Új Élet, 1948. május (4. évfolyam, 101-123. szám)

1948-05-01 / 101. szám

w Ellesi Maiiis Elseje, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának 1 H'iii aim'll Hi i^—a——M—B—«Imii ——^—mmmmmm—mmm —mmwhme Taxa poytatä plátna In mnaernr conform aprohärif Olrectlel Generale P. 1. T. Nr. <6188 1948. 12 e?da­­ára: 10 [ej jgmm Szombat 1948 május 1. Nagyvárad, IV. évfolyam 101. szám Éljen a Román Népköztársaság, a városi és falui , kétkezi és szellemi dolgozók hozója! 1948 MÁJUS 1 Május 1, a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának napja, országunkban nemcsak a dolgozók ünnepévé vált, ha­nem ezen a napon a munkássággal együtt ünnepel országunk minden becsü­­letes állampolgára is. Népi demokratikus rendszerünk megszilárdításáért. Népköz­­társaságunk megteremtéséért harcban a munkásosztály kivívja magának a nép többi termelő rétegeinek megbecsülését és elismerését. A munkásosztály vezető­szerepe népi demokratikus rendszerünk továbbfejlesztésében, a nép nagy töme­­gei életfeltételeinek megjavításáért folyó harcban nap-nap után jobban kidombo­ rodik. Ezért tekintjük mindannyian Má­jus 1-ét az egész nép ünnepének, a népi demokrácia seregszemléjének, amikor a Román Munkás Párt vezetése alatt az egész nép mozgósítja erejét Népköztár­saságunk fejlesztéséért és felvirágozta­­tásáért. Országunk munkásosztálya első ízben ünnepli Május 1-ét, zárt sorokban, egy­séges párttal az élén. Az egységes párt, a Román Munkás Párt megteremtése hatalmasan megnövelte a munkásosztály erejét, tekintélye és befolyása a széles néptömegekre meghatványozódott és döntő szerepe van az állam vezetésében. Ugyancsak elsőízben ünneplik a dolgo­zók Május 1-ét a Román Népköztársa­­ságban. A Román Népköztársaság megte­remtése, a földbirtokosok, nagytőkések, a király és klikkjének eltávolítása az or­szág ügyeinek vezetéséből új életfeltéte­leket teremtett országunk minden lakója számára, örökre felszámoltuk országunk függőségét az imperialista körök érde­­kéitől és a nép megkezdte az ország ügyeit intézi, úgy, mint a saját ügyeit. A Május 1-i ünnepségekkor megnyil­vánuló harci szellemtől áthatott munkás­­osztály irányítása alatt országunk népe megkezdte egy új élet alapjainak a le­rakását. Az 1948 március 28-i választá­sokon bebizonyosodott a népi demokrá­cia erőinek szoros egysége és ereje. A Nagy Nemzetgyűlés, a nép választott­jainak testülete megalkotta Népköztár­saságunk Alkotmányát. Országunk min­den polgárát a legnagyobb büszkeség tölti el, hogy a világ egyik legelőreha­­ladottabb szellemű alkotmányát adhattuk országunknak. Alkotmányunk meghatározza az állam jellegét, amit legpontosabban Gh. Gheorghiu-Dej, mini­szterelnökhe­lyettes­­nek, a Román Munkás Párt főtitkárának szavaival lehet tükrözni. ..Államunk jel­legét az a tény határozza meg, hogy a politikai hatalom már nincs az élősdi nagytőke, vagy a földbirtokosság kép­viselőinek kezében, hanem a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság és a néphez kötött értelmiség­ek képviselőinek kezé­ben van.“ Ennek a ténynek a jelentőségét fel­mérhetjük, ha áttekintjük azokat a meg­valósításokat, melyeket az utóbbi idő­ben értünk el. A mezőgazdasági termé­­nyek szabad forgalma, az adócsökkenté­sek, a legújabb árleszállítások, világosan és érezhetően kifejezik, hogy az ország ügyeit olyanok intézik, akik­­ valóban a nép megbízottai és ennek érdeké­t kép­viselik. Futó összevetés az imperialista körök befolyása alá került országok gaz­dasági helyzetével- még szembetűnőbbé teszi ezt a­ tényt. Bebizonyosodott, hogy­­ amit a munkásosztály vezetői a legne­hezebb körülmények között mondottak, hogy népünk életszínvonala a népi de­mokratikus erők harci eredményeként az emelkedés útján halad, míg a nyu­gati áldemokráciák nem tudnak megküz­deni a gazdasági nehézségekkel és a tö­megek életszínvonala ott állandóan csök­ken. Ipari termelésünk a legtöbb szektorban elérte az 1988-as termelés színvonalát, mezőgazdasági termelésünk szintén komoly eredményeket ért el. A gazdasági téren elért eredmények nem maradtak hatástalanok országunk szociá­­lis és kulturális helyzetére. Közjóléti in­tézményeink, ha nem is tudják még ki­elégíteni a szükségleteket, de már eddig is jelentős fejlődést mutatnak. Kulturális életünk újjászületett, a tanulás elérhetővé vált minden gyermek és ifjú számára. Az írástudatlanság felszámolására komoly és hathatós intézkedések történtek. Művészi életünket áthatotta a dolgozók új szelle­me és ezt vetítik ki országunk legjobb írói, költői, képzőművészi. Az értelmisé­giek minden rétegében a nép iránti oda­adás vált vezérelvvé. A népi demokrácia fejlődése, a tőkés ki­zsákmányolás korlátozása és a kizsákmá­nyolók kizárása az államhatalom gyakor­lásából megteremtette a nemzetiségi egyen­jogúság szilárd alapját. Az Alkotmányban biztosított jogok nem maradt­ak holt be­tűk, mert ezeket legnagyobb részt már eddig is alkalmazták és a további alkal­mazásukat biztosítja a munkásosztály, melynek szerves része a magyar munká­sok tömege is. Az eddigi eredmények nem jelentik a munka, a harc megszüntetését. Ezért Má­­jus 1.-ét a Nagy Nemzetgyűlés által meg­szavazott népi Alkotmány alkalmazásáért történő mozgósítás közepette ünnepeljük. Az uj alkotmány alapján megválasztandó néptanácsokba a munkások, parasztok, ér­telmiségiek és a középrétegek tízezreit fogják bevonni és kioktatni az államügyek vezetésére. A dolgozók, a kisemberek meg fogják tanulni a közügyek vezetését, aka­dálytalanul kifejleszthetik majd tehetségü­ket, mint jó szervezők, jó gazdák és a nép érdemes vezetői. 1948. Május 1. az egész nép mozgósítá­sának napja, országunk gazdasági és kul­turális elmaradottságának felszámolására.­­ Az ipari termelés terén elért eddigi ered­­mények nem elégíthetik ki a Román Nép­­köztársaság dolgozóit. Nem elég elérni a háború előtti színvonalat, hanem azt mes­­­sze túl kell haladni. Ez csak ú­gy lehet­­séges, ha a dolgozók tovább fokozzák erő­feszítéseiket a munka termelékenységének növeléséért, a munkafegyelem megszilárdí­­tásáért. A munkaversenyek Május 1. tisz­teletére általános jellegűekké váltak. A feladat­: ezeket a munkaversenyeket állan­­dósí­tani és tökéletesíteni. A nők, az ifjak, a nép mind szélesebb rétegei járulnak hozzá tevékenyen az­ or­szág mielőbbi helyreállításához és fejlesz­téséhez. Az országunkban végbement gyö­keres politikai változások, melyeknek kö­vetkeztében a dolgozók érzik, hogy most már saját maguknak dolgoznak, biztosíté­kot képeznek arra, hogy az előttünk álló nagy feladatokat sikeresen fogjuk meg­oldani. A munkával szembeni új magatar­­tás, az a tény, hogy a dolgozók nem kényszernek tekintik a munkát, hanem sa­ját maguk és népük jóléte biztosítékának, tükröződik Alkotmányunkban is, amikor kinyilvánítja, hogy ,,a munka az állam alaptényezője“. A nép széles tömegeinek jelenléte Má­jus 1. megünneplésénél megerősíti a mun­kásosztály, a dolgozó parasztság, az értel­­miségiek és a középrétegek harci közössé­gét népi demokráciánk fejlesztéséért. Az ország minden értékes, termelő ereje a Népi Demokrácia Frontja köré csoporto­sul és a Román Munkáspárt irányítása alatt készen áll az új feladatok teljesíté­sére, országunk felvirágoztatása és a nép boldogsága érdekében. A gazdasági téren kifejtett erőfeszítések eredményeit a reakciós maradványok és az imperialista ügynökök elleni harc bizto­­sít­ja. A gazdasági csata a reakció felszá­molásáért való harccal és az imperialista mesterkedések elhárításával egészül ki. Ez új jelleget ad május elsejének. Ez a harc szoros összefüggésben van a békéért való és az új háborús kisérletek elleni küzdelemmel. Május 1-én a világ minden részén a dolgozók harcba hívják a békeszerető népeket az új háborús ve­szedelem felszámolásáért, így a romániai munkásosztály is a nép élén áll abban a szilárd elhatározásban, hogy nem enged a háborús uszítók provokációink. Tánto­­ríthatatlanul haladunk a megkezdett úton a bőséges és boldog élet felé. Az összes békeszerető országokkal és elsősorban a nagy Szovjetunióval kötött barátságunkra támaszkodva, megerősítve hadseregünket, bízunk országunk békés fejlődésében. Május 1. ünnepén, a munkásosztály nemzetközi összetartásának napján­, a Román Népköztársaság összes állampolgá­rai, akik szeretik a békét, szabadságot és haladást, együtt ünnepelnek a munkásosz­tállyal és együtt tesznek harci fogadalmat hazájuk gazdasági és kulturális fejlődé­séért való munkára, mely az egész nép­­ jólétét és boldogságát fogja eredményezni

Next