Új Barázda, 1931. március (13. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-17 / 62. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir. földművelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások'* •'Imi füzetekkel együtt: Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 0 fő vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Ara-ffillér 1931 március 17. kedd Budapest, XIII. évf., 62. sz. UJ BARÁZDA FŐSZERKESZTŐ: SCHANDL KÁROLY dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIII. kerület, József körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 403—07. József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Piókbérlő. MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP Arrier Az ősi erő Nem lehet mélységes megilletődés ■nélkül olvasni azt az üzenetet, amelyet a március 15-iki nemzeti ünnep alkalmából a magyar népnek küldött nemzetünk nagy és nemes barátja, Rothermere lord. Lehetetlen hálával nem gondolni erre az előkelő külföldi férfiúra, aki éppen most hivatkozik a magyar nemzetnek és a magyar fajnak arra az ősi erejére, amely ezt az ezeréves népet annyiszor emelte ki feneketlennek látszó mélységekből, amikor akadnak itthon tényezők, eltévelyedett emberek, akik ezt a faji erényt, ezt a legősibb magyar erényt nemzetfenntartó értékétől megfosztani igyekeznek. Végtelen jól esik a lord üzenetéből azt látnunk, hogy ezt a bizalmat az ősi erényben a történelmi tények legsemlegesebb vizsgálója, • a londoni lord plántálja újra lelkünkbe s ez a legtárgyilagosabb és érdektelen tényező is úgy látja és azt látja, hogy faji erényeink, ősi nemzeti erőnk és csodálatos tűrni tudásunk nélkül már régen elpusztultunk volna a föld színéről. Nem délibábot kerget tehát a magyar, mikor ősi erejébe és faji erényeibe veti bizalmát és rendületlen hitét. Nem álmok világában jár, amikor ezen az alapon remélni akar és remélni mer, viszont azonban érzi azt a szent kötelességet, hogy ezt az ősi erényt neki is gyakorolnia kell és hogy bűnt követne el, ha ,ennek mélységes tiszteletét maradéktalanul át nem testálná az utódokra. Ennek a Londonból jött üzenetnek világánál is látnunk kell, milyen nagy erkölcsi kárt okoznak nekünk azok a kishitűek, túlmodernek, vagy megkótyagosodott külföldieskedők, akik a faji erények értékét kétségbe merik vonni és nemzetünknek arról a tulajdonságáról, amelyről Rothermere lord tisztelettel, csodálattal szól, ők a kicsinylés hangján mernek megemlékezni. Valóságos szentségtörők ezek, belső szóhoz hasonlóak, amelyek a költő szerint az erős tölgy gyökereit őrlik. De vájjon ki hisz ezeknek? Az, aki a történelem lapjait forgatta, semmi esetre sem. Az, aki a magyar nemzet történetét ismeri, legyen akár magyar, akár tárgyilagos külföldi, mint Rothermere lord, csak arra az eredményre juthat, hogy mostani elesettségünkből nem a gyáva megalkuvás és meghunyászkodás, nem is a kényelmes és veszélytelen bujkáló némaság, hanem az öntudatos nemzeti törekvések politikája fog felemelni. A bátor harc az igazságért, a jogokhoz való ragaszkodás és le nem mondás semmi. A régi lelkesedéssel és hagyományos fénnyel) ülte meg március 15-ét ci® egészs magyarság Ünnepségek a fővárosban és a vidéken (Az „Új Barázda tudósítójától.) Verőfényes időben, aranymosolygású napsugárban ünnepelte meg a magyarság március 15-ét. Mintha az ég is azt akarta volna jelképezni ezzel a ragyogással, hogy a szabadságnak új kikelete virrad fel mindazokra a magyarokra, akik most idegen elnyomás kíméletlen önkényét szenvedik.. A lobogódíszbe öltözött főváros közönsége már a kora délelőtti órákban megkezdte a zarándoklást a különböző ünnepségek színhelyére. Itt is, ott is ünnepi zeneszó harsogott s a nemzetiszinü kokárdás diákok és magyarruhás leánykák csapatai kipirult arccal, csillogó szemmel, vonultak fel a márciusi szélben "s csattogó zászlók alatt. • Délelőtt 10 órakor a Társadalmi Egyesületek Szövetsége rendezett ünnepséget a Petőfi szobor körül. Több, mint tízezer ember szorongott a téren, amikor Ilosvay Gusztáv nyugalmazott államtitkár, a Revíziós Liga társelnöke megnyitotta a gyűlést. Utána Urmánczy Nándor mondott izzó lelkesedésű beszédet, amelynek végén a tömegegy emberként zúgta utána a fogadalmat: — Esküszünk, hogy Nagy magyarországért élünk, halunk! . Most Herczeg Ferenc lépett az emelvényre és felolvasta Rothermere lord márciusi üzenetét. A tömeg egetverő lelkesedéssel ünnepelte a nemes lordot, Magyarország nagy barátját. A szobornál Szabó József volt nemzetgyűlési képviselő, a keresztényszocialista szervezetek nevében hódolt a márciusi ifjak dicsőséges emlékének, majd Kacsóh Miklós a magyar munkásság nevében megkoszorúzta a szobor talapzatát, amelyen már rengeteg koszor virágjai virítottak illatozva. Az óriási tömeg ezután elénekelte a Himnuszt és méltóságteljes rendben szétoszlott. Az egyetemi ifjak fiilmlepe A nagy márciusi ifjak szent örökének letéteményese, az egyetemi ifjúság szintén régi fénnyel, hagyományos ünnepséggel ülte meg a szabadságünnepet. Az ifjúság többezer főnyi tömegben, katonás sorokban vonult fel a Szabadság-térre s megkoszorúzta az irredenta szobrokat. Mindegyik szobornál az ifjúság egyegy képviselője mondott beszédet. A Szabadság-téren a Szózat eléneklésével ért véget az ünnepség. Az ifjúság ezután tisztelgő menetben vonult el a Kossuth-szobor előtt és itt is elhelyezte koszorúját. A vigadói ünnepség Zárt sorokban vonult ezután a diákság a Vigadóba, hogy megtartsa hazafias ünnepélyét. Az Egyetemi Énekkarok a Hiszekegyet énekelték el, majd Gedényi Mihály mondott megnyitóbeszédet s ezután Lázár Ferenc felsőházi tag ünnepi beszédet mondott. Beszéde után az Egyetemi Énekkarok hazafias énekszámot adtak elő. Márkus Margit szavalt, Farkas Jenő és cigányzenekara a szabadságharc legszebb dalait játszotta■ s végül Esterhás István mondott záróbeszédet. Az ünnepséget az énekkarok hazafias éneke zárta be. Amíg a vigadói ünnepség tartott, az alatt egy diákküldöttség ment a Várba, hogy megkoszorúzza a „Honvéd “ szobrot, ahol,Román József mondott emlékbeszédet. A Petőfi-szobornál Az egyetemi ifjúság délután díszruhás rendőrök és csendőrök sorfala között vonult fel a Petőfi-szoborhoz, ahol vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre mondott ünnepi beszédet, amelyben rámutatott arra, hogy Petőfi képviseli a magyar ifjúság igazi szellemét. Zsilinszky nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéde után az egyetemi ifjúság a Kossuth-nóta hangjai mellett átvonult a Múzeum-kertbe, ahol a múzeum lépcsőjén Dezsényi Béla mondott ünnepi beszédet. A kegyeletes ünnepély a Szózat hangjai mellett ért véget. Hódolat a nagy idők nagy embereinek A szabadságünnepet megülték a leventék is, akiknek számára a Székesfőváros Népművelési Bizottsága a tabáni temetőben és a Kerepesi temetőben rendezett hazafias ünnepséget.Szép ünnepséget tartottak az Akadémia utcai Bem-emléktábla előtt is, mindezzel azonban nem merült ki március 15-nek megünneplése. A fővárosban százöteg száz helyen gyújtották fel az emlékezés fáklyáját és adóztak hódolattal a Petőfi és Kossuth nemzedékének. Minden társadalmi szövetség, egyesület és gyülekezet megrendezte a maga márciusi ünnepségét. A vidék ünnepe A magyar szabadság hajnalhasadása az egész országban ünnepi tüzeket gyújtott. • • Minden városban s még a legkisebb faluban is méltósággal és lelkesedéssel ünnepeltek, száz meg száz beszédben méltatva az örök dicsőségű nap jelentőségét. Március 15-ét megünnepelték a külföldi magyar egyesületek is. ről, amit erőszak fegyverével vettek el tőlünk. Igenis bíznunk kell az ősi magyar erőben, igenis gyakorolnunk kell az ősi magyar erényeket, mert ezek nem egyszer sokkal erősebbeknek, sokkalhathatósabbaknak bizonyultak a fegyvereknél.