Új Barázda, 1935. február (17. évfolyam, 4-7. szám)
1935-02-03 / 4. szám
2 200.000 hold földbirtokuk van Magyarország részvénytársaságoknak A legújabb Magyar Statisztikai évkönyv adataiból megállapítható, hogy az 50 holdnál nagyobb birtokok között 340 van olyan, mely szövetkezeteknek, részvénytársaságoknak és egyesületeknek birtokában van és amelyeknek együttes területe 195.274 kat. hold. Ezeknek a birtokoknak szántóterülete kedvezőbben alakul, mint az egyéb legalább 50 holdas birtokok szántóföld területe, mert amig az egyéb kezekben lévő birtokoknak 28,3 százalék a szántóföldje, alvállalatok kezén lévő birtokokból 72.500 hold a szántóterület, mely 37,5 százaléknak felel meg. Ugyanilyen kedvező az arány a vállalatok szőlőterületére nézve is, mert a legalább 50 kat. holdas birtokok területének csak egyötvenedrésze van a r. t.-ok birtokában, azok szőlőterületeinek ellenben majdnem egyharmad része. Ezt a szőlőművelési r. t.-ok magyarázzák. Feltűnő azonban, hogy a földadó alá nem eső területeknek is nagyobb hányada van v. t. tulajdonban, mint az a területi megoszlásból következik. A legalább 50 k. holdas birtokok nem termő, földadó alá nem eső területeinek majdnem egy harmada a r. t. birtokokhoz tartozik. Ennek a magyarázata nyilván az árterekben s más nagy vízterületekben van, amelyeken többek között a r. t. formában működő halászati, vagy halastó r. t.-ok is működnek. A részvénytársaságok 1934. évben 260 kat. hold földet adtak el területükből, de ugyanakkor 14.500 hold földet szereztek maguknak, s így földvagyonszerzésük tervszerűnek tekinthető. Ebből a 14.500 hold földből csupán 6100 holdat szereztek vétel útján, míg a többi, a 8000 holdat meghaladó terület túlnyomórészben árverések során került birtokukba. A részvénytársaságok, által a múlt évben megszerzett 14.500 hold földből 9295 hold a szántóterület, amiből az tűnik ki, hogy jól kezelt birtokok kerültek túlnyomórészben a részvénytársaságok kezére. Az Évkönyvnek ez a táblája, amely a birtokok eladósodásának méreteiről szolgáltat adatokat, eltér az eddig közlöttektől. Eszerint ugyanis a r. t.-ok kezén levő 340 birtok egész területe 195.274 k. hold, amiből237 birtok 114.703 kát. hold területtel ,tehermentes, 103 birtoknak 80.571 kát. holdnyi területén pedig 27,7 millió pengő jelzálogilag biztosított tartozás van. A megterhelés átlaga eszerint a r. t. birtokoknál nem nagyon kedvező. A tehermentes birtokok között ugyan számra és területre is 53 százalékkal szerepelnek, azonban a megterhelt r. t. formájú birtokoknak minden kat. holdjára 345 P teher esik, holott a többi legalább 50 kát. holdas birtokok közül a megterhelteknek teherátlaga holdankint csak 78 pengő. Egészségtelen tünet a birtokok megoszlásánál, hogy vállalatok és részvénytársaságok szereznek vagyonokat, mert ezzel mind nagyobbá válik az a terület, mely a földdel tényleg foglalkozó kisgazdaközönség részére megszerezhetetlenné válik. Az ilyen földvándorlások nyilvánvaló oka, az inflációs idők alatt történt eladósodás, mikor a drágán vásárolt földek vételára és kamatterhe a következő évek során nem volt törleszthető az adós gazdák által, az alacsony terményárak miatt. Az inflációs időkből eredő kölcsönök még ma is meglévő terheit valahogy arányosítani kellene a terményárakkal, mert máskülönben a következő esztendőkben újabb tízezer holdakkal szaporodik a részvénytársaságok birtokállománya. Az álmenyasszony írta: ifj. Purgly János. II. — Az áldóját’ Mit csináltak itt az urak? !"-— tör ki a botránykozás Erzsókből. De azokat egyelőre nem látni, csak jobbról-balról mély szuszogás, közbe dörmögés biztosítja afelől, hogy az urak mégis csak a szobában vannak. De hallani, hallani, hogy Erzsák asszony mit mond, azt már nem! Arra most képtelenek, Szerencséjükre! Mert ami most kitört Erzsákből, az olyan volt, mint az égzengés, mikor villámok cikáznak egyik felhőből a másikba, míg lent a földön toporzékoló lovashadosztály intéz rohamot az ellenség negyvenfontos ágyúi ellen. “ Mind hasztalan! Ők nem hallanak. Boldogok, akik alusznak s nem tudnak a maguk körüli dolgokról. Mert bizony, •Jakab úr, meg Ödön úr — ha Erzsók fenyegetései valaha is valóra válnának — máris mint sertések és farkasok -szaladgálnának, rémületet és utálatotgerjesztve maguk körül. Erzsók asszony belebékült a dühbe, ilyen csoda még nem történt vele. Hogy ő hangját, melyet még kantinosné idején hangja,, melyet még kantinosné idejében a honvédlaktanyában, ha megszólaltatott. Összeszaladtak az őrmesterek, hogy csak nem a riadót fújják? S most a két álomszuszék még csak meg sem moccan. Tehetetlennek érezte magát, mint, még soha. Dühtőlremegő keze lecsapja a levelet a pezsgőtől ázott parkettára,kirohan, bevágja maga után az ajtót, hogy akkorát szól, mint egy ágyú s úgy nekiesik a sparherd iikolásához, hogy -.az nyökdicsél, kínjában. A levél pedig szerényen meghúzódva az asztal alatt, átitatódik édes pezsgőjével. Nagysokára mély sóhaj reszkettette meg a léget. A jobboldali ágy felől mozgás majd erős szuszogás kíséretében egy álmos hang szólal meg krákogva. — Reggel van. Vagy talán hajnal? Esetleg dél is... — folytatja tovább a morfondirozást. — Jakab! Jakab! — kiált a szoba másik sarka felé — mi van veled! — Csak nem alszol még?! A kiabálásraJakab úr egyetmozdulva, felébred mély és sötét álmából s egy óriási erőfeszítéssel sikerül ép hangot 'erőltetni szesztől' még mindig dagadt hangszálaira. — Mi történt? Mit zavarsz? — Mond meg nekem, Jakab, reggel van-e, vagy dél! — Ke kérdezz marhaságokat. Inkább aludj. Vagy csinálj, amit akarsz, de engem hagyj békén. Szül s magára rántva a paplant, a fal felé fordul.. Ez a nemtörődöm nyugalom felébreszti Ödön urban a méreg hajnalt kukorékoló kakasát s nem rest kiugrani az ágyból, odaoson s hangos gunykacajjal megrázza a szenderegni készülő Jakab ur két izmos karját.. — Mit csinálsz, te őrült?! Össze akarod törni a csontjaimat?! — Ke te, ne! Lustálkodsz?!... Azért sem hagylak! . . . S támad akkora szóváltás, hogy a legyek ijedtükben körtáncot járnak zengve, zúgva a plafontól a padlóig. Épen a földön birkóztak,pezsgős üveg, levél, pohár, ágy alá, asztal alá elgurulva helyet adnak a két elszánt hősnek, akik most egymás haját cihálva ordítoznak, mikor kinyílik azajtó s hagymás petrezselyemszag gőzkörében jön Erzsók, mint a béke angyala. Elhülve látja a padlón történő sebes forgást, amit két ura és parancsolja, most sebesebben végez, mint a dijbirkózók a cirkuszban. De gyorsan oldalt lép, mert még különben őt is levernék két, termetes lábáról. Egyet fordul, kettőt perdül s felpattan a rolló, beáramlk a napfény s megvilágítja a széthányt szoba minden szentségtörő rejtelmeit. A fehérnemű a földön, a székek felfordítva, az inggombok még most is gurulnak a padlón s az egyik pezsgős üvegből bábosan ömlik egy kis csermely a szoba közepe felé s Jakab úr most épen azon erőlködik, hogy Ödön ur kékbe játszó orrát ebbe a patakoskába szorítja. Kern csoda hát, ha Erzsók asszony kezei hihetetlen gyorsasággal a csípőjére rántódnak s rákezd egy hoszu elnyújtott vészkiáltásba. —Tesszusom! Mi történt, nagyságos urak! Jesszusom, a drága parketta, amit mindennap két kézzel sikálok, a fiam ruhák. Tán azt képzelik, hogy otthon, vanak s nem egy rendes lakásban?! — Eressz el, te vadállat! ordít Ödön úr, miközben orrával megcsókolta a pezsgőfolyót. — Kern én! Te csirkefogó. Majd adok én neked .... — Megállj! — s a striptori hangra Jakab úr felemelibozontos üstökét, s amit lát, attól lehunyódnak a szempniái rémületében. Erzsók asszony a piszka fával a kezében, mit a kályha mellől kapott fel, erősen hadonászik s szeme, arca, egész tekintete olyan Vészjóslóan mosolyog, mint mikor kantinosáé korában egymaga tizenkét részeg bakát vert ki a söntésből. (Folytatása következik.). OMMZDK 1935 február 3. vasárnap gazdaadósságok rendezése külföldi tőkével A Magyar Agrársajtó Szindikátus vitaestje Folyó hó 26-án vitaestet rendezett a Magyar AgrársajtóSzindikátus Serényi Gusztáv elnöklete alatt, melyen kiváló közgazdászok, mezőgazdasági szakértők, szakírók vitatták meg, hogy a mai viszonyok között lehet-e számítani a külföldi tökó részvételére a gazdaadósságok rendezésében és a telepítésben? A vitát bevezető beszédet Serényi Gusztáv mondotta és hangsúlyozta, hogy egy gyökeres földreform még elő sincsen készítve, mert hiszen hiányzik a statisztikai felvétel az 50 holdon aluli kisbirtok valódi megoszlásáról, termelési és értékesítési helyzetéről. Meggyőződése, — folytatta Serényi —hogyha éveni ingyenföldet akarunk adni, akkor telepíteni és földreformot végrehajtani; csakis akkor lehed ha fizetőképes földművességet neveltünk! Ez pedig a szövetkezeti munka bekapcsolása, termelési reformok, illetve farmosítás nélkül nem lehet. A régi alapon folyó termelésnek, a deficittel küzdő elavult őstermelésnek csak akkor lehet földet juttatni, ha nem tartjuk tiszteletben a magántulajdon elvét. A polgári rend alapján állva csak olyan földreformot, vagy telepítést fogadhatunk el, amelynek részesei meg tudják fizetni a kamatot és a tőketörlesztést. Vantsa Gyula dr., gazdasági főtanácsos, a vitaest előadója szerint a telepítéshez szükséges tőkét a külföldről is biztosítani lehet Rámutatott azonban arra, hogy még a régi földreform is megoldatlan, a kiindulásnak tehát annak kell lennie, hogy a már felosztott földet konszolidálják. Kéri az agrársajtót, indítson propagandát, hogy a zárolt pengő szerephez juthasson a telepítésben. Az a véleménye, hogy a külföldi tőke nem tartaná irreálisnak a telepítésben való elhelyezkedést. A kérdés, azonban az, hogy ez a tőke a földijén nyereséggel tudna-e ma elhelyezkedni? A külföldi adósságot szerinte 55—63 százalékra kellene konvertálni és telepes szövetkezeteket kellene bekapcsolni az új földreform megvalósításába. Ha például svájci tőke venne részt a telepítésben, terményekkel lehetne a kamatot és a tőkét teljesíteni, mert ma a svájci és a magyar, terményárak nagy eltérése igen kedvezővé és hasznossá tenné ezt a külföldnek. A Svájcban elérhető magasabb búzaár az itt befektetett tőkének 5,5 és fél százalék kamatát hozná meg. Szükséges tehát, hogy a külföldi tőkét a Magyarországon való elhelyezkedés rentabilitásáról megfelelő propagandával meggyőzzük. Ihrig Károly dr., egyetemi tanár hisz abban, hogy elérkezik a külföldi tőke bekapcsolódásának ideje. Három tőkeforrás jöhetne számításba, de Franciaországot a politika, Svájcot saját gazdasági bajai, tartanák vissza ma a részvételtől s valamelyes reménység csak az angol tőke felé mutatkozik. Pátkai Béla dr. nem hiszi, hogy 100 százalékos részvételt vállaljon a külföldi tőke készpénzben, mikor a külföldön 30 százalékért vehet záloglevelet. Reizmann Zoltán nem tartja reálisnak, hogy új telepítésről beszéljenek, amikor a régi telepesek alól kicsúszik a föld. Tunyogh-Szüts Kálmán az igazságügyminiszter üdvözletét tolmácsolta az értekezletnek. A kormány köszönettel veszi a kérdés megvitatását és az ankét eredményét is figyelembe fogja venni. Azt a reményét fejezi ki, hogy vannak olyan tőkék a külföldön élő magyaroknál, amelyek a telepítési akciók iránt érdeklődni fognak. Imrey Lajos dr. szólalt fel ezután - , a kultuszminisztérium képviseletében. Ismertette a régi telepítések történetét, amelyek nem biztatók. 1858 óta máig nem tudtak sok telepest tulajdonossá tenni. Általában a fele haszonbért sem tudták az akció résztvevői megfizetni. Csoór Lajos az újabb földreform előtt ■a régi reform útján elosztott földek kielégítő rendezését tartja szükségesnek. Bíró Imre Boldizsár és többek felszólalása után befejezésül Vantsó Gyula dr. felelt a vitában résztvevőknek. aS»riJIJlTO*paat 2«BP'J» -TB3K£l. SSt Ingyenes lesz a polgári iskolai oktatás. KlemmBálint kultuszminiszter kijelentette, hogy a polgári iskolában az ingyenes oktatást minél hamarább szeretné keresztül vinni. Egyébkén száz százalékig a szegény, tehetséges gyermekek" tandíjkedvezménye mellett áll. Egyelőre annyi engedményt tett, hogy a polgári iskolákban nyolc részletben, a középiskolákban öt részletben fizethessék a tandíjat.