Új Barázda, 1936. július (18. évfolyam, 25-26. szám)
1936-08-02 / 25. szám
1936 augusztus 2. vasárnap OMRAZM hogy a parasztoknak újabban már szabad terményeiket árulniuk a piacokon, az élelmiszerellátás még mindig nagy nehézségekbe ütközik. Ilyen tehát a mintegy harmincmilliónyi orosz munkásság helyzete. A marxizmus gyakorlati megvalósítása semmiesetre sem váltotta be Oroszországban húsz év alatt a hozzá fűzött vérmes reményeket. A nemes, vagy római székfü A vadontermő mezei székfünél, mely a kamilla-teát szolgáltatja, termesztésre értékesebb és kiválóbb a nemes, vagy római székfü (Anthemis nobilis L.). Ennek hazája Olaszország, Portugália, Spanyolország és Franciaország, mely államokban vadon is előfordul, de a termesztett áru sokkal szebb, illatosabb és értékesebb. Németországban is elég nagyban termelik. Virágja megszárítva Flores Chamomillae romanae név alatt kerül a kereskedelembe és ugyanolyan illóolajat tartalmaz, mint a közönséges vadontermő székfűvirág. A nemes széktfű a fészkesek (Compositae) családjába tartozik s évelő növény. 25—30 cm. magasságúra növő és gyökérrésze több szárat hajt, melyeknek egy része felálló és virágot hoz, egy része pedig a földön hever és gyökeresedik; innét magyarázható, hogy hamarosan terjed és sűrűsödik. Levelei, mint a közönséges székfűé, szárnyasok és lándzsaalakuak. Virágai 2,5—,1 cm. átmérőjüek s a csésze csak a kis karima körül van kifejlődve s ennek szine fehér. A termesztettnél a karimavirágok több sorban is megvannak. A római székfű szereti a meleg, napos fekvésű helyeket, egyébként éghajlat dolgában nem nagyon válogatós, mégis inkább a délvidék növénye. Talajban sincsenek különösebb igényei, mert a homokban is megterem, vagy a kötött agyagtalajban és vályogtalajban. Inkább a fekvés iránt érzékenyebb és legjobban szereti a napos fekvésű földeket. Mint mondottuk, egyáltalában nem igényteljes és különösebb talajmunkát sem kíván, így tehát a soványabb talajjal is megelégszik. Mindenesetre kiültetés előtt jó mélyen fel kell ásni földjét. Magról vetését nyár derekán, június és július hónapokban kell teljesítenünk s ilyenkor ágyasokba vetjük, akár szórva, akár sorokban. Hogy kikelését siettessük, célszerű néhányszor jól megöntözni és kiskapával talaját porbanyitani, hogy gyorsabb növekedését elősegítsük, a kikelt palántákat, amikor már jól megerősödtek, tehát ősszel, kiültetjük állandó helyükre és pedig 25—30 cm. sor- és növénytávolságra. Legcélszerűbb ültetnünk, hogy jól hozzáférhessünk minden oldalról. Magja apró és könnyű, ez okból egy kát, holdra a magszükséglet csupán 200 gramm. S ennyi magból mintegy 150 ezer palánta fejlődik; tehát szép sűrű, virágzó telepet mutat az ültetvény. A magnak csiraképessége rendszerint 60—60% és ezt a képességét 3—1 évig meg is tartja. Ápolása csupán abból áll, hogy évente 2— 2 kapálást adunk neki; ezzel tehát a gyomoktól tisztán tartjuk. De már 3— 1 évenként célszerű a töveket szétszedni és tőosztás útján új telepet létesíteni belőle, amelyet legelőnyösebb őszszel teljesíteni. Amidőn virágai szépen nyílni kezdenek, naponta meg kell szednünk a kinyílt virágokat és pedig szár nélkül s azokat vékony rétegben kiterítve, szellős, árnyékos helyen kell megszáritanunk. 7 kg frissen szedett virág, 1 kg szárított virágot és egy kát, holdon rendszerint megterem 4—5 méter mázsa. Miután ára elég magas és mindig szívesebben vásárolják, mint a vadontermő székfű virágot, így kisfarmer gazdáinknak ennek termesztését legmelegebben ajánlhatjuk. HÍREK — Megállapították a burgonya legkisebb termelői árát. A burgonyaértékesítés kérdésében az idén is fenntartották a múltévi rendszert, ami annyit jelent, hogy a földmivelésügyi miniszter időrőlidőre megállapítja az ország területén szállításra kerülő burgonya legkisebb termelői árát. Ennek az ármegállapításnak egyik rendkívüli fontos tényezője, hogy az a termelő, akitől a burgonyát a legkisebb termelői árnál alacsonyabb áron vásárolták, az a tényleg kapott és a megállapított ár között levő különbözetet a vételár átvételétől számított három év alatt követelheti. A földmivelésügyi miniszter a burgonyatermés értékesítési lehetőségének emelése érdekében az ország területét három körzetbe osztotta azért, hogy a meszszebb fekvő országrészek termelői is megfelelő helyzetbe kerüljenek az értékesítésnél. Az első körzetbe tartozik a fővárostól 200 kilométernél távolabb eső terület, ahol a burgonya legkisebb termelői ára július 30-tól kezdődőleg a további intézkedésig a következő: Gülbaba 4.70, nyári rózsa 4.50, őszi rózsa 3.70, Ella-burgonya 3.30 pengő mázsánként. A második körzetbe tartozik a fővárostól 200 kilométeren belül eső terület, ahol a minimális árak a következők: Gülbaba 5.30, nyári rózsa 5.10, őszi rózsa 4.30 és Ella burgonya 3.90 pengő mázsánként. A harmadik körzetbe tartozik a főváros környéke. Idevonatkozóan a legkisebb termelői árak a következők: Gülbaba 6, nyári rózsa 5.80, őszi rózsa 5 és Ella-burgonya 4.60 pengő mázsánként. Ezek az árak nemcsak a sorásba irányuló, hanem valamennyi belföldi szállítmányra is vonatkoznak. 3 A szövetkezeti biztosítás terjedése vidéken A (fCuzdáU Bi&to&ttáS&övetUecseréHeU (dszava: Qa&dáftaU a ty&zdáé*t Az ideibiztosítási idény a gazdasági helyzet romlásával kapcsolatban tagadhatatlanul hanyatlást mutatott. Az okot főként oda lehet visszavezetni, hogy a gazdatársadalom a fölöslegesnek gondolt biztosítási díjak fizetésével nem akarta magát túlterhelnie. Ezért majdnem minden intézetnél csökkent az általánybiztosítások száma. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a Gazdák Biztosítójának kimutatásában nemcsak hogy csökkent volna az általányos jogbiztosítás, hanem még növekedett is. Mi ennek az oka? A szövetkezeti gondolat terjedése. A gazdák a hosszú évek tapasztalatai alapján rájöttek arra, hogy a Gazdák Biztosítójánál érdemes biztosítani szövetkezeti alapon. Azért, mert a szövetkezeti gondolat először a kölcsönös érdekeket nézi és csak másodsorban az üzletet, így alakult ki azután a gazdák körében a szimpátia ez iránt a biztosító iránt. A gyakorlat megmutatta, hogy a Gazdák díjtételei lényegesen olcsóbbak a kartel cégeknél, és a kárbecsléseket sokkal gyorsabban és simábban bonyolítja le. Gyakorlati példával akarván szolgálni, vegyük az idei hevesmegyei elemi erejű pusztító jégverést. Itt olyan borzalmas vihar tarolta végig a környéket, hogy a termés teljesen elpusztult. Ezen a környéken a Gazdák Biztosító Szövetkezetének igen tekintélyes jégbiztosítási állománya volt. A vihar után természetesen megindult a likvidálás. És a szerencsétlenségben gyógyító írként hatott a Gazdák Biztosítója kárbecslőinek eljárása. Mindenkit szinte a kárösszegen felül fizettek ki, úgy hogy ezek a gazdáik nem néznek nélkülözésekkel teli tél elé, nincsenek rászorulva könyöradományokra, hanem újabb bizakodással éskártalanítva várhatják az elkövetkező esztendőt. A másik érdekesség, hogy épen erről a környékről számos újabb biztosítást kötöttek a gazdák, látván az Intézet kuláns eljárását. Mert bár önző egyéni érdekből igen sok ellenzője van a szövetkezeti gondolatoknak, a gazdák nem hagyják félrevezetni magukat, mert tudják, hogy ez őértük dolgozik, így azután hiába minden ellenpropaganda, a Gazdák Biztosító Szövetkezete megerősödve és diadalmasan kerül ki a harcból. De ez az erősödés nem kelt elbizakodottságot a Szövetkezet vezetőiben, akik tovább dolgoznak ezzel a jelszóval: Gazdának a gazdáért! — Akasztott ember a Répce partján. Csepreg mellett a Répce partján akasztott embert találtak a járókelők. Értesítették a csendőröket, akik átkutatták a halott ruháit és egy levélre találtak. „Mindenkitől bocsánatot kérek és mindenkinek bocsánatot adok“ — írja az öngyilkos. „Gyermekeim, Isten veletek! Zsebemben 23 pengő 46 fillér van, meg egy ezüst zsebóra. Talán elég a temetésemre. Öreg, fáradt vándor vagyok, elmegyek.“‘ A többi iratból kiderül, hogy az öngyilkos Patthy Kálmán jugoszláv állampolgár, aki hónapok óta járta a Dunántúlt, hogy munkát kapjon. — Marberger Sándor dr. főorvos, az ismert fővárosi tüdőspecialista, a tuberkulózisról írt könyvet. Munkája nemcsak tudományos értékű mű, de a nagyközönség részére is könnyen érthető, hasznos útmutató. Könyve, mely minden könyvkereskedésben kapható, szemléltetően ismerteti a gümőkóros fertőzés útjait, a védekezés és gyógítás lehetőségeit. Olvasása érdekes és tanulságos. Az egészségükkel törődök nem nélkülözhetik. — A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara a jégkárosultakért. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara felterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez aborsodmegyei jégkárosult gazdák megsegítéséért. Az emberemlékezet óta még nem tapasztalt jégverésnek főként a miskolci és amezőcsáti járások egyrésze esett áldozatul, de elverte a jég a mezőkövesdi járás négy-öt községének határát, továbbá Abaúj, Zemplén és Heves vármegyék egyes községeinek termését is, valamint Szikszó, Aszaló, Sajóhidvég, Berzék, Heves, Poroszló és Tiszafüred községek határánakegyrészét is. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara a károsult gazdák részére rövid tenyészidejű, lehetőleg olcsó kölcsönvetőmag kiutalását kérte. A kenyér nélkül maradt lakosság részére lehetőleg ingyen vetőmag biztosítását és kenyérgabona kiosztását indítványozza. Kérte továbbá a földművelésügyi minisztert, hogy az évi keresményüktől megfosztott, egyébként is kereset nélkül maradt családfőkről és azok gyermekeiről gondoskodjék és olyan intézkedéseket léptessen életbe, amely az őszi és a tavaszi vetőmag biztosításán túlhaladnak. — Borzalmas szerencsétlenség a cséplőgépnél. Cséplés közben halálos szerencsétlenség történt tegnap Lázi község határában. Válint Viktor 14 éves kisfiú agép dobjába zuhant. A gép bal karját tőből kiszakította. Beszállították a győri kórházba, ahol azonban anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt. Súlyos cséplőgépszerencsétlenség történt Kapuvár határában is. Ott Szűcs József 16 éves cséplőmunkás zuhant a dobba, amely jorokkarját könyökből leszakította. Eszméletlenül, súlyos állapotban szállították kórházba.