Új Barázda, 1924. szeptember (6. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-14 / 191. szám
1984. szeptember 14. vasárnap fjJMBRama Állatok, mint időjósok Azok az időjárási szabályok, melyeket a falusi ember fölállítani szokott és melyek szerint némely állatoknak viselkedéséből olvassa ki az időnek rövidesen bekövetkező változását, nem puszta babona, hanem élettani és természettani szabályokon alapszanak. Amikor például a falusi ember abból, hogy a fecske alacsonyan repül, azt következtetik, hogy nemsokára eső lesz, akkor ennek a következtetésnek jogos az alapja. Eső előtt ugyanis párával, van tele a levegő, a páratelt levegő pedig megszokott ritkulni. A ritkult levegőben a rovarok nem tudnak röpködni, azért ilyenkor mindig az alsóbb, sűrűbb levegőrétegekbe szállnak le, ahol repülésük nem ütközik akadályokba. Minthogy pedig a fecske ezekkel a rovarokkal táplálkozik, nekik is utánuk kell jönniök, a magasabb levegőrétegekből a mélyebbekbe kell leszállások, így, ha a fecske a földhöz közel röpköd, joggal arra lehet következtetni, hogy párás a levegő és nemsokára eső lesz. Élettani alapja van annak a másik időjárási szabálynak is, mely a kakas gyakori kukorékolásából következtet előre. A kukorékolás ugyanis a párosulási vágy hangos kifejezése. Ha a levegő nyomasztó, akkor ez a vágy rendesen fokozódik és így gyakori lesz a fokozódott vágy kifejezése, a kukorékolás is. A rendesnél gyakrabban hallható kukorékolásból tehát következtetni lehet a levegő nagyobb páratartalmára és ennek következtében rövid idő múlva beálló esőre. A páratelt levegő nyomasztó, izgató hatásának tulajdonítható, hogy eső előtt rendesen ingerlékenyek, izgatottak az állatok. A gulyabeli marha ilyen időben kötekedik, veszekszik leginkább. A marha veszekedő kedvéből is következtetni lehet azért esős időre. A rekkenő hőség, mely a nyári eső előtt rendesen uralkodni szokott, kizavarja nyugalmas búvóhelyéből a rákot. Hatehát azt látjuk, hogy a rák estefele kijön a vízből, esőt várhatunk. A földi giliszta nyugalmát is megzavarja a párával telt és megritkl levegő. Ha a giliszta túrásai nagyobb számban láthatók, ez esőnek a jele. Mint a vízben élő állatok, a föld mélyében tanyázó giliszta is megérzi a levegő megritkulását és mint "azok a víziállatok nyugtalanok lesznek, ilyenkor és sűrűn jönnek a víz felszínére, a giliszta is a föld mélyebb rétegeiből a felületesebb rétegekbe mászik és sűrűn túrja föl azokat. Ha a szántóföldön gólya látható, különösen, ha 2—3 mutatkozik a rögök között, esőre van kilátás. A gólya földreszállásának is nyilván az az oka, ami a fecskét arra készteti, hogy közvetlen a föld fölött röpködjön. A levegő nyomásának csökkenése következtében a rovarok a földhöz közel röpülnek, és azért a gólyának le kell szállania, hogy zsákmányát megejthesse. A gólya táplálékául szolgáló egyéb állatok is nyugtalanságokban ideoda mozogva a föld közelében, illetve annak felületén találhatók és így könnyebben prédájául esnek a földre leszállt gólyának. A levegő depressziója izgalomba hozza a hangyákat is, melyek izgalmukban mind otthagyják búvóhelyüket és ide-oda szaladgálnak. Ha tehát a hangyákat egy rakásra gyűlve látjuk, abból esőre következtetünk. A légritkulás és a vele kapcsolatos pávatestség oka annak is,hogy a páva eső előtt többet kiabál, mint egyébkor. Az énekes pinty is megérzi az i.őváltozást, viharos, esős idő előtt nyugtalanul ide-oda száll és csengően gyakran hallatja ting-tang szavát . A szúnyogok esős idő előtt sokkal kiállhatatlanabbak, mint egyébkor. Ez is a csökkent légnyomásnak ,a szúnyogokra gyakorolt izgató, nyugtalanító hatásának a következménye. A házi légy és főképen az esőlégy tolakodó szemtelenkedése esős idő előtt, ismeretes. Az esőlégy, mely nemcsak alkalmatlankodik, mint a házilégy, habémi csíp és csakis borongós időben ad magáról életjelt, derült időben csak akkor, ha a légnyomás csökken. Csípése a ruhán keresztül is érezhető. de csak olvassuk az Új Barázdát91 d® terjesszük le ! rr Őrizzük meg apáink dicső hagyományait Rakovszky belügyminiszter beszéde Nyíregyháza jubileumi ünnepségén — Az egész ország üdvözli az ünneplő Nyíregyházát — Az UJ BAR ’m&A ' mm — . Nyíregyházáról jelentik: Nyíregyháza városa ma kezdette meg országos ünnepségét, mellyel százesztendős jubileumát ünnepli az örökváltság szerződésnek. Ma és holnap folytatódik a díszes ünnepség, amelyen az ország minden része képviselteti magát. Az ünnepségre ma a déli gyorsvonattal érkezett meg kíséretével Rakovszky Iván belügyminiszter is. A fogadó küldöttség élén Bencs Kálmán dr- kormányfőtanácsos, polgármester üdvözölte a minisztert, a város képviselőjét, aki így válaszolt : — Mindig ünnepi hangulattal találkozom, ha Nyíregyházára jövök. A mai ünnep azonban ellentéte azoknak, amelyekkel más alkalommal találkozom. Ma azért jöttem ide, hogy beleilleszkedjem az ünnepi keretbe és hódolatomat fejezzem ki a nagymúlta Nyíregyházának és széthintsem szeretetem virágait. Valamikor idegenül jöttem ide, de a város bizalmába és barátságába fogadott. Örülök, hogy ezt szeretettel viszonozhatom és hálát adok azért, hogy én vagyok az első, aki az ünnepek során elmondhatom : Isten éltesse a száz éves várost és adjon, áldást minden lakójára ! Az üdvözlések után a miniszter Koszó István államtitkár és Bencs polgármester társaságában hajtatott a városig. Az evangélikus fenolomban tartották meg a díszközgyűlést, a kormány, a főváros, 34 város, több vármegye és számos egyesület képviselőinek jelenlétében. Bencs polgármester mondotta a megnyitó beszédet. Töbek között a következőket mondotta: — Ma van száz esztendeje annak, hogy elődeink" az örökvártsági szerződést az akkori földeljáral megkötötték és aláírták. Nyíregyháza város szorgalmas elődei a saját erejükből 24 évvel előbb szerezték meg önállóságukat, mint az ország többi lakosai 1840-ben. I ez a nap tehát a polgári igyekezet és munka felmagasztalása. A polgármester beszéde végén üdvözölte a kormány képviselőit, valamint mindazokat, akik megjelenésükke az ünnep súlyát emelték. Ezután felolvasták az üdvözlő sürgönyöket és leveleket. A jubiláló városhoz a kormány nevében Vass József miniszterelnök-helyettes a következő sürgönyt küldötte : „Száz év alatt az ősök szerény alkotása az ország első városai sorába mirdelte fel magát és népének szellemi kiválóságával, nagy kulturérzékével, lankadatlan, célírányos munkásságával Hazánk szellemi és gazdasági életnek egyik igen fontos tényezőjévé vált. Isten áldása kísérje a város további fejlődését? Ezután Szobor Pál városi főjegyző ismertette az örökváltság történetét,majd Rakovszky Iván belügyminiszter emelkedett szólásra. Beszédében ,visszapillantást vetett az örök-váltság történetére és rámutatott arra, hogy a tárgyalások az akkori Nyíregyháza község és földesurai között a legbékésebb mederben foytak és a tárgyalások befejezése is a legteljesebb egyetértéssel történt meg. Nyíregyháza város örök válságának és az arra következő száz esztendőnek példája mutatja, hogy téves úton járnak azok, akik a történetem logikájában gyökerező érdekellentéteket merev ellenállással és makacssággal akarják megoldani. Nyíregyháza város belátta, hogy az ellentétek lákas és okos megoldása magában hordja a szebb jövendőt. igazolja ezt Nyíregyháza város fejlődése is, száz év alatt az ország egyik legvirágzóbb városává fejlődött. Ott, ahol a történelmen és a gazdasági élet lehetőségein alapuló ez érdekellentétek harca erőszakosan egyik vagy másik fél győzelmével fejeződik be, nem fakadhat áldás. Áldás csak ott fakadhat, ahol kényszer nélkül, a saját függetlenségük birtokban a különböző érdekek képviselői belátással és-egyetértéssel férfiasan békejobbot nyújtanak egymásnak. Mert hiszen azok az erők, amelyek küzdelemben vannak lekötve, alig tudnak érvényesülni, míg a közös munkában-összeforrva megkétszereződne!-. Az, a tüneményes fejlődés, amelyet itt látunk Nyíregyházán - folytatta a belügyminiszter — azt a kívánságot ébreszti bennem, bár itt lennének mndazok, akik az osztályharc ■ ridegségét és kegyetlenségét hirdetik. Nagy kincs a szabadság és nagy erő a függetlenség olyanok kezében, akik élni tudnak vele. ...pás a függetlenné? annak' kezében, az a felelősségre meg nem érett, és veszedelem a szabadság annak kezében, a szabadság morális követelmév'él, az önfegyelmet, kötelesség-tű IV., és higgadt i'élő képességet nélkülözi.Nv'r - V:*:;város éveidi.! száz 'évvel kivívta függetlenségin és szabadságát s r'i néhány rövid évre már városi privilégiumokat is kapott. Nyíregyháza meg tudta mutatni, hogyan kell élni a szabadsággal és függetlenséggel. Nyíregyháza város története mutatja, hogy vezetői mindig tudatában voltak annak, hogy a jövőért kell dolgozni anélkül azonban, hogy a múlt tanulságait elfelejtené". Meg kell értenünk, hogy minden fejlődésnek alapja, ha nem pusztítjuk el azt, ami az európai kultúrát évezredeken keresztül a m.-'i magaslatára emelje s ha megőrizzük m ádázt, áírttt dicső apáinknak köszönhetünk. Ha ezekre a pillérekre építünk, akkor a mai nemzedék lelkébe is beszivódnak a nemes-tradíciók s akkor egy uj, dicsőséges száz esztendőt fogunk megérni. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után freduly Henrik, a tiszai evangélikus egyházkerület püspöke, mint képviselőtestületi tag állott fel szólásra és rámutatott azokra a nagyszabású áldozatokra és arra a nagyfokú takarékosságra, amely száz évvel ezelőtt lehetővé tette hogy az akkori Nyíregyháza község össze tudta hozni az örökváltság összegét. Az 1824-ben lefizetett összeg mai pénzértékben mintegy 68 milliárdot tett ki. Ugyanezen arányok szerint Debrecen 750 milliárdot, Budapest székesfőváros 1360 milliárdot, kellett volna, hogy áldozzon. Ezután a városok és törvényhatóságok képviselői üdvözölték Nyíregyháza város közönségét, köztük Sipőcz Jenő dr. Budapest székesfőváros polgármestere, aki a nagyobb testvér szeretetét tolmácsolta a kisebb testvér iránt és üdvözölte a várost, mint a városokér 3 szágos kongresszusának elnöke is. A lélekemelő díszközgyűlés a Himnusz éneklésével ért véget. Utána a miniszter a városi tanács kíséretében a kiállítási főépületbe ment, amelynek erkélyéről Modor Antalnak, az Országos Faluszövetség elnökének beszéde után a kormány nevében megnyitotta a kiállítást. Este 8 órakor a városi színházban ünnepi hangverseny volt. - JziaBt'’’- aawyccwy > 'q&p’.ss&F- e x A kettős fairrtolkosok határforgalmi Szabad határátlépésén a termények szabad átvitele A pénzügyminiszter rendeletet adott ki annak az egyezménynek végrehajtásáról, amelyet Magyarország és Jugoszlávia a kettős birtokosokhatárforgalmának rendezése tárgyában kötött. Az egyezmény értelmében kettős birtoknak tekintik azokat a mezőket, veteményes kerteket, gyümölcsösöket, szőlőket, réteket, erdőket és egyéb mezőgazdasági mivelés alatt álló terüliteket, amelyek a szerződő felek egyikének határkerületében fekszenek és amelyek birtokosai, vagy bérlő, a másik szerződő fél határkerületében laknak. Határkerületnek a határvona mindkét oldalán fekvő tíz kilométer széles területövet tekintek. Az egyezményben biztosított kedvezményeket csupán azok a birtokosok vagy bérlők, valamint ezek törvényes örökösei élvezhetik, akik az egyezmény aláírásának keltekor a határkerületben laknak és akik földjeiket saját maguk, esetleg családtagjaik, vagy legalább három hónap óta a határkerületben lakó alkalmazottaik és munkásaik segítségével művelik. A kettős birtokok birtokosai és bérlői, hasonlóképen ezek családtagjai, alkalmazottjai és cselédei kettős birtokuk növelése címén jogosítva vannak arra, hogy a határt az illetékes hatóságok által előzetesen kijelölt és a vámhatóságok ellenőrzése alatt álló utakon birtokukra, menet és jövet napkeltétől napnyugtáig átléphessék; a határon keresztül átvehessék vagy áthajthassák a mezőgazdasági gépeket és eszközöket, az igavonó barmokat és a legelőre hajtott állatokat, vetőmagot stb.; hazaszállítsák kettős birtokaik termései, valamint legelőjószáguk termékeit Az illetékes határszéli hatóságok a kettős birtokok saját nemzetbeli birtokosainak vagy bérlőinek határátkelési igazolványokat szolgáltatnak ki egyénenként. A Pesten ezután 2 padlósból is lehet lakást csinálni Az újításhoz a belügyminiszter is hozzájárult A Fővárosi Közmunkák Tanácsa átiratot intézett a főváros tanácsához, amelyben közli, hogy az 1924. december 31-ig felépülő házaknál és házrészeknél újabb jelentős építési könynyítéseket engedélyez. Eszerint emeletre ráépítéseknél és olyaj építkezéseknél, amelyek az építési szabályzatban megengedett emeletsorral épülnek, az épületek padlástere is kihasználható lakás, műterem, iroda, stb. céljaira. A Közmunkatanács e határozatát a belügyminiszter is jóváhagyta. GflLGÓCZY tANINTÉZIT Budapest, Vill., Mária Terézia tér 3. TEVES ANYAGI GARANCIÁVAL VESZIT ELŐ MAGAM17.SGARRA, ÉRETTSÉGIRE, H * m m rpfl BfrifU Kész ablakok és ajtók OJ flj f“J fin! jl Uj SíiJf minden méretben, lakó- és munkásházak lé » OJj Qpl JjülAj Jíuöj !Ö0b azére, éppoly szolid kivitelben, mint a rend —i J delt munkák* t«hát nem olyan, mint a forgalom tisz, lévő raktiri készítmény, vasalva és alapmázolva, sj || ifsuB m g * bármily mennyiségben azonnal kai J *.tórí ara U r SEr cá in »a*a K ^ asztalosárugy&ráfraK gudapssf, Ví z - ar-tád^s-utca 2.1. szám. — Telefon 3 103-27. (8, i, C, J és f ~illami.M*4arjujatl s. a.-tíl Slódik megálló.) Rajtakat matricsá árakkal felhívásra díjmantasan küld-