Új Barázda, 1931. december (13. évfolyam, 273-296. szám)
1931-12-01 / 273. szám
1931 december 1, kedd óra 6 fillér USIRAZDA ELŐFIZETÉSI ARAN a m. tör. földművelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" cimű füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 60, vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. FŐSZERKESZTŐ: SCHANDL KÁROLY dr. Budapest, XIII. évf., 273. sí. 99 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIII. kerület József körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07. József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463-09. LEVÉL CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP A bankok pénzkészleteinek lefoglalásával akarták megkezdeni munkájukat az ártalmatlanná tett szervezkedők A rendőrségi hivatalos jelentés szerint előbb november 21-én, majd november 28-án akartak akcióba lépni . KeresztesiFischer Ferenc belügyminiszter megnyugtató kijelentései után az egész országban helyreáll a nyugalom A Magyar Távirati Iroda jelenti: 1A november 28-án történt letartóztatásokkal kapcsolatban illetékes helyen a következő felvilágosítást adták : A magyar királyi államrendőrség a nyomozóhatóságokkal karöltve körülbelül egy év óta figyelemmel kimért egy szervezkedést, amely a közvélemény felé hazafias jelszavakkal dolgozott, rejtett céljai azonban, amint az mindig jobban és jobban kiderült, olyan természetűek voltak, amelyek részben a meglevő társadalmi rendet veszélyeztették, részben pedig közönséges bűncselekménynek voltak minősíthetők. Néhány héttel ezelőtt ez a mozgalom, amely eleinte még igen szétfolyó volt, konkrétebb formát öltött , ekkor a rendőrségnek felhívás jutott kezébe, amelyet állítólag meglevő, az országgyűlésben azonban nem képviselt politikai pártok nevében adtak ki, amelynek hangja nyilvánvalóan a jelenlegi politikai és gazdasági rendszer ellen irányult. A hatóságok tudtak arról, hogy a legutóbbi hetekben már végrehajtó bizottság is alakult, amely hivatott lett volna a mozgalmat vezetni és annak sikerét biztosítani. Ennek a végrehajtó bizottságnak Vonnay László gazdászati tiszt, Molnár Ferenc útbiztos, Rácul Árpád magántisztviselő, Tóth Ferenc vívómester, Kovács Sándor kőműves és Pólyák Jenő elektrotechnikus voltak a tagjai. Ezek az egyének a forradalmi időből ismertek, egy részük már büntetett előéletű. Amint az eddigi vallomásokból kitűnik, tervük az volt, hogy hamisított parancsokkal beférkőznek a honvédség és a rendőrség laktanyáiba, ott fegyvereket, igyekeznek szerezni, ezek segítségével magukat a karhatalmi központok, a középületek, a posta, távírda, r' ' birtokába helyezik, azután diktatúrát, mégpedig valamilyen szovjet rendezer államberendezkedést léptetnek életbe. Az anyagi eszközökről úgy véltek gondoskodni, hogy a Nemzeti Bank és a magánbankok pénztárainak birtokába helyezik magukat, de tervrajzokat találtak olyan kereskedelmi és magánházakról is, ahol a mozgalom szervezőinek nézete szerint pénzre lehetett volna szert tenni. A rendészeti hatóságok értesülése szerint a mozgalomnak november 21-én kellett volna kitörnie, ekkor azonban elhalasztották, mert úgy vélték a mozgalom szervezői, hogy nincs még minden kellően előkészítve. Közben azonban neszét vették, hogy a hatóságok figyelik őket s ezért elhatározták, hogy a kísérletet november 28-án minden körülmények között végrehajtják. A kormány a szükséges és ilyen esetekben szokásos óvóintézkedéseket már pénteken megtette s hozzálátott a mozgalom vezetőinek és résztvevőinek letartóztatásához, már csak azért is, mert egyrészt elejét kellett venni annak, hogy tájékozatlan elemeket hazafias jelszavak ürügye alatt bűncselekményekre csábítsanak, másrészt, hogy minden rendzavarásra irányuló kísérlettel szemben kijózanítólag hasson az a gyors és erélyes elhatározás, amellyel a kormány megmutatta, hogy a jogrendet és biztonságot minden zavaró kísérlettel szemben meg tudja védelmezni. Az eddigi kihallgatásokból is megállapítható, hogy a résztvevők mögött nem állottak tömegek s hogy nem tartoznak az országgyűlésben képviselt egyik politikai párthoz sem. A letaróztatottak között egyformán találhatók olyanok, akiket 1920-ban a szélső jobboldalhoz számítottak s olyanok, akiket most a szélsőbaloldalhoz tartozóknak számítítanak. A letartóztatottak száma 46, akik közül 7-et szabadon bocsátottak s valószínű, hogy a mai nap folyamán még további szabadonbocsátások történnek. Fádig tíz egyént hallgattak ki. A vallomásokból megállapítható, hogy a hat tagból álló vezérlőbizottságon kívül mintegy ISO—200 személyre becsülhető csoport állott a mozgalom vezetői mögött, akik azonban nem ismerték a vezetők terveit. A vezérlőbizottság azonban, úgy látszik, mindenre el volt szánva, mert egyes vallomások szerint rabláson és gyilkosságon kívül töb vezető jobb- és baloldali politikust akartak őrizetbe venni vagy meggyilkolni. E tekintetben a további nyomozás hivatott a tényállást tisztázni. A letartóztatottak között Várnay László gazdászati tisztet kivéve, katonai személy nincsen s a nyomozás adatai szerint ilyenekre gyanú nem is eshetik. A kihallgatások folyamatban vannak. A további vizsgálat fogja kideríteni teljes részletességgel, hogy az egész mozgalom végrehajtó bizottságát milyen további szándékok vezették. Rengeteg bizonyító anyagot találtak a házkutatások során Az egész országban nagy megnyugvást keltett, hogy a rendőrség ismét csírájában fojtotta el a rendzavaró kísérletet. A negyvenhat őrizetbe vett ember a Margit-körúti fogházba került és ott várják további sorsukat. A házkutatások során rengeteg bizonyító anyag került a hatóság kezébe. Először ezt vizsgálják át és csak azután kezdik vallatni az őrizetbe vett szervezkedőket. Ezt valószínűleg még a mai nap folyamán megkezdhetik. Valószínű, hogy a vallomások alapján a nyomozás kiegészítésére is sor kerül. Így előreláthatóan csak kedden vagy szerdán lehet tiszta képet nyerni a mozgalomról. A felügyminiszter nyilatkozata a kalandor-kísérletről Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztert megkérdeztük a puccshírekkel kapcsolatos letartóztatásokról, mire a miniszter a következőket mondotta munkatársunknak: Kalandor-kísérlet történt arra, hogy a közrendet és nyugalmat megzavarják. Benyomásom az, hogy anyagi célok vezették őket. Nyugodt lehet a nagyközönség, mert a rendőrhatóság minden ilyen, vagy hasonló kísérletnek elejét veszi a jövőben is. Remélem, elég lecke volt ez mindenféle nyugtalan elemnek arra, hogy többé hasonló kísérletezéssel ne foglalkozzanak. Arra a kérdésre, hogy az őrizetbe vett egyéneket miért helyezték el a Margit-körúti katonai fogházban, a miniszter a következő választ adta: — Ennek nincs különösebb jelentősége. Azért kellett így intézkedni, mert a toloncházba nem vihettük őket -és miután külön-külön kellett elhelyezni az őrizetbe vetteket, más megfelelő hely nem állott rendelkezésre. Egyébként a nyomozás érdekei is megkívánták ezt az intézkedést. Megkérdeztük ezután a belügyminisztertől, hogy katonai személyek is vannak-e a letartóztatottak között. — Vajnay Lászlón kívül — mondotta a belügyminiszter — katonai egyének nincsenek őrizetben. Egyébként hangsúlyozom, hogy jelentékeny ember egyáltalában nincs az őrizetbe vettek között. Ki kell jelentenem, hogy a közrendet semmi sem veszélyezteti és éppen ezért a közönségnek nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítania a dolgoknak.