Új Élet, 1946. február (2. évfolyam, 25-41. szám)
1946-02-01 / 25. szám
DEMOKRATIKUS NAPILAP Erdélyben egyenlő igazságot kell telni mindkét nép számára (Reflexiók Naftegassu Emil nyilatkozatához) Írta: LUCA VASILE, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja Megszoktuk, hogy az embereket ne szavaik, hanem tetteik után ítéljük meg. Vannak politikusok, akik mást gondolnak, mást mondanak és megint mást cselekszenek. Egyeseknek sikerül elleplezni gondolataikat és mézes szavak mögé rejteni népellenes tetteiket. A gondolat elleplezésének és a szavakkal való csalárdságnak, kétségtelenül nagy mestere: Maniu Gyula. Mégis, Hajtegann Emilnek, a sajtónak adott január 17-iki nyilatkozatában — amely minden bizonnyal főnökének elgondolásait fejezi ki — nem sikerült elrejtenie az erdélyi magyarság elleni soviniszta gyűlöletét. Nem kívánunk itt vitába bocsájtkozni Hajieganuval a kormányban elfoglalt szerepéről, amelyet alapvetően hibásan értelmez s nem foglalkozunk azzal sem, hogy az egész nyilatkozat azt bizonyítja, hogy Maniu Gyula nem kíván lojálisan együttműködni a kormánnyal, úgy, amint azt a moszkvai határozat előírja. Nem hagyhatjuk azonban, hogy a román közvéleményt tévesen tájékoztassák az erdélyi problémáról és azt sem, hogy az erdélyi magyarokat Maniu pártjának „megbocsájtó és nagylelkű“ érzelmeivel áltassák. Nem véletlen, hogy Maniu pártjának Hatieganu által tett nyilatkozata úgyszólván kizárólag Erdéllyel és Magyarországgal foglalkozik. Erdélyben összpontosult a román és magyar reakció, amelyek bizonyos külföldi köröktől támogatva, gyűlöletet igyekszenek kelteni a két nép között, álhíreket terjesztenek Erdély helyzetéről, hogy megakadályozzák ennek a területnek konszolidálását és újjáépítését, akadályokat gördítve az erdélyi magyar és román nép megbékélése és a békés együttélése elé. Maniu pártja nevében Hafieganu által tett nyilatkozat nem egyéb, mint az igazság meghamisítása és a soviniszta gyűlölet felkeltése a magyar nép ellen. A nyilatkozat csak a románok szenvedéseire és mártíromságára mutat rá, amelyet a magyar uralom négy esztendeje alatt kellett elviselniük, de nem szól az Antonescu fasiszta-légionárius uralom alatt maradt magyarság szenvedéseiről. Ez a szellem nem vezethet a két nép megbékéléséhez. Hafieganu nyilatkozata, miután elismétli a gyulafehérvári határoztatok demokratikus alapelveit, amelyekről Maniu és klikkje 1918 után alaposan megfeledkeztek, azt állítja, hogy a magyarok Erdélyben privilegizált (kedvezményezett) helyzetben vannak a románokkal szemben. A maoista klikknek nem tetszik, hogy a Groza kormány megvalósítja a demokratikus elveket. Az igazi román demokrácia levonta a helyes tanulságokat a két nép közös kálváriájából — amelyet a német és a hazai fasizmus elnyomása alatt kellett elviselniök — és lépésről-lépésre megvalósítja az erdélyi románok és magyarok jogegyenlőségét, amely az egyetlen útja Erdély népei békéjének szabadságának és boldogulásának. Ez vezet a két nép közötti ellentétek végleges felszámolásához, amelyet önző egyéni érdekekből, mesterségesen támasztottak közöttük elnyomóik. A manisták azzal mentegetőznek, hogy az ő pártjuk csak három évig volt kormányon, 1918 és 1940 között és „ezért nem állott megfelelő idő rendelkezésükre olyan alapvető demokrácia megteremtésére, amely szándékukban volt“ (Idézet Hafiegann nyilatkozatából.) Három év elegendő volt azonban az Egységes Munkás Szakszervezetek feloszlatására, a grivifai és lupényi mészárlások megszervezésére, az ostromállapottal és a cenzúrával való kormányzásra, az antifasiszta és demokrata harcosok bebörtönzésére és a vasgárda életrehívására. Mindezt Maniu demokráciájának alapelvei szerint. A manista kormányzás áldozatai között voltak a magyarok is, különösképpen a MADOSZ (Magyar Dolgozók Szövetsége), a magyarság egyetlen nemzeti, demokrata, antirevizionista, Horthyellenes szervezete. Ez a szervezet együtt haladt, kéz a kézben, az antifasiszta román demokráciával. Igaz, hogy a volt Magyar Párt egykori vezetői bűntársai voltak a hírhedt bécsi döntés létrejöttének. De ezek az urak együttműködtek Maniuval a Madosz ellen és ma is együttműködnek vele a Magyar Népi Szövetség ellen, amely nem akar eszköze lenni sem a magyar, sem a román reakciónak. Mondja meg nyíltan Maniu, hogy folytat-e vagy sem tárgyalásokat Teleki és Bethlen grófokkal és a volt magyar párt más vezetőivel? Mondja meg Maniu milyen közös kapcsolata van neki a reakciós magyar körökkel, amelyek országunkban egy „kisgazdapártot“ akarnak létesíteni idegen elemek vezetésével, akik Erdély új szétdarabolása mellett agitálnak. Hogyan akarja Maniu helyrehozni a múlt hibáit, miután Erdély a hős Vörös Hadsereg és a román hadsereg felszabadította? A szárazajtai bűntények, ahol a Maniu gárdák magyar parasztokat középkori módon fejeztek le és az egeresi gazságok, ahol magyar munkásokat lőttek agyon és raboltak ki, élénken él a magyar nép emlékezetében. Nem hagyják magukat megcsalni a manisták üres facsegésétől, sem pedig Maniu reakciós magyar barátaitól, akik készek a magyar népet újra kalandokba sodorni pusztán csak azért, hogy visszanyerjék a végkép elvesztett földbirtokaikat, hatalmukat és előjogaikat. Megtévesztő, ellenséges és a soviniszta gyűlöletet szolgáló állítás az, mintha a magyarság azonosítaná magát a magyar háborús bűnösökkel, vagy azokkal a gonosztevőkkel, akik négy év alatt románok halálát és szenvedéseit okozták. A magyar és román fasiszták, a magyar és román nép hóhérai felelősek az Északerdélyben a románokkal szemben és a Délerdélyben a magyarokkal szemben elkövetett bűntényekért. Erdélyben egyenlő igazságot kell tenni mindkét nép számára. És ezt a Groza kormány végzi el, nem pedig Maniu Gyula. Nem a Groza kormány bűne, hogy átmenetileg elakadt a háborús bűnösök felelősségre vonása, ellenkezőleg azoknak az uraknak a bűne ez, akik az általánosan ismert helyzetet kiprovokálták. De ma, éppen a mi pártunk javaslatára Lucresiu Patruseanu igazságyügyminiszter elvtárs megtette a szükséges intézkedéseket a Népbíróságok működésének újrafelvételére. A román jobbágyok, majd később a munkások együtt szenvedtek a magyar jobbágyokkal és munkásokkal, egyformán zsákmányolták ki és nyomták el őket uraik. Az osztrákmagyar monarchia börtöne volt az összes népeknek és nemzetiségeknek és összeomlott a népek nemzeti és szociális szabadságharcának csapásai alatt. Az erdélyi magyarok és románok közötti viszály feltámasztása, ellene iségeskedést támaszt a két ország és nép között és újra az imperialista kalandok karjaiba taszít bennünket amely oly sok áldozattal megszerzett nemzeti függetlenségünk és szabadságunk elvesztéséhez vezethet. Maniunak és klikkjének reakciós politikája nem biztosíthatja a románok és a nemzetiségek békés együttélését, nem biztosíthatja Erdély és az ország többi részének felvirágozását. Ezt csak a demokrácia végleges megerősödése biztosíthatja, az összes fasiszta és reakciós maradványok felszámolásával. RIRIALTIARI MAGYAR KÖZTARSASAG T A Magyar Nemzeti Főtanács kiáltványa Magyarország lakosságához a köztársaság kikiáltása alkalmából BUDAPEST. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt elhatározta, hogy támogatja Tildy Zoltán köztársasági elnökként való jelölését. A kisgazda párt legközelebbi ülésén vitatja meg a köztársasági elnöki és miniszterelnöki kérdést A magyar köztársaság kikiáltása alkalmából a Nemzeti Főtanács proklamációt intézett az ország lakosságához. Ebből az ünnepélyes alkalomból felhívták az ország lakosságának figyelmét arra, hogy az elmúlt évek alatt különböző dinasztiák uralkodtak az országban anélkül, hogy az ország lakossága szabad lett volna. Az 1914—18-as világháború után azt remélte a nép, hogy felszabadul, de ehelyett újabb 25 éves rabság következett. Most azonban a német imperializmus összeroppant és ezzel az elnyomatás is megszűnt. Február elseje a népi megújulás és a szabad nemzetgyűlés ünnepnapja. Leon Blam Washingtonba utazik Páris. A francia kormány Leon Blum-ot jelölte ki a külfölddel folytatandó gazdasági és pénzügyi tárgyalások folytatására. Leon Blum az ország élelmezési ellátásának megjavítására nemsokára Washingtonba utazik. Éles kirohanás Franco ellen az Egyesült Nemzetek ülésén London. Az Egyesült Nemzetek konferenciáján Panama delegátusa annak a véleményének adott kifejezést, hogy Franco kormányát nem kellene meghívni a gyűlésekre, szerződéseit és egyezményeit nem kellene elfogadni beiktatás végett. A Franco Spanyolországa által kötött szerződések tiszteletben tartása ellentmond a potsdami és sanfranciscoi egyezményeknek. 80 ezer náci van Amerikában A Németországi Ellenőrző Bizottság közölte, hogy jelenleg politikai szakértők állítják össze a náci párt tagjainak teljes névsorát. A munka eltart tavaszig. Washingtoni jelentés szerint a jegyzék 80.000 amerikai náci párti tag névsorát is tartalmazza. Már összeállították a Magyarországnak szánt UNRRA-szállítmányt Washington. A washingtoni "adó munkatársának érdeklődésére az UNBRA központi hivatala azt a felvilágosítást adta, hogy a Magyarországnak szánt négymillió dollár értékű adomány összeállítása mér megtörtént és amint a megfelelő hajótér rendelkezésünkre áll, útnak indítják a küldeményt. Madridban jóváhagyták tíz kommunista halálos ítéletét Madrid. — A spanyol hírszolgálati Kiev. — M. I. Szokolov építészeti technikus vallomása szerint a németek Kievben tartózkodásuk első napjától kezdve háztömbről háztömbre tervszerűen rombolták Kiev épületeit Vinnicában rombolásaik közben több, mint 30 ezer békés polgárt gyilkoltak meg. Artemovszka városában a németek 3000 embert gyilkoltak le bestiális módon: fejét agyonlőtték, fejét pedig élve befalazták egy barlangba. Sarni városában 14 ezer embert gyilkoltak meg. V. M. Artobolevszkij, a kievi egyetem professzora mondotta el azután mint gyújtották fel és döntötték romba a németek az egyik legrégibb tudományos kísérleti intézetét, a kievi egyetemet Egy másik tanú elmondotta, hogy a iroda jelenti, hogy a madridi katonai körzet parancsnoka, Grandes, jóváhagyta tíz kommunista halálos ítéletét. Grandes a Szovjetunió ellen harcoló Kék Divízió parancsnoka volt. A halálraítéltek között van Granca Garzia, aki a németek ellen harcolt, a másodiik világháborúban. A halálos ítéleteket még a kormánynak meg kell erősítenie. németek teljesen kirabolták a híres kievi kolostor milliárdokat érő múzeumát. A bíróság áttért Moll őrnagynak, Bobrujszk és Parics városok volt parancsnokának ügyére. Moll több, mint 12 ezer szovjet polgárt küldött németországi rabszolgamunkára. Bűnös még többszáz ember megölésében és a szovjet nemzeti vagyon elpusztításában. Egy bobrujszki asszony előadta, hogy 1943-ban letartóztatták és megkínozták, mert nem akarta bevallani, hogy összeköttetésben áll a partizánokkal. Az eredménytelen kihallgatás után mellbelőtték, de ő életben maradt és kiásta magát sírjából. A bíróság ezután Bittner kapitány ügyére tért át Bittner elismerte, hogy parancsára 240 embert lőttek agyon és 1200-at hajtottak oé oet rabságba. A német megszállók tömeggyilkosságairól hangzottak el vallomások a kievi perben