Új Barázda, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-03 / 50. szám

1»»S március 8. k«d. A magyar leventék Valamikor régen a falu ifjúsága va­­­­sárnaponként összegyűlt a korcsmában ír­ott az öregekkel együtt egymásután rendelte a féllitereket. Este azután du­haj nótaszó verte fel a falu csend­jét... Az ifjúság egymás nyakát át­ölelve, bizonytalan léptekkel rótta az ideákat s kurjongatott, dalolta bizony nem a legépületesebb nótákat... Jaj, hány muskátlis ablak mögött szökött könny egy-egy fiatal leányka szemébe, amikor ezt a csúnya képet látta. Hát bizony csúnya volt ez, de hála­­Istennek, csak­­ volt. Nézzük meg ma a falut! Vasárnap­ össze­jönnek az ifjak, a leventék. Nem a korcsma előtt, nem borozgatni. Nem! Elmennek a­­ testedzésre, a tornára, elmennek fegyelmet tanulni, kitartást, hogy egész emberek legyenek. Mert m­a a hazának ruganyos testre, izmos, ka­rokra, ellenálló ,­ szervezetekre, egész emberekre van szüksége. A magyar le­venték pedig azok lesznek. Bodó János , nemzetgyűlési képviselő kezdeményezésére alakultak meg, ezek­ a Levente Egyesületek. A megalakulás­kor talán senki sem gondolta,­ hogy­­olyan sikereket lehet ezekkel­ az egye­sületekkel elérni, mint amilyeneket ma tüntetnek fel. A Levente Egyesületibe Tartozó ifjak­ biztos támaszai az­ állami, és társadalmi rendnek. A légy elem­ ereje hatalmas védbástyává építtette ki az egyesületeket, amelyeket meg nem tör a magyar fajiság ellen felvonuló, el-. fenség. A mai leventék alkotják majd a leg­tisztább faj­iságot, az ép test kultuszát elevenítik meg. Minden reményünk fe­léjük fordul, ha a falut ellenség kör­nyékezi meg. '•&. . • Ifis ma nincs már duhaj ifjú a falu­­ bán; csak komoly, erős akaratu, vs.fe­­gyelmü levente. Nincs hangos nóta, melynek hallatán pirul, könnyet ejt a kislány. Most büszke­­a legényke, az, ifjú arra, hogy ő levente, az pedig nem botránkoztat meg senkit. Mennyivel szebb, mennyivel m­agasz­­tosabb ma a falu estje! . . A Levente Egyesületek az ép test kul­tuszának felkarolása mellett arról is gon­doskodnak, hogy a magyar ifjak szel­­­lemileg is felvérteződjenek minden el­lenség­ ellen s" legyőzzenek mindézt : des­­­truktiv törekvést, amely , meg akarja ízig­­telyezni a falu lelkét. A magyar, lévén­, téli szellemi felvértezettségét át nem tér­heti a titokban elrejtett bomlasztó bom­ba, de meg nem" fertőzheti lelküket a szocialista-kommunista s más szélsősé­ges maszlag sem. A magyar leventék kezében, nem lehet látni olyan könyvet, olyan lapot, amelybe gyilkos bacifió­­kokat rejtettek el, hogy beleegyék ma­gukat a testbe s ott elvégezzék gonosz romboló munkájukat. A Levente Egyesületek tehát nagy feladatokra hivatottak az állambizton­­ság, a társadalmi rend megvédése kö­rül. Minden jó magyar értse meg ezt , támogassa az egyesületek vezetőit ne­mes törekvésükben. A leventék pedig legyenek büszke védői a falonála, a ma­gyar becsületnek, a faji összetartás­nak!" ................. ■' " Százhatvan halott agy­rfiporraktér felrobbantsással fotttwatik élftoMd­ Rec­tofc Htockírt Angol forrásból eredő hír szerint a kharpuli lőszerraktár abban a pilla­natban robbant fel, amikor bennszü­löttek fosztogattak az épületben. A robbanásnak 160 ember esett áldoza­tul. Ez a borzalmas eset különösen azért érdekes, mert a bűn, magában hordozta a bűnhődést és a fosztoga­tók a helyszínen életükkel fizettek bű­nökért. A kommunista pénzek dolgában elrendelték a vizsgálatot a szociál­demokrata párt ellen ■M»—— ■» MT 1 Ha a bécsi vádak igaznak bizonyulnak, a legszigorúbb megtorlást követelünk — Mi van a kommunistákkal való összeköttetéssel, amelyet a szocialisták tagadtak — Fel­m­ül az a kérdés, mennyiben felelősek a szocialisták a kommün borzalmaiért — Schandl államtitkár nyilatkozata — Az Uj BARÁZDA tudósítójától — Megírta az "Uj Barázda'­, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt vezetősége, és a bécsi emigránsok egyik csoportja között a párt, itthoni ellen­zéke miatt tlés összetűzés történt. A párt hivatalos lapjának, a »Népszavá«­­nak a bécsi kommunisták Rote Hilfe nevű szervezete nevében Gábor Andor és Király Albert bécsi szökevények hely­­reignzló nyilatkozatot­ küldtek, amelynek közlését a »Népszava«­­ megtagadta. Eb­­be­n a nyilvánosságra került nyilatko­zatban Gáborék azt állítják, hogy a magyarországi­ szociáldemokrata párton keresztül juttatott a Rote Hilfe fll­­. milliárd összeget a kommunisták támo­gatására és a hogy a kommunista szer­vezettől több izben kért kölcsönt a párt. Gáborék képviselője kijelentette, hogy a­­Népszava­­ ellen sajtópert indítanak is a bíróság előtt fogják bizonyítani, hogy a pesti szociáldemokrata­­ párt moszkvai pénzekből kapott. A szociáldemokratáiknak ez az újabb , botrányos , dolga élénken foglalkoztatja a politikai köröket. A politikusok han­goztatják, hogy a szociáldemokratáknak tisztázniuk kell azt a kérdést, igaz-e, hogy moszkvai eredetű pénzt osztogat­tak­ a pártban és igaz-e, hogy a párt kölcsönt kért a szovjet eredetű pénzből. Ma ebben a kérdésben a nemzeti ala­pon álló­ politikusoknak egész sora nyi­latkozott. A politikusok valamennyien szigorú vizsgálatot követelnek. Azon nem csodálkoznak, hogy a szocialisták kom­munista pénzeket vettek igénybe, mert róluk sokkal különb dolgokat is fel­tételeznek azok után, amiket eddig el­követtek. -Sf ■P' -X ,-t « -■-( Az :»l)j'Barázda« munkatársa erről a kérdésről Schandl Károly dr. földm­ve­­lésügyi államtitkártól kért fel károsí­tást. Schandl államtitkár a következők­ben fejtette ki véleményét: — Ha ez a rendkívül súlyos vád, igaz, akkor a szociáldemokrata párt el­vesztette még azt a kevés erkölcsi jog­címet is, amit eddig­ magának vindi­kált ahhoz, hogy másokat felelősségre vonjon a kommunizmus után történt dolgaikért. A szociáldemokrata pártnak hogyha valóság ez a vád, nem szabad beszélnie véres pénzről és gyilkosok patrónusáról. De különösen fontos ez az ügy annak a megítélésénél, hogy a mostani szociáldemokrata párt mennyiben felelős a kommün alatti történtekért ? A parlamentben ugyanis az ő5 pártjuk részéről többször hallottuk azt a min­denesetre megnyugtató kijelentést, hogy a kommunistákkal­­ és azok üzelmeivel semmi kapcsolatuk nincsen, velük minden közösséget megtagadtak. De — hangsú­lyozom : ha igaz a vád — akkor két­ségtelenül bebizonyosodott, hogy mégis van összeköttetésük a bolsevikekből és Írty .5 ... i r­s .is i­s talajul a felelősség kérdése mind­azokért a borzalmakért, amelyek az ő proletárdiktatúrájuk alatt tör­téntek. Felújul abban a formában is, hogy a szovjetparlament tagjai meny­nyiben felelősek annak a kormánynak a cselekedeteiért, amely a kommün alatt hatóságilag rendezte a gyilkos­ságokat. Nem tudunk arról, hogy a szovjetparlament egyes tagjai annak ide­jén mennyiben tiltakoztak a büntettek ellen az ő tanácskozótestületükben, csak arról van tudomásunk, hogy a nemzet­gyűlésen megtagadták a szovjettel való összefüggéseket, míg most ez, a vád, éppen az ellenkezőjére világít rá. — A Rote Hilfe pénzeinek elfoga­dása megbolygatná azt a kérdést is, hogy az összeköttetés a szociáldemo­krata párt és a moszkvai kommunisták között nem teszi-e szükségessé a szo­ciáldemokrata pár felelősségének újra a napirendre való tűzését? Ebből a szempontból kell vizsgálni ezt a bot­rányos ügyet. De ne tévesszük szem elől azt sem, hogy itt egy magyar pártról van szó, amely­­ a nemzetgyű­lésen képviselethez jutott, amelyet el­ismertek, amelynek a szabad agitáció­­ját, szervezkedését a hatóságok meg­engedik­ . Hogyha ez a magyar párt módot talál arra, hogy Moszkvából a véres pénz bejöjjön ide az országba, akkor mindenkit jogosan fog el az aggodalom, hogy itt az állami és a társadalmi rend védelméről szóló törvény ellen súlyos bűn-­­­cselekmények történtek, amelyek feltétlenül megtorlást követelnek.­­ Ez egymagában is igazolja azt a már korábban felvetett álláspontunkat, hogy a magyar polgári társadalomnak­­ nem szabad önmagában részekre szag­­gatódnia, nem szabad,, hogy ezek a részek egymás ellen küzdjenek, hanem vigyáznia­ kell­ arra, hogy itt a szélső­baloldalról ne ássák alá a polgári tár­sadalom egységét a vörös aknamunká­val. Különösen szól ez a figyelmeztetés a keresztény világnézeti alapon álló tár­sadalomnak, amely, azt hiszem­, elér­kezettnek láthatja a tizenkettedik órát arra, hogy ne egymás ellen harcoljon, hanem összefogva védje, meg az ezer­éves Magyarországot, annak hagyomá­nyait­­-­ de különösen önmagát. Mint értesülünk, a politikusoknak és a közvéleménynek az a kívánsága, hogy a moszkvai pénz dolgában a­­ kormány indítson szigorú vizsgálatot, már­is tel­jesült, amennyiben i. Rakovszky Iván belügyminiszter elrendelte a nyomozást annak meg­állapítására, hogy a szocialisták korrek­t pártcélokra kommunista pénzeket. A nyomozás arra is kiterjed, hogy a szociáldemokrata párt milyen összeköt­­tetésben állott a bolsevikiekkel és azok­nak szervezeteivel. Amennyiben a bécsi vádak beigazolódnak, a magyar köz­vélemény mindenesetre a legszigorúbb megtorlást követeli­ “s. rt.. tagjai .»aMiMab«t4,­­«ttla$a«fa *•« ,i, ‘ . • l«3«AMySe*M» árban vásárolhatók » r »HANOTA« VIDÉKI SZÖVETKEZETEIBEN Kaphatók: tHtoo, kation, kanavász, vá&t, szövet­kész férfi és nőí ruha, kendő, harisnya, cérna, pamut, szabó­­kellékek, valamint mindennemű rövid-, kéztaft-, konfekció- és díszműáruk. l!IIlllHilttMIHIlllllllill!iHIIII!IIIHHilllllll­ll!lír Tartalékpániek legelőnyösebben mint árítelőleg, vagy folyószámlabetétek a Hangya központnál gyümölcsöztethetők ­ Szocialista izgatásra sztrájkba lépett egy nyomda személyzete A sztrájkolókat elbocsátották Szegedről jelentik. A szegedi ágj Nemzedéke című keresztény napilap tegnap csak két oldal terjedelemben jelenhetett meg, mert szedői sztrájkba álltak. A sztrájk oka az, hogy a nyom­dai személyzet a béremelésen felül sza­­cudlista izgatásra azt követelte, hogy a szociáldemokrata pártba beléphessen. A szegedi­­Új Nemzedéke igazgató­sága a szedőszemélyzet bérkövetelését teljesítette, arra azonban semmi körül­mények között sem­ hajlandó, hogy e lapot Szociáldemokrata szedők­­ szedjék, ki. Emiatt a szedőszemélyzet sztrájkba állott, az igazgatóság azonban gondos­kodott alkalmas személyzetről és így kedd reggel már ismét a szokott ter­jedelemben jelenik meg. gf' ■'"­.! Seregesen zarándokolnak a Jókai ereklye­szobába Jókai és Petőfi bútorainak, tárgya­i­­nak közös múzeuma . Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától A magyar költészet és irodalom két világhírű szellemóriásának, Petőfinek és Jókainak a barátsága még gyermek­i­í­nkorukban kezdődött. Egymás korán kitört lángeszét fölismerve, rajongó ba­rátság szövődött közöttük, amelyet né­hány év múltán a lobbanékony termé­szetű Petőfi szakított meg. Petőfi ké­sőbb békejobbot nyújtott ugyan Jókai­nak, de az egykori nagy barátság már nem folytatódhatott tovább, mert Pe­tőfi, alig huszonhétéves korában, a segesvári síkon elesett.. A galamblelkű Jókai késő aggkoráig a legrajongóbb szeretettel irt Petőfiről s Bajza­ utcai gyönyörű kis villáját még életében azzal a rendelkezéssel adta, tel­jesen ingyen, a Petőfi-Társaságnak, hogy a villa szobáiban minden olyan írást, nyomtatványt, bútort, tárgyat stb. gyűjt­senek össze, ami Petőfivel kapcsolatban volt. Így jött létre Budapest legkincse­sebb ereklyemúzeuma, a Petőfi-Ház.­­ A Petőfi-Ház földszinti termei zsú­folva vannak a Petőfi-ereklyékkel. Egy­szerű szülőágyától kezdve, egészen az őr­nagyi kardjáig itt van sok minden, ami életében az övé volt, vagy amihez a keze hozzá ért.­­ A­ Petőfi-Társaság úgy határozott, hogy a Petőfi-ház emeleti részét Jó­kai-ereklye múzeumnak rendezi be. Ezt a nemes munkát a Petőfi-Társaság el is végezte s igy a két jóbarát —■ leg­alább ilyenformán — újra egymás mel­lett van. : * tv ,# * & v f A Jókai-ereklyeszobába rengeteg, egy­kor Jókaihoz tartozott kézirat, nyom­tatvány, könyv, bútor, tárgy stb. van összehalmozva. Itt láthatjuk Jókai ked­venc íróasztalát, amelyen leghíresebb re­gényeinek egész seregét írta. Renge­teg könyv, babérkoszorú, emlékérem kö­zött drága szekrényben őrzik itt Jókai híres csigagyű­jteményét. Egy másik szekrényben a világ sok-sok­­—­ Jókai korában élt — írójának, tudósának, művészének levelei, arcképei Jókainak küldve. A levelek mind-mind a legna­gyobb rajongás hangján magasztalják Jókait, »A legédesebb mesemondóc-t, »a világ egyik legnagyobb írójác-t, i« ki tudná felsorolni, mennyi drága kincs van még a Jókai-ereklyeszob­ában?! Most, hogy Jókai születésének száz­éves fordulóját ünnepeljük, a Jókai­­ereklyesaobát még többen keresik fel, mint ezelőtt. Diákok, fiatal leányok, pesti emberek és a jó magyar vidék lakói zarándokolnak seregestől ide, hogy kegyeletes hálájukat rójják le a hal­hatatlan mesemondó emlékezete előtt.

Next