Új Élet, 1946. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1946-01-01 / 1. szám

DEMOKRATIKUS NAPILAP ÚJÉV BIZTATÁSAI Az ijesztendő gazdag ajándékkal kö­szöntött be. Mintha az események tuda­­tosan vettek volna olyan fordulatot, úgy az év végeztével lezárjanak egy korszakot, amely minden eredménye­s mellett, itt,ott még bizonytalanságot tá­masztott. A moszkvai konferencia hatá­rozatai végkép eloszlatták ezt a bizony­talanságot és feloldották az eddigi fe­szültségeket. A nyilvánosságra hozott áróközlemény a világbéke rendezésének iyan nagyszerű okmánya, amely a nyu­­alom és biztonság légkörét teremti meg az is, mielőtt a békeszerződések tárgyi­észletei ismertekké válnának, s A világ demokratikus közvéleménye­­ egyöntetű lelkesedéssel üdvözölte a moszkvai megbeszélések eredményét, ^mert ezekből a demokratikus erők nagy íj győzelme sugárzik a reakció újabb béke­­rontó törekvései fölött. A moszkvai Egyezmény szétzúzta azoknak a remé­­n­yeit, akik a londoni konferenciához ha­­sonlóan megkíséreltek ellentéteket tá­masztani a nagyhatalmak között, hogy­­ Újra a viszály és ellenségeskedés mag­yart hintsék el a világ összes népei kö­zött. Moszkvában gyökeres és méltányos­­ rendezést nyertek azok a kérdések is, amelyet korábban nem egységes szem­pontok szerint ítéltek meg a nagyhatal­mak külügyminiszterei. Szinte példátlan rövid idő alatt úgyszólván az összes nagy horderejű problémákban megegye­zés történt. Az idő rövidsége és a meg­­oldott ügyek kiterjedt száma arra enged következtetni, hogy a konferencián a legteljesebb egyetértés hangulata ural­­kodott s a kölcsönös megértés szelleme érvényesült. Már a puszta felsorolás is meggyőz arról, hogy^ "­lyen eredmé­nyes munkát végzett a lekezlet. Meg­jegyezték a békeszerzé­­sek megkötésé­t­ek alapelveiben, Japán ellenőrzésének érdésében, Korea függetlenségében, Kína­­­ egységesítésében és ~>okratizálásában, Románia és Bulgária ‘k­ormányainak el­ismerésében és az atomerő nemzetközi­­ ellenőrzésében. A nemzetközi béke és biztonság szempontjából valamennyi pro­bléma megoldása elhatározó jelentőség­gel bír, mert biztosítja a nagyhatalmak közötti összhangot és meg­teremti az­­ egyes érdekelt országok további fejlődé­­sének előfeltételét. A külügyminiszterek a moszkvai kon­­ferencián beigazolták, hogy valóban né­peik békevágyát fejezik ki és munkáju­kat a népek akaratának megfelelően vé­gezték. Különösen az atomerő tekinte­tében vált nyilvánvalóvá, hogy az angol, amerikai és szovjet népek békevágya erő­sebb az atombomba és mindenféle kato­nai titok politikai kihasználásánál. Nem­­csak az atomerő nemzetközi ellenőrzésé­ben állapodtak meg s nemcsak abban, hogy azt a békecélokra használják fel, hanem egyezmény jött létre a további tudományos kutatások és eredmények nemzetközi kicserélésére is. Ez a hatá­rozat eltünteti a bizalmatlanságot és fé­lelmet a népek között és megszilárdítja a tartós békében vetett hitet. A nemzetközi megoldásokon túl, szá­munkra is megnyugtató eredményeket hozott az értekezlet. Mindenekelőtt meg­­ny­ugvást kelt, hogy a békeszerződések alapelveit azok a hatalmak fogják meg­állapítani, amelyekkel Románia a fegy­verszüneti szerződést megkötötte, tehát a Szovjetunió, Anglia és Amerika. Nem kevésbé bír elhatározó jelentőséggel, hogy a nagyhatalmak értekezlete a Groza kormányt a nép demokratikus kormányának tekinti és a kibővítése is az eddigi demokratikus politikájának ki­­hangsúlyozásával és teljes tiszteletben­­tartásával történik. A bizalom, amellyel a kormány munkája iránt a nagyhatal­­mak külügyminiszterei viseltetnek, biz­­tost ték­oé nyújt arra, hogy ebben az új esztendőben még hatalmasabb lépések­kel fogjuk tudni előbbre vinni életbevágó sorskérdéseinket. Mert az újesztendő küszöbét nem té­tova tájékozatlansággal, hanem tervsze­rű, céltudatos programmal lépjük át. Egész világosan állanak előttünk a pro­blémák, teljes nyíltsággal állunk szem­ben a nehézségekkel és ismerjük a meg­oldások útját és föltételeit is. A fejlő­dés legelső feltétele demokratikus kor­mányunk megszilárdítása, mert ebben van záloga és biztosítéka annak, hogy a nép igazi érdekei fognak érvényesülni és megoldásra jutni. Ez fogja számunkra lehetővé tenni, hogy az újjáépítés folya­­mata újabb lendületet kapjon, hogy megsokszorozódjon a termelés és, hogy ez a termelés ne a spekuláció, az árdrá­gítás érdekeit táplálja, hanem a dolgo­zó rétegek életszínvonalát emelje. A parasztságnak ipari termékekkel való el­­látása, a város és falu barátságának ki­­mélyítése, a szűkös élelmiszerkészletek igazságos elosztása, mindmegannyi fel­adat, amelynek útján a kormány már ed­dig is sikeres lépéseket tett. De még előttünk állanak a nagy megvalósítások: az ország iparosodásának és elektrifiká­­lásának előmozdítása. Gheorghiu­ Dej, a gazdasági tanács elnöke mondotta, hogy egy ország függetlensége nagymérték­ben függ attól, hogy önálló iparral ren­delkezik-e. Országunk gazdag ország, de ez a gazdagság még kiaknázásra vár. S minden azon múlik, hogy a kiaknázás a nép fejlődését mozdítja-e elő, vagy pedig egy szűk népellenes réteg gazdasági és politikai monopóliumát erősíti meg. Itt Nagyváradon és Bih­ar megyében is nagy­szerű lehetőségek adódnak az iparosodás, a mezőgazdaság fejlesztése, a bányai­pír megteremtése stb­. tekintetében, amely a megyét az ország legbőségesebb rezé­vé teheti. A háromha­talmi bizottság mér a fővá­rosban tárgyal, hogy segítségére lesben a kormánynak demokratikus programjá­nak kiszélesítésében és az ország né­péért folytatott munkájának megerősí­tésében. A Szovjetunió képviselőjét, Vi­­sinszki, külügyi népbiztoshelyettest sze­mélyesen is jól ismerjük, hiszen az ő közvetlen támogatásával tudtuk legyőzni legnagyobb nehézségeinket. A háromha­talmi bizottságban való részvétele tel­jes bizalommal tölti el az ország népét, mert egyike azoknak a külföldi állam­férfiaknak, akik legjobban ismerik az ország belső viszonyait és szükségleteit. Az új esztendő a nemzetközi béke lég­körének teljes megtisztulását hozta és nekünk nem lehet méltóbb feladatunk, minthogy itt, ahol élünk, szintén a béke, a megértés és a demokratikus egység je­gyében merítsük ki azokat a nagysza­bású lehetőségeket, amelyek az ország fejlődését hatalmas méretekben előmoz­­díthatják. Újév sokkal többet hozott számunkra, amint azt távolról is remélhettük volna. Az események azzal biztatnak, hogy a boldogabb újesztendő, amit ilyenkor ki­­várni szoktunk, nemcsak őszinte vágya­kozás marad, hanem testet öltött való­sággá lesz. Robotos Imre. A moszkvai értekezlet betetőzte az év győzelmeit Moszkvából elindult a hármas bizottság Bukarestbe. Bebizonyosult a romániai demokratikus irányvonal helyessége A moszkvai határozat értelmében kiküldött bizottság tagjai, a Szovjet részéről Visinszki, az Egyesült Államok részéről Harriman és Anglia részéről Sir John Clark-Kerr elindultak Bukarestbe. Ugyanekkor Kevin angol kül­ügyminiszter repülőgépen visszautazott Londonba. Byrnes amerikai külügyminiszter, aki már tegnapelőtt elhagyta Moszkvát, hazaérkezett Washingtonba és­ a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a legnagyobb mértékben kielégítik a moszkvai tárgyalások eredményei. Byrnes már a tegnapi nap folyamán kihallgatáson jelent meg Truman elnöknél, akinek beszámolt a moszkvai értekezletről. „A reakció és a demokrácia közötti csatát a Szovjetunió nyerte meg “ A világsajtó most méltatja érdemlege­sen a három külügyminiszter múmiájá­nak eredményét. Páriában örömmel álla­pítják meg, hogy tíz nap teljesen ele­gendő volt a moszkvai értekezlet ered­ményes befejezésére. A moszkvai rádió­­hírmagyarázó megállapítja, hogy a moszkvai értekezlet betetőzte 1945. győzelmes erőfeszítéseit. A londoni tanácskozás sikertelensége után a reakciós körök már azt híresztel­­ték, hogy a három nagyhatalom között nem valósítható meg tartós együttműkö­dés. A moszkvai értekezlet azonban en­nek ellenkezőjét bizonyította. A „Scan­­teia“ leszögezi, hogy 1945. hősi év volt­ a munka, építés és alkotás esztendeje. A moszkvai találkozó harmonikus befejezése hatalmas fejlődési lehetőségeket nyújt Romániának, ahol eddig két külpolitikai irányzat volt észlelhető: az egyik, amely a nagyhalal,­mák közötti ellentétekre és a másik, amely a nagyhatalmak közötti tartós együttmű­ködésre alapította politikáját. A moszkvai találkozó világosan bebizonyította az utóbbi irányvonal helyességét. A budapesti „Szabad Nép“ utal arra, hogy a reakciósok, tervei keresztülvitelé­ben, főleg az atombombára és annak diplomáciai kihasználására támaszkodtak. A világot tömbökre, egészségügyi zó­nákra akarták osztani, hogy azután a né­peket ismét egymás ellen uszíthassák.. A reakció és a demokrácia között, csatát azonban a Szovjetunió nyerte meg. A moszkvai határozatok szövegét most egyes részleteiben közöljük: ROMÁNIA ÉS BULGÁRIA. A Romániára vonatkozó döntés már nagyjából ismeretes. A három kormány Mihály királynak azt tanácsolja, hogy a Nemzeti Parasztpárt és a Liberális Párt eKZT egy tagját vegye be a kormányba. A javaslatba hozott két új miniszternek valóban képviselnie kell az illető párto­kat és meg kell felelniük annak a fel­té­­telnek, hogy becsületesen együttműködje­nek a kormánnyal. Az ily módon újjáalakított kabinetnek ki kell jelentenie, hogy mihelyt lehetsé­ges, megtartja a korlátozásoktól mentes választásokat, az általános, titkos vá­lasztójog alapján. Mihelyt ezeket a fel­adatokat megvalósították és a kívánt biz­tosítékokat megadták, Anglia és az Egye­sült Államok elismerik a román kormányt Ugyanilyen tanácsot adott a moszkvai konferencia Bulgáriának, ahol szintén két új miniszter lép be a kormányba, azoknak a pártoknak képviseletében, me­lyek eddig nem vettek részt az ország de­mokratikus újjáépítésében. AZ ATOMERŐ: Az atomerő kérdésében úgy döntöttek, hogy Szovjetoroszországot is bevonják annak ellenőrzésébe. Az atomerőt kizáró­lag békés célokra szabad felhasználni. Az atomfegyvereket és minden más, tömeges pusztításra alkalmas fegy­vert kivonnak a nemzetek fegyver­tárából. Azokkal az államokkal szemben, ame­lyek ezt a megállapodást megkerülni, vagy kijátszani igyekeznének, a szabá­lyokat betartó államok együttesen lép­nek fel. JAPÁN, KÍNA ÉS KOREA. A Japánra, Kínára és Koreára vonat­kozó döntések is a demokratikus fejlő­dés céljait szolgálják. Japán államéletét az úgynevezett Távolkeleti Bizottság fog­ja ellenőrizni Washingtonból. E bizottság tagjai: a Szovjetunió, Anglia, az Egye­sült Államok, Franciaország, Hollandia, Kanada, Új Zeeland, India és a Fülp­­szigetek. A végrehajtó szerv egy „leg­felsőbb parancsnok“ lesz. Kínában a legrövidebb időn belül kietf­­szüntetik a belháborút és egységes, de­mokratikus Kínát hoznak létre. Koreát, amely 1918 óta Japán kelet­ázsiai gyarmata, független állammá de­klarálják az Egyesült Államok és a Szov­jetunió ellenőrzése alatt. Hosszantartó japán uralom ezt a terü­letet gazdaságilag és lelkileg teljesen ki­szipolyozta, amire jellem­ző, hogy az egyik japáni helytartót, Itót, megölték, utódját, Saitót pedig súlyosan megsebe­sítették. A koreai Kommunista Párt 1925 óta folytat ellenállást a japán imperializ­mussal szemben. 1932-ben Japán elzárta az orosz határt a Tumen-folyó torkolatá­nál és Vladivosztokkal szemben ellenerő­­dítményt épített: Rasint. Korea 336.200 négyzetkilométeren terül el, de lakosai­nak száma mindössze 1 millió száz­­huszonegy ezer. Groza miniszterelnök újévi beszéde a hadsereghez Bukarest. Groza miniszterelnök beszédet intézett a hadsereghez: „Katonák! Új­év napján felétek fordul az ország gondoskodása, felétek, akik kivívtátok a győzelmet. Ismerjük szenvedéseiteket, de láttuk hősiességeteket a hitleristák el­len vívott harc során. Igyekeztünk földet adni nektek és azok, akik hazamen­nek közületek, hirdessétek továbbra is azokat az eszméket, amelyekért oly hő­siesen harcoltatok. Fonjátok össze sorsotokat a néppel és működjetek együtt vele. Rascanu hadügyminiszter napiparancsot intézett a katonasághoz. A napiparancs keretein belül utalt a néppel való együtt­­működés fontosságára és az igazságért való küzdelem magasztosságára. Voitee nevelésügyi miniszter a taní­tókhoz intézett beszédet és kérte őket, tegyenek meg mindent a nép erkölcsi és kulturális színvonalának felemeléséért.

Next