Új Élet, 1973 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1973-02-10 / 3. szám

Petőfi eszményeihez méltóan Byukarest egyik legközismertebb utcája a Zalomit: egyesek azért tudnak róla, mert közelében van Caragiale hajdani vendéglője, a Gambrinus, mások a Cişmigiu park miatt emlegetik, sokan pedig azért fordulnak meg itt, mert az utcában van a Petőfi Sándor Műve­lődési Ház, a főváros magyar közművelődési életének központja. ★ A hótalan, rideg decemberi est­ben a csupa­fény bukaresti utcá­kon én is oda tartok. Plakátok, falragaszok, hirdetések a bejárat­nál. A ma esti műsor változatosnak ígérkezik: egy régi Janovics-filmet vetítenek, Jordáky Lajos tudo­mányos kutató előadást tart, az egyik teremben modern tánc­ est, egy másik helyiségben a népitánc­­csoport próbál. Az előcsarnokban kimenős ka­tonák, egyetemisták, háztartási al­kalmazottak, újságírók, képzőmű­vészek, tanárok, középiskolás tanu­lók, nyugdíjasok diskurálnak-vitat­koznak. A falakon, körben, Csutak Levente (a Brassói Lapok belső munkatársa), a tehetséges fiatal grafikusművész alkotásai. Csutak egyik munkája előtt képzőművész beszél-magyaráz egy lakatos barát­jának, amott, a sarokban pedig az egyik írót fogja közre néhány lán­goló tekintetű iskolás fiú. Itt nin­csenek különbségek: aki tanít-oktat másokat, az egyben tanulja a kö­zösségi élet szeretet-törvényeit. * r/'»' kell várnom, hogy — bár /V rövid időre — elbeszélgethes­sék a Petőfi Sándor eszményeit e művelődési ház keretei között o­­lyan igaz-szépen ápoló emberekkel: Meggyesik­én igazgatónővel, Vára­­di Elvira szakirányítóval és Czakó Ádám zeneszerzővel, aki egyben ugyancsak szakirányító. Leülünk egy szűk kis helyiségben. (Hadd je­gyezzem meg, hogy ilyen parányi igazgatói irodában még nem jártam. Viszont az is igaz, hogy kevés igaz­gatói irodában éreztem az emberi szeretetnek és a kölcsönös tiszte­letnek hasonló meghittségét.) — Egy fi­ nap műsora: Jordáky Lajos előadása, filmvetítés, képző­művészeti kiállítás megnyitója, mo­dern, illetve népi tánc. — Azzal az elgondolással kezd­tünk dolgozni — mondja Meggye­­si Irén igazgató - , hogy a Művelő­dési Ház programjával kielégít­hessük az általános kulturális igényeket, s emellett a különböző kategóriájú emberek követelménye­inek is megfeleljünk. Persze, föltét­­len szükséges a tudatos és célszerű irányítás, ezért kapcsoljuk egybe a szórakoztató jellegű műsorokat előadásokkal, filmvetítésekkel stb. Máskor pedig egy-egy olyan tudo­mányos, irodalmi vagy képzőmű­vészeti jelenséget, kérdést tűztünk napirendre, amely egyébként csak szűk körökben ismeretes, és kevese­ket érdekel, mivel kevesen tudnak róla. — Egy művelődési ház életében és munkájában elsődleges tényező, hogy falai között mindenki ottho­nosan érezze magát, felszabadultan beszélgessen, társalogjon, művelőd­jék és szórakozzék, de az önfegye­lem és a közösségi etika határain belül. Ezt, úgy érzem, sikerült meg­valósítanunk. Jó előre szeretném hangsúlyozni, hogy eredményeink elérésében oroszlánrésze van Czakó Ádám és Váradi Elvira munka­társaimnak, akik sokszor reggeltől késő estig rohangálnak, szervez­nek, ellenőriznek, szóval mi hár­man valójában egyek vagyunk; anélkül, hogy előzetesen ne beszél­nénk meg minden tervet, elgon­dolást, egyikünk sem tesz semmit, s mindhárman arányosan kivesszük részünket a munkából.­­ A kollektív vezetés és ellenőrzés mellett még milyen tényezők játsza­nak közre abban, hogy a művelődési ház a közművelődés igazi hajlékává válhatott ? — Az emberek fölismerték: a Petőfi Sándor Művelődési Ház ügye közügy, s ezért minden segít­séget megkapunk. A munkásoktól az írókig, a diákoktól az egyetemi tanárokig, az újságíróktól a képző­művészekig és zeneszerzőkig, min­denki istápolja tevékenységünket, segít, támogat munkánkban. S min­dig, minden vonatkozásban ki­kérjük a szakemberek véleményét is. Mert úgy kell dolgoznunk, hogy eredményeink egyre fokozódjanak. Tevékenységünket a szórako­zási, ön­m­űvelési követelmények -igények nagymértékben befolyásol­ják, de nem mondhatjuk azt, hogy meghatározzák. Tekintettel arra, hogy „majdnem" önellátó intéz­mény vagyunk, bevételre is szük­ségünk van. Ezt a célt is szolg­­­­ják a táncestek, a bálok és ma­, hasonló jellegű összejövetelek. I­gyekszünk azonban a „beléptidíjas“ műsoroknak is megfelelő színvona­lat biztosítani. Munkánknak kü­lönben az irodalom, a zene, a kép­zőművészet, a tudomány kölcsönöz sokszínűséget. Állandó jellegűek az író-olvasó találkozók és irodalmi vitaestek, s gyakoriak a zenei au­­díciók Czakó Ádám vezetésével. Kéthetenként váltjuk a képzőmű­vészeti kiállításokat, szoros kapcso­latot alakítottunk ki a színházak­kal, elsősorban a sepsiszentgyörgyi művészekkel. Továbbá állandó jel­legű előadássorozatokat szervez­tünk, mint „Zene és képzőművé­szet", Jordáky Lajos sorozatának címe: „A huszadik század civili­zációja", Halász Anna és Mezei József a filmművészet rendszeres „oktatását" vállalta, dr. Demény Lajos „Románok és magyarok kö­zös harca" címmel eleveníti föl a két nép múltját, dr. Lőrincz Lász­ló viszont az időszerű politikai kérdéseket taglalja. Sok hallga­tója van „A­ korszerűség időszerű kérdései" című tanfolyamnak is; hasonló érdeklődéssel látogatják a filmklubot, amelyet Andrei Bleier és Kovács Károly vezet, a „Szőnyi István" képzőművészeti kört, va­lamint a Bartók Béla zenei klubot, amelyet Czakó Ádám irányít. — Érdekes és örvendetes jelen­ség — veszi át a szót a zeneszerző — , hogy a fővárosban élő zenészek, zeneművészek, akikkel valamikor együtt indultunk, rendszeresen el­látogatnak hozzánk, azok is, akik már bejárták Európát, vagy már világszerte ismerik nevüket. A közös ügy összeköti az embereket. . — Amint tudom, a népi egyetem keretén belül tanfolyamot és szakkö­röket szerveztek. — Tanfolyamaink — mondja az igazgatónő — részben elméleti, részben gyakorlati célokat szolgál­nak. Szabászat­, tv- és rádió­szakkörünk, gyors- és gépíró-tan­­folyamunk van, idegen nyelveket oktatunk, a gyermekek pedig a balett-körbe járhatnak. ★ A Művelődési Ház 1973-as tevé­­■eX­kenységének fő vonulata a Petőfi-évhez kapcsolódik. Irodalmi esteken, előadásokon, zenés ösz­­szeállításokon emlékeznek a név­adó költőre. A sorozatot valószí­nűleg Banner Zoltán Petőfi-műsora nyitja meg. Az emlékestek szerve­zésébe és kivitelezésébe több írót, költőt, színművészt és zeneszerzőt is bevonnak. Természetesen tovább működnek a különböző szakkörök és tanfolyamok, folytatódnak az előadássorozatok és újak indulnak, jeles képzőművészek állítnak ki munkájuk legjavából: Vida Géza, Gy. Szabó Béla, Kusztos Endre, Ambrus Imre, Barabás Éva, Már­ton Árpád, Gaál András, Kocsis Béla, Zsigmond Attila, Mohr Lajos és mások. Vitadélutánokat és saj­tómegbeszéléseket is szerveznek a közeljövőben, s a zenekarok, a tánc- és színjátszó csoportok is folyama­tosan dolgoznak. A Művelődési Ház megállapodott a Filmforgalmazó Vállalattal, hogy minden magyar filmet legelőször itt vetítenek le, s az archívumból régieket is kiköl­csönöznek. Tehát a hetvenhármas évben még sokszínűbb, tartalma­sabb lesz tevékenységük. ★ Későre jár már. Lassan-lassan eloszlik a közönség, mindenki az­zal a gondolattal, hogy holnap holnapután újra találkozik ismerő­seivel, barátjaival a Petőfi Sándor nevét viselő Művelődési Házban. BARTIS FERENC Meggye»! Irén, a Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatónője kiállítás megnyitó»* Kép­zőa mű­vészet­i MEGHÍVÓ A Petőfi Sándor Művelődési Ház és a pitesk­-i kultúrpalota vezető­sége szeretettel meghívja önt a budapesti Erkel Ferenc vegyeskar bukarest ringversenyére november 21-én délután 6 óra­kor a Petőfi Sándor Műve­ldési Ház szekha/ában (Zalomit utca 6 szám alatt, a Cismigm park mellett) MATINEU DUMINICAL. .. VASARNAPI MATINÉ NÉZZ VISSZA NEVETVE.. .■IVISTS ÎNAPOI RIZIND... Recitit poetic-muzicii de VARSA VILMOS Irodalmi műsora TV-flm*k Varsa Vilmossal Mm TV cm Varga Vilmos I —thlt Cartat latnántftr: LOllICZI tiszti) I kiállítást tiponit la vi fi disditoi de MAJTÉNYI ERIK nyitja meg Expoziţia do tcolplura BENCZÉDI SÁNDOR zsoborklé­f tóvá­­ CASA DE CULTURA PETŐFI SÁNDOR művelődési ház INVITATIE MEGHÍVÓ PETŐFI m­atiné le71 MÁJUS 11 17

Next