Új Élet, 1985 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1985-01-10 / 1. szám

Testvéri egységben, lankadatlan munkával Aki a hazai valóságot ismeri, annak számára nyilvánvaló, hogy szoros összefüggés van a tár­sadalom fejlődése, az ország anyagi és szellemi gyarapodása és a nemzeti kérdés megoldása kö­zött. Mert ha marxista módon vizsgáljuk a kér­dést — márpedig a társadalmi folyamatok meg­értéséhez, a társadalmi fejlődés törvényeinek megismeréséhez mind a mai napig nincs jobb módszer ennél —, akkor mindenekelőtt azokat a gazdasági tényezőket kell számba vennünk, ame­lyek ténylegesen elősegíthetik a társadalmi prob­lémák, köztük a nemzeti kérdés megoldását. A hazánk területén létrejött forradalmi mun­kásdemokrácia állama már kezdettől fogva az Alkotmányba foglalta Románia valamennyi ál­lampolgárának — románnak, magyarnak, né­metnek, szerbnek és más nemzetiségűnek — a megkülönböztetés nélküli, teljes jogegyenlőségét. E nemes eszme tényleges megvalósításához vi­szont csak a későbbiek során, főként az utóbbi húsz év szocialista építőmunkája nagyszerű ered­ményeinek köszönhetően jött létre a szilárd anyagi alap azáltal, hogy a termelőerők erőteljes fejlesztésének, az ipari és más gazdasági tevé­kenységek harmonikus telepítésének révén való­ban egyenlő munka- és életfeltételek alakultak ki az ország minden részében, így a nemzetiségek lakta vidékeken is, és mindenhol egyaránt biz­tosítva van ,a munkához való jog érvényesítésé­nek a lehetősége kivétel nélkül valamennyi dol­gozó számára. Az egyenlőség megvalósításának fontos ténye­zője az egyenlő munkáért járó egyenlő javadal­mazás jogának törvénybe iktatása és gyakorlati alkalmazása is. Hazánkban ugyanazért a mun­káért ugyanabban a javadalmazásban részesül nemzetiségi különbség nélkül minden dolgozó, s megszűnt e téren a nemek szerinti megkülönböz­tetés is. Mindezt nem mondhatja el magáról szá­mos iparilag fejlett nyugati állam, ahol még min­dig megkülönböztetéssel sújtanak bizonyos dol­gozói kategóriákat: a vendégmunkásokat, a színesbőrűeket és a nőket, s a munkához való jog érvényesítését sem tudják biztosítani minden dolgozó számára. Nyugat-Európában például több mint 13 millió a munkanélküliek száma. Megteremtve a teljes egyenlőség anyagi feltéte­leit, hazánkban biztosítva van a lehetőség min­den fiatal, valamennyi honpolgár számára, hogy bármilyen oktatási intézményben tanulhasson, hogy szorgalma és érdeklődése szerint elsajátítsa a korszerű tudományos ismereteket. Az oktatás az emberek egyenlőségének egyik alapvető té­nyezője. Az érezheti magát igazán szabadnak és egyenjogúnak, az tud a legjobban érvényesülni a munkában, a politikai, társadalmi és kulturális életben egyaránt, aki a legkorszerűbb, legfejlet­tebb ismeretekkel rendelkezik. Hazánkban adva van a lehetőség minden állampolgár számára ezeknek az ismereteknek a megszerzéséhez. Ok­tatási rendszerünk tekintettel van arra, hogy az alapvető ismereteket, a legjobban anyanyelven le­het elsajátítani, így szerezheti meg minden gyer­mek a leginkább azt az alapot, amelyre felépít­heti majd a tudás, a korszerű műveltség építmé­nyét. Ezt szolgálja a nemzetiségek nyelvén folyó oktatás is. A párt gondoskodásának, marxista­­-leninista politikájának köszönhetően nemzeti­ségi nyelvű iskolák működnek olyan helységek­ben is, ahol a tanulók száma nem éri el az osz­tályok létrehozásához előírt létszámot. Kovászna megyében például 27 ilyen iskola van, de példá­kat idézhetnénk más megyékből, sőt Bukarest­ből, az ország fővárosából is. Nemzetiségünk, egész társadalmunk hasznára van ez a szocialista humanizmusnak megfelelő gyakorlat. Az egyenlőség megvalósításának fontos terü­lete a kulturális-művészeti tevékenység és a poli­tikai nevelőmunka, amely a nemzetiségek nyel­vén is folyik. E tekintetben kiemelkedő szerepe van a pártunk főtitkára által kezdeményezett nagyszabású seregszemlének, a Megéneklünk, Románia fesztiválnak, amelynek keretében nem­zetiségi különbség nélkül minden dolgozó be­kapcsolódhat a közművelődési tevékenységbe, a művészeti alkotómunkába, a népi hagyományok és ősi szokások ápolásába, újabb, szocialista megvalósításokban gazdag korunkra jellemző tradíciók teremtésébe. A nemzeti kérdés tudományos, marxista-le­ninista, hazánk sajátosságainak megfelelő megol­dása döntő mértékben járult hozzá annak a ma­gasabb rendű, az egyenlőségen, testvériségen, szabad érvényesülésen alapuló, az ország vala­mennyi állampolgárát felölelő szilárd egységnek a kikovácsolásához, amely szocialista építőmun­kánk sikerének, fejlődési célkitűzéseink valóra váltásának záloga. A Románia összes állampol­gárai között létrejött testvéri egység megsokszo­rozta erőnket, képessé tette népünket arra, hogy történelmileg rövid idő alatt hatalmas lépéseket tegyen az emberi civilizáció és fejlődés útján. Románia történelmileg rövid időszak alatt gyengén fejlett, túlnyomórészt agrárgazdaságú országból ipari-agrár országgá fejlődött, erős, korszerű iparral és fejlett mezőgazdasággal. Ebben az átfogó forradalmi folyamatban — a tudományos szocializmus, a marxizmus—leni­­nizmus alapján — megoldottuk a nemzeti kér­dést is hazánkban. Amint több ízben rámutat­tam és köztudomású, az évszázados történelem folyamán Románia számos övezetében együtt éltek és dolgoztak, együtt harcoltak románok, magyarok, németek, szerbek és más nemzetisé­gűek. Együtt teremtették meg mindazt, ami e tájakon fellelhető: együtt küzdöttek az elnyo­más és az igazságtalanságok ellen, a kizsák­­mányolóktól mentes társadalomért, a társa­dalmi és nemzeti igazságosság társadalmáért. Közös harccal valósítottuk meg a felszabadító forradalmat; közös harccal teremtettük meg a szocialista társadalmat, népünk mai magas életszínvonalát. NICOLAE CEAUŞESC­U A magyar és német nemzetiségi­ dolgozók tanácsa együttes ülésén mondott beszédből Miként pártunk főtitkára a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsának együttes ülé­sén mondott beszédében rámutatott, jelenleg nemzetiségi különbség nélkül az összes állam­polgárok, egész népünk alapvető problémája, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és a kommunizmus építéséről szóló pártprogram valóra váltása. Csakis e cél­kitűzések elérésével biztosíthatjuk az összes dol­gozók, népünk igazi jogegyenlőségét, jólétét és szabadságát. Ez a mi fő gondunk, ez a mi mun­kánk, amelynek becsületes elvégzésétől függ a jövőnk, egész népünk boldogulása! A fogadatlan prókátoroknak pedig, azoknak, akik külföldről akarják a „javunkat" szolgálni — uszítással, nemzetiségi viszályszítással és az imperialista po­litika kelléktárából előszedett egyéb, gyászos em­lékű eszközzel — csak azt mondhatjuk, hogy mi boldogulásunkat a testvéri közös munkában ke­ressük, a szocializmusnak a Román Kommu­nista Párt vezetésével folyó építésében. Gondja­ink vannak és lesznek ezután is, hiszen a szocia­lizmus építése maga is gondok, a társadalmi fej­lődés által felvetett kérdések megoldása, s mi­ként az eddigi munkasikerek bizonyítják, meg tudjuk oldani a magunk problémáit, testvéri egységben és önfeláldozó munkával. ZSEMIRÁNSZKY ISTVÁN

Next