Új Barázda, 1936. június (18. évfolyam, 23. szám)

1936-06-07 / 23. szám

1936 junius 7, vasárnap az Unió adja át az összevásá­rolt mennyiséget annak a szervnek, amelynek jobb össze­köttetései vannak a német ha­tóságokkal, nehogy a sok huzavonának végered­ményben a magyar gyűjtők és bevál­tak vallják a kárát. Tudomásunk van azonban ar­ról, hogy Gyomán 4 fillérért is vettek át kamillát. Körösladány és Gyoma között a 32 km jelzésű kőnél levő tanya tulajdo­nosától ugyancsak 4 fillért szedtek el a kamillát.­­ Somogyi Lajos kö­­rösladányi lakos még sok más adat­tal tud szolgálni, hogy az Unió em­berei milyen szabálytalanságot kö­vettek el. A Gyógynövénykisérleti Állomás­hoz igen sok panasz érkezett az idén, de a panaszosok mind visszavonták feljelentéseiket, mivel az Unió kény­telen volt a panasz tárgyává tett ese­tekben fizetni. Felhívjuk a gyógynövénygyűjtőket és beváltókat, hogy bármely sérel­müket közöljék velünk. Mi a kis­em­berek igaz ügyéért továbbra is har­colni fogunk! (N­BARAIDA Gazdafront A matyacomitán Mf’ Pünkösd hétfőjén nagyjelentő­ségű gazdasági események színhe­lye volt Magyaróvár, ahol a felső­­dunántúli szarvasmarhatenyésztő egyesületek szövetsége díszközgyű­lést tartott és ennek keretében le­leplezték Újhelyi Imre gazdasági akadémiai tanárnak, a magyar­óvári gazdasági akadémia későbbi igazgatójának, a szarvasmarhate­nyésztés fellendítése terén úttörő munkát végzett kiváló szakembe­rünknek szobrát. Hétfőn folyt le az országos zöldmezőkongresszus is, amelyen kimondották az Orszá­gos Zöldmezőszövetség megalakí­tását. Az óvári gazdanapokra az or­szág minden részéből nagy szám­mal sereglettek össze a gazdák. A 40 éves fennállását ünneplő ma­gyaróvári szarvasmar­hatenyésztő egyesület ünnepélyén részt vett Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter is, aki Marschall Ferenc államtitkár kíséretében érkezett Magyaróvárra. A bensőséges ün­nepély a gazdasági akadémia kert­jében folyt le igen nagyszámú kö­zönség részvételével az egész kör­nyék gazdatársadalmának és a mezőgazdasági élet sok előkelősé­gének jelenlétében. Az ünnepély színhelyén Albrecht főherceg üd­vözölte a minisztert és a megjelent gazdákat. — Negyven éve annak, — mondotta töb­bek között — hogy Újhe­lyi Imre, a gazda­sági akadémia tu­dós tanára és kitűnő igazgatója a magyaróvári szarvasmarhatenyésztő egye­sületet megalapította. Az or­szág legrégibb és az alapítás sorrendje szerint legelső szarvasmarhatenyésztő egye­sület annak idején abból a cél­ból alakult, hogy a tudomány megállapításait átvigye a gyakorlati életbe. A törzsköny­vezés, a tejellenőrzés, a gü­­m­ökór elleni védekezés, ame­lyek ma már szarvasmarha­tenyésztésünk és tejgazdasá­gunk alapvető tényezői, a ma­gyaróvári gazdasági akadé­mia köréből indultak ki Újhe­lyi Imre kezdeményezéséből és a magyaróvári szarvas­marhatenyésztő egyesület munkája révén terjedtek el. Az itt kezdett komoly és kö­vetkezetes munka az elmúlt négy évtized folyamán orszá­gos jelentőségűvé vált s igy illő, hogy a gondolat kezdemé­nyezőjét és első megvalósító­ját, Újhelyi Imrét az egyesü­let jubileuma alkalmából az elvetett eszme és az elért eredmények horderejéhez méltóan ünnepeljük. Ez a gon­dolat vezetett akkor is, ami­kor kérő szóval fordultam Da­rányi Kálmán földművelés­ügyi miniszterhez, hogy meg­jelenésével ünnepélyünk or­szágos jellegét hangsúlyozza. Darányi Kálmán földm­ivelés­­ügyi miniszter köszönetet mondott Albrecht főhercegnek, hogy mint a Felsődunántúli Szarvasmarha­tenyésztő Egyesületek Szövetségé­nek és az Országos Zöldmező Szö­vetségnek elnöke, olyan gazdag seregszemlét hívott össze, amelyre meggyőződése szerint csonka ag­rárországunkban időnként feltét­lenül szükség van. — Szükség van nem azért, mintha mi, gazdák — mondotta a miniszter — tá­madó hadjáratot akarnánk kezdeni, hanem, mert tudomásul kell vennie mindenki­nek, hogy a­­magyar gazda mindig bele tudott illeszkedni saját érde­keivel a nemzeti egyetemes érde­kek szolgálatába. Rólunk és nélkü­lünk azonban ebben az országban határozni nem lehet. Szimbolikus jelentőségű az, hogy a seregszemle a magyaróvári ősi akadémia falai között történik. Bizonysága ez annak, hogy a magyar gazda a tudás horderejével akarja meg­vívni azt a nehéz küzdelmet, amelybe a sors mostohasága és az áldatlan körülmények késztetik. Mindannyian tudjuk az akadémia keletkezésének a történetét. Albert Kazimir főherceg feleségével együtt alapította, de azóta is min­dig meleg gondoskodással kísérte a főhercegi család, a legutóbbi időben ennek a környéknek a föl­desura, Frigyes főherceg is, aki most ünnepli születésének 80. év­fordulóját. Azért említem ezt meg, mert helyesnek tartom, ha innen is Isten áldását kérjük az ő életé­re és egészségére. Köszöntötte Albrecht főherceget, aki nemcsak hallgatója volt az akadé­miá­nak, hanem megszerezte an­nak a diplomáját is, bizonyítani óhajtván ezzel azt, hogy milyen sokra értékeli a mezőgazdasági tudományt és a gyakorlati is­mereteket. Ezután a minisz­ter Újhelyi Imre érdemeit mél­tatta és azt kívánta, hogy sok olyan tudós tanára legyen az or­szágnak, mint amilyen Újhelyi Imre volt és sok olyan megértő magyar gazda legyen, mint ami­lyen Újhelyi Imrét működése so­rán kísérte és célszerű, bölcs taná­csait megértéssel fogadta. ■ A földmivelésügyi miniszter nagy éljenzéssel fogadott beszéde után Groffits Gábor felsőházi tag, akadémiai igazgató, mint a szo­borbizottság elnöke ismertette a szobor létrejöttének történetét, majd leleplezték Újhelyi Imre mellszobrát. Szontágh Jenő felső­házi tag tartotta meg ezután nagy­hatású avatóbeszédjét és többek között utalt arra, hogy ebben az országban kevés ember volt, akit a szociális gondolat annyira átha­tott volna és még kevesebb, aki a kisembert tettel, munkával és eredménnyel szolgálta volna, mint Újhelyi, ő volt az, aki egy ötven-­ éves gazdasági rendszert fordított fel. Tíz évi munkásság után csak ebben a kis vármegyében 22 vi­rágzó tej­szövetkezet hirdette mun­káját. Ezután megkoszorúzták a szobrot. A szoborleleplezés után a gazda­sági akadémia tartotta ünnepélyes közgyűlését. Itt Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter és Albrecht főherceg jelenlétében ünnepélyes keretek között adták át az aranydiplomát a gazdasági akadémiát 50 évvel ezelőtt végzett gazdáknak. Groffits Gábor, az akadémia igazgatója, köszöntötte a főherceget, mint az akadémia alapító családjának jelenlevő rep­­rezentását, úgyszintén a földmive­lésügyi minisztert, üdvözölte a munka eredményes veteránjait, akik az akadémia fennállása óta először részesülnek ebben a kitün­tetésben. Az aranydiplomások ne­vében Jeszenszky Pál válaszolt és biztosította az Alma Matert az öreg hallgatók törhetetlen ragasz­kodásáról. Megalakuló a h­ámság^ 26(cUnetza S&thtei&c# A szoborleleplezési ünnepséget megelőzően zajlott le a harmadik or­szágos zöldmezőkongresszus, amelyen Albrecht főherceg elnökölt. A tárgy­­sorozat előtt dr. Bittera Miklós aka­démiai tanár emlékezett meg Frigyes főherceg 80 éves születésnapjáról. Albrecht főherceg köszönetet mon­dott édesapját ért ünnepeltetésért, majd megnyitó beszédében ismertette a zöldmezőmozgalom történetét, utalt vitéz báró Roszner István 10 év előtti elgondolására és kezdeményezé­sére, majd köszönetet mondott Lenek Jenő miniszteri osztályfőnöknek azért a hathatós támogatásért, amely­ben a földmivelésügyi kormány a zöldmezőmozgalmat részesíti. A fő­herceg kifejtette, hogy a fokozottabb munka biztosítására csúcsszervezetet kell létesíteni, ami nem más, mint az Országos Zöldmező Szövetség. Ismer­tette a további problémákat. Lenek Jenő miniszteri osztályfőnök a szö­vetség megalakításának a fontossá­gát hangoztatta. Ezután vitéz báró Roszner István tartott rendkívül ér­dekes előadást a zöldmezőgazdálkodás jelentőségéről és eredményeiről. Dr. Taróczi Herbert, a felsődunántúli zöldmezőegyesületek szövetségének igazgatója számolt be ezután a szö­vetség munkájáról, Kolbai Károly gazdasági akadémiai tanár pedig az alsódunántúli zöldmezőegyesület mun­kakörét ismertette. Dr. Piukovich Jó­zsef, az alföldi zöldmezőszövetség ügy­vezető alelnöke bemutatta az Orszá­gos Zöldmező Szövetség alapszabá­lyait, amelyek elfogadása után meg­alakították az Országos Zöldmező Szövetséget és elnökké Albrecht fő­herceget, ügyvezető elnökké pedig gróf Teleki Mihályt választották meg. Gróf Teleki Mihály a szükséges gaz­daegységre utalt nagyszabású beszé­dében. Ugyanekkor parallel tartotta közgyűlését a Szarvasmarhatenyésztő Egyesületek Szövetsége, amelyen Szontágh Jenő ny. főispán, felsőházi tag elnökölt. A kongresszus nagy­­fontosságú adminisztratív ügyeket in­tézett el. Délután Levél községben folytatód­tak az ünnepségek, ahol szintén Új­helyi-szobrot avattak fel. Az emlék­­beszédeket Konkoly-Thege Sándor, az OMGE főtitkára és Erényi Károly kanonok mondották. Kedden a kon­gresszus résztvevői tanulmányi ki­rándulásokat tettek egyrészt Moson megye állattenyésztésének, másrészt a Hanság zöldmezőkultúrájának meg­ismerése céljából. 3 Példátlan*­ támadót hoz­diít wdkdközel Lapzárta előtt egyik liberális lap goromba támadást intézett az EKB ellen. A támadás egyik mozzanata annak a lelkiisme­retlenül vezetett harcnak, ame­lyet a szervezett nagyvásár­­telepi kereskedők december óta folytatnak a szervezkedő gaz­dák ellen. E helyen csupán azt állapítjuk meg, hogy a támadás minden egyes sora valótlanság. Ismertetni fogjuk jövő szá­munkban a támadást és a való helyzetet: az emelt vádak fe­letti bíráskodást a közvéle­ményre bízzuk. Az­ EKÉ-t pedig arra kérjük: tartson ki elvei mellett, ne veszítse reményeit az indokolatlan támadások miatt, vezesse a gazdákat a megkezdett után, mert ez a gazda boldogulás útja. A Tolnavármegyei Mezőgazdasági Bizottság a napokban tartotta tavaszi rendes közgyűlését Szekszárdon, a vármegye gazdaközönsége minden ré­tegének élénk érdeklődése mellett. Ott voltak: vitéz Thuránszky László fő­ispán, dr. Fischer Béla alispán, dr. báró Mirbach Antal, az Alsódunán- Még a legszegényebb és leggéldtlanabb föld is , a száléig termést hoz, ha ászt a földművelő szakszerű­en és gya­korlati tapasztalatai alapján műveli. MUSSOLINI

Next