Új Barázda, 1933. október (15. évfolyam, 40-44. szám)

1933-10-22 / 43. szám

október 22. vasárnap (JIBIMZM) A hét politikai eseményei Németország és Franciaország között a helyzet feszült — A magyar kormány állásfoglalása a külpolitikai hely­zettel szemben — A nemzet tiltakozása a csehek erőszakosságai ellen — Gömbös miniszterelnök Kánya külügyminiszter kíséretében megérkezett Ankarába Angol képviselők újabb látogatása Budapesten Az elmúlt hét külpolitikai esemé­­n­yei állandóan izgalomban tartják az egész világ közvéleményét. Német­ország bejelentette Genfben, hogy ki­lép a Népszövetségből. Németorszá­got ezen elhatározására az késztette,­­hogy a leszerelés kérdésében nem tu­dott megegyezni a többi hatalmak­kal. Természetes, hogy Németország ezen elhatározása mindenütt, de kü­lönösen Franciaországban nagy iz­galmat keltett. A német külügymi­niszter és a francia külügyminiszter szóharca nem a legjobb reményeket kelti bennünk a békés megoldást ille­tőleg. Nagyon megnyugtató azonban a magyar kormánynak azon bölcs ál­lásfoglalása, amellyel a németországi eseményekkel szemben a várakozási álláspontjára helyezkedett. A külpolitikai események­ mellett nekünk is megvolt a magunk belső iz­galma, amely, sajnos, állandó és változatlan. A csehek igazságtalan­ságai és erőszakosságai tovább tarta­nak. A nemzet minden rétege fájda­lommal tiltakozik azon felháborító, nemzetünket megsemmisíteni törek­vő eljárások­­ ellen, amelyeket ma a csehek, máskor a románok, majd a szerbek az alattuk sínylődő véreink ellen elkövetnek. Ámde csak folytas­sák! Minél több és súlyosabb kegyet­lenséget követnek el, annál hamarább megjön a feltámadás­­órája, mert a minden becsületes­­érzést megcsúfoló eljárásukkal csak azt érik el, hogy a megkínzott, agyongyötört nemzet an­nál súlyosabban védekezik és lefejti a rabláncokat az idegen népek jár­mában küzdő véreiről. A külföldi közvélemény mind erősebben ma­gáévá teszi sérelmeinket és remél­jük, hogy a nagy leszámolásnál szá­míthatunk igazi barátainkra, akik a szenvedés mostani idejében is mel­lettünk vannak. — Az angol képvi­selők újabb csoportja érkezett hoz­zánk, hogy szenvedéseinket és a ve­lünk történt trianoni igazságtalan­ságokat tanulmányozzák. Részletes jelentéseink az elmúlt hét politikai eseményeiről a követ­kezők :* A német kormány a múlt héten történelmi jelentőségű lépésre határozta el magát.. Hitler kancellár kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy Németország kilép a népszövetségből és otthagyja a le­szerelési értekezletet. Németország azért szánta magát erre a lépésre, mert a le­szerelési értekezleten fennálló megalázó helyzetét nem hajlandó tovább tűrni. Ezzel egyidejűleg Hindenburg birodal­mi elnök feloszlatta a birodalmi gyűlést, amivel együtt jár az egyes tartományok országgyűléseinek feloszlatása is. Hin­­delsburg november 12-ére kiíratta az új választásokat és ezzel egyidejűleg népsza­vazást is tartanak, hogy Németország la­kossága állást foglalhasson az esemé­nyekkel kapcsolatban. Angliában a vezető körök bíznak ab­ban, hogy a leszerelési értekezlet elna­polása következtében rendelkezésre álló 10 napos határidő alatt sikerülni fog az ellentéteket elsimítani. Franciaország, természetesen, erősen elítéli Németország eljárását és Daladier francia miniszterelnök és Neurath né­met külügyminiszter között lefolyt vita nagyban hozzájárult a helyzet kiélező­déséhez. Washingtonban hétfőn az Egyesült­ Ál­lamok kormánya hivatalosan bejelentette teljes semlegességét Németország és az egykori antant-hatalmak konfliktusa ügyében. A washingtoni kormány a hiva­talos közlés szerint nem hajlandó részt­­venni semmiféle olyan vitában, amelynek az lenne a tárgya, hogy milyen következ­ményekkel kell járnia Németország ki­lépésének a népszövetségből. Varsóban a német kormány lépése a legnagyobb szenzáció erejével hatott és határtalan izgalmat váltott ki. Jellemző a lengyel közvélemény hangulatára, hogy vannak olyan lapok is, amelyek a közeli világháború rémét festik falra. Prágai politikai körökben a német kor­mány lépése kínos megdöbbenést váltott ki. A kormányhoz közelálló körökben han­goztatják, hogy egyelőre még beláthatat­­lanok azok a következmények, amelyek­kel a német kormány lépése fenyeget. Kétségtelen, hogy a következmények nagy horderejűek lesznek. ■K" A Magyar Revíziós Ligához érkezett jelentések szerint az egész országban tel­­jes erővel folynak az előkészületek, hogy a 22-és, vasárnap minden városban, sőt egyes nagyobb községekben is megtar­tandó tiltakozó nagygyűlések, melyeket a Magyar Revíziós Liga szervezetei a csehek erőszakosságaira válaszul rendez­nek, a legméltóbb választ adják a csehek jogtipró intézkedéseire és fejezzék ki a magyar nép elkeseredését azokkal szemben, így az újabb bejelentések sze­rint nagygyűléseket tartanak Esztergom, Komárom, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Kispest és Sopron városokban, valamint Perkáta és Tata nagyközségekben is. A Budapesten rendezendő nagygyűlésre is tömeges bejelentések érkeznek és az előjelek szerint ez a nagygyűlés lesz majd a legméltóbb válasz a cseh kormány in­tézkedéseire. A nagygyűlés előkészítésén a Revíziós Liga külön nagybizottsága dol­gozik, melyben igen értékes tevékenysé­get fejtenek ki az országos frontharcos szövetség és az ifjúsági szervezetek is. A Turul Szövetség, a magyar egyetemi és főiskolai bajtársi egyesületek köz­pontja legutóbb fővezérségi táborán foglalkozott a csehek felvidéki intézkedé­seivel. A Turul Szövetség a következő határozatot hozta: A magyar egyetemi és főiskolai hallga­tók országos képviselete tiltakozik a sta­tisztikai mezbe bujtatott gyáva csel­ bru­­talizálás ellen, amely kijátszása minden kisebbségi jognak. A magyar egyetemi és főiskolai ifjúság pillanatig sem hitte, hogy a furcsa ter­mészetrajzú cseh oroszlán azoknak a kö­telezettségeinek, amelyeket ünnepélyesen megfogadott Európa fóruma előtt és szer­ződésekben biztosított, eleget fog tenni. Előre látta, hogy a magyarság jogait az elszakított területeken cseh módszerrel el fogják tüntetni. Ezért felháborodásának ad kifejezést, hogy Pozsonyról, Kassáról , és Ungvárról, a magyarság kultur­gócpontjairól, azt merik állítani, hogy ezek a városok nem magyarok. Kijelenti azt, hogy az egész felvidéki kultúra magyar alapon nyug­szik és csak az cseh ott, amit tíz esztendő alatt le tudtak rombolni. A „Turul" most nem kiált a Népszövetséghez, mert azt a kis­ántant államok érdekszövetségének tartja. El­lenben ebből az alkalomból és a felvidéki testvérek felé fordulva ki­jelenti : a testvérek szabadságáért bár­mikor, bármilyen küzdelemre készen áll. A Délvidéki Otthon, a Muraközi Szövet­ség, a Vendvidéki Szövetség és Aradi Szö­vetség ezúton is felhívja tagjaikat, hogy a Magyar Revíziós Liga által október 32-én vasárnap d. e. 11 órakor a Pesti Vigadó termeiben a csehek legutóbb elkövetett erőszakosságai elleni tiltakozásul tar­tandó nagygyűlésen feltétlenül vegyenek részt. A szegedi Ferenc József tudományegye­tem ifjúsága a felvidéki magyarság erő­szakos elnyomása ellen ,tiltakozó gyűlést tartott, amelyen valamennyi fakultás hallgatói résztvettek, a tanári kart pedig Ditróy Gábor dr. képviselte. A gyűlés után az ifjúság a legnagyobb rendben vonult fel a város utcáin, hangosan tün­tetve Benes és a csehek ellen, majd a közsponti egyetemnél az egyetemi tanács előtt vonult el néma tüntetéssel. A Társadalmi Egyesületek Szövetségé­nek igazgatósági ülésén a következőkben tiltakoztak a hamisított népszámlálási statisztikára alapított cseh intézkedések ellen: „A cseh köztársaságnak a Fel­vidékre vonatkozó rendeletei jogos aggo­dalmat keltettek a csonkaországi magyar társadalomban. Az az aggodalom, amely­­lyel az elszakított területen élő testvé­reink sorsát kísértük, a leghatározottabb és legélesebb tiltakozásban tör most ki társadalmunkban. A pozsonyi, kassai és ungvári események Európa kultúrszelle­­miségébe vetett hitünket ingatják meg és keserű szemrehányást jelentenek azok felé, akik nemcsak a trianoni igazság­talanságért, hanem azért is felelősek, hogy a békeparancsnak azokat a rendel­kezéseit, amelyek az elszakított magyar­ságnak az élethez való jogát elismerik, egyszerűen lábbal tiporják. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége egy széttört nem­zet felháborodását foglalja össze tiltako­zásában és az igazság törvényeinek betar­tását­ követeli a cseh kormánytól. Köve­teli tehát, hogy a szerződésekben foglalt kisebbségi jogokat haladéktalanul állítsa helyre, mert ezeknek épségben tartása úgy a cseh állam, mint a békeszerződése­ket aláíró társult hatalmak becsületbeli kötelessége."­ Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter kedden délután két órakor a keleti pályaudvar­ról Ankarába utaztak. A pályaudvarra a miniszterelnök fél­­kettő után érkezett ki, ahol Sztra­­nyavszky Sándor, a Nemzeti Egység Pártja elnökének vezetésével a Nemzeti csoportja,­­valamint a TESz küldöttsége várta. Az udvari váróterembe ezalatt megérkeztek Popov bolgár és Kich­ed Tsohefik török ügyvivők, míg a magyar kormány részéről Fabinyi Tihamér ke­reskedelmi miniszter, Imrédiy Béla pénz­ügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és Lázár Andor igazság­ügyminiszter jelentek meg. Ott voltak még Darányi Kálmán és bárcziházi Bárczy István államtitkárok, Huszár Aladár főpolgármester, Antal István dr. miniszteri tanácsos, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője és helyettese, Rá­kóczi­ Imre dr. miniszteri tanácsos, vala­mint a honvédelmi minisztérium több vezető tisztviselője. Amikor Gömbös Gyula miniszterelnök szürke útiruhában megjelent az udvari váróteremben, hatalmas éljenzés fogadta. A miniszterelnök barátságosan köszön­tötte a fogadására megjelent előkelősége­ket, akiknek élén Sztranyavszky Sándor mozott meleghangú üdvözlőbeszédet. Gömbös Gyula közvetlen szavakkal kö­szönte meg az üdvözlést. A Budapesten tanuló bolgár egyetemi hallgatók küldöttsége rózsacsokrot nyúj­tott át a következő szavak kíséretében a miniszterelnöknek: — Azzal a kívánsággal nyújtjuk át ezt a csokrot, hogy Excellenciád bulgáriai útja a legteljesebb eredménnyel járjon. Gömbös Gyula miniszterelnök elutazásai előtt a következő nyilatkozatot tette: — Nagy örömmel utazom Ankarába és Szófiába. Rokonokhoz megyünk. Átbe­széljük a török és bolgár kollégákkal a kérdéseket, amelyek bennünket közösen érdekelnek. Ellátogatunk Rodostóba is, hogy ott hódoljunk a nagy fejedelem em­lékének. „Cum Deo pro Patria et Liber­tate" — Rákóczi fejedelem e jelmondata talán sohasem volt olyan időszerű, mint éppen a mai válságos időkben. — Idehaza folyik minden a maga nor­mális medrében. Miniszter kollégáim a nemzeti munkaterv alapján kidolgozták az 1933/34. év részletes munkaprogramut­­ját. Minden tárca tudja mit fog tenni. Magam úgy ítélem meg e részletes terve­ket, hogy azok végrehajtva — mert rea­litásaimél fogva abszolút végrehajthatók — ismét előre viszik egy lépéssel a ma­gyar életet e következetes munka jegyé­ben. Amint már többször említettem, a legfontosabb kérdésnek belpolitikai vo­natkozásban a gazdaadósságok ügyének végleges rendezését tekintem. A végleges rendezés tekintetében két periódust kü­lönböztetünk meg. Az első periódus alap­jául egy törvényjavaslat és egy kormány­rendelet szolgál. A megfelelő simítások után rövidesen a nyilvánosság elé lépünk velük. Az illetékes miniszter urak és re­ferensek derekas munkát végeztek. A képviselőházat, amely e hó 24-én ül össze, a nyugdíjjavaslattal kívánjuk foglalkoz­tatni, azonfelül már az első ülésen be­terjesztünk más javaslatokat is, úgyhogy a Házat november elejétől kezdve — az ünnepeket kivéve — állandóan foglalkoz­tatni fogjuk. — A nyugdíjjavaslatra azért helyez a kormány nagy súlyt, mert ez lesz a tör­vényhozás, de a közvélemény által is annyiszor sürgetett racionalizálás alapja.­­ Külpolitikai vonatkozásban a kor­mány továbbra is a béke érdekében fog dolgozni. Németországban a Népszövetség­ből való kilépése által előidézett helyze­tet nyugodtan ítélem meg. * Szófiában Gömbös miniszterelnököt a bolgár király képviselője és Bulgária mi­niszterelnöke fogadta. A szófiai­­magyar iskola növendékei magyar ruhában jelen­tek meg az állomáson. Csütörtökön dél­ben érkezett Isztanbulba a miniszterelnök vonata, ahol szintén nagy ünnepélyes­séggel fogadták. Gömbös látogatást tett a város polgári és katonai vezetőinél. Délután 5 órakor folytatta útját és pén­teken délelőtt 10 órakor kíséretével együtt szerencsésen megérkezett Anka­rába. Az ankarai közvetlen, meleg fo­gadtatás kifejezésre juttatta azt az őszinte, bensőséges érzést, amellyel a török nemzet a magyar nemzettel szem­ben viseltetik.­­ E héten több angol képviselő érkezett Budapestre, hogy a magyar kérdést, a trianoni béke gazdasági és politikai hatá­sait a helyszínen tanulmányozza. A Ma­gyar Revíziós Liga, a Pesti Hírlap szer­kesztősége, a TESz és a Magyar Nemzeti Szövetség ünnepélyes fogadtatást készí­tettek elő számukra, a Revíziós Liga fel­hívta illetékes helyi szervezeteit, hogy minden állomáson, amelyen a vonat meg­áll, fogadják az angol képviselőket és in­tézzenek néhány szót a város társadalma nevében hozzájuk. Ugyancsak fogadtatás volt a Keleti pályaudvaron is, melyen a kormány és a főváros képviselőin kívül részt vettek a fenti társadalmi szervezetek elnökségei és kiküldöttei. Schrikker Sándor faiskolája Alsólekeres-puszta, U. p.­Lepsény Gyümölcsfát, díszfát, díszcserjét és ró­zsát a legjobb minőségben s a legértéke­sebb fajtákban szállítja. Képes oktató ár­jegyzékét érdeklődőknek díjtalanul küldi. Szépirodalmi, gazdasági szakmunkák és mindennemű irodalmi mű legolcsób­ban beszerezhető az „Új Barázda" könyv­kiadó osztályánál. Budapest, VI., Teréz­­körút 3. szám. Kedvező fizetési feltételek!

Next