Új Élet, 1945. április (1. évfolyam, 59-82. szám)

1945-04-01 / 59. szám

A sovinizmus és az üzérkedés leküzdéséről, a demokrata kormány támogatásáról beszélt Laka László az ODA biharmegyei bizottságának ülésén Ünnepi ülésre jött össze az Országos Demokrata Arcvomiat nagyváradi és bi­­harvármegyei bizottsága. Lak­a Lász­ló, a­z ODA központi bizottságának fő­titkára és a munkásmozgalmaik régi harcosa érkezett Nagyváradra. Beszá­molót tartott az eddigi harc eredmé­nyeiről és megjelölte az ODA helyi bi­zottságának további útját A bizottság tagjai nagy lelkesedéssel üdvözölték a soraikban megjelent Luka Lászlóit, aki hosszú évek után tért­ vissza újra Nagyváradra. Boros János elnök nyitotta meg az ülést és üdvözölte Nagyvárad és Bihar vármegye­­ ODA bizottságának vendé­gét. Luka személyén keresztül üdvö­zölte azokat, akik még az Antonescu rendszer alatt megindították ezt a tör­ténelmi harcot, a fasiszta rendszer megdöntésére. Luka Lászlóban, az Or­szágos Demokrata Arcvonal egyik leg­­igazabb harcosát üdvözli. Ő a többi elvtársakkal együtt komoly harcot folytatott. Ennek a harcnak eredmé­nye volt az új demokrata kormány. Nehéz harc volt, de a harc jó kezekben volt, a Kommunista Párt legkiválóbb harcosainak kezében, akik megértették az idők szavát és megértették, hogy Románia demokratizálódása csak úgy lehetséges, ha az itt élő népek békéjét kiharcolják. Ennek a harcnak az élén áll Luka elvtárs, akit most eljött kö­zénk, hogy m­egál­lapíts­a, mit végez­tünk, hogyan harcoltunk a felszabadu­lás óta. Vizsgát kell tegyünk, be kell hogy számoljunk magunkról. Örömmel üdvözlöm körünkben és az ő beszámo­lója lendületet ad nekünk, megvalósít­juk a tiszta népi demokráciát. Dr S­i­m­o­n­c­a György elnök román nyelven üdvözölte Luka Lászlót. Luka László neve számunkra programot je­lent, mert régi harcosa a demokráciá­nak és mi ezt a programot végre akar­juk hajtani. Ezért igyekezünk az ODA programját a legjobban a magunk kö­rében is megvalósítani. Luka László jelenléte számunkra nagy örömeit je­lent és­­ bátorítást nyújt. Bizton remél­jük, hogy azok a problémák, amelyek még megoldásra várnak meg fognak rövidesen valósulni. Ebben a harcban mellette vagyunk. Mutasson utat és mi követjük. Erdei József, a szakszervezetek ne­vében üdvözölte Luka Lászlót. Hübschenberger József a Szociál­demokrata Párt nevében üdvözölte Lu­ka Lászlóban a munkásegységfront elő­­harcosát. Utána Ambrus Péter, a Magyar Népi Szövetség nevében azzal üdvözölte a vendéget, hogy tudatában van annak, hogy az általa kibontott zászló célja az itt élő népek megbéké­lése. Florutan Moise, a Frontul Pl­ugarikor nevében a parasztság és a földművelők nevében biztosította Luka Lászlót, a kormány támogatásáról. A Népvédelem nevében Nagyné, a Szak­vezetők Női bizottsága nevében Hege­­düsné üdvözölték Luka Lászlót. Ezután emelkedett szólásra Luka László, aki előbb román, majd ma­gyar nyelven meghatottan köszönte­­ meg a hozzá intézett szavakat. Rövi­­­­den vázolta, hogy Északerdély be­­­kapcsolódása Romániába úgy történt meg, hogy a román nép harcolt azért,­­ hogy e valódi demokrácia itt valóra­­ is váljon. A román nép nem értett­­ egyet a reakcióval, azokkal, akik a fasizmust akarták újra visszahozni Északerdélybe. A jövőben a két egy­más mellett élő ország demokratikus kormánya lesz a hatalmon. Ez a két ország soha többé nem lesz az impe­rialista eszközök játékszere, össze­fogva építik fel a békét és a népek boldogulását, a világ összes népeinek felszabadítása érdekében. Ezután Boros János elnök, a napi­rend 2-ik pontjának ismertetésére kér­te­­ fel dr Csillag Andor alispánt, az ODA titkárát, aki az ODA bizottság eddigi tevékenységéről számolt be Luka László központi kiküldött előtt. 1915 január hó 10-én alakult meg az ODA biharvármegyei bizottsága. Vol­tak eredmények, de hibák is. Előbb 26 taggal indult, majd később bővült, ma 32 tagja van a bizottságnak a tényt, hogy ez a bizottság a megye lakossága előtt népszerű lett, bizonyítják azok a levelek és kérvények, a­me­lyel a titkár­ságot a megye minden részéből el­­árasztják. Ugyanezt biztosítja az a sok látogató, akik apró-cseprő ügyeikkel felkeresik és tanácsot kérnek az ODA- tól. Nagy munkát sejtettünk az ODA kormányért az összes szervezetieken ke­resztül, népgyűlésekert rendeztünk. Az ODA nagy tömeggyűlésén 10 ezer em­ber tüntetett az ODA kormánya mel­lett, olyan, töntetésem, me­l­y­h­ez hasonlót 1919 óta nem látott Nagyvárad közön­sége. E munkán kívül részben közigazga­tási, rész­ben politikai téren is sokat dolgoztunk. Megindult a purifikálás, amely azonban nem folyik kellő len­dülettel. Október 12-én szabadultunk fel és februárban részben hatályon kí­vül helyeztük az anti­dem­ok­ra­ltik­us tör­vényeket. Sikerült az adóren­deze­rt megreformálni. A földreform rendeletét Északerdély ODA végrehajtó bizottsága február 19-én hozta meg, mi már február 22-én megszavaztuk és február hó 25-én már mu­nkába is léptünk. Bihar vármegyében a munka nyolcvan százalékban már megvalósult, sajnos, nem a legjobban, így kénytelenek va­gyunk a földreform rendeletét módosí­tani. A helyi közigazgatás terén is nagy munkát fejtettünk ki. Az antiide­mokratikusnak mutatkozó elsőnek megválasztott polgármestert eltávolítot­­tuk és helyébe munkás polgár­mestert választottunk. Luka László beszéde Az alispán jelentése után Luka László emelkedett szólásra. Előbb megkérdezte, hogy milyen nyelven beszéljen, úgyhogy mindenki megértse. A többség kívánsá­gára magyarul tartotta meg beszámoló­ját. Mielőtt rátérnék az ODA legközelebbi feladataira — kezdte beszámolóját —, általános politikai helyzetjelentést akarok adni. Miért volt szükség annyi harcra, hogy a reakció rendszerét még augusztus 23-ika után is megdöntsük, hova veze­tett az az út, amelyet a reakció követett. Románia hatalmas lépést tett a demokrati­zálódás útján. Le kell szögeznünk,­hogy ezt a háborút a német fasizmus indította el az egész emberiség szabadsága ellen és a népek függetlenségének megsemmi­sítésére. Ezt igyekezett a német impe­rializmus a fajteóriával elősegíteni. En­nek a teóriának az alapja, hogy a többi népek képtelenek a vezetésre, és hogy kelet és nyugat felé a német legyen az úr. Az első világháború nem hozta meg ezt az eredményt, így most sokkal jobban (Folytatása a 2-ik oldalon.) A Vörös Hadsereg: átlépte­­ a Garamot, elfoglalta Komáromot, Surányt és Verebélyt Danzig is elesett A Szovjet Tudósító Iroda jelentése a március 30-i harcokról: A második Fehérorosz Front csapatai lengyel csapatokkal együttműködve március 30-án ro­hammal bevették Gdanszkot (Danzigot), a Balti tenger legfontosabb kikötőjét. A győzelem alkalmából Sztálin marsall napiparancsot intézett Rokosovszkihoz. A városba elsőnek az Első Lengyel Páncélos Hadosztály nyomult be. Ezen a frontszakaszon március 30-án 10.000 német katonát és tisztet ejtettünk foglyul. A második Ukrán Front csapatai, folytatva Csehszlovákia felszabadítását, át­lépték a Garamot és a Nyitrát, folytatják előrenyomulásukat Pozsony irányában. Elfoglalták Komáromot (Komarno), Surányt, Komjátot (Komjátice) és Verebélyt (Vrabe), az ellenség erős támaszpontjait, fontos közlekedési csomópontokat. A Balatontól nyugatra és délre a harmadik Ukrán Front csapatai támadó hadműve­letek során folytatták előretörésüket és a Balatontól nyugatra elfoglaltak har­mincnál több helységet, köztük Zalaegerszeg és Keszthely városokat. A Balaton­tól délre szovjet csapatok bolgár csapatokkal karöltve támadásba kezdtek és el­foglalták Nagybajom, Marcali és Nagyatád nagyközségeket, valamint ötven más helységet. Ezen a frontszakaszon csapataink közvetlenül a nagykanizsai olaj­vidéket veszélyeztetik. A front többi szakaszain csak helyi jelentőségű harcok vol­tak. Március 29-én az összes frontszakaszokon megsemmisítettünk 226 ellenséges páncélost és rohamlöveget, légelhárító ágyúink és vadászgépeink által lelőttünk 21 ellenséges repülőgépet. Nehézbombázóink a március 30-ra virradó éjszaka ausztriai utánpótlási vonalakat bombáztak. Népek feltámadása Irta: Gyárfás Endre A F © Mámádék ünnepe a vad­álla­ti fasizmus eltem bairc közepette talál bennünket. A felszabadító Vörös Had­sereg gyors előretöréseinek köszönhet­jük, hogy városaink aránylag épen ke­rüln­ek ki abból a rettenetes pusztításb­ól, amit a fasiszta háború okozott. Gondoljunk csak a lengyelországi, uk­rajnai, fehérorosz­ors­zági, kaukázusi és orosz városokra, ahol kő kövön nem maradt, ahol asszonyokat, aggokat és gyerekeke; ezerszámra irtottak ki a fa­siszta hordák, ahol az előretörő Szov­jet Hadsereg elevenen elásott gyereke­ket szabadított ki a föld alól és akkor megértjük, mit jelent a leigazolt né­pek számára ez a tavasz, amely a fel­támadást jelenti Feltámadást jelenti a fasiszta iga alól,és a további harcot a fasizmus végleges megsemmisítés­é­­ért, az emberiség boldogabb jövőjéért. Feltámadnak ma a népek, úgy ahogy a szabadság­szerető emberiség nagy ba­rátja Sztálin előre megmondotta. „E­z a háború, mondotta 1941 novemberé­ben, a leigázott népek szabadságharcá­val fog végződni“. így is történt. A le­­igázott népek ma a Vörös Hadsereggel együtt küzdenek a fasiszta banditák ellten. A fasiszta ellen és fronton együtt hullatják vérüket román­ok,­­ magyarok, lengyelek, bolgárok, szerbek­, olaszok, franciák és­ a partiizánharcokban ve­lünk együtt veszik ki részüket, hullat­ják vérüket hollandok, dánok és min­den más nemzetiség. Az egész világ egyaránt harcol az emberi tört­én­elem leggyalázatosabb szégyene, a fasizmus ellen. Az egész világ harcol az emberi­ség történelmének legszebb eszméjéért, a népek szabadságáért. Egyformán akarjuk és a Vörös Hadsereg valamint a szabadságezerető népek hősiessége és­ vérhullatása folytán egyformán meg­valósítjuk a szabadság és egyenlőség világ-eszméjét, melyért ..elhullt a maik legjobbjaink“, de amely eszme örökkön él, míg ember élni akar a földön. Ez az eszme mély, örökös emberi és a né­pek szabadságát jelenti. A fasizmus ir­tózatos iskolát járatott az emberiség­gel. Elfordultunk a sovinimus minden formájától, meggyűlöltük az embernek ember álta­l való kizsákmányolásának minden formáját, melynek ijesztően ál­lati megnyilvánulása játszódott le a szemünk előtt a hitlerizmusban, az „élettérben“ és a német „i felsőbbrendű emberben“. Ezeket meggyűlöltük, mert­­ láttuk, hogy rablók és gyilkosok, akik akasztóféval ültették be Európát és az európai népek kiirtását szolgálták a német imperializmus érdekében. Az európai népek lerázták a Hiller-béren­cek uszításait, békében és egyetértés­ben akarnak egymássá t é­­lni, példaké­pül választva a Szovjet Unió életét, melyben 164 különböző nyelvet beszélő nép él együtt egységben, egyenlő jog­ban és amely ebben ,a felszabadító há­borúban megmutatta, hogy mint a né­pek közösségének állama, hazafias há­borúba tudja állítani fiait, a gaz­ le­­igázó támadóva­ szemben. A Vörös Hadsereg Hitlerre mért csa­pásai nyomán felszabadultak a népek és saját akaratukból elindultak a kö­­zösen megteremtett szebb jövő felé. Ha­talmas tömegmegmozdulások mutat­­ják, hogy a népek feltámadása való­ban bekövetkezett és a fasizmus által diktált soviniszta megosztást a népek egy mozdulattal lerázzák magukról. A szabadságszerető népek elhárítják ma­gukról az egyéni érdekekből sugalma­zott uszításokat és kezet nyújtásnak egymásnak, együtt harcolnak a népek legnagyobb ellensége, a fasizmus el­len. Ennek a nagy népek közötti egység­nek ellenállhatatlan megny­ila­tkozása volt a londoni Sz­akszervezeti Világkon­gresszus. A kongresszus résztvevői olyan határozatokat hoztak, amelyek a népek testvériesülését jelentik A Szak­szervezeti Világkongresszus kimondot­ta a fasizmus elleni harc legélesebb továbbfolytatását, a hitlerista­, fasiszta Németország végleges megsemmisíté­sét, a világ minden dolgozójának ös­­­szefogásait a hitleri vadállat, leverése és kiirtása érdekében. A népek feltámadása sorban megtör­ténik ezen a tavaszon. A bős Vörös Hadsereg hazájának példája, ott lebeg a b­elszabadu­ló tömegek szeme előtt. Micsoda boldog ország ez — mondják ezek a tömegek, — amely ilyen embe­reket, ilyen hősöket terem! Ez a tavasz a népek feltámadását

Next