Új Élet, 1946. október (2. évfolyam, 232. szám)
1946-10-13 / 232. szám
Taxa postalä plätitä tu muinerar, conform aprobarii Directiel Generale P. T. T. Nr. 46186/1946. DEMOKRATIKUS NAPILAP & KÉSZEK VAGYUNK A KÜZDELEMRE Szovjet és román katonák ritka ajándékként hozták számunkra a szabadságot. A város vérzett, élők és élettelenek sebeket kaptak, de bár a csaták itt folytak le körülöttünk, a harcot nem mi folytattuk magunkért, hanem szovjet és román harcosok küzdöttek érettünk. Megvívták és készen hozták a szabadságot.Csak ki kellett nyújtanunk kezünket és elérhettük. Valóban, a szabadság volt ez! "Kissé idegenül vizsgáltuk, mert még soha nem találkoztunk vele. Híréből ismertük csak, de a híre más volt, szebb, vagy kopottabb, de mindenképpen más... Most két esztendő után, tartózkodás nélkül beválthatjuk, hogy a ránk köszöntött szabadság pillanataiban nem tudtuk, hogy a legcsodálatosabb emberi értéknek jutottunk birtokába, nem éreztük eléggé, hogy felemeltek bennünket abból a mélységből, ahová a történelem leggonoszabb és legembertelenebb rendszere taszított, nem éreztük eléggé, hogy életünk börtönajtóiról lepattantak az acélkapcsok... A levegő még tele volt az elhasznált lőpor maradékaival s amikor belélegeztük, azt hittük, hogy ez a szabadság kikerülhetetlen tartozéka. Fingásan köhécseltünk, ahelyett, hogy tágult tüdővel szívtuk volna a szabadsággal és lőporral terhes, friss októberi szellőt... Sokan, igen sokan hajlamosak voltak arra, hogy csak a romokat, a sebeket, az áldozatokat figyeljék, de leértékeljék a szabadságot, amely nélkül élni, embernek lenni egyáltalán nem, érdemes... A fasizmusnak volt ez is egyik pokoli eredménye. A rabság olyan gyökeresen felszívódott már, a szolgaság annyira megrántotta a szellemet, hogy a foglyok habozták átlépni a cella küszöbét: mi várhat rájuk odakünnt? A börtönélet megóvott a cselekedettől és néha úgy tűnt, hogy a vastag falak biztonságot is nyújtanak. Künn pedig? Künn, harc folyt a szabadságért, az emberi méltóságért, a szolgaság megszüntetéséért... és ebben a harcban sebeket lehetett kapni, sőt el lehetett veszni is ... Voltak tehát, akik visszahúzódtak és aggódva, félelmek között lesték, mikor szűnik a harci zaj. Inkább az örök szolgaságot választották volna, mintsem az élet kockázatát. j Ilyenek is voltak. S hát éppen ezek, a gyávák és kis kitűek, a rabság megrontottjai voltak később azok, akiknek nem volt elég értékes a szabadságharcosok győzelme, akik még mai napig is méricskélik a szabadságot és vitáznak a fejlődés eredményeivel. Ki szabadságot megvívták számunkra. Szovjet és román katonák estek el a város falai alatt és itt benn a város falai, között is a fasiszták golyóitól. Érettünk véreitek és haltak hősi halált. De az a véráldozat, amely érettünk és szabadságunkért hullott, megtermékenyítette jövendőnket. Felnyitotta mindenkinek szemét, aki csak nem vesztette el végzetesen szeme világát. Láttuk, hogy népek és nemzetek sorsa szorosan összefügg s nincs külön orosz, román vagy magyar szabadság. Láttuk, hogy az orosz és román harcosok a mi szabadságunkért folytatott harcban itt Nagyvárad határában a maguk szabadságáért is küzdöttek. Közös szabadságunkért, amelyet egyformán veszélyeztetett vagy pusztított el a leigázó német hódítás. Ők harcoltak, ők véreztek a mi szabadságunkért, s nekünk az a feladat maradt, hogy ápoljuk az elnyert szabadságot és virágzó, független életet építsünk, amely őrzi a szabadságharcok emlékezetét és megvalósítja nemes eszményeit. Az a feladatunk, hogy a szovjet és román harcosok áldozatának szellemében szétbonthatatlanná tegyük a nagy szovjet néppel való barátságunkat és testvéri szövetséget építsünk ki a román néppel. A Szovjetunió két esztendő óta számos tanú jelét adta annak, hogy mellettünk áll és biztosítja számunkra támogatását. A gazdasági támogatáson túl, most Parisban harcolt érettünk, hogy megóvja függetlenségünket és elhárítsa azokat az elviselhetetlen gazdasági követeléseket, amelyekkel a nyugati hatalmak akartak bennünket megterhelni. Biztosította Románia területi integritását, elismerve ezzel a fasizmus ellen viselt harc áldozatait és a szabadságharc szellemében alkalmazott nemzetiségi politika helyes irányát. A felszabadulás kétesztendős fordulóján immár teljes részleteiben látjuk, hogy mit hozott sorsunkba a Szovjetunió. Nemcsak szabadságot, hanem védelmet és biztonságot is, hogy függetlenségünket megóvhassuk és emberi életfeltételeket teremtsünk minden dolgozómbernek, aki kezével vagy szellemével a nép széles tömegeinek felemeléséért dolgozik. 33 Arisban éppen most öntik végleges formába a román békeszerződés szövegét. A békeértekezlet úgyszólván egyhangúlag döntött Erdély kérdésében, megsemmisítve a bécsi diktátumot, amely Erdély szétszakításával még jobban kimélyítette a magyar és román nép között mesterségesen szított ellentéteket. A párisi értekezlet határozata megnyugvással kell eltöltse a magyar népet, mert a döntést a nemzetiségi egyenjogúság megteremtésének szelleme hatja át. Párisban értékelték a román hadsereg fasizmus elleni küzdelmét, értékelték, hogy a román demokratikus haderő nem állott meg a nyugati határszélen és Nagyvárad felszabadítása után, tovább haladt a Vörös Hadsereg oldalán, hogy részt vegyen Magyarország és Csehszlovákia felszabaduásában is. Ez azonban nem lett volna elég. Gh. Gheorghiu-Dej, a Román Kommunista Párt főtitkára mondotta itt Nagyváradon, Párisból való visszatérte alkalmával, hogy nem a katonai és történelmi érvek hatottak döntő módon Erdély kérdésében, hanem a demokratikus nemzetiségi politika tényei. Enélkül — mondotta — nagyon gyengén állottunk, volna. Ezek az őszinte és nyílt szavak nemcsak bölcseségükkel és tisztaságukkal hatnak, hanem útmutatásukkal is. A román katonák vérükkel váltották meg Erdély szabadságát és a román demokrácia ennek az áldozatnak szellemében biztosítja Erdély népeinek nemzetiségi jogegyenlőségét. Nem zárkózhatunk el ezek elől a tények elől. A magyar és román nép századok óta él egymás mellett, sorsunk kikerülhetetlenül egymás mellé van rendelve. Egyek voltunk a szolgaságban és eggyé kell forrjunk a szabadságban. A román nép éppen úgy nem teremthet szabad és független életet magának, ha nem szabad és független a magyar nép is, mint ahogy a magyarság sem biztosíthatja népi, kulturális, gazdasági és politikai felemelkedését, ha a román nép nem tölti be a fejlődés és haladás eszméit. A közös sorskérdéseket, közösen kell megoldanunk, megfogva egymás kezét az után, amelyről nem térhetünk le anélkül, hogy végzetes bűnt ne követnénk el népünk ellen. , A két esztendős évfordulón újra am*"* fékeznünk kell arra, hogy a fasizmus a magyar és román nép végső pusz. Mását készítette elő és a szenvedések végtelen folyamatát zúdította mindkét nemzetre. Ez a korszak a gyűlölet, az ellenségeskedés és viszálykeltés zűrzavaraiban emésztette a nemzet legjobbjait. Most hát ingadozás nélkül kell, követnünk azt az utat, amelyet a szabadság tárt fel és amely a nemzetiségi béke, a baráti együttműködés és a testvéri bizalom megteremtéséhez vezet el mindannyiunkat. Az igazi szabadságot, a lélek teljes felszabadulását csak ekkor érjük el igazán, mert ezt a szabadságot most már mi magunk harcoljuk és építjük ki a hit és a meggyőződés erejével. Ezt a szabadságot nem kaphatjuk ajándékba. Ezt magunknak kell megvívni és készek is vagyunk erre a küzdelemre. ROBOTOS IMRE. A plenáris ülés megszavazta Románia békeszerződését Paris (Agerpress) Pénteken a reggeli órákban a békeértekezlet plenáris ülése megszavazta a Romániával megkötendő békeszerződés szövegét, amelyet most a négy nagyhatalom külügyminisztere elé terjesztenek. A 38 pontból és 6 függelékből álló béketervezetet közel 5 órai vita után szavazták meg. A legfontosabb pontja a béketervezetnek a dunai hajózás szabadságának biztosítása volt, amelyet kétharmados többséggel szavaztak meg. A konferencia határozatának értelmében a nagyhatalmak és a partmenti államok értekezletét a békeszerződés aláírásától számított hat hónapon belül össze kell hívni. A békeértekezlet plenáris ülése egyhangúlag elfogadta Észak-Erdélynek Romániához való csatolását. A békeértekezlet visszautasította azt az angol javaslatot, amelyik azt kérte, hogy az Egyesült Nemzetekhez tartozó petróleumtársaságokat különös bánásmódban részesítsék. Ebben a kérdésben a szavazás eredménye 10 volt kilenc ellen és ketten tartózkodtak a szavazástól. Amerika a bolgár választásokba is be akart avatkozni Moszkva. Robertson, amerikai tábornok, a bolgár szövetséges ellenőrző bizottság tagja, levelet adott át Biriuzov tábornoknak, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság alelnökének, amelyben a szövetséges bizottság összehívását kérik, hogy intézkedéseket foganatosítsanak a bolgár választások szabadságának biztosítására, amelyet október 27-én tartanak meg. Biriuzov tábornok csodálkozását fejezte ki a levél tartalma felett és kijelentette, hogy a választások szabadságának biztosítása Bulgária fenségjoga és mindent megtett, amire szükség volt. Az eshető kormányt. A rádióleadók sztrájkja hat nap óta tart. A tüntetők a város utcáit vörös lobogókkal járják be és az Internacionálét éneklik. SZÁZEZER NÉMET TÜNTETETT LIPCSÉBEN A NÜRNBERGI FELMENTÉSEK ELLEN Moszkva. (Agerpress) A Neues Deutschland című lap jelentése szerint Lipcsében hatalmas tüntetés volt Fritsche, Papen és Schacht felmentése ellen. Százezernyi tömeg vett részt a tüntetésben, az emberek feliratos táblákat vittek magukkal, amelyeken a háborús bűnösök halálbüntetését követelték. „Tartós békét akarunk!‘‘ „Halál a háborúé i róka.!* Ezek voltak a plakáto elír: Hasonló tüntetések voltak Drezdában lenőrző bizottság intézkedése durva beavatkozás volna Bulgária belügyeibe. ACÉLHIÁNY MIATT FORD BESZÜNTETTE A GYÁRTÁST London. Az Egyesült Államok Fordüzemeiben részben beszüntették a munkákat az acélhiány miatt. 100.000 ember abbahagyta a munkát. Más gépkocsigyárak is csökkentették munkájukat nyersanyaghiány miatt. A JAPÁN BÁNYÁSZOK SZTRÁJKOLNAK Tokió. A japán bányászok sztrájkbaléptek az egyik hatalmas szénbányában. Ez a sztrájk a munkás szakszervezetek megmozdulását jelenti, mely meg akarja buktatni a jelenlegi reakciósnak tekint Egyetlen szavazatot sem a reakciónak! Minden szavazatot a Demokrata Pártok Blokkjának! Szavazz a Napra! Nagyváradon tart gazdasági értekeiletet a ESISZ Kolozsvár. A Magyar Népi Szövetség szeptemberben Temesváron tartott országos gazdasági értekezletének határozata értelmében, november 2-án újabb hétnapos országos gazdasági értekezletre ül össze Nagyváradon. Az értekezlet számba veszi az eddigi eredményeket , meghallgatja és megvitatja a további munkatervvel kapcsolatos javaslatokat és előterjesztéseket. Amennyiben az értekezlet november 2-án nem lenne megtartható, úgy egy héttel később, november 9-én ül össze. Bukarestbe viszik Nagyvárad Város Képzőművészeii Iskolája kiállításának anyagát Ványai Károly polgármester kezdeményezésére a Képzőművészeti Iskolának mindenki számára meglepetést jelentő kiállítási anyagát, — mely a Szakszervezet utca 5. szám alatti tárlatával október 20-án bezárul — Bukarestbe viszik. Nagyfontosságú akció ez. Dokumentálása lesz annak a ténynek, hogy ha megfelelő szakemberek számára megadják a támogatást, akkor vidéki városokban is megindulhat egy olyan folyamat, mely egészséges alapja lehet az ország kulturális fejlődésének.