Új Élet, 1963 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1963-07-25 / 14. szám
1618/1963 és , FIVÉREI Iuchino Visconti már néhány évvel ezelőtt, a Fehér éjszakák megfilmesítésével tanújelét adta Dosztojevszkij iránti rokonszenvének. És annak is, hogy nem egyszerűen csak tolmácsolni akarja a nagy orosz író gondolatait, hanem arra törekszik, hogy a mi korunk haladó eszméivel gazdagítva és korrigálva sugározza a mozivászonra. Erre vall az, ahogyan a Fehér éjszakákat — modern környezetbe áttéve — megfilmesítette. A Rocco és fivérei nem valamelyik Dosztojevszkij-regény nyomán készült, de problémafelvetésében és eszmevilágában ez is jellegzetesen dosztojevszkiji ihletésű mű. A képek pergése közben önkéntelenül is a Karamazov testvérek jutnak eszünkbe. De még szembetűnőbb Roccónak, a „félkegyelmű“ Miskin herceggel való rokonsága. Mindezzel kapcsolatban fölvetődhet a kérdés: vajon a mai olasz társadalomban életre lehet-e kelteni Dosztojevszkij hőseit és eszméit? S ha igen, mi értelme ennek, mit mondhat a mai embernek a modernizált Dosztojevszkij? Az első kérdésre kétségkívül igenlő választ ad a film. A Rocco és fivérei mind társadalom- és környezetrajzában, mind a hőseinek egymáshoz való viszonyában, mind stílusában jellegzetesen olasz film. Ugyanakkor Rocco ábrándozó tisztaságában, a bűn iránti immunitásában, mindent megbocsátó, már-már esztelen jóságában és mártíromságában lehetetlen fel nem ismerni Miskin herceg (vagy Karamazov Aljosa) vonásait. Visconti azonban túllép Dosztojevszkij világszemléletén. Sőt, szembefordul az író krisztiánus filozófiájával, hiszen a filmből világosan kiderül, hogy a mindent megbocsátó „keresztényi jóság“ egyáltalán nem váltja meg a világot. Ellenkezőleg: még nagyobb bajba sodorja az embereket. Rocco végtelen jósága a bűnözővé vált, elállatiasodott testvére iránt nem menti meg Simonét a teljes lezülléstől, ellenkezőleg, lehetőséget ad neki, hogy még mélyebbre süllyedjen a mocsárba, s végül gyilkosként fejezze be életét. És Nadiát is Rocco „jósága" taszítja a pusztulásba, mégpedig azáltal, hogy — bár nagyon szereti — lemond róla a testvére javára, aki végül megöli ezt a jobb sorsra érdemes lányt. De saját tragikus sorsáért is maga Rocco a felelős. Iylind ebből félreérthetetlenül kidomborodik az ú úgynevezett „keresztényi jóság" álhumanizmusa. Kitűnik, hogy az ilyen „jóság" nemcsak oktalan, hanem következményeiben káros és embertelen is. Ez a legfontosabb mondanivalója a mai ember számára a Dosztojevszkij témavilágából ihletődött, de az ő életszemléletén túllépő filmnek. Igaz, a főhősök közül egyik sem ismeri fel, hogy lehetne másként is élni és gondolkozni. Csak Ciro — Rocco egyik öccse — látja a kiutat. A végén ő mondja ki azt, hogy nem lehet mindent megbocsátani, a bűnösnek bűnhődnie kell, s a társadalmat, amely az embert bűnözővé teszi, meg kell változtatni. Sajnos, ez Ciro szájából nem hangzik elég meggyőzően; szavának nincs súlya, mert kevés szerepe van az események alakulásában, s különben is igen vázlatosan megrajzolt figura. Bár a film művészi és eszmei vonalvezetése nem töretlen (az első rész vontatott, a hosszú és borzalmas verekedések naturalista képsorai kiütköznek a mű egészéből), mégis a Rocco és fivérei a mai olasz filmművészet kiemelkedő alkotásai közé tartozik. Nagy érdeme a rendezőnek és a főszerepeket játszó színészeknek a lélekrajz finomsága és mély realizmusa. Visconti olyan nagy művészettel tárja fel hőseinek belső világát, amilyent régebben csak a nagy regényíróknál láthattunk. A film, amely csak a külső látszat fényképe volt, régebben nem tudott behatolni az emberi lélek rejtettebb zugaiba. A modern filmművészet már erre is képes. Bizonyság rá a Rocco és sok más film. Visconti műve egyébként jellemző példa arra is, hogy a neorealista örökséget őrző és magasabb szintre emelő mai olasz filmművészet hogyan jut el a neorealizmustól a lélektani realizmushoz, ehhez az új és jelentős stílusirányzathoz. TORÖK LÁSZLÓ Nadia (Annie Girardot) és Rocco (Alain Delon) a film egyik jelenetében KÉSZÜLT FOLYTATÁSA a Válás alatt módra című nagysikerű filmnek. A szerzők: Gianetti, Getti is De Concini — akik a film első résztért a legjobb forgatókönyv Oscar-díját kapták — elhatározták, hogy elkészítik a második részt is, amelyben Fifi béró, fiatal hitvesinek hatására most már nem a magánélet, hanem a közélet viszonyai között sodródik újabb konfliktusokba. filMsoron 1 . I f 1 JÚLIUSI FÉNY Román film. A vásznon a mai román falu arculata rajzolódik ki a maga emberi konfliktusaival, a kollektív gazdaság megerősítéséért folyó harc érdekes mozzanataival. Forgatókönyvírók: Fanus Neagu és Vintila Omaru, rendező: Nagy György, operatőr: Ovidiu Gologan. Főbb szereplők: George Calboreanu, Gr. Vasiliu Birlic, Marcel Angelescu, Colea Rautu, Emilia Costa stb. Szovjet film Vaszilij Akszonov hasonló című regénye nyomán. A néző három jó barát, három fiatal orvos sorsát követheti nyomon, s közben feltárul előtte az új nemzedék gondolatvilága, szép erkölcsi arculata és szenvedélyes életszeretete. Forgatókönyvíró és rendező: Alekszej Szaharov, operatőr: V. Nyikolajev. Főszereplők: V. Livanov, V. Lanovoi, O. Anofrijev, T. Szemina stb. Magyar film. A régi előítéletek levetésének, az új életformát és gondolkozásmódot hozó termelőszövetkezet születésének gyötrelmes küzdelmeit vetíti elénk drámai feszültséggel telített, hiteles képekben. Forgatókönyvíró: Gyöngyösi István, rendező: Keleti Márton, operatőr: Hegyi Barnabás. Főbb szereplők: Ruttkai Éva, Sinkovits Imre, Mészáros Ági, Gózon Gyula, Bihari József stb. BEKERÍTVE Díjnyertes francia-jugoszláv Him. A koncentrációs táborok borzalmat, drámai helyzetekben gazdag világát eleveníti fel. A cradizmustal és elállatiasodással szemben a humánumot és szolidaritást állítja eszményképül. Forgatókönyvíró és rendező: Armand Catti, operatőr: Robert Jaillard. Főszereplők: Jean Negroni, Hans Christian Bloch, Tamara Milletics stb. KOLLÉGÁK AMÍG HOLNAP LESZ