Új Élet, 1945. július (1. évfolyam, 130-155. szám)

1945-07-01 / 130. szám

DEMOKRATIKUS NAPILAP A termelés fokozásában, az ország újjáépítésének kérdéseiben, az együtt­élő népek együttműködésében, az egyetértés megvalósításában, a Szovjet Uniótól nyújtott gazdasági segítségnek ügyében, a sovinizmus leküzdé­sében, a tanácsadó bizottságok megszüntetésének kérdésében, a polgári ellenőrző bizottságok létesítésének ügyében döntő jelentőségű határozatokat hozott az ODA megyei bizottsága Boros ODA elnök politikai beszámolót tartott a megyei bizottság előtt Tegnap délelőtt tartotta gyűlését az O. D. A. bihar megyei szervezete a megyeháza nagy üléstermében. A demokrata egységfrontba tömörült pártok és szervezetek képviselői előtt elsőnek Boros János, az O. D. A. bihar megyei tagozatának elnöke állt fel szólásra és nagyjelentőségű politikai beszámolót tar­tott. A Groza kormány elnyerte a szövetségesek bizalmát Uraim, Barátaim! Ha visszatekintünk arra az útra, amit 1944 augusztus 23 óta­ megtettünk, lát­hatjuk, hogy nagy harcokat vívtunk meg. De láthatjuk azt is, hogy országunk ha­tározott léptekkel halad a demokrácia útján. Augusztus 23 döntő változást jelentett Románia életében, mert átvitte az orszá­got a hitleri Németország oldaláról a Szövetségesek és a Szovjetunió oldalára. Azonban augusztus 23-án az ország élé­re még nem került demokratikus kor­mány, Románia még nem lépett az iga­zi és őszinte demokrácia útjára. Augusz­tus 23-a után egymás követték a reak­ciós kormányok. Az O. D. A.-nak, min­den demokratikus pártnak és szervezet­nek ebben a periódusban az volt a fel­adata, hogy megbuktassa a reakciós kor­­mányokat, helyükre demokratikus kor­mányt állítson. Olyan kormányt, ami megfelel az ország helyzetének, amely­ben az ország minden becsületes rétege képviselve legyen. Március 6-án harcun­ko­kát siker koronázta, a népgyilkos Ra­­descu kormány megbukott és helyette egy demokratikus kormány, a Groza Pé­ter kormánya állott az ország élére. A kormány minisztereinek 85 százaléka az O. D. A. pártjait és szervezetet képvi­seli és annak minden tagja elfogadta az Országos Demokrata Arcvonal kormány­zási programját. Március 6-ig az ODA ellenzékben volt és támadta a reakciós kormányokat. Március 6 óta azonban az ország élén egy demokratikus kormány áll, amelyet az Országos Demokrata Arc­­vonal minden erejével támogat és ame­lyet minden becsületes embernek támo­gatnia kell. A Groza kormány még kormányzásá­nak első napjaiban elnyerte a Szövetsé­gesek és elsősorban a Szovjetunió bizal­mát. Ennek jeléül március 13-án Groza Péter és Sztálin marsall táviratváltása után a­ Szovjetunió jóváhagyta, hogy Észak-Erdély bekapcsolódjék a román közigazgatásba, mert biztosítva látta, hogy ez a kormány Észak-Erdélyben nem a reakciót, nem Maniu önkéntes terror­legényeit fogja hozni, hanem a demokrá­ciát és a jogegyenlőséget. A kormány teljesen megfelelt azoknak a várakozá­snak, amiket hozzáfűztek és azóta még abban elmélyítette a jó viszonyt Romá­­nia és a Szovjetunió között. Bármilyen nagy eredményeket is ért el azonban a kormány, koránt­sem oldot­­a még meg az ország minden problé­­­máját. Újjá kell építeni az ország gaz­dasági életét. Fokozni a termelést, hogy eltűnjön az áruhiány, hogy az üzérke­dés helyett ismét a becsületes kereske­delem honosuljon meg, hogy ki lehessen elégíteni a széles néprétegek szükségle­teit, hogy valutánkat megerősítsük. Le kell lepleznünk a reakció üzelmeit és próbálkozásait, az államaparátust meg kell tisztítani a fasizmus utolsó marad­ványaitól is. A rendőrség, csendőrség és a hadsereg valóban a népé kell legyen. Meg kell szüntetnünk a népek közötti gyűlölködést és ki kell békítenünk az országunk határai között élő népeket. Meg kell tanulja ennek az országnak minden polgára, hogy a demokratikus Románia szabadságot és jogot nyújt mindenkinek, nemzetiségi és faji megkü­lönböztetés nélkül, és úgy, ahogy belül az országban meg kell valósítanunk az egyetértést, úgy kívül a szomszédos or­szágokkal is ki kell építenünk a baráti viszonyt és egymást kell támogatnunk, hogy kölcsönös megértéssel, megsegítés­sel könnyebben tudjuk legyőzni az előt­tünk álló akadályokat. A PARASZTOK HITET TETTEK A GROZA KORMÁNY MELLETT A kormány mindezeknek a feladatok­nak tudatában van és konkrét intézkedé­seket hozott megvalósításukra. Elsőnek említhetjük meg a gazdasági intézkedé­seket, amelyekben biztosítja a dolgozók ellátását és életszínvonalának emelését, rendszabályokkal megvédi a becsületes kereskedelmet és a konstruktív szándé­kú vállalkozásokat a törvénytelen ha­ Elvtársak, Elvtársnők ! A munkásosztály egységének hiánya volt a legfőbb oka annak, hogy a fasiz­mus Európa legtöbb országában diadal­maskodott. A munkáspártok egymás el­len harcoltak, szétforgácsolták erejüket és nem összpontosították minden ener­giájukat a fasizmus elleni harcra. A munkáspártok csak súlyos tapasztalatok után, a fasiszta terror évei alatt talál­ták meg az együttműködés útját és hoz­ták létre a munkásosztály egységét. Romániában 1944 május elsején a Kommunisták Romániai Pártja és a Ro­mániai Szociáldemokrata Párt megterem­­tették az Munkás Egység Frontot. Ez képezte alapját a romániai demokratikus erők harcának. A Munkás Egység Front vezette el Romániát az augusztus 23-i eseményekhez. A Munkás Egység Front képezte a magvát a romániai demokra­tikus erők összefogásának. Az ODA élén a Munkás Egység Front járt a reakciós kormányok elleni harcban és ez a harc március 6-án az ország többi demokra­tikus erőivel együtt Groza Péter demo­­kratikus koncentrációs kormányát állí­totta az ország élére. A MEF a legszi­lárdabb alapja és a legbiztosabb erőfor­rása a demokráciának. Mindezt tudják a reakciósok is és ezért igyekeznek so­rainkba furakodni, hogy megbontsák a munkásosztály egységét, hogy megbont­­sák a Munkás Egység Frontot és a szakszervezeti egységet. Elvtársak! Elvtársnők! Ne engedjük, hogy a reakciósok, a demokrata köntöst öltött fasiszták meg­bontsák egységünket, ezáltal demokrá­ciánk ellen törjenek és veszélyeztessék­­ az oly sok vérrel és áldozattal kivívott népek közötti békét. LEPLEZZÜK LE AZ EGYSÉGBONTÓ­KAT! ŰZZÜK KI ŐKET SORAINKBÓL! Tudja meg minden munkás, paraszt és polgár, hogy aki megbontja a munkás­­osztály egységét, az ELÁRULJA A MUNKÁSOSZTÁLYT ÉS AZ EGÉSZ NÉ­PET! Erősítsük meg a Munkás Egység Frontot és építsük ki a munkások kö­zötti együttműködést mindenütt, minden gyárban és üzemben, minden községben. A Kommunista Párt és Szociáldemo­krata Párt Biharmegyei Egység Front Bizottsága felhívja a két párt váradi és vidéki szervezeteinek vezetőit és tagjait, hogy minden helyiségben, gyárban és üzemben, ahol a pártnak tagjai vannak, keressék egymással az érintkezést, ala­kítsák meg az Egységfrontbizottságot és ezek az Egységfrontbizottságok tárgyal­janak meg minden olyan kérdést, ame­lyek a pártot érintik. A Kommunista Párt és Szociáldemokrata Párt minden egyes tagja legelső kötelességének tart­ja, hogy ébren őrködjék az Egységfront felett, hogy az Egységfrontot a mun­kásság sziklaszilárd várává tegye. Erő­sítsük meg egységünkkel a demokráciát és kormányunkat, Groza Péter demo­kratikus koncentrációs kormányát. Éljen a Munkás Egység Front! Éljen a szakszervezeti egység! Pusztuljanak az egységbontók, a mun­kásosztály és az egész nép árulói! Éljen a szabad demokratikus Románia! Kommunisták Romániai Pártjának Biharmegyei Egységfront Bizottsága. | Romániai Szociáldemokra’ta Párt Biharmegyei Egységfront Bizottsága. ■ szonnal dolgozó üzérkedőktől. Gon­doskodik az árak rögzítéséről is, hogy ne boruljon fel gazdasági egyensúlyunk. És hogy végre az árak összhangba ke­rüljenek a bérekkel. Nagy segítséget je­lent gazdasági életünk újjáépítésében és a háborús termelésnek béketermelésre való átállításában a Szovjetunióval kö­tött gazdasági szerződés. Ez a szerződés, melynek megkötésénél a Szovjet nem a saját érdekeit tartotta szem előtt, hanem Románia megsegítését, a megvalósulás útján halad. Már­is komoly mennyiségű gyapot érkezett az országba, ami a tex­til­árak esését eredményezte. A közel­jövőben ez a szerződés még jótéko­nyabban fogja hatását éreztetni, mikor is a szovjet­ tőke be fog kapcsolódni gaz­dasági életünkbe és sok olyan termelési ágnak fejlődését fogja eredményezni, amelyek a múlt rendszer alatt nem tud­tak kifejlődni, vagy pedig a háborús pusztítások miatt még nem tudtak talpra állani. Most folyik Bukarestben az Ekések Frontjának kongresszusa, ahol a pa­rasztság millióinak képviselői az ország minden sarkából hitet tesznek a de­­mokrácia és a Groza kormány mellett. Ezen­ a kongresszuson a parasztság be­bizonyítja, hogy szakított a reakcióval, szakított Maniu nemzetellenes politiká­­jával és értékelni tudja a demokráciát, amely neki jogokat és földet adott. A parasztság hitet tesz a munkássággal és polgársággal való együttműködés mel­lett, amely együttműködés hozzásegítet­te a tavaszi munkálatok elvégzéséhez és újabb segítséget jelent a termelés be­takarításában.­­Másik nagy csapás a reakcióra a Népbíróság, amely a közel­jövőben nálunk, Észak-Erdélyben, Ko­lozsvár székhellyel megkezdi működését. A nemzeti kérdésben a kormány a leg­radikálisabb intézkedésekkel szándékozik biztosítani a nemzetiségek jogait és ki­irtani a nemzetiségi gyűlöletet. De min­den intézkedésen és rendeletén felül eb­ben a kérdésben még nagy feladatok várnak a magyar és román demokratikus szervezetekre. A Magyar Népi Szövet­ségnek a magyar sovinizmus ellen kell harcolnia, az Uniunea Patriotilornak és a Frontul Plugarilornak pedig a román ellen. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása demo­kráciánk létérdeke. A ROMÁN PARASZT KEZET FOG A MAGYAR PARASZTTAL A szomszédokkal való jó viszony meg­valósításában a kormány eddig példát­lan intézkedéseket tett. Különösen Ma­gyarországot kell kiemelnünk, mert nem volt még egyetlen román kormány, amely ilyen őszintén ajánlotta volna fel jobbját Magyarországnak, mint ahogyan­­ azt Groza Péter tette és ezt a baráti­­ jobbot odaát a legnagyobb szeretettel­­ fogadták. Itt is már megmutatkoznak az eredmények, mert Bukarestben meg­alakult a román-magyar gazdasági bi­zottság és Groza Péter felvetette a vám­unió kérdését is a két ország között, ami lényegesen megkönnyítené a két ál­lam gazdasági közeledését. Politikai té­ren szintén mind mélyebbek a kapcso­lataink Magyarországgal. Nem rég vol­tak a romániai Haladó Ifjak képviselői Budapesten, a magyarok részéről pedig Bukarestben járt Farkas Mihály nemzet­gyűlési képviselő és jelenleg Bukarestben tartózkodik az Ekések kongresszusán Darvas József, a magyar parasztság kép­viselője. Ugyanúgy, ahogy Magyarország felé közeledik Románia és amilyen ba­ráti viszonyt akar kiépíteni Magyaror­szággal, ugyanolyan viszonyt akar kiépí­teni a többi szomszédokkal, mert csak a kölcsönös megértés, megsegítés és békés együttműködés, a demokratikus szelle­mű kapcsolatok tudják biztosítani a Dunamedence békéjét és gazdasági fel­lendülését. A KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEK IS AZ ÁLTALÁNOS DEMOKRATA GYŐZEL­­MET MUTATJÁK Ahogy belpolitikai téren komoly ered­ményeket könyvelhetünk el, úgy külpo­litikai téren is mindjobban tisztázódni kezd az általános politikai helyzet és a reakciósok politikai próbálkozásai egy­más után vallanak kudarcot. Megoldó­dott a lengyel kérdés is, ami pedig a reakciós politikai törekvések legbizto­sabb kiinduló pontjának látszott. A 16 lengyel politikus leleplezése után Moszkvában megegyeztek egy lengyel kormány alakításában, amelyben Len­gyelország minden rétege képviselve lesz és amely kormányt a szövetséges nagy­(Tudósításunnk folytatása a 2-ik oldalon)

Next