Új Barázda, 1928. július (10. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-01 / 147. szám
4 falu csaknem valamennyi gazdája részt vett. Egész hosszú kocsisor haladt a vetések között levő dülőutakon s vizsgálta végig az aranyló kalászos földeket. A határbejárás után Végh József gazdasági tanácsnok elnöklete mellett összeült a bizottság és a következőknek juttatott dijat: I. Az „Új Barázda" értékes tiszteletdiját, az ezüstórát, továbbá a kamara oklevelét búzáért, rozsért és tehénért Prozinger Vendel volt községi biró kapta. II. A Hangya által felajánlott nik- acelóra Lascsik Vendel tulajdona lett. A kamara hat pénzdíját Pécsi István, Katona László, Váczi István, ifj. Pécsi György, Mintler■ István és Lakner Lajos kapták. Szép árpavetéséért külön díjazásban részesült Varga József és Faragó Ignác. Ezenkívül Szely Imre róm. kath. plébános, a legszebb répáért, kukoricáért és zabért kamarai díszoklevelet nyert. Sokorópáskai Szabó László fajtaösszehasonlító és műtrágyázás kísérleteiért ugyancsak kamarai díszoklevelet kapott. Az elődíj és jutalom itt is a volt miniszter fiát illette volna, de ő már eleve lemondott erről másnak a javára. A díjkiosztás a plébánia udvarára összesereglett gazdák előtt este 8 órakor történt. Mille Géza kamarai főtitkár lelkesítő szavak kíséretében osztotta ki a díjakat. Végh József gazdasági tanácsos, mint a bíráló bizottság elnöke, hálás szavakkal köszönte meg az Új Barázda szerkesztőségének a felajánlott tiszteletdíjat és felhívta a gazdák figyelmét az egyetlen agrár napilap fontosságára kérte annak szerkesztőségét, hogytartson ki továbbra is a gazdaközönség érdekei mellett. Az Uj Barázda jelenlevő szerkesztője néhány szóval ismertette a lap céljait, leszögezte, hogy az Uj Barázda ezután is csak a nép boldogulásáért és jólétéért harcol. Kolbay Károly akadémiai segédtanár mondott ezután hosszabb beszédet, majd Prozinger Vendel köszönte meg a nyertesek nevében az ajándékokat s hívta fel a gazdákat, hogy sorakozzanak egy táborba az Uj Barázda mellé. Rajki Tóth Lajos, az ujmalomsoki községi bíró tolmácsolta a község üdvözletét, végül sokorópoltkai Szabó István hívta fel a gazdákat, hogy a jövőben is épp olyan kitartással és szeretettel dolgozzanak, mint eddig. (dr. Sokorópoltkai Szabó István mmmxs& 1923. július 1. vasárnap smatmBSm’SB&assmsBSüafr Emlékem stínsz régielíjről... Egy napra, az aratás időszakának első vasárnapjára elpihent a kasza, elhallgatott a marokszedő leányok kedves bús dala. Julius első napjára majd én vágom hát le a történelmi évfordulók mára jutó kalászait és én dalolom el az emlékezés dalát a régiekről. Első dalom az ártatlanul bűnhődő, korán észhaju magyar királyról, a mohácsi csatában elesett II. Lajosról, a magyar bűnök első áldozatáról szól. Július elseje volt, az 1506-ik esztendőben a nap, amelyen II. Ulászló király fia, II. Lajos ott fenn, magas Budavárában megszületett. A történelem ■minden bűnt kérlelhetetlenül kiegyenlítő ereje II. Lajos életéért anyjának, Anna királynénak életét követelte. Kandaléi Anna, a királyné meghalt abban az órában, amelyben újszülött gyermeke tragikus életét elkezdette. Második dalom a fehérholló dala, a legritkább regös ének, amely aról az egyetlen osztrák tábornokról szól, aki az ' '05-ik esztendő július elsején jót mondott és jót irt a magyar nemzetről. Mannsfeld gróf a neve az osztrák tábornoknak, aki julius elsején írott leveleiben bátran odamondja úgy Ausztriának, mint az egész németségnek, hogy a magyarok derék, vitéz, becsületes emberek. A magyarok országukat, nemzetüket fogyasztják el a kereszténységért és ha századok óta nem ontották volna a magyarok drága vérüket oly bőséggel a keresztért, a nyugati kultúráért, akkor a győzelmesen előnyomuló török már a németeket is kiszorította volna tulajdon hazájukból. Ritka ■ ember, különös levél, fehér helló, igaz írás. Nincs igaza tehát annak, aki azt mondja hogy ma már felesleges erőpocsékolás a múltról való emlékeség. Zádor Tamás. A ceglédigas fagyislés Még mielőtt az idén kissé elkésett aratás megkezdődnék, összegyűlnek a magyar gazdák Cegléden, Kossuth Lajos városában, hogy égetően sürgős ügyekről tanácskozzanak és kívánságaikat, amelyeknek soha nem szabad a közérdekkel ellenkezniük, az arra illetékes kormány és parlament elé juttassák. A Magyar Gazdaszövetség mai ceglédi gazdagyűlése azokkal a kérdésekkel kíván foglalkozni, amelyeknek megoldása valóban közérdek. A termelés biztosításáról lesz szó a mai gyűlésen, a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségének helyreállításáról. Szó lesz tehát az adókról és illetékekről is, amelyeknek méltányos megállapítása és még inkább méltányos behajtása ma a földművelő nép egyik legelsőrendűbb kívánsága. Szó lesz végül a vám- és kartellkérdésről, amelyeknek sürgős rendezése nélkül sem termelni, sem értékesíteni nem tud a magyar földművelő. Ha a termelés válságáról beszélünk, ma mindnyájan tudjuk, hogy elsősorban tulajdonképpen az értékesítés válságról van szó. Vámok és kartellek egymást kiegészítő tevékenysége és hatása ugyanis két irányban érvényesül. Először megdrágítja a termelést, másodszor lenyomja a mezőgazdasági termények árát. Ha mindezekhez hozzávesszük a trianoni mértékű adóterheket és a külföldi piacoknak, különösen pedig a szomszéd országok piacainak mesterséges elzárkózását, tisztán látnunk lehet a megcsonkított ország mezőgazdaságának válságos és súlyos helyzetét. Egy ország, amely iparának, sőt közszükségleti cikkeinek nyersanyagát háromnegyed részben elvesztette, úgy hogy csak mezőgazdasága maradt meg, nem boldogulhat külföldi piacok nélkül, nem boldogulhat, ha határain szuronyos finánc áll és minden busásán megvámol, amit be, vagy ki akar vinni. A mai Magyarországnak mindaddig, míg határai meg nem változnak, egészen különleges, az adott viszonyokhoz mért és semmiféle külföldi példa után nem igazodó vám, adó és kereskedelmi politikára van szüksége. Ennek a gazdasági politikának útjait és eszközeit fogják keresni a gazdák a ceglédi szószéken és az egész ország szempontjából fontos, hogy meg is találják. A tanácskozások helyét mindenesetre nagyon jól választották meg. Kossuth Lajos híres magyar földmivelő városa hivatott arra, hogy falai közül induljanak ki eszmék és gondolatok, melyeknek valóra válása az egész ország földművelését lendítse előre. Cegléd gazdái a nagy magyar Alföldnek legjelesebb gazdái közé tartoznak. A ceglédi rónán műtrágyába vetett és nemesített vetőmagból kelt kalászt arat ma már a legkisebb tanyai gazda kaszája is. Kossuth Lajos hajdani választóinak unokái nemcsak a magyar nemzeti érzésnek, hanem a mezőgazdasági kultúrának is fáklyahordozói az Alföldön. Megérdemlik tehát, hogy megnyilatkozásuk, amelyet az ország minden részéből egybegyűlt gazdák tesznek súlyosabbá, figyelmet és meghallgatást, megértést és rokonérzést keltsen országszerte. Megérdemlik, hogy mai gyűlésük után a jól végzett polgári kötelesség tudatával kezdjék meg az aratást. A vasárnapi ceglédi gazdagyűlés programmja a következő: 1. Bernet István elnöki megnyitó beszéde; 2. Ivády Béla előadása a többtermelés feltételeiről; 3. Erdélyi Aladár előadása az adók és illetékekről; 4. Gaal Gaston előadása a vám- és kartellkérdésről. fenlík S'áotma! focllalkozó gazdák figyelmébe! Most jelent meg: Traktorok és motorekék üzemzavarainak elhárítása lila: Barsch Ottó főmérnök Ara bérmentes küldéssel P3.50, utánvéttel P 3.70 Megrendelhető s kapható az UJ BARÁZDA könyvtafítlyában, Budapest, József-körút 5. sz. Tapolcsamylban Illés a magyar (Az „Új Barázda" tudósítójától.) Azokkal a cseh erőfeszítésekkel szemben, amelyekkel el akarják hitetni a világgal, hogy az elszakított területen élő magyarságnak irigylésreméltó helyzete van, ugyancsak furcsán fest a valóság. A hazugságon és megtévesztésén felépült cseh állam nagyobb dicsőségére Tapolcsányban, ahol Masaryk elnök szokott nyaralni a József királyi hercegtől elrabolt kastélyban, plakátokat ragadtattak ki, amelyeken felszólítják a lakosságot, hogy, ne beszéljen magyarul. A felhívást a cseh zsoldban álló tót liga adta ki s külön tetszésére bízza a zsidóknak, hogy héberül, vagy tótul beszéljenek. Csak magyarul nem szabad, mert a magyar szó nyilván zavarná az elnök nyári pihenését. Jellemző egyébként, hogy a napokban egy rendőrt feljelentettek, mert magyarul válaszolt egy hozzája forduló és magyarul kérdezősködő asszonynak. A rendőrt a jegyző elé idézték, aki elbocsátással fenyegette meg, ám még egyszer magyarul beszél. Hát ilyen a felvidéki magyarság irigylésreméltó jóléte és szabadsága. JS válasz: Pulszky Ágostonról köztudomású volt, hogy alig akadt a tudásnak olyan területe, amelyen ne lett volna otthonos. Egyszer a parlament folyosóján valaki ugratni kezdte: — Mondd, Guszti, te minden hírűire tudsz válaszolnit — Azt hiszem, — válaszolta félvállról Pulszky. — Akkor mondd meg nekem, melyik az legbölcsebb közmondás a világon. Pulszky gondolkozott kissé, aztán így válaszolt: — A legostobább ember is több kérdést tud feladni, mint ahányra a legbölcsebb ember válaszolni tud. Kissi Béla nena Seldbtbes a bécsi bíróság ítélete Alesa (Ás „Új Barázda" tudósítójától.) Beszámoltunk arról, hogy a bécsi bíróságok Kun Bélát háromhónapi fogházra ítélték. Kun Béla az ítélet ellen nem jelentett be felebbezést, hanem háromnapi gondolkozási időt kért, hogy a további lépéseket ügyvédjével megbeszélhesse. Mint most Pécsből jelentik, Kun Béla legutóbb kijelentette, hogy minden jogorvoslatról lemond és megkezdi büntetésének kikezdését. Ha ez a híradás a valóságnak megfelel, úgy az ítélet jogerőssé vált és a Kun Bélára kiszabott büntetés július 26-án, jár le. Ugyancsak Bécsből jelentik, hogy Kun Béla védőjével megindultak a tárgyalások arra vonatkozóan, hogy a hírhedt bolsevista népköztársasági elnököt hogyan távolítsák el Ausztria területéről. Annyi bizonyos, hogyha az útirányt kijelölték, az eltávolítás a legnagyobb csendben, minden feltűnőség nélkül, azonnal megtörténik. - ------- . _ +4 h$A\ n 1910 ÓTA KÉPVISELŐI HáHM ARTIVE ÉS TÁRSAI | Budapest, IV., Kossuth Lajos u.12. VAN COSKI^APEST.I FökBSQH traktorokban Úrral rendelkezünn. — XádttaL c*onnsd zaullítsni. ij Kérge ax ies s x d na u prospelelustzn 3c a t. "19