, hppen ezért rendkívül közelről érdekelte ez a harc az egész polgári társadalmat. Annál sajnálatosabb, hogy két olyan újság, amelyek pedig leglármásabban biztatták a polgári társadalmat a védő szervezkedésre, megszegte a kötelező szolidaritást. Ezek az újságok elhagyták s aztán oldalba támadták a polgári sajtó frontját. Cserben hagyták a rájuk nézve is érvényes szerződést, hogy piacra juthassanak akkor, amikor a többi újság, komolyan véve az adott szót, nem jelenhetett meg. Hogy eljárásuk milyen erkölcsi megítélés alá esik, ennek elbírálását rábízzuk a nagyközönségre. Talán mondanunk sem kell, hogy erre a lefolyt harcra nézve a kormánynak semmiféle befolyása nem lehetett. Meseszerü az a feltevés, hogy a lapok a kormánynak akartak szívességet tenni a meg nem jelenéssel, hiszen ezeknek a meg nem jelent papoknak túlnyomó része ellenzéke a kormánynak s igy az lett volna a politikai érdekük, hogy a kölcsönjavaslatok lebonyolításában jeleskedő parlamenti beszédeket közreadják. De még politikájukat is ama cél alá kellett rendelniük, amely a szerződés szentségének védelmét parancsolta. Egyébként nem sokat vesztettek az olvasók azzal, hogy a parlamenti tárgyalásokról nem értesültek. Ami a nemzetgyűlésen történt, az bizony csak szalmacséplés volt, magtalan és reménytelen. Végtelen szóözönökben bírálták a rendszert, de egyetlen életre való ötletet sem vetettek fel arra nézve, hogy hol keressük a mentő utat, ha a külföldi kölcsön ügye megbukik. Azt tehát, hogy az obstrukciós beszédek megörökítését elmulasztottuk, egyáltalán nem számíthatjuk veszteségeink közé. v.j. „v.,...... Sajnáljuk azokat, akiknek önhibájukon kívül kellett szenvedniük a szerződéses rend megbontása miatt. A harc tanulságai remélhetően arra fogják ösztönözni mindkét félt, hogy egymás jogait és saját kötelességeiket mindenkor lojálisan kezeljék és szigorúan tiszteletben tartsák. I74#" i ,(s 7 ' !S^-APRJfci ) ’ ’ / 1031 Április le, szerda ára 600 korona^ lliftdapest,VI. évf. 88.szám [pilium^Mw^ It mj imi—f ■rri*-8-t •»*» ELŐFIZETÉSI AKAKs negyedévre 38.000 kor„ egry SZKBKESZTAs£«s TI, Iterület, O-utca 10. szám hónapra ra.JOO te«r. Egyu p»ld«uy «n› 600 kor., Unff(·li»aik h£tfá» kirAKat^ral nlnalnnAll. Telefon sjsmok: 49—49, 108-04, «JJel 140—71 (osHnnapokon 1000 korona. — Hirdetéseket mini. nojjeaeiuik m,ua ■HOltneveí HUJIUDllHip HHIXiHITATAJ,]TI. kerület, O utca 10. tzftui meter dijszabáe szerint Tesz fel a tUailolUvatal. Telefon szAusok a 49—49, 198—04, éllel 140—71 / 1 faj A magyar gazdák mintegy tíz millió aranykoronát jegyeznek a jegybank alaptőkéjéből A gazdáktól átveendő búzamennyiségre külföldi fontkölcsönt szereznek — Tárgyalások a gazdák és a malmosok között — Az UI. BARÁZDA tudósítójától — Hónapok óta folynak a tanácskozások arról, hogy miként lehetne a gazdák azámira lehetővé tenni, hogy a jegybank részvények jegyzésében részt vegyenek. A kérdés megoldását az teszi nehézkessé, hogy a jegyzést nemes valujában kell végezni, a gazdáknak azonban nem áll rendelkezésükre nemes valuta, hanem csupán terményük van. A tanácskozások éppen azokra a módozatokra vonatkoznak, amelyek alapján a pénzügyi és gazdasági érdekképviseletek a jegyzéshez szükséges nemes valutát biztosítani tudnák a gazdák részére. Az utóbbi napokban Bod János és Korányi Frigyes báró miniszterek ebben a kérdésben konkrét tárgyalásokat folytattak és megbeszélték azokat a módozatokat, amelyek segítségével a gazdákat külföldi nemes valutához juttatják. Tárgyalások indultak meg a malomkoncentráció vezetői és a gazdák képviselői között. A malmok képviselői készségüket fejezték ki az iránt, hogy a gazdáktól átveendő búzamenynyiségre külföldi fontkölcsönt szereznek és azt azután a jegybankrészvények jegyzésére fordítják. A gazdák oly arányban jegyeznék angol fontokban a jegybank részvényeit, mint amely arányban az egyes gazdák szállítottak búzát. Tegnap Szabóky államtitkár elnökletével a mezőgazdasági érdekképviselet négy delegátusa: Balogh Elemér, Marschall Ferenc, Mutschenbacher Emil és Jeszenszky Pál tanácskoztak ebben az ügyben a Bacher Emil vezetésével megadott malomképviseleti kiküldöttekkel. Az értekezlet csak azért nem jutott konkrét megállapodásokra, mert a malmok nem tudták közölni azokat a feltételeket, amelyek mellett a fontkölcsönt megkaphatják, azonban kilátásba helyezték, hogy módot keresnek, hogy érintkezésbe lépjenek Anglia pénzpiacának illusztris vezetőivel és a velük folytatott megbeszélések után véglegesen rendezni fogják a kérdést. A jegybank részvényeinek ügyében felhívást fognak intézni a gazdákhoz, amelyben kifejtik a tárgyalások lényegét és figyelmeztetik a gazdákat, hogy készüljenek elő arra, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletek megfelelően kivehessék részüket a jegybank részvényeinek jegyzéséből. Körülbelül 10 millió aranykoronára rúg az az összeg, amelyet a gazdák jegyezni kívánnak és ennek 50 százalékát május 20-ig, a másik felét pedig június 20-ig kell a jegyzések alapján nemes valutában a jegybankhoz befizetni. Huszonöt szónok szólal még fel az újjáépítő javaslatokhoz Csütörtökre várható az általános vita vége — Tizenhatórás illések inspekciós miniszterekkel és képviselőkkel Slatórás obstrukciós beszédek — A kisebbség országromló politikát folytat — Az UI. BARÁZDA tudósítójától — Nem hiába figyelmeztetik a felelősségre azokat, akik az újraépítő törvényjavaslatokat el akarják gáncsolni, mert az ország gyógyulása vagy bukása függ attól, hogy ezeket a javaslatokat a parlament kellő időben megszavazza. A felelősség az ország gazdasági katasztrófájáért azoknak a lelkén szárad, akik megakadályozzák, hogy a nemzet ezt a biztos kibontakozást igénybe vehesse. Oly rettenetes, oly súlyos ez a felelősség, hogy magyar ember józan elmével, vagy tudatosan nem is vállalhatja. Csak az országrontók vállalkozhatnak reá, hogy útját állják a tervbe vett kibontakozásnak. Azok az országrontók tehetik ezt, akik miatt a háborút elvesztettük, akik a háború elvesztése után fölforditották az országot s végül a belgrádi országvesztő szerződés után nyakunkra hozták a vörös rémuralmat. Ha semmi mást nem jelentene a most tárgyalás alatt álló szanálási programot, mint azt, hogy a jóvátétel rémét sikerült eloszlatni az ország feje felől és a korona értékét sikerül állandósítani, akkor is nagy bűn lenne a nemzet ellen, megakadályozni törvényerőre emelését. De a szanálási programul ennél többet hoz. Hozza az ország gazdasági és pénzügyi talpraállását, a drágulás és spekuláció megszűnését, a korona hirtelen lezuhanása veszedelmének megszűntét, a külföldi hitelek beözönlését, a rosszindulatú ántantellenőrzés enyhülését, szóval az ország újraéledését. Ha azok, akik az országot a földarabolásra juttatták októberi lázadásukkal, ma harcot hirdetnek ezen kibontakozás ellen, nem csodáljuk. Látjuk, hogy lázasan mozognak, népgyűléseket tartanak, 250 ezer koronás napidíjjal küldenek szét agitátorokat, sőt általános sztrájkra is készülnek. Ha semmi más, az országrontók eme kétségbeesett készülődése a szanálás ellen, maga beszél legvilágosabban amellett, hogy az újraépítő programm talpraállítja a nemzetet. Az ő ellentállásukat megértjük. De az utolsó pillanatban is kételkedünk abban, hogy akadnak nemzeti érzésű politikusok, akik — végzetes feltévelyedésből — az országrontokkal egy frontba sorakoznak a javaslatok ellen. Olyan harcról van itt szó, melyben az országrontók frontja ellen egységes nemzeti frontnak van csak helye. Aki nincsen velünk, ellenünk van s akarva, vagy nem akarva, az ország romlására dolgozik. 1 : * - ■ ,zi; *: t . * iy , , :j. Az ország sorsára annyira fontos pénzügyi javaslatok megszavazása foglalkoztatja természetesen az ország közvéleményét. A javaslatokat, fontosságukra való tekintettel, a kormány a nemzetgyűlésen tizenhatórás ülésekben tárgyaltatja. Akormány arra törekszik, hogy a javaslatok húsvétig törvényerőre emelkedjenek, de amennyiben ez nem volna lehetséges, már húsvét keddjén újra összeül a nemzetgyűlés, hogy biztosítsa a javaslatoknak mielőbbi megszavazását. A pénzügyi javaslatokat április 5-én kezdték tárgyalni s az első két napon négy órán, a harmadik napon öt órán át keresztül tanácskoztak. A kisebbségi képviselők, úgy mint a szociáldemokraták, az úgynevezett fajvédők és a liberálisok azonban együttesen obstrukciót kezdtek a javaslatokkal szemben, hogy azoknak törvényre emelését késleltessék. Egy-egy szónok, például Zsirkay János, negyedóra híjján hat órán keresztül beszélt egyfolytában. Természetes, hogy ezzel az eljárással bemben a kormány kénytelen volt tizenhatórás üléseket rendszeresíteni. Ma már negyedízben tanácskozik a nemzetgyűlés