Új Barázda, 1938. márciu (20. évfolyam, 9-13. szám)

1938-03-06 / 9. szám

2 kedvezményből, akiknek fő kere­setét a napszámbér teszi. Az Országos Mezőgazdasági Ka­mara a kormányhoz intézett fel­­terjesztésében a vonatkozó szabá­lyok módosítást kérte, mely lehe­tővé teszi, hogy a nagycsaládi és leginkább rászorult mezőgazda­­sági munkások nehéz helyzete kü­lönös méltánylásban részesül­hessen. Franciaországban és Angliában is nagy a mezőgazdasági munkáskéz hiány Sajátságos, hogy míg nálunk határozottan mezőgazdasági mun­kásfelesleg van, addig nemcsak Németországban, hanem Francia­­országban és Angliában is oly sú­lyos mezőgazdasági munkáskéz­hiány van, úgy, hogy kénytelenek Olasz- és Spanyolországból sze­zonmunkásokat hozatni. Az ango­­lok még úgy is segítenek, hogy földjeiket külterjesen művelik meg. Az angol mezőgazdaságban 1921-ben még 869.000 földmunkás dolgozott, míg most csak 631.000 munkás jelentkezett, hogy a mező­­gazdaságban dolgozzék. Ezért az angol szántóföldi terü­let 1 millió acróval csökkent. Németországgal megtörtént a zsir- és szalonnakiviteli megállapodás A múlt héten végre megálla­podtak a Németországba kiszállí­tásra kerülő zsir és szalonna árára nézve. A februári kontin­gens 100 vagon zsir. Ára kg­ként 1.62 pengő. Továbbá 20 vagon só­zott szalonna, 1.40 pengős árban. Márciusra ugyanennyi mennyisé­get szállítunk ki. A csehek a sózott szalonnáért 1,52 pengőt kínálnak, Szob állo­máson való átvételnél. Március végéig Németországba 17.500 darab élősertést szállítunk ki. Megindulnak a tárgyalások Ausztriával és Svájccal a búza-és rozsexport­­ügyben Az „Új Barázda” illetékes he­lyen szerezte azt az értesülését, hogy az elmúlt napokban Bécsbe utazott egy bizottság, amely az Ausztriába való szabad rozskivi­telről fog tárgyalni. Ez a bizott­ság Bécsből Svájcba utazik, ahol a 250.000 mázsa búza eladási és átvételi feltételeit állapítják meg. Ez a mennyiség áprilisban és má­jusban nyer leszállítást. Svájc tőlünk június és június hónapok­ban még további 2500 vagon bú­zát kap. ÚJBARÁZDA 1938 március 6. Nagyszerű eredményt jelent az Angol- Magyar Bank A kiadott hivatalos jelentés az Angol-Magyar Bank valamennyi üzletágának hatalmas fejlődéséről számol be. Az intézet által kezelt betétek 6,2 millióval emelkedtek. Látszik, hogy a közönség bizalommal van az Angol-Magyar Bank iránt. A vezetőség az elmúlt üzlet­évben 9 millió pengő kölcsönt fo­lyósított. A mérlegmegállapító igazgató­­sági ülésről az alábbi jelentés szá­mol be: Az Angol-Magyar Bank Rt. igazgatósága Fleissig Sándor al­­elnök elnöklete alatt febr. 26-án tartott ülésében megállapította az 1937. üzletév mérlegét, mely 1 millió 438.835.61 pengő tiszta nye­reséggel zárult (az előző évi 1,345.221.57 pengővel szentben). A nyereség felosztására nézve az igazgatóság azt az indítványt fogja a március 16-ára egybehí­vandó 47. évi rendes közgyűlés elé terjeszteni, hogy a rendelkezésre álló összegből 100.000 P a tarta­lékalap növelésére, 200.000 P (ta­valy 100.000 P) az ingatlanok ér­tékcsökkenésére és 350.000 P a régi nyugdíjasok nyug- és kegy­­díjalapjainak dotálására fordíttas­­sék, míg a fennmaradó 788.835.61 P (az előző évben 295.221.57 P) az 1938. üzletév számlájára vites­sék át. Az elért tiszta nyereség módot adna az intézetnek az osztalék­­fizetés újrafelvételére. Az igazga­tóság azonban az osztalékfizetés újraf­elvételét az idén még nem javasolja. A mérleg főbb tételei további fejlődésről számolnak be, így a banknál elhelyezett takarék- és folyószámlabetétek összege a le­folyt évben 87.8 millió pengőről 94 millió pengőre, tehát 6.2 millió pengővel emelkedett és emelke­dett a betevők száma is. Az egyéb hitelezők tétele 26.7 millió pengőről 23.6 millió pen­gőre csökkent. A pénztári készletek és bankári követelések 11.3 milliót tesznek ki, az előző évi 11.7 millió pengő­vel szemben. A bank a felsorolt forrásokból származó új mobil tőkéket arra használta fel, hogy megnöveke­dett mértékben álljon a magyar gazdasági élet rendelkezésére. Ilyen módon a váltótárca 57.8 mil­lió P-ről 63.8 millió P-re, az érték­­papírokra adott előlegek 1.3 mil­lióról 1.6 millióra, az árukra adott előlegek 2.5 millió pengőről 3.1 millió pengőre, az összes egyéb adások 55.2 millió pengőről 56.9 millió pengőre emelkedtek. Az in­tézet saját kihelyezéseinek össze­gét tehát a lefolyt évben összesen 8,6 millió pengővel növelte. Megemlítendő végül, hogy a bank bruttó nyereségéből mérle­gen belül 603.000 P-vel javadal­mazta az Elismert Vállalati Nyug­díjpénztárt. A bank érdekkörébe tartozó ipari és kereskedelmi vállalatok kedvező üzleteredménnyel zárták az évet. Nevezetesen a Nagy­­bátony-Újlaki Egyesült Iparmű­­vek Rt. jóval nagyobb eredmény­ről számolhat be, mint az előző évben és osztalékát fölemeli. A Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyiipar Rt. üzletmenete kitű­nően alakult és újra fel fogja venni az osztalékfizetést. A „Me­­tallochemia" Kohászati, Vegyipari és Fémikeres­kedelmi Rt. és a Dr. Keleti és Murányi Vegyészeti Gyár Rt. az előző évihez hasonló eredményt értek el. A Győri Tex­tilművek Rt. nyeresége a szakma gyengébb üzletmenete ellenére is kielégítő volt. A Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt. üzleteredmé­nye lényegesen javult. A Nemzet­közi Gépkereskedelmi Rt. folyó­üzlete jelentékeny (kb. félmillió pengő) tiszta nyereséget eredmé­nyezett. Nyolc éve nem volt olyan drágaság, mint az idén! A ruházat és a füzes-világítás költségei­nek horribilis emelkedése! A Magyar Statisztikai Szemle legújabb számában megdöbbenés­sel olvastuk, hogy a megélhetés napról-napra milyen nagy mérték­ben drágul. Bár a magunk bőrén is tapasztaljuk, hogy megnehezül az élet minden vonatkozásban, mégis elámultunk a számok lát­tára. Ha az 1913-as évet vesszük alapnak s ezt 100-al jelöljük meg, megállapíthatjuk, hogy az árak esnek, vagy emelkednek-e? Ösz­­szeállítottuk az elmúlt tíz évre visszamenőleg az élelmezés, ruhá­zat, fűtés, világítás adatait és ab­ból azt állapítottuk meg, hogy nyolc éve nem volt ilyen drágaság, mint most! Aki 1913-ban ruhát csináltatott magának 100 koronáért, annak ugyanolyan (?) ruháért 136.70 pengőt kell fizetni. 1933-ban 88 pengő volt elég a megélhetésre, míg ma 103 pengőt költünk rá. A fűtés-világítás költségei­­38 százalékkal emelkedtek. Nem lehet ezen segíteni? Nincs orvosság erre? A legnagyobb baj azonban ott van, hogy a megélhetés drágulá­sával nem tart lépést a jövedelem emelkedése, sőt a statisztika sze­rint a jövedelem majdnem olyan arányban csökkent, ahogyan a kiadások tételének összege emel­kedett ! Az Északamerikai Egyesült Államok földművelésügyi miniszterének figyelmeztetése a világ összes búzatermelői számára! Az Új Barázda múltkoriban már felhívta a figyelmet arra, hogy a római mezőgazdasági intézet sze­rint az 1938-as év az előjelek szerint megint nagyon nehéznek ígérkezik a búzatermés értékesí­tése szempontjából. Most arról kapunk hírt, hogy az Északamerikai Egyesült Államok földmivelésügyi minisztere drámai hangú figyelmeztetést intézett a világ összes búzatermelőihez. Szerinte, ha az Egyesült Álla­moknak sikerülni fog ebben az év­ben még 100 millió bushel búzát külföldre eladni, még mindig ma­rad kb. 200 millió bushel termés­felesleg. Ha 1938-ban kedvező lesz az aratás, talán olyan, mint 1937- ben, akkor 1 milliárd bushelt ki­tevő termésre lehet számítani. Mi­vel előreláthatóan nem lesz nagyon nagy kereslet búzában, félő, hogy 400—500 millió bushel eladatlan búzatömeg fogja nyomni a világ­piacot. Ez megint katasztrófához vezethet. A magyar kormány bizonyára már előre gondolkodik, hogy a ma­gyar gazdaközönséget meglepetés és kár ne érje.

Next