Új Élet - Erdélyi Figyelő, 1989 (31. évfolyam, 1-22. szám - 1. évfolyam, 1-2. szám)

1989-07-10 / 13. szám

E számunk képzőművész vendége: VLASIU Földműves családban született a Mezőség szívében fekvő Lechintán. Hányatott ifjúsága volt, gyermek­korában árván marad, hol iskolába jár, hol pedig asztalosként dolgo­zik, végül tanulmányait a cluji Szépművészeti Akadémián foly­tatja. Kezdetben irodalmi síkon tűnik ki verseivel és novelláival, 1933-ban egyéni szobrászati kiállí­tással szerepel Clujon, Târgu Mure-­ n, három évvel később pedig a városi Mozart-teremben. Ebben az időszakban fatemplomokat farag Moisenii Maramureşului-ban és Românaţi-ban, majd tanulmányutat tesz Párizsban, Belgrádban, Velen­cében, Milánóban. 1937-ben közös kiállításon szerepel a híres Galerie contempora­ine meghívására Párizs­ban. Itt ismerkedik meg Brâncuşi­val, akinek műhelyében alkalma van dolgozni, s arra is, hogy hosszú estéket töltsenek együtt. 1939-ben az Am plecat din sat című kötetéért megkapja a Román Akadémia irodalmi díját. Vlasiu el­hagyja a „fények városát“ és vissza­tér Bucuresti­be. Kiállításokon vesz részt munkáival Drezdában, Zü­richben, Stockholmban, Belgrád­ban, Velencében, Kölnben, Moszk­vában, Anvers-ben és Prágában. Termékeny művész, legfőbb ih­lető forrása a román nép törté­nelme, a hazai tájak és emberek. Szívén viseli ismerősök és ismeretle­nek sorsát s a román faluét egya­ránt. Alkotásai a nemzeti stílus je­gyeit viselik. Elmélyült, meditatív temperamentumú művész, fölfedezi a kőben, fában, agyagban mindazo­kat a sajátosságokat, amelyeket esztétikai rangra emelhet. Művésze­tében meghatározó szerepet tölte­nek be a portrék, markáns kifejező tehetségével valósággal forradal­masítja az e műfajjal kapcsolatos felfogásokat. Eloria, Cloşca és Cri­­şan, valamint Decebal és lánca mellszobrai a Nyugati Érchegység egy-egy bazaltoszlopának tűnnek, s amint maga a művész fogalmazta meg: „küzdve álmodnak a szabad­ságról" . Plasztikai látásmódjának mobi­litása, könyveinek sokasága, fel­jegyzései, naplói, műveit előkészítő tanulmányai „homo universalis“-szá teszik ezt az ízig-vérig román művészt. Cloşca (gipsz) Önarckép (kft) ■ AUREL URZIC­X Crişan (patiná­zott gipsz) Emine­scu (gipsz)

Next