Új Barázda, 1924. szeptember (6. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-23 / 198. szám
11)^4. szeptember 33. Iteud A politika hírei Bethlen miniszterelnök utazása Miniszterek tanácskozása a közmunkák ügyéről Bethlen István gróf miniszterelnök néhány napi tartózkodás után maradványból Budapestre érkezett és a miniszterelnökségi palotában fogadta Kánya Kálmánt, a külügyminisztérium vezetőjét, valamint a francia követség vezetőjét. A miniszterelnök ma délután ismét elutazott a fővárosból és csak a hét végén tér vissza. Vass József népjóléti miniszter ma Korányi Frigyes báró pénzügyminiszterrel és Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszterrel tanácskozott pénzügyi kérdésekről és különösképen a közmunkák ügyéről. Scitovszky Béla beszámoló körútja Scitovszky Béla házelnök, a balassagyarmati választókerület nemzetgyűlési képviselője, jelenleg beszámoló körúton van. Az elnök felkeresi a kerület egyes községeit és részletesen ismerteti választói elölt a politikai helyzetet, különösen kidomborítva a külföldi kölcsön jelentőségét az ország talpraállítása körül. Az elnököt mindenütt nagy szeretettel fogadják és határozati javaslatokban biztosítják odaadó ragaszkodásukról. A külügyminiszter Budapesten Daruváry Géza külügyminiszter ma délután Génfből visszaérkezett Budapestre és átvette hivatalának vezetését. ÉTfordult. “““““““1 480. (Kr. sz. e.) A salamisi Szeptember tengeri csata. A görög Themistocles 380 hajójával leveri az 1200 hajóból álló perzsa hajóhadat s ezzel megmentette Görögországot és Európát a keleti zsarnokságtól. 1914. Az orosz csapatok Przemysl felé közelednek. A franciaországi harctéren Kluck serege az Oise folyó jobbpartján harcban áll az ellenséggel. A Verdunt támadó németek visszaverik a verduni és touli várőrség ellentámadásait. Francia- Lotharingiában és az elszászi határon francia előcsapatokat több helyen visszavernek a németek. A szerb fronton a Krupanjétól nyugatra levő összes magaslatokat, amelyek birtokáért napokon át elkeseredett harc folyt, elfoglalták. A német vezérkar közli, hogy szeptember 22-én az U. 9. német búvárhajó az Északi-tengeren torpedólövéssel elsülyesztette az Aboukir, Hogue és Cressl angol páncélos cirkálókat. ns—■»a-Bnirewrr -•msaas^rrsirirr^'santsumifamel és gyanúmmal együtt. Azt hiszik, megdicsért? — Te nagyon is jó vagy — mondotta — hogy annyi vesződséget szerzel magadnak. Nem fizetik meg fáradozásodat , még utóbb behozod hozzánk ezt a csúnya betegséget. Ezt nyertem! De Chantépoulet Melanie esete fölöttébb érdekelt. Másnap korán reggel lóra ülök s megyek a malomba. Kristóf figyelte az utat s amint messziről észrevett, lóbálta a kalapját. Úgy véltem, ez az öröm jele s odaérvén, kiáltok: — Nos, föléledt? — Szó sincs róla, igazán meghalt. — Adj zabot a lovamnak. Megnézem. A két szomszédasszony megszökött vagy a betegségtől félt, vagy a molnártól s én a leányt pontosan Ugyanabban a helyzetben találom, amelyben hagytam az éjjel, mozdulatlanul, kinyúlva, talán valóban meghalva. De hát ezt nem lehet tovább hagyni. A legerősebb módszereket használom s eret vágok a karján. Borzongás fut végig rajta, megmozdultél! Igazam volt. Kristóf mögöttem állt, szót sem szólt. Ránézek merőn. Sok mindenféle arckifejezést láttam már betegek közül, de ezt nem felejtem el soha. Valósággal iszonyat vett erőt rajta. Melanie fölépült. Férjhez ment, van egy csomó gyereke. I * — És a testvére? — kérdeztük. — Kristóf? Várjanak csak. Ez a legszebb az egész történetben. Egy vagy két évvel a feltámadás után, baleset áldozata lett. Saját malmának kereke tizta össze. A koporsóba, melyet a padlásra száműztek, az ő holtteste került. Fordítója Kertész Kálmán Argentína húsipara Ahol nincs értéke a marhaállománynak Marhaállomány és a fagyasztott húskivitel világforgalmában Argentína viszi a vezető szerepet. Argentína fő jövedelmi forrása az állattenyésztés. Gazdag, buja földje, bőséges legelői nagy mértékben kedveznek az állattenyésztésnek. Dél-Amerikában főként a tengerparti szegélyek vannak Vasútvonal hálózattal, kiépítve. Kivételt csupán Argentína képez, melynek középső részét a Transatlantique Express Line száguldó vonatai szelik át Buenos-Ayrestől, az Atlanti-óceán partjától Valparison, a Csendes-óceán partjáig. Mezőgazdaságilag mivelt területek csupán a vasútvonal övezetében vannak a tengerparti részeken és közép Argentínában. A megközelíthetetlen belső területek azonban teljesen el vannak maradva a kultúrától, mindenütt megmiveletlen földek hevernek, a gazdag legelők végtelenségein pedig millió és millió vad marha és juhcsordák legelésznek. Ezeket a legelőket, ahol örökös a nyár, pampáknak hívják Argentinában. Maguk a pampák bennszülött argentínaiak kezében vannak. Argentínában földet az állam csakis spanyol telepeseknek ad megművelésre, az így megmivelésre kapott földek birtokosai a patronok, évről-évre törlesztik a föld vételárának tartozását, míg az saját tulajdonukba nem kerül. A patronok, vagyis a bennszülött spanyol földesurak földjeiket a bevándorlóknak kiadják megnövelésre s dolguk nem áll másból, minthogy a bevándorló földmivesek verejtéket munkájának gyümölcsét learassák, a pesók millióit pedig zsebre vágják. Nem lehet tehát csodálni, ha "a spanyol patronok lassan-lassan, anélkül, hogy valamit is fáradoznának, peso milliárdosok lesznek. A pampáknak megmivelt részei a campok. A meg nem mívelt területeken, amint már említettem, marha- és juhcsordák megszámlálhatatlan tömegei láthatók. A campokon a földmives munkások étkezése húsból és hagymából áll, még a kenyeret sem ismerik. Különös a képe a campnak, a dolgozó földmívesek százezrei láthatók, kik a szabad ég alatt laknak, étkezésük idején pedig hatalmas tüzet raknak, ahol egyszerre egész vagy fél ökröket sütnek meg. A belső területen az élő állatnak semmi értéke sincs, vadon legelnek ott a csordák, senki sem tudja a számukat, hiszen el sem lehetne szállítani, mert vannak területek, amelyek több ezer kilométernyire esnek a vasútvonal hálózattól. A marha- és juhállománynak, csak azon a területen van csekély értéke, amely a vonalhálózathoz közel fekszik, itt egy ökör nem keríti többe 5 pesonál (1 arg. peso , 30.000 kor.), egy birka ára pedig 2 peso körül mozog. A vasúti szállítás kétszer annyiba kerül a kikötővárosba, mint szőlőállat ára a campon. Lábon történik tehát az állat csordának a kikötőkbe való terelése. Lovashajcsárok lasszóval terelik előre a 2000—3000 állatból álló marha- vagy juhcsordát. Buenos Aires és Montevideo kikötők felé történik az állatállomány irányítása. Itt vannak a legnagyobb húsfagyasztók és húskivonat konzervgyárak, ahol a marha- és juhállomány millióit dolgozzák fel és exportálják Európába. Külön marhaszállító kikötője van Montevideonak és Buenos Airesnek, ahová szénnel rakodva futnak, de az angol, német és belga marhaszállító hajók és élőmarhaállománnyal terelve indulnak vissza Liverpool, Antwerpen és Hamburg kikötőibe, Argentínában ugyanis szén nincs s így feleslege, marhaállomány ellenében szénhez jut az argentínai kormány s viszont az elemes angol, belga és német vállalatok olcsó argentínai marhához jutnak, mert a tengeri szállítás költségei sem kerülnek sokba a vállalatoknak, mert saját hajóikkal bonyolítják le a forgalmat. Számtalan spanyol marhanagykereskedő exportál élőmarhát Európába, mert a tengeri út alatt való elhullás ellenére is jövedelmező a szállítás, tekintettel arra, hogy igen alacsony árakon lehet összevásárolni Argentína kikötőiben az élőmarhát. Naponta Buenos-Ayresből 10—12 élőmarhával terhelt marhaszálítóhajó indul Európa felé. Fagyasztók (spanyolul frigorificok) azok az üzemek,, amelyek a húst fagyasztás által konzerválják az európai kivitel céljaira. Buenos-Ayresnak legnagyobb fagyasztó üzeme a Wilson A. N. féle frigorifico és a Haenders & Co. fagyasztóüzem. A Wilson A. H. frigorifico több, mint 50.000 embert fog.Vtkoztat és naponta nem kevesebb, mint: 100—120.000 darab levágott marhát dolgoztat fel fagyasztott hús, konzerv és húskivonat anyagban. A nagyfagyasztók üzemeiben éjjel-nappal szakadatlan munka folyik, mindegyiküknek külön vágóhídja van, ahova az élőmarhákat behajtják s ott percenként 100-110 marhát vágnak le elektromos áramú gépekkel. Elismerten a fagyasztó üzemekben történik a legemberölőbb és legnehezebb munka. A munkásokat 10 órát egyfolytában dolgoztatják. Állandó itt a munkásfelvétel a megrokkant, beteggé csigázott és szerencsétlenül járt munkások helyett. A Wilson A. H. fagyasztó üzemében naponta átlag 15—18 súlyos és 30-40 könnyebb szerencsétlenség történik. A Wilson-féle világhírű húsfagyasztó üzemben a levágott marhákat gépekkel a bőrnyúzó üzemekbe szállítják, itt pillanatok alatt gépek segítségével lenyúzzák a levágott marha bőrét. A nyersbőrüket a mosótelepekre szállítják, ahonnét a préselő gépek munkálatainak vetik alá és sózott, fertőtlenítő anyaggal való befecskendezés után a szárító kamrákban helyezik el. A teljesen száraz, préselt nyersbőranyagot házsórakományok szállítják Európába. A fagyasztóban a lenyúzott, bőrétől megfosztott marhákat gépek négyfelé darabolják és a feldarabolt részeket a mosó, illetve a sózó termekben veszik alapos megmunkálás alá Végső atacja a munkálatoknak a kőkeményre való teljes fagyasztás. A fagyasztott húst légmentesen el-, zárt vagonokban szállítják a kikötőkbe, ahol a legmodernebb jéggel hűtött angol fagyasztott hússzállító hajókba helyezik el 6—8 hétig tartó Európába való szállítás tartamára. Montevideoban főként húskonzerv- és húskivonatüzemgyárak vannak. A húskonzervgyárak a legértékesebb anyagokat dolgozzák fel konzervnek. A húskivonat feldolgozóüzemek ellenben a legjobb húsrészeknek csupán erejét vonják ki és szállítják a Skandináv államokba, Svájcba és Németországba. A szántott nyersbőrök exportálása Kanada felé irányul, továbbá az Unióba, ahonnét nyersbőrannyagért cserébe kész bőrárut kap Argentína. Minden újságárustól követelte az „ÚJ BARÁZDA“-t. 3 M 9 HUKS 3KI Az ötvenéves Jász-Múzeum ünnepe Jászberény társadalmának ünnepi díszközgyűlése Czakó államtitkár beszéde — Az ÚJ BAR.’ZDA tudósítóidtól — Jászberényből jelentik . A Jász-Múzeum ötvenéves fennállásának jubileumát vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepelte díszközgyűlés keretében Jászberény társadalma. Az ünnepségen a kultuszkormány is képviseltette magát Czakó Elemér dr. és Bárány Gerő dr. helyettes államtitkárokkal, akik szombaton este érkeztek meg Jászberénybe. Az ünnepi díszközgyűlést a városháza nagytermében Mosó Dezső helyettes polgármester nyitotta meg, méltatta a nap jelentőségét, üdvözölte a kultuszkormány képviselőit, majd átadta a szót Simonyi Gyulának, aki a Múzeum fennállásának történetét ismertette. Ezután Czakó Elemér dr. helyettes államtitkár tolmácsolta a kultuszminiszter üdvözletét és érdekes s tartalmas beszédben ismertette a múzeumok fejlődésének történetét. Rámutatott arra, hogy a középkorban a tulajdonképeni múzeumok a székesegyházak sekrestyéi, a várurak és fejedelmek kincseskamrái voltak, melyeknek célja nem volt más, mint a hírnév öregbítése. Beszédét azzal a kívánsággal fejezte be, hogy a Jász mmúzeum is oly tanítómestere lesz a közönségnek, melynek tanítása végig kiséri az élet hétköznapi és vasárnapi utjain egyaránt s melytől megtanulhatjuk azt, hogy becsüljük meg a multunk, legyünk büszkék arra, amik voltunk és igyekezzünk különbek lenni annál, amik vagyunk. Az államtitkárnak nagy tetszéssel fogadott beszéde után Erdős András apátplébános indítványára a város táviratilag üdvözölte Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert, aki annyi jóakaratot tanúsított a Múzeum iránt. Ugyancsak üdvözölte Kele József dr.-t, aki rövid beszédben mondott köszönetet és egyben közölte, hogy a jász történelem kincstárának felállítására 2 és félmilliós alapítványt tesz. Ezután a vendégek a Múzeum őrének vezetésével megtekintették a városháza épületében elhelyezett múzeumot. Ifjabb tanúkat idéznek be a csongrádi bűnügyben A tárgyalás ötödik napja. A csongrádi bombamerénylet ügyének mai tárgyalásán folytatták a tanúkihallgatásokat. özvegy Sági Rókusné, a vádlott édesanyja volt az első tanú. Elmondta, hogy Sági János 10 órakor, Rókus pedig 1 órával később ment haza a merénylet északáján. Semmi gyanúsat sem látott rajtuk. Hallotta, hogy Forgóné mondta az ő fiának, hogy verje agyon a zsidókat. Szabó István tabu hallotta, amikor Sági János a merénylet előtt másfél órával hazament. Basa Mihályné kihallgatása után özvegy Katona Mihályné elmondja,hogy Busánétól hallotta, hogy a vádlottakat megverték. Busay Andor dr. csongrádi főorvos előtt panaszkodott Sági, hogy nagyon megverték. Ő kötöztette Piroska János kezén a szögkarcolástól eredő sebet. Az elnök megkérdi tőse, veszthetett-e a vádlóit akkor annyi vért, hogy a többször említett lavórban lévő víz piros lett volna tőle ? A tanú kijelenti, hogy a seb akkor már össze volt forrva. Hódi Julianna látta a vádlottakat a vasúton, amikor Szegedre vitték s látta, hogy Bölönyi nyakán ütés volt, ingének gallérja pedig véres." Palásti János csongrádi mészáros látta a fogházban a véres vízzel telt lavórt és a bikacsököt. A lavórban vérdarabok voltak. Hűbéri Gyula városi adótiszt, aki ott volt a kávéházban, nem vett észre semmi gyanúsat. Piroska György nem volt a kávéházban. Még több tanút hallgattak ki, majd a bíróság úgy döntött, hogy egyes kérdések tisztázása végett újabb tanúkat fog beidézni. A tárgyalást holnap folytatják, amikor még néhány tanút hallgatnak ki, ugyancsak holnap hallgatják meg a fegyverszakértők és az orvosszakértők véleményét is.