Új Barázda, 1928. szeptember (10. évfolyam, 198-222. szám)
1928-09-01 / 198. szám
2 VIRIUJAZM 1928. szeptember 1. szombat Negyvenezer pengő a Magyar Hét rendezésére A fővárosi kereskedelmi és ipari érdekeltségek néhány hónappal ezelőtt felvetették a „Magyar Hét1" megrendezésének gondolatát. A kitűzött cél érdekében számos tanácskozást tartottak és minden módon biztosítani kívánták, hogy a megrendezendő „Magyar Hét11 teljes mértékben igazolja, hogy a hazai ipar és kereskedelem felkészültsége és magas nívója mellett semmi szükség sincsen idegen államok ipari termékeinek behozatalára. A tárgyalások során a tervek mindjobban kiszélesedtek és az eredetileg csak a fővárosra tervezett akcióba — nagyon helyesen — bekapcsolódott a vidék is. A vidéki kereskedelmi és iparkamarák, ipartestületek és kereskedő egyesületek ugyancsak jelentős szerepet kaptak a „Magyar Hét“ előkészítésében és rendezésében s máris biztosítottnak tekinthető, hogy a vidék ipara és kereskedelme ugyancsak méltóképpen kapcsolódik bele a nagyszabásúnak ígérkező akcióba. Az érdekeltek körében általános ürömet kelt, hogy Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter már kezdettől fogva a legnagyobb megértéssel támogatja a hazai ipar és kereskedelem törekvéseit. Éppen ezért a rendező bizottság most arra számít, hogy a miniszter hazaérkezése után a kereskedelmi minisztérium is mind erőteljesebben vesz részt a rendezési munkálatokban és látható intézkedésekkel biztosítja az egész ország szempontjából oly nagyjelentőségű „Magyar Hét" sikerét.A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a kormány tagjai Vass József helyettes miniszterelnök elnöklésével ma délelőtt minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács folyó ügyeket tárgyalt és ennek során negyvenezer pengő segélyt szavazott meg a kereskedők által november hónapban rendezendő „Magyar Hét" céljaira. Sporthírek Mindenki résszt vehet a magyar falvak országos versenyében Az Barázda megváltoztatta a verseny módozatait Folyó hó augusztus 19-iki számunkban jelentek meg az Új Barázda hasábjain az általunk kiírt Faluolimpiász néven nevezett országos versenynek feltételei és módozatai. A cikk megjelenése óta már többször foglalkoztunk a versenyzés feltételeinek módosításával és egyszerűsítésével , most pedig elhatároztuk, hogy a szabályzat második pontján fontos változtatásokat eszközlünk. A 2. szakasz így szól: „A versenyben csak azok vehetnek részt,,akik az Új Barázda előfizetői. Ma a versenyző kiskorú, úgy szülője vagy gyámja fizessen elő, mert ezen feltétel híján nem vehet részt a versenyben". Versenyünk népszerűsítése miatt, továbbá, hogy mindenkinek alkalma lehessen a Fau olimpiát szón résztvenni, elvetettük ezt a tételt, tehát az Új Barázda országos versenyében részt vehet ezentúl mindenki, tekintet nélkül arra, hogy előfizető-e vagy sem! Bennünket versenyünk kiírásánál nem anyagi szempontok vezettek , hogy most így változtattuk meg a versenyzés feltételeit, ezzel is igazolni akartuk, hogy anyagi hasznothúzni nincsen és nem is volt soha szándékunkban. A nemzeti eszme, a magyar föld népe őserejének felkutatása, a falu testi kultúrájának fejlesztése volt a célunk s most is ezen kitűzött cél megvalósítása érdekében mondunk le az esetleges anyagi haszonról. Nem akarjuk megnehezeíteni a szegényebb, nem tehetős polgáremberek fiainak a versenyünkben való rézvételt s remélhető, hogy ezzel a változtatással a falu sportoló ifjúságának újabb százai sietnek minden anyagi megterhelés nélkül zászlónk alá. Itt adjuk tudtul egyébként, hogy a magyar falu országos versenyének a ,,Falmlimpiász"-mée. módozatait és feltételeit a vasárnap megjelenő számunkban ismételten közölni fogjuk. Országos sportünnepség Békéscsabán (Az „Új Barázda?" tudósítójától) A csabai MOVE rendezésében nagyszabású sportünnepség lesz vasárnap Békéscsabán. A legérdekesebb száma a versenynek egy stafétafutás, amelynek célja a pusztaszeri Árpád-emlék. A maga nemében eddig páratlan staféta, amelynek útiránya Csorvás-Orosháza- Hódmezővásárhely és Mindszentet érinti, hajnali 4 órakor indul a Főtérről. A versenyzők között férfiakon kívül nők is szerepelnek és a staféta azon tagja, aki a Tiszánál vált, úszva veszi át a stafétabotot a■ folyón, míg az utolsó versenyző koszorút helyez Árpád vezér szobrára. A sportünnepséget egyébként atlétikai verseny és futballmérkőzés tarkítja. Egymillió peszkő hitelt ad a síváros a kiskereskedőknek Csökkenteni kell a magas védővámokat a főváros élelmezésének megkönnyítése céljából A székesfőváros vezetőit egyre intenzívebben foglalkoztatja a drágaság problémája. Mint jelentettük, a tanács tegnap több nagyfontosságú határozatot hozott ebben a kérdésben, külön felterjesztést intéz a kormányhoz, a polgármester pedig a szeptember havi közigazgatási bizottság ülésén tartandó beszámolójában külön rá fog mutatni a drágasági kérdés rendkívüli fontosságára és a szükséges intézkedésekre. Sipucz Jenő polgármester erre vonatkozó expozéjában többek között a következőket mondja: — A főváros élelmezésének megkönnyítése céljából a fontosabb élelmiszerek és a vágóállatokra fennálló magas védővámokat megfelelő kereskedelmi szerződések alapján csökkenteni kellene. Kívánatos továbbá, hogy a fővárosi állatvásárok transitóforgalmát méltányos vámkezelési eljárással tegyék lehetővé, úgyszintén az élelmiszerexportnak adott tarifakedvezményeket a budapesti szállítmányoknak is megadják. Szükségesnek tartja a polgármestert A vörösrészlr árgyár Újpest, Órós Kászolyi-mtés 17. Telefon: Újpest 28 Legmodernebb pálinkafőzőkészülékek raktára. Kérjen árajánlatot. — Nyugatitól B villamossal. a forgalmiadónak az elsőrendű élelmicikkekre vonatkozó eltörlését és közellátás szempontjából kiterjesztendőnek tartja a forgalmiadómentességet a lisztre, húsra és cukorra is. A lisztre és húsra nézve az egyfázisú adólevonás van ugyan érvényben, de ez is még igen lényeges teherrel nehezedik a fogyasztóközönség vállaira Különösen súlyos tehertétel ez a cukornál, amelyet a forgalmiadón kívül még a kincstári haszonrészesedés is terhel. így van az, hogy nálunk a termelőállamban a cukor 50—60 százalékkal drágább, mint Ausztriában. A polgármester szerint feltétlenül szükséges, hogy egységes élelmiszertörvénnyel és kellő szigorúsággal alkalmazott büntető rendeletekkel szabályozzák egyöntetűen az élelmiszerek forgalombahozatalát. A drágaság fokozódásával kapcsolatosan a budapesti kiskereskedők, mint ismeretes, már hónapokkal ezelőtt erélyes akcióba léptek annak a szorgalmazására, hogy a kisiparosokhoz hasonlóan ők is kapjanak olcsó hitelt s a törvényhatóság közgyűlésén is több felszólalás hangzott el annak az érdekében, hogy a Székesfővárosi Kisipari Hitelintézet kereteit kibővítve, működését a kiskereskedők hiteligényeinek kielégítésére is terjessze ki. Néhány héttel ezelőtt a kiskereskedői hitel kérdésében kormánykezdeményezésre egy ankétet is tartottak, amelyen a kereskedelemügyi és pénzügyminiszteren kívül a Pénzintézeti Központ és a főváros képviselői voltak jelen. Ennek az ankétnak az eredménye az volt, hogy a kormány a Pénzintézeti Központ útján egymillió pengő hitelt bocsát kiskereskedők rendelkezésére, ugyanekkor azonban felhívták a fővárost is, hogy hasonlóan járuljon hozzá a kiskereskedői hitelkérdés megoldásához. A tanács legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel és dr. Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok referátuma után úgy határozott, hogy egymillió pengő megszavazását javasolja a közgyűlésnek, arra a célra, hogy ezt az összeget a Székesfővárosi Kisipari Hitelintézet a kiskereskedők hitelszükségleteinek kielégítésére használja fel. Egyidejűen szó van arról, hogy a Kisipari Hitelintézet megváltoztatja címét és szervezetét és új neve Székesfővárosi Kisipari és Kiskereskedelmi Hitelintézet lesz. 3^H»jeaaG3TS®8«araB«iii ii i jinnimiiaiRTH A bankok — a termelők szegényednek (Az Új Barázda tudósítójától.) A bankok legutóbb közzétették félévi mérlegeiket és pedig kívön-külön az egyes nagybankok és együttesen a TÉBE, a Takarékpénztáraik és Bankok Egyesülete. A mérlegekhez fűzött jelentések csaknem kivétel nélkül büszkén hivatkoznak az elért eredményre, amely szerint az 1928-ik év első felében átlag tíz százalékkal nagyobb nyereséget mutatnak ki, mint a múlt év első felében. Az eredmény ugyanmég nem végleges és a dicsekvés kissé korai, mert az év hátralevő második felében esetleg el lehet veszíteni azt a haszontöbbletet, amelyre oly büszkén hivatkoznak és amellyel nem illenek dicsekedni. Mert mennél jobban megy a bankoknak, annál rosszabb helyzetük van a termelőknek. Miből állott elő az első félév 10 százalékos nyereségtöbblete? Valami nagyszabású és az egész gazdasági életre előnyös üzletkötésekből? Vagy az üzletvezetés nagyszerűségéből Mindezt nem lehet állítani. A bankok módszere a haszonszerzésnél egészen egyszerű, átlátszó, régi módi gyakorlat, melyben nyomát sem lehet felfedezni az üzleti leleményességnek, még kevésbé az ország általános gazdasági helyzetével való törődésnek. A Nemzeti Bank megszavaz a nagybankoknak bizonyos mennyiségű hitelt hat százalék kamat mellett s a nagybankok a hat százalék mellett kapott megszámlálhatatlan milliókat tovább adják kilenc, tíz, tizenöt százalék kamat mellett, aszerint, hogy ki és mi az a táteligénylő. De nemcsak a jegybanktól, hanem magánelkotól is kapnak olcsó, hat százalékos hiteleket takarékletét formájában, amelyeket éppen úgy, mint a Nemzeti Bank hitelösszegeit, erősen megnövelve és megdrágítva adnak tovább. Könnyen tehetik, mert kartellban vannak és nincs verseny a pénzpiacon, így azután annyi kamatot kérnek, amennyi jól esik nekik és még így is válogathatnak az adósokban. A kisemberek, különösen a gazdái alig számíthatnak arra, hogy akár a nagybankoktól, akár pedig vidéki fiókjaiktól kölcsönt kapjanak, mert nem érdemes a bankoknak „nagyvonalú" üzleti tevékenységüket kisemberek között szétforgácsolni. Így azután el lehet hinni, hogy a nagybankok csakugyan fokozni fogják nyereségüket, ami csakis atermelőtársadalom rovására történhetik. A bankok nyereségtöbbletével a gazdasági élet termelőágazata szegényedett, amit más szóval úgy is lehet mondani, hogy a bankok azt a tíz százalékot, amivel a tavalyinál nagyobb nyereséget mutatnak ki, a termelők zsebéből emelték ki. MÓDII ne ISI IBSZT A legszebb és legszentebb nemzeti gondolat szolgálatát írták zászlójukra és a legtiszteletreméltóbb jelszavak hangoztatásával kezdették meg működésüket annak idején az Ébredő Magyarok. És ha voltak is velük kapcsolatban nem kívánatos kilengések, azt reméltük, hogy a kissé fékeveszetten felcsapott lángok szabályozása után ez az egyesülés eredményesen fogja tudni szolgálni azokat a nagy nemzeti célokat, amelyek minden lelkesedést, minden munkát, önzetlenséget és kitartást megérdemelnek, viszont az egy célért küzdők sorában a legteljesebb összetartást, a példaképpen állítható magyar egységet követelik. Mondjukmeg az igazat: ebben a reménységünkben csalódnunk kellett. Az egység helyett a széthúzás fenyegeti ezt a jobb sorsra hivatott intézményt. Egyes tagjai állandóan a bíróság nyilvánossága elé hurcolt belső egyenetlenkedésekkel szórakoztatják a közvéleményt. Egymást becsmérlik, vádolják, szapulják, nagy örömükre azoknak, akik a magyar ébredéstől saját kis üzleteiket féltették. Azt vártuk az Ébredő Magyaroktól, hogy megváltják alvó nemzetüket a visszavonás turáni átkától és azt kell látnunk, hogy az átok őket is veri, köztük is dúl. Nem lehetne-e ezert segíteni? A jó szakácsnő — Nekünk mindig sok vendégünk van. Vájjon elég jól tud-e főzni? — Mind a kétféleképpen! — Hogyan? — Úgy is, hogy visszajönnek e vendégek, úgy is, hogy soha többé ne jöjjenek el. Szerezzelek új előfizetőket az Új Barázdának.