Új Élet, 1985 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1985-01-10 / 1. szám
Testvéri egységben, lankadatlan munkával Aki a hazai valóságot ismeri, annak számára nyilvánvaló, hogy szoros összefüggés van a társadalom fejlődése, az ország anyagi és szellemi gyarapodása és a nemzeti kérdés megoldása között. Mert ha marxista módon vizsgáljuk a kérdést — márpedig a társadalmi folyamatok megértéséhez, a társadalmi fejlődés törvényeinek megismeréséhez mind a mai napig nincs jobb módszer ennél —, akkor mindenekelőtt azokat a gazdasági tényezőket kell számba vennünk, amelyek ténylegesen elősegíthetik a társadalmi problémák, köztük a nemzeti kérdés megoldását. A hazánk területén létrejött forradalmi munkásdemokrácia állama már kezdettől fogva az Alkotmányba foglalta Románia valamennyi állampolgárának — románnak, magyarnak, németnek, szerbnek és más nemzetiségűnek — a megkülönböztetés nélküli, teljes jogegyenlőségét. E nemes eszme tényleges megvalósításához viszont csak a későbbiek során, főként az utóbbi húsz év szocialista építőmunkája nagyszerű eredményeinek köszönhetően jött létre a szilárd anyagi alap azáltal, hogy a termelőerők erőteljes fejlesztésének, az ipari és más gazdasági tevékenységek harmonikus telepítésének révén valóban egyenlő munka- és életfeltételek alakultak ki az ország minden részében, így a nemzetiségek lakta vidékeken is, és mindenhol egyaránt biztosítva van ,a munkához való jog érvényesítésének a lehetősége kivétel nélkül valamennyi dolgozó számára. Az egyenlőség megvalósításának fontos tényezője az egyenlő munkáért járó egyenlő javadalmazás jogának törvénybe iktatása és gyakorlati alkalmazása is. Hazánkban ugyanazért a munkáért ugyanabban a javadalmazásban részesül nemzetiségi különbség nélkül minden dolgozó, s megszűnt e téren a nemek szerinti megkülönböztetés is. Mindezt nem mondhatja el magáról számos iparilag fejlett nyugati állam, ahol még mindig megkülönböztetéssel sújtanak bizonyos dolgozói kategóriákat: a vendégmunkásokat, a színesbőrűeket és a nőket, s a munkához való jog érvényesítését sem tudják biztosítani minden dolgozó számára. Nyugat-Európában például több mint 13 millió a munkanélküliek száma. Megteremtve a teljes egyenlőség anyagi feltételeit, hazánkban biztosítva van a lehetőség minden fiatal, valamennyi honpolgár számára, hogy bármilyen oktatási intézményben tanulhasson, hogy szorgalma és érdeklődése szerint elsajátítsa a korszerű tudományos ismereteket. Az oktatás az emberek egyenlőségének egyik alapvető tényezője. Az érezheti magát igazán szabadnak és egyenjogúnak, az tud a legjobban érvényesülni a munkában, a politikai, társadalmi és kulturális életben egyaránt, aki a legkorszerűbb, legfejlettebb ismeretekkel rendelkezik. Hazánkban adva van a lehetőség minden állampolgár számára ezeknek az ismereteknek a megszerzéséhez. Oktatási rendszerünk tekintettel van arra, hogy az alapvető ismereteket, a legjobban anyanyelven lehet elsajátítani, így szerezheti meg minden gyermek a leginkább azt az alapot, amelyre felépítheti majd a tudás, a korszerű műveltség építményét. Ezt szolgálja a nemzetiségek nyelvén folyó oktatás is. A párt gondoskodásának, marxista-leninista politikájának köszönhetően nemzetiségi nyelvű iskolák működnek olyan helységekben is, ahol a tanulók száma nem éri el az osztályok létrehozásához előírt létszámot. Kovászna megyében például 27 ilyen iskola van, de példákat idézhetnénk más megyékből, sőt Bukarestből, az ország fővárosából is. Nemzetiségünk, egész társadalmunk hasznára van ez a szocialista humanizmusnak megfelelő gyakorlat. Az egyenlőség megvalósításának fontos területe a kulturális-művészeti tevékenység és a politikai nevelőmunka, amely a nemzetiségek nyelvén is folyik. E tekintetben kiemelkedő szerepe van a pártunk főtitkára által kezdeményezett nagyszabású seregszemlének, a Megéneklünk, Románia fesztiválnak, amelynek keretében nemzetiségi különbség nélkül minden dolgozó bekapcsolódhat a közművelődési tevékenységbe, a művészeti alkotómunkába, a népi hagyományok és ősi szokások ápolásába, újabb, szocialista megvalósításokban gazdag korunkra jellemző tradíciók teremtésébe. A nemzeti kérdés tudományos, marxista-leninista, hazánk sajátosságainak megfelelő megoldása döntő mértékben járult hozzá annak a magasabb rendű, az egyenlőségen, testvériségen, szabad érvényesülésen alapuló, az ország valamennyi állampolgárát felölelő szilárd egységnek a kikovácsolásához, amely szocialista építőmunkánk sikerének, fejlődési célkitűzéseink valóra váltásának záloga. A Románia összes állampolgárai között létrejött testvéri egység megsokszorozta erőnket, képessé tette népünket arra, hogy történelmileg rövid idő alatt hatalmas lépéseket tegyen az emberi civilizáció és fejlődés útján. Románia történelmileg rövid időszak alatt gyengén fejlett, túlnyomórészt agrárgazdaságú országból ipari-agrár országgá fejlődött, erős, korszerű iparral és fejlett mezőgazdasággal. Ebben az átfogó forradalmi folyamatban — a tudományos szocializmus, a marxizmus—leninizmus alapján — megoldottuk a nemzeti kérdést is hazánkban. Amint több ízben rámutattam és köztudomású, az évszázados történelem folyamán Románia számos övezetében együtt éltek és dolgoztak, együtt harcoltak románok, magyarok, németek, szerbek és más nemzetiségűek. Együtt teremtették meg mindazt, ami e tájakon fellelhető: együtt küzdöttek az elnyomás és az igazságtalanságok ellen, a kizsákmányolóktól mentes társadalomért, a társadalmi és nemzeti igazságosság társadalmáért. Közös harccal valósítottuk meg a felszabadító forradalmat; közös harccal teremtettük meg a szocialista társadalmat, népünk mai magas életszínvonalát. NICOLAE CEAUŞESCU A magyar és német nemzetiségi dolgozók tanácsa együttes ülésén mondott beszédből Miként pártunk főtitkára a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsának együttes ülésén mondott beszédében rámutatott, jelenleg nemzetiségi különbség nélkül az összes állampolgárok, egész népünk alapvető problémája, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és a kommunizmus építéséről szóló pártprogram valóra váltása. Csakis e célkitűzések elérésével biztosíthatjuk az összes dolgozók, népünk igazi jogegyenlőségét, jólétét és szabadságát. Ez a mi fő gondunk, ez a mi munkánk, amelynek becsületes elvégzésétől függ a jövőnk, egész népünk boldogulása! A fogadatlan prókátoroknak pedig, azoknak, akik külföldről akarják a „javunkat" szolgálni — uszítással, nemzetiségi viszályszítással és az imperialista politika kelléktárából előszedett egyéb, gyászos emlékű eszközzel — csak azt mondhatjuk, hogy mi boldogulásunkat a testvéri közös munkában keressük, a szocializmusnak a Román Kommunista Párt vezetésével folyó építésében. Gondjaink vannak és lesznek ezután is, hiszen a szocializmus építése maga is gondok, a társadalmi fejlődés által felvetett kérdések megoldása, s miként az eddigi munkasikerek bizonyítják, meg tudjuk oldani a magunk problémáit, testvéri egységben és önfeláldozó munkával. ZSEMIRÁNSZKY ISTVÁN