Új Barázda, 1924. szeptember (6. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-16 / 192. szám
rk I /» ZA 1 77 r* w24-«f- ;1 a«*2»1 ' 1934 szeptember 16, kedd ilLfk&ll llilw iindapest,1. évf. 193. sai. Hl bmAmu IL LOFIZK'l'£Sl A.3ZA 1I. neryedévre 58.000 SZERKESZTŐSÉG! VI. kerület, Ontci. lo. suliu • Megjelelik két fő kivételével sMaar SSSKS m«Wer Mértet vess fel a kiadóllket al. Tizefen nteak 198—01, éjjel 147—1.) Gazdák iskolája írta Buday Barna Ma is sokan vannak azon a nézeten, hogy a középfokú gazdasági iskola felesleges, mert a közép- és nagybirtokosoknak felső iskolai képzettség kell, a kisbirtokos fiukat pedig a hoszszabb iskolázás eltávolítaná a falusi légkörtől és olyan igényeket támasztana bennük, amelyeket a kis szülői birtok nem elégíthet ki. Szívesen hivatkoznak a gazdasági középiskolák ellenesei Dániára, ahol aránylag sok a főiskola, gazdasági középiskola azonban nincs, hanem annál jobban virágzanak a földmíves iskolák és a gazdasági népiskolák. Ez igaz. Csakhogy Dánia fejlett kultúrviszonyai között a 100—150 holdas birtokok már nagybirtokszámba mennek, tulajdonosaik főiskolába járnak. Nálunk azonban az ilyen gazdák csak kivételesen látogatják a gazdasági akadémiát vagy a közgazdasági egyetemet, hanem nekik alkalmas egyéb gazdasági iskola hiányában, az alsófokozatú gazdasági iskolákra vannak utalva, oda, ahova a dániai törpebirtokosok. Ezeknek a ttl kisgazdáinknak ma még sok a gazdasági akadémia. A hosszas iskoláztatás áldozatait még nem bízják meg, a felső iskolai képzettséggel fejlődő életigényeket pedig a kisbirtok nem bírja. Hiába akarnánk tehát a dán példára hivatkozva, kisgazdáinkat az akadémiákhoz terelni. Viszont be kell látnunk, hogy az a képzettség, amit a kisgazda a földmívesiskolában, vagy a téli gazdasági iskolákban, illetve a népiskolákban szerezhet, nem elégíti ki az általános műveltségnek azokat a követelményeit, amelyeket a modern kisgazdákkal szemben gazdasági és polgári hivatásuk támaszt. Márpedig az újabb időkben egyre nagyobb jelentőségre emelkedtek a kisgazdák és kisbérlők,akik az ország gazdasági, társadalmi és politikai életének egyre súlyosabb tényezői. Ezek az egykori kisközép exisztenciák ma, a nemzeti törzsvagyon megmaradt részéhez viszonyítva, igen jelentékeny értékeket bírnak s mérhetetlenül nagy nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy mind a birtokukban levő vagyon kezelésében, mind a társadalmi ,és politikai téren rájuk váró vezetés kieréji betöltésében helytálljanak és lépést, tartsanak a művelődés fokozódó igényeivel. Ám a megfelelő gazdasági iskolák hiánya, azzal a gyakorlati következménnyel jár, hogy a kisközépbirtokosok fiainak túlnyomó része semmiféle gazdasági iskolát nem végez. Igen sok gazdapolgár fia a középiskolákat járja és nem ritka eset, hogy az érettségi bizonyítvány megszerzése után térnek vissza az eke szarvához. Legtöbben azonban a középiskoláknak csak négy, öt, hat osztályát végzik, vagy még hamarabb kimaradoznak. A középiskolából kimaradt gazdafiúk aztán általában nem tanulnak tovább. A gazdasági főiskolák előképzettségük és művelődési igényük fokán felül, a földmívesiskolák alul esnek, tehát nincs hová menniök. Szinte mesterségesen vannak kiszorítva a hivatásuknak megfelelő intézményes oktatás minden szervezetéből. Rossz rá gondolni is, hogy emiatt mennyi értelmi képesség és jó tehetség marad parlagon és mennyi maradiság köti meg a mezei gazdálkodásnak okszerű és intenzív irányú átfejlődését! Ezért sürgetem már több, mint két évtized óta a gazdasági középiskolák megszervezését. Midőn a gazdasági középiskoláról beszélek, olyan iskolára gondolok, amely négyévfolyamos és amelybe a gimnázium, a reáliskola vagy a polgáriiskola negyedik osztályának sikeres végzése után lehet belépni. Az iskola tanításának célja : 1. Gyakorlati gazdanevelés kis- és kisközépbirtokok vezetésére; 2. az általános ismereti tárgyaknak oly mértékben való tanítása, hogy a tanulók a polgári műveltség alapelveit megszerezhessék. Az iskola az évzáró vizsga után gazdasági érettségi bizonyítványt adna, amely biztosítja az önkéntességi kedvezményre való jogosultságot. Természetesen az iskola elsősorban a kis- és kisközépbirtokosok és bérlők fiait venné fel s csak ezután kerülhetnének sorra más jelentkezők, akik között hivatásos gazdák fiainak kell elsőséget adni. Minthogy a mai szűkös pénzügyi viszonyok között tangazdaságokkal felszerelt új iskolák létesítésére nem is gondolhatunk, a létező földmivesiskolákat kellene megfelelően átalakítani. Egyelőre elég lenne, ha két földmívesiskolával tennénk próbát. Nem kétlem, hogy az átszervezett iskolák nagy népszerűségnek örvendenének, mert hiszen sok ezerre megy azoknak a gazdapolgároknak a száma,, akiknek fiai várva-várják a kapunyitást. Bizonysága ennek az is, hogy az utolsó nyolc évben négy nagy mezőgazdasági városban indult meg mozgalom gazdasági középiskolák létesítése érdekében. Nagy örömmel halljuk, hogy a földművelésügyi kormány elhatározta a régen sürgetett gazdasági középiskolák megszervezését. Tegye meg és az ország háláját fogja kivívni. íme, a városi lakosság a felső kereskedelmi iskolákban már régóta bírja azokat a középfokú intézményeket, amelyek gyors tempóban emelték a városi osztályok kultursúlyát, hamarosan felsegítették a városi fiúkat felsőbb rétegzetekbe, lehetségessé tették számukra, hogy a hadseregben a tiszti fokozatot szerezhessék meg és az élet frontján is csiszolt intelligenciával vehessék fel a mérkőzést. Mesterséges elnyomás volt a törzsökös magyar fajban élő erőknek és teremtőképes Nyíregyháza százesztendős jubileumának ünnepségei — mint az Uj Barazda funceilója jelenti vasárnap is díszes keretek közt zajlottak le. A gazdaszövetség díszgyűlésén, a gazdálkodó ifjak zászlószerűedésért, a Városok gyűlése a kiállításon és az ünnepség valamennyi többi részén az a pompás magyar őserő ülte diadalát, amely száz akadályon és nehézségen át is a fejődés ffai fokára emelte ezt a várost. Magyar szívünk őszinteségével és lelkesedésével örültünk és lelkesedtünk együtt ennek a derék városnak minden becsületes, dolgos polgárával, aki szellemének, vagy kezének munkájával hozzájárult ahhoz, hogy örök váltságának százéves fordulóján Nyíregyházát, mint a városok példaképét ünnepelje az egész ország. És minden megbecsülésünk és hálánk azoké a derék férfiaké, akik a múlt küzdelmeiből vették ki részüket. A nyíregyházai ünnepségek második napján a nyíregyházai gazdaszövetség huszonötéves jubiláns díszközgyűlését tartotta meg délelőtt tíz órakor. Az ülésen Simkó Endre dr. egyesületi titkár ismertette a gazdaszövetség történetét. Az ünnepi beszédet Paulusz Márton díszesnek mondotta. A díszközgyűléssel kapcsolatosan folyt le a nyíregyházai gazdálkodó ifjak szövetségének zászlószentelése. A zászlóanyai tisztet Rakovszky Iván belügyminiszter felesége töltötte be. Tizenegy órakor kezdődött meg a városok nagygyűlése állandó bizottságának ülése a városháza nagytermében Sipőcz Jenő fővárosi polgármester elnöklete alatt Az idősen Magyarországegyes városaiból mintegy ötven polgármester és egyéb vezető tisztviselő jelent meg. A napirend előtt Rakovszky Iván dr. belügyminiszter szólalt fel, aki többek között a következőket mondotta: — Agrárállamban sokkal nagyobb szerepe van a városoknak, mint az régeknek, visszatartása a falusi lakosság előrenyomulásának, hogy ugyanekkor a kisebb birtokosok különleges iskolaszükségletét kielégítetlenül hagyták. Fel kell oldani a zárt az eddig hiányzott gazdasági középiskolák életre hívásával. Aki ezt megcselekszi, az szobrot érdemel ipari és kereskedő államokban, mert itt jóformán csak a városok a kultúra gócpontjai, így vagyunk Magyarországon is. Az a néhány város, amely Csonka-Magyarországon megmaradt, arra van hivatva, hogy a nehéz viszonyok között a nyugati kultúrának helyébe a magyar kultúrát ültetve, azt megmentse, továbbá fejlessze és szétossza országunkban. A belügyminiszter a községek fejlődéséi*£1 — Ma végig az Alföldön olyan kultúra központjaink vannak, amelyeknek nagy szerepük lesz a jövőben. A mai kormányzatra vár az a feladat, hogy a törvényes utón és a jelenlegi szervezeti szabályzatok megváltoztatásával teremtsen a magyar városok részére olyan keretet, amelyben a nagyobb város a gyámkodás alól fölszabadulva, könnyebben és szabadabban működhessen és amelyben a községek városias fejlődése is biztosíttassék. Hiszem, hogy az ország közviszonyai nemsokára oda fognak fejlődni, hogy ezekkel a kérdésekkel behatóan foglalkozhatunk. Mivel a városok ezeket a nagy feladatokat képesek lesznek megoldani, kérem innen is a városok vezetőségét és közönségét, hogy a maguk kulturfeladatát teljesítsék a magyar kultúra, a magyar város és a magyar faj javára. (Hosszan tartó éljenzés és taps.) A hitelkérdés Ezután Várhidy Lajos, a kongreszszus igazgatója, a magyar városok hitelügyeinek céljairól tartott előadást. Ezután Ujváry Ede dr. szombathelyi helyettes polgármester előterjesztést tett a törvényhatóságokká átalakulni kívánó rendezett tanácsú városok mozgalma ügyében. Az utolsó előadó Ábrahám Sándor főmérnök volt, aki a telekértékesítés, a telekadóztatás és a lakás- Nyíregyházát miért a városok példaképét fenegselte az ország A wssssárasfflui ünnepségek — Krakovszky kezfigyminiszter a községek felfssdéséről — & huxoni ötéves gazdaszövetség — Séta a Kükség híre* mezőgazdasági, ipari és művészeti terméket közl a kiállításon — Az UJ BARÁZDA kiküldőn ludósitújdtól