Új Élet, 1945. december (1. évfolyam, 257-275. szám)
1945-12-01 / 257. szám
DEMOKRATIKUS NAPILAP A Román Kommunista Párt közleménye a december 1. jelentőségéről Bukarest, nov. 30. A bukaresti rádió jelentést közöl arról, hogy a tegnapi nap folyamán a fővárosi sajtóban megjelnt a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának közleménye decemberi ünnepléséről. A Román Kommunista Párt megállapítja, hogy ez év december elseje Erdély Romániához való csatlakozásának szempontjából olyan évforduló, amelynek különös jelntősége van és alkalmat ad arra, hogy hálán, hát fejezzük ki a Szovjetuniónak, a Vörös Hadseregnek és a román csapatoknak a bécsi diktátum megdöntéséért. A Román Komunista Párt leleplezi mindazokat, akik 1918 december elseje után a nép akaratával ellentétben az országot nem a demokrácia útjára vezették, hanem széthúzásra szítottak Erdélynek román és magyar nemzetisége között, előkészítve így a hitlerista Németország rablóháborúját, amelynek úgy Románia, mint Magyarország áldozatul esett. A Román Kommunista Párt annak a reményének ad kifejezést a december 1-i évforduló alkalmából, hogy Erdély Románia keretében a demokrácia bástyájává fog kiépülni. A TANULÓIFJÚSÁG ISKOLAI ÜNNEPSÉGET TART DECEMBER 1-E ALKALMÁBÓL. A Közoktatásügyi Miniszter rendelete értelmében, december elsejét az iskolákban az leadások alatt ünneplik meg. A tanulók nem vesznek részt semmiféle felvonuláson, a tanárok és tanítók azonban a növendékeknek ismertetik a nap jelentőségét. Azokat, akik nem alkalmazkodnak ehez a rendelethez, szigorúan megbüntetik. Az Országos Demokrata Arcvonal december elsejére a gyulafehérvári évforduló napjára nagy tüntetést rendez Bukarestben a Groza kormány, a felszabadító Vörös Hadsereg és a demokrácia mellett Az ODA bihar megyei szervezete december 1-én, a legutóbbi ODA gyűlésen történt határozat szerint a Városi Székházban ünnepélyt rendez. A nürnbergi per a müncheni politika fölött is kimondja az ítéletet (London.) A News Chronicle a német háborús főbűnösök perével foglalkozva írja, hogy a Nürnbergben most napvilágra került okmányok nemcsak Hitlert ítélik el, hanem azt a gyáva politikát is, amellyel a nyugati hatalmak akkori kormányai Hitler sikereit lehetővé tették. Franciaország és Anglia megárthatták volna Hitlert már akkor is, amikor a Rajnavidékre bevonult De elkápráztatta őket Hitler nagy hangja és látványos katonai felvonulásiak A nyugati demokráciák gyengéknek bizonyultak. A csehek voltak az egyedüliek, akik harcolni akartak, de őket is leszavazták. Ez a politika vezetett azután Münchenre. A nürnbergi per nemcsak a nácizmus, hanem a müncheni politika felett is kimondja az ítéletet. Nürnbergben a bíróság elutasította Ribbentrop kérelmét, akiit lord Vansittart és lord Beaverbrock, valamint más angol politikusok kihallgatását kérte. Elfogadta viszont Seyss Inquart ügyvédjének előterjesztését Schussnigg volt osztrák kancellár személyes kihallgatására vonatkozólag. L' Alderman amerikai ügyész ismertette Messersmith jelenlegi mexikói amerikai nagykövet, annak idején az Egyesült államok berlini, majd bécsi főkonzuljának vallomását. Messersmith vallomásában kijelentette, hogy már jóval az Anschluss előtt a legtöbb magasrangú náci tisztviselő nyíltan hangoztatta, hogy Ausztria bekebelezése politikai és gazdasági szükségesség és azt minden lehető eszközzel keresztül is fogják vinni. Papen éppolyan nyíltan bevallotta, hogy azért foglalta el a bécsi nagyköveti széket, hogy aláássa Ausztria függetlenségét. Seyss Inquart viszont, mikor belépett Schuschnigg kormányába, barátságos érzelmeket mutatott vele szemben, közben pedig Hitlerrel folytatott tárgyalásokat Ausztria bekebelezéséről. Meederschmith szoros kapcsolatban volt a vádlottak közül Göringgel, Papennel, Seyss-Inquarttal, Keitelrel, Raederrel és másokkal. Világosság derül a Scânteia, a Román Kommunista Párt központi nagy lapjának leleplezései nyomán a gazdasági szabotázs súlyban és nagyságban egyik legjelentősebb részére. A Banca Româneasca üzelmeit leplezi le a lap és döntő bizonyítékokkal mutatja ki, hogy tervszerű gazdasági szabotázs folyik Bratianuék és Maniuék minden érdekeltsége körül. A petrozsényi szénbányában történt szabotázs általánosan ismert, de az ország közvéleménye most nyer alapos tájékoztatást mindazoknak a vállalatoknak összefüggéseiről, melyektől hiába várt a gazdasági élet pénzt, nyersanyagot, munkát. A Steaua Romana petróleumfinomító, a Franca Romana útépítő vállalat, az aradi Szövő és Fonógyár, a Román Vegyiipar r. t., a Nafionala Biztosító, a bukaresti Óbor, a Livezi cukorgyár, a Lupeni kokszgyár és még egy néhány Banca Romaneasca érdekeltség részei ennek a nagyszabású és összefüggő szabotázsnak, így aztán értehető ma már mindenki előtt, miért nincs szén,petróleum, árú és nyersanyag. A Banca Romaneasca a Bratianu család tulajdona. A bank igazgatója nehéz milliókat adott a vasgárdának. A bank igazgatósága számtalan nyilatkozatban szögezte le rokonérzését a hitlerlakás Antonescu mellett. A bank 1941 februárjában tartott igazgatósági ülésén Maniu „műszaki támogatását" ajánlta fel Antonescunak. A Wallenberg társaságnak most volt egy kincstári botránya, adó sát, mintt, ennek igazgatója pedig Pop Ghiniu sógora. Kincstári csalások és abotázsok szervezett szövevényéről van szó és e mögött a maffia mögött ugyanazok a sötét erők állanak, aki a november 8-iki merényletet megtervezték. A demokrácia meg kell találja a módját, hogy felszámolja ezeket a sötét erőket. A leleplezéseket retorzió kell, hogy kövesse, olyan retorzió, mely egyúttal a károk és bajok orvoslását is jelenti, vagyis mindezeknek a nagy érdekeltségeknek beállítását a termelő munkába, úgy, ahogy az Petrozsényban már meg is történt. A közvélemény számára pedig szigorúbb tanulságul szolgál, hogy a bajokat ne valahol a levegőben keressük, hanem tudjuk azt, hogy a gazdasági élet természetes, háború utáni nehézségei mellett sok,sok szabotáló igyekszik még több bajt okozni, hogy a demokráciát kompromittálják, hogy a Szovjetunió nemes segítségét ezzel is csökkentsék, hogy a Groza kormány gazdasági intézkedéseit lerontsák és hogy megnehezítsék az egész ország sorsát. A hivatalos megtorláson kívül van az ország lakosságának még egy erős eszköze: a céltudatos termelő munka, a nép saját ereje, mely le fogja győzni a nehézségeket és a nehéz idők átvészelése után meghozza a boldog élet minden lehetőségét, mások viszont felültek bizonyos reakciós propagandának. A Szedosz egyébként 23.700 méter fát osztott ki, ebből húszszázalékot a Villamosmű kapott. Most a közeli időkben a Szedosz ötven százalékát famennyiségének a Villamosműben. „A munkásságnak mindenütt ott kell lennie és szemmel tartania saját és az ország sorsát” A napi kérdésekről és az országos kollektív szerződésről tárgyalt a szakszervezeti összválasztmányi gyűlés Tegnap délután 5 órakor harmadik összválasztmányi gyűlésére ült össze Nagyvárad szervezett dolgozóinak képviselői, a gyári bizalmiak, üzembizottsági vezetők és a különböző szakszervezetek kiküldöttei. A Casino mozgó nagytermét zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság, a román és magyar nyelvű megnyitók után, feszült érdeklődés közepette Hosszú Traján, a Postás Szakszervezet elnöke több, mint egy órás beszédében számolt be az elmúlt hónap eseményeiről Megemlékezett november elsejéről, mikor is a munkásság lerótta kegyeletét a hét évvel ezelőtt meggyilkolt dr. Böszörményi Emil emlékezete előtt. A villanyellátás kérdéseit fejtegetve, rátért Hosszú Traján arra, hogy a kisvasút építésénél eddig 3500 munkás vett részt, minél hamarabb lesz kész a kisvasút, — mondotta — annál hamarabb jut fához a város lakossága. Az Össi-teregi skrio befejezéséről, a bukareoti élelmezési kongresszusról, valamiét ».«nV beszélt, hogy a Szakszer/ezeti teindiUiÍjts kéz* » lmokok ADmkssÜA-sát, hogy ily módon megakadályozzák egyes bankok szabotálását, amit az újjáépítéssel szemben tanúsítanak. Végül rátért az új kollektív szerződésekre, melyeknek előkészítésén most dolgozik a kormány , amely a munkásosztály jobb életlehetőségét fogja jelenteni. A Munkásegység politikai fontosságát fejtegette. Hosszú Traján beszédét lelkesen megtapsolta a hallgatóság. Ezután Reisz Jenő, a Szakszervezeti Tanács titkára magyar nyelven tartotta meg beszámolóját. Reisz Jenő is ismertette a két nyelv használatának jelentőségét és hangsúlyozta, milyen fontos, hogy mindenütt, ahol magyarok és románok laknak és így Nagyváradon is, türelemmel és fegyelmezettséggel hallgassa mindenki végig, mikor a másik nép nyelvén beszéltek előtte. A hozzászólások ügyében utalt arra, hogy az összválasztmányi ülések mindenkor csak a munkásság legfontosabb kérdéseivel foglalkoztak. Ezértet piac* helye, hogy aprólékos dolgokat tárgyaljanak. Majd megemlékezve dr. Böszörményi Emil halálának hetedik évfordulójáról, rámutatott arra, hogy pontosan hét évvel a szörnyű gyilkosság után, a fasiszták újból munkásvért ontottak, ezért kell fokozottabb éberséggel a munkásságnak mindenütt ott lennie és szemmel tartani saját sorsát és az ország sorsát. A tatarosi kisvasútépítéssel kapcsolatban megállapította, hogy most már a harmadik csoport dolgozik Tataroson, az eredmények kitűnőek, 1200 méternyi útszakasz elkészült, 3700 méter pedig munkában van. Beszélt még az akkordmunkáról, melyet a vasiparban már sikeresen bevezettek és ami lehetővé teszi, hogy a munkás többet keressen és a termelést fokozza. A Codrus-Szedosz fatelepet ért támadásokra kijelentette, hogy a Szedosz még júniusban hirdetést bocsátott ki, hogy minden szervezett munkás jegyeztessen elő fát télire és fizessen le 10 ezer lejt. Ezt sokan elmulasztották egyrészt, mert nem rendelkeztek a szükséges pénz rendelkezésére bocsátja. Ezután rátért a kollektiv szerződések kérdésére. Ez a kollektiv szerződés biztosítani fogja egyes szakmákban a bérek egységesítését. A nagyválasztmány foglalkozott a választások kérdésével is és egységesen azt az álláspontot foglalta el, hogy a két munkáspártnak, a Kommunista Pártnak és a Szociáldemokrata Pártnak a választásokra egységes listával kell indulnia. Ezután Gál Antal, a Szakszervezeti Tanács elnöke felolvasta az össz-nagyválasztmányi gyűlés felhívását. A nagyváradi egyesült szakszervezetek november 29-én megtartott össz-nagyválasztmány 24.000 dolgozó képviseletében kijelenti, hogy a dolgozók életszínvonala, politikai szabadsága szorosan összefügg a szakszerveztek egységével és a két runkAígért egységfontjéval. Éppen ezért a sarbszervezetek harcolnak a szakszervezeti egység rrjigerós fáséért és az e arséget reSesztAv; S*1a m-Llett foglalnak állást