Új Élet, 1946. szeptember (2. évfolyam, 196-202. szám)
1946-09-01 / 196. szám
DEMOKRATIKUS NAPILAP Groza Pétert, Tatar eseti miniszterelnökhelyettest, Gheorghiu-Dej közlekedésügyi minisztert, Teohari belügyminisztert, több államtitkárt és nagykövetet a Meritul Cultural érdemrenddel tüntetett ki a király Bukarest. (Agerpress) A hivatalos lap mai száma királyi rendeletet közöl, amelynek értelmében őfelsége I. Mihály a Meritul Cultural érdemrend főparancsnoki rangjával tüntette ki Groza Péter miniszterelnököt és Gheorghe Tatarescu miniszterelnökhelyettest. Ugyancsak a Meritul Cultural érdemrend tiszti rangjával tüntette ki a király Lucresiu Patrfiscanu igazságügyi minisztert, Mihail Balát, Románia washingtoni nagykövetét, Gheorghiu-Dej közlekedésügyi minisztert, Lotar Ionescu bányaügyi minisztert, Constantinescu Iasi tájékoztatásügyi minisztert, Alexandrini pénzügyi államtitkárt, Traian Savulescu ellátásügyi államtitkárt, Aurel Potop és Miron Niculescu tanügyi államtitkárokat, Iorgu Iordan moszkvai nagykövetünket, Tudor Vianut, Grigore Moisilt és Serban Voineát. Meggyorsítják a béketárgyalások ütemét Molotov a kisállamok érdekében ellenezte a párhuzamos tárgyalásokat Paris. A négy szövetséges nagyhatatom külügyminiszterei tárgyalásokat folytattak a béketárgyalás ütemének meggyorsítása céljából. A külügyminiszterek tanácsa utasítja a helyettesek karát, hogy ebben a szellemben dolgozzanak. A négy külügyminiszter megvitatta az Egyesült Nemzetek közgyűlése elhalasztásának lehetőségét is, de megegyezés nem jött létre. Molotov azt véli, hogy a párhuzamos tárgyalások nehézséget jelentenek a kis nemzeteknek, mert nem áll rendelkezésükre elegendő tisztviselő. Véleménye szerint nem a külügyminiszterek hatáskörébe tartozik a halasztás kérdése. Ne sikerült a négy nagyhatalom egységét megbontani Páris. A francia sajtó megelégedéssel fogadta a négy nagyhatalom külügyminiszterének azt a döntését, hogy egységes tömböt alakítsanak. A kommunista „L Humanité“ arra figyelmeztet, hogy egyesek a békeértekezletet eszközül szerették volna felhasználni a külügyminiszterek vegyes tanácsán hozott határozatok felülvizsgálatára, mások a potsdami határozatok módosítására iparkodtak, egyesek azt akarták, hogy a békeértekezleten erőpróbát rendezzenek. A lap örvend annak, hogy ezekkel a kísérletekkel szemben meg volt a szükséges összefogás. AZ EAM EMLÉKIRATBAN KÖVETELI A BRIT MEGSZÁLLÁS MEGSZÜNTETÉSÉT Athén. Az EAM görög ellenállási mozgalom emlékiratot intézett a Biztonsági tanácshoz, amelyben azt kérik, hogy „vonják vissza a brit csapatokat Görögországból“. Az emlékirat azt mondja, hogy az 1944 decemberi brit fegyveres beavatkozás valósággal megszállotta Görögországot és a görög belügyekbe is beleavatkoznak. Végül megjegyzik, hogy a „Tsaldarisz kormány nem képviseli a görög népet, csak a monarchista kisebbséget“. NÉMETORSZÁG BAKTÉRIUMHADJÁRATRA KÉSZÜLT Paris. A Pravda jelenti, hogy a németek baktérium háborújára azért nem került a sor, mert a Vörös Hadsereg olyan hamar foglalta el Posent — ahol a németek baktérium telepei voltak — hogy annak felhasználására már nem kerülhetett sor. MONGÓLIA, TRANSZJORDÁNIA ÉS ALBÁNIA ÜGYE A BIZTONSÁGI TANÁCS ELŐTT Strewyork. A Biztonsági Tanács tegnap délután úgy határozott, hogy előbb tagfelvételi kérelmekkel foglalkoznak s csak azután tárgyalják meg az albán ügyet. Gromyko szovjet megbízott Mongolia tag.felvételi kérelmét támogatta, míg az angol delegátus azt ellenezte. A mongol kérelem elintézését elhalasztották. Transjordánia kérdésében Gromyko ellenezte a felvételt, tekintettel arra, hogy velük nem állanak diplomáciai kapcsolatban. A kínai delegátus kijelentette, hogy Gromyko nyilatkozata igen fontos elveket érint, amit tisztázni kell. A mexikói delegátus kijelentette, hogy Transjordánia felvétele ügyében a nemzetközi ítélőszék csak egyetlen választ adhat, mert a Biztonsági Tanács szabályai érthetően világosak és kötelező erejűek. SZEPTEMBER 25-ÉN LESZ ÍTÉLET A NÜRNBERGI PERBEN Berlin. Holnap véget ér a nürnbergi per, ítélet szeptember 25-én lesz. VEGYES BIZOTTSÁG ÁLLAPÍTJA MEG A SZOVJETUNIÓ ÉS NORVÉGIA HATÁRÁT Moszkva, Agerpress. A Tass ügynökség közli, hogy a Szovjetunió és Norvégia között létrejött egyezmény értelmében, vegyes bizottságot alakítottak a két ország közötti határvonal újbóli megjelölésére. A vegyes bizottság, amely augusztus másodika és tizenhatodika között dolgozott Moszkvában, jóváhagyta a demarkációs munkálatokat és elhatározta, hogy 1947 nyarán a térképen meghúzott vonalat aterepen is megjelölik. A vegyes bizottság az 1926-os orosz—norvég demarkációs vonalat és az 1896-ban megállapított határvonalat vette munkája alapjának. AZ UNRA VEZÉRIGAZGATÓJA SZTÁLINNÁL Moszkva. Agerpress. A Tass hirügynökség közli: Augusztus 29-én a Szovjetunió miniszterelnöke Sztálin fogadta az UNRA vezérigazgatóját Fiorello La Guardiat, valamint az UNRRA aligazgatóját Jackson tábornokot. A fogadáson megjelent a Szovjetunió helyettes külügyminisztere Dekanozov, valamint az UNRRA szovjet, unióbeli igazgatója Fenov is. rints többséggel teavitas francia szocialisták üonremuta Leon Brusnot ét a kommunistákkal való szorosabb egyzüti mi ötödís mellett döntött Párisból jelentik. A francia Szociális Blum hatalmas beszédben fejtegette azt nem kollaborálhat egyedül a kommunista lépnie a népi köztársaságiakkal. A kongr és a kommunistákkal való szoros együtt pozáns módon több, mint kétharmados Párt ezután hatalmas politikai tüntetést ciaks a Párt főtitkára lemondott tisztsét a Párt országos kongresszusán Leon az álláspontját, hogy a Szocialista Párt Párttal, hanem szoros kapcsolatra kellesszus leszavazta Leon Blum indítványát működés mellett döntött. A döntés imtöbbséggel nyilvánult meg. A Szocialista rendezett a munkásegység mellet. A Szögéről. Az első szovjet-román szövetség győzelmének évfordulója Bukarest. Tegnap augusztus 30-án a román nemzet 69-ik évfordulóját ünnepli a Grivita melletti győzelemnek, amelyet egykor az orosz és a román hadsereg aratott. A sajtó ennek a napnak a méltatására szánta hasábjait. A „Scânteia“ hangsúlyozza, hogy „ekkor nyertük meg a balkáni, nemzeti függetlenség első döntő győzelmét“ s ez az orosz—román együttműködés eredménye volt A romési-jegoszláv vasúti közlekedés Bukarest, Románia és Jugoszlávia között a vasúti közlekedés felvétele érdekében értekezlet kezdődött. Megtárgyalták a Bukarest—Belgrád közötti gyorsvonat ügyét, amely a pancsovai híd építésének befejezésével áll kapcsolatban. Ennek a hídnak a teljes felépítése október végére várható. Szakszervezet és politika Szeptember elsején két esztendeje, hogy a történelmi pártok és Antonescu fasiszta diktatúrája által törvényen kívül helyezett szakszervezetek, az 1944 augusztus 23-án megvalósult történelmi változás következményeképen, újra szabadon kibontották a munkásság érdekeiért folytatott harcok vörös lobogóját. A szakszervezetek az elnyomott és kizsákmányolt dolgozó osztály jobb megélhetésért és nagyobb darab kenyérért, a folyton fokozódó elnyomás és kizsákmányolás elleni küzdelmében születtek és mindig harcos szervezetek is maradtak egészen a fasiszta és a fasisztabarát kormányok által t történt betiltásig. A romániai demokrácia ma döntő küzdelmet vív a manista-bratialista reakcióval, amely küzdelemnek a befejezéséhez közeledünk. Egyik oldalon a demokrácia, a Munkásegységfrontba tömörült dolgzók, a Demokratikus Pártok Blokkja, másik oldalon Maniu és Bratianu pártjai állanak összefonódva cinkosaikkal, a magyar reakciósokkal. Ilyen körülmények között kell választ adjunk arra a kérdésre: politizáljanak-e a szakszervezetek? Igaz, hogy a szakszervezetek a munkásság gazdasági harci szervezetei és a munkásság magasabb életszínvonaláért, jobb életfeltételekért folytatott küzdelmét vezetik. De vajjon mindegy.e a szakszervezetek 1.600.000 tagja számára ma, hogy ki és miként vezeti az ország sorsát? Vajjon akar-e egyetlen dolgozó is olyan rendszert a jövőben, ahol tobzódik a bőrség, de a munkanélküli tömegek még a kenyérhez sem tudnak hozzájutni és ha munkát, kenyeret követel, sortüzet kapjon? Mindnyájan jól emlékszünk még az elmúlt fasiszta rablóháborút megelőző gazdasági válságra. Volt bőven minden, pár lejért lehetett kapni egy kiló kenyeret, 4,5 lejért a tejet, a gyümölcs, liszt, zsír, a ruhaanyag és minden szükségleti cikk bőven és olcsón. A dolgozó mégis éhes volt és rongyos, nem volt munkája és nem volt kenyere. Ha a munkanélküli munkát kért, börtönbe dugták, ha a dolgozó nagyobb darab kenyeret követelt, sortüzet kapott. És mindezt Maniu és Bratianu „demokrata“ kormányai nyújtották Románia dolgozóinak. Azok az urak, akiknek ma a Groza Péter kormánya nem elég demokrata, akik újra hatalomra szeretnének kerülni, hogy régi kipróbált módszereikkel „munkát, kenyeret“ biztosítsanak a munkásságnak. A romániai szervezett dolgozók jól tudják, hogy gazdasági érdekeiket csak úgy tudják eredményesen biztosítani, ha egységesen és határozottan állást foglalnak a Munkásegységfront által vezetett Demokratikus Pártok Blokkja mellett, amely erélyes és határozott harcot folytat a munkásvértől szennyes mu’tu Maniu és Bratianu reakciós klikkje ellen. Ezek az urak 1907-ben a földért küzdő parasztok közül 11 ezer embert lövettek le, Lupényban, Temesváron és Grivicán a munkások százait sortűzzel elégítették ki kenyér helyett. Ez többé nem jöhet vissza! Erről van szó, amikor feltesszük a kérdést: politizáljanak-e a szakszervezetek? Persze, hogy politizáljanak! A munkásság életérdeke a demokrácia győzelme, ezért tehát latba is kell vesse minden erejét a demokrácia győzelméért. A pusztító világháború és két szerencsétlen szárazsággal sújtott esztendő után nehéz tél előtt állunk. Dekás kenyeret és lisztet fogunk kapni és egyéb élelmi cikkekben sem lesz bőség. Ezzel számot kell vetnünk. Nincs az országnak termése és a készleteink is kifogytak. Annyival kell beérnünk, amennyi jut, mert nincs. De elégtétellel kell eltöltsön bennünket annak a tudata, hogy most olyan rendszerben élünk, olyan kormányunk van, amelynek legfőbb gondja az ország dolgozóinak ellátása. Magától adódik tehát a következtetés: a szakszervezeteknek politizálniok kell A legteljesebb megelégedéssel tölthet el bennünket az a hír, hogy a szakszervezetek támogatják a Demokratikus Pártok Blokkját a választások megnyeréséért folyó harcban. A Demokratikus Pártok Blokkjának munkaterve biztosítja a fizikai és szellemi dolgozók számára a létminimumot, a fizetésekből eredő adók fokozatos csökkentését, ekonomátot, kantint, a Betegsegélyző önkormányzatát, öregségi nyugdíjat, anya- és csecsemővédelmet, stb. És mindez nem ígéret, hanem egy olyan munkaterv, amelynek megvalósítáához a Groza kormány már hozzákezdett. Ennek a munkatervnek a megvalósítása mindnyájunk érdeke, saját érdekünk tehát a Szakszervezeti Szövetség határozatának teljes erőnkből való támogatása. Ilyen gondolatokkal nézünk ezen a nevezetes évfordulón a közelgő választási győzelem elé. BREBAN SAMU