Új Élet, 1948. július (4. évfolyam, 195-196. szám)
1948-07-14 / 195. szám
A Román Munkáspárt határozatának szellemében A Magyar Népi Szövetség országos értekezlete vállalja a szervezeti élet újjáépítését és felfrissítését Kolozsvár. (—) Vasárnap fejeződött be a Magyar Népi Szövetség három napos országos értekezlete Kolozsváron. Az erdélyi magyarság népképviseletének értekezlete fontos állomás az erdélyi magyarság szervezeti életének további fejlődésében. A jugoszláviai helyzettel kapcsolatban nyilvánvalóvá vált mindenki előtt, hogy a népi demokrácia fejlődése szempontjából milyen veszedelmeket rejt magában a nacionalizmus irányában való elhajlás és az osztályharc tényének szem elől tévesztése. Ha ebből a szempontból is megvizsgáljuk az erdélyi magyarság népképviseleti szervének, a Magyar Népi Szövetségnek az életét, úgy a tanulságok egész sorozatát vonhatjuk le. Emlékezzünk vissza az első jeladásra e tekintetben, a MNSz-t illetően. Egy évvel ezelőtt Luca László cikke hívta fel a figyelmet arra a veszélyre, amely éppen az erdélyi magyarság nacionalista köreinek a Magyar Népi Szövetségre gyakorolt befolyásából eredt, a MNSz-ben megmutatkozó elvtelen „magyar egység“ politikájának veszélyére. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a kisajátított magyar földbirtokosok, volt nyilas és imrédvsta elemek saját érdekvédelmi szervezetükké akarták kiépíteni az erdélyi magyar dolgozó nép szervezetét, a Népi Szövetséget. A „mindnyájan testvérek vagyunk, mert magyarok vagyunk“, a hangzatos jelszó védelme alatt a MNSz segítségével próbálták a magyar földesurak a nyugatról visszatért fasiszta elemek, a magyar szegényparasztságnak szétosztott földeket visszaszerezni. Ez a nacionalista-soviniszta irányvonal — amelyet Luca László egy évvel ezelőtt leleplezett — vitte bele a MNSZ-t a sérelmi politika folytatásába, mellyel az erdélyi magyar reakció bizalmatlanságot akart kelteni az erdélyi magyarságban a romániai népi rendszer ellen és minden eszközzel fenn akarta tartani a két nép között az ellenségeskedést, melyből, mint annyiszor a történelem folyamán,s maga számára remélt előnyöket hozni. Luca László emlékezetes cikke baráti segélynyújtás volt a MNSz részére. Az egy év leforgása alatt a MNSz életében döntő fordulat állott be. A márciusi választásokon már új arculattal jelentkezett a MNSz, s ez a demokratikus megújhodás meghozta a maga gyümölcseit az erdélyi magyar nép számára, meghozta az ország vezető erejével, a Román Munkáspárttal való szövetséget a Népi Demokrácia, frontján belül Ma elégtétellel állapíthatja meg az erdélyi magyarság, hogy méltán van képviselve ez ország politikai vezetésében. Több mint, 30 képviselő kapott helyet a Nagy Nemzetgyűlésben, de képviselve van a magyaréig a Népi Köztársaság Elnöki Tanácsában is, a szakminisztériumokban s a helyi közigazgatásban. Ha azonban a Román Munkáspárt az ember vezető ereje, amely mindvégig kövidkenetes harcot folytatott a nacionalista olhal iok , a soviniszta szellem kiirtásaért az elmúlt 3 év alatt, még ma is napirenden tartja ezt a kérdést, — amint az a Körpocit '«‘■'jó nőség 11. pler.árius ülésénekha.U'.roatá.'jó: kitűnik. — nyilvánvaló, hogy »•, 'rdnki magyarság szervezetének ■ is vanr.k r.még ezen a térin A BMP Központi Vezetősége II. plenáris ülésének, s a Tájékoztató Iroda Határozatának feldolgozása a MNSz kolozsvári országos értekezletén, azt bizonyítja, hogy a romániai magyarság szervezete is szükségesnek tartja levonni a maga számára azokat a tanulságokat, melyeket e két történelmi dokumentum magában foglal. A nacionalizmus utolsó maradványainak kiirtása tekintetében nyilvánvalóan a Magyar Népi Szövetségnek is — mint az erdélyi magyarság képviseleti szervének — részt kell vállalnia. Mert a sovinizmus gyökerei, a nacionalista jelszavak hatása még mindig nincsenek teljesen kiirtva az erdélyi magyarság tömegeiből. Csákány Béla beszéde az államosítás jelentőségéről Mint beszámoltunk róla, pénteken nyílott meg Kolozsvárott a Magyar Népi Szövetség megyei elnökeinek és titkárainak országos értekezlete. Takáts Lajos miniszterhelyettes és Juhász Lajos országos alelnök nagyjelentőségű beszédei után dr. Csákány Béla, nemzetgyűlési képviselő mondotta el szombaton reggel az államosítással kapcsolatos nagyjelentőségű beszédét. — Az államosítás, — mond ua beszéde elején Csákány Béla, — az egész nép jólétét, szolgálja. Ezt a szocialista jellegű államosítást egyesek nem akarják tudomásul venni s igyekeznek mindent elkövetni az államosítás jelentőségének csökkentése érdekében. Dr. Csákány Béla hangsúlyozta a továbbiakban, hogy még számos üzem és gyár van magánkézben, amelyekben továbbra is fennáll egy bizonyos fokú kizsákmányolás. Ezután Csákány Béla elemezte, hogy a Román Népköztársaság életében milyen nagy jelentősége van az államosításnak, majd ezeket mondotta: — Az államosított üzemek a köz tulajdonát képezik, a köz tulajdona pedig szent és sérthetetlen. A GABONA BESZOLGÁLTATÁS. Csákány Béla dr ezután vázolta a romániai magyar gazdák legfontosabb és legközelebbi teendőit, a beszolgáltatást. Ismertette a terméseredményt, majd kijelentette, hogy az országos jó termés nem csak a jó időjárásnak, hanem a gazdák öntudatos, fáradságos munkájának s a kormány fokozatos támogatásának köszönhető. Ezután Csákány Béla dr. kijelentette, hogy a Magyar Népi Szövetség szerveinek mindenütt be kell kapcsolódniuk a munkába, meg kell értetniük a földműves tömegekkel a beszolgáltatás jelentőségét és szükségszerűségét. A továbbiakban megjelölte azt a három okot, amely miatt a beszolgáltatást mindenkinek szívügyének kell tekintenie. Első okuak a városi és falusi ellátatlan lakosság kenyérellátásának biztosítása, a második a Román Népköztársaság hadseregének, amely a népé és a nép érdekeit védelmezi. A kenyérrel való ellátása. A harmadik okról ezeket, mondotta Csákány Béla dr.: — Iparunk meglehetősen gyenge, az ipari termelés nem kielégitő. « a sepeink egy része régi, kopottak. Meg kell teremteni alapiparainkat, nehéziparunkat. Korszerűsítenünk kell mezőgazdasági felszerelésünket, hogy földműves népünk minél többet, minél jobban termelhessen. A beszolgáltatást indokoló harmadik pontra rámutatva beszéde végén Csákány Béla kijelentette: fölösleges gabmamennyiségünket külföldön kell értékesítenünk, hogy cserébe gyárainkat és mezőgazdaságunkat korszerű gépi berendezéssel láthassuk el." Kacsóh Sándor országos elnök záróbeszéde A délután folyamán a megyék kiküldöttei beszámoltak a megyei szervezetek munkájáról, majd este 9 órakor Kacsó Sándor, a Magyar Népi Szövetség or. OLVASÓINKHOZ Az ÚJ ÉLET szerkesztősége és kiadó hivatala közli olvasóival, hogy július 15-én beszünteti megjelenését. Négy éves megjelenésünk alatt minden igyekezetünk odairányult, hogy olvasóinkat hűségesen tájékoztassuk az eseményekről és figyelmüket az őket érdeklő politikai, gazdasági kérdések felé irányítsuk. Ugyanakkor igyekeznünk mozgósítani olvasóinkat, hogy aktívan részt vegyenek azoknak a feladatoknak a megvalósításában, amelyeket népi demokráciánk megszilárdítása elénk állított. Úgy hisszük hogy ezen feladatunknak sikerült nagy mértékben eleget tenni és olvasóink körében elmélyítettük a demokratikus szellemet. Társadalmi, politikai és gazdasági fejlődésünk során olyan szakaszhoz érkeztünk, amikor úgy érezzük, hogy ezt a szerepet sokkal eredményesebben tudja betölteni laptársunk, a Román Munkás Párt megyei napilapja, a „FÁKLYA“. A Román Munkás Párt, a romániai munkásosztály élcsapata. Népköztársaságunk demokratikus erőinek vezető ereje, biztosan és következetesen szervezi irányítja és vezeti a szél«« dolgozó tömegek munkáját és harcát egy szabadabb és bőségesebb jövő felé. . . Éppen ezért meg vggyunk győződve arról, hogy olvasótáborunk helyesli elhatározásunkat és minden támogatást megad az R. M. P. lapjának, a FÁKLYÁIM ÉLET szerkesztősége és kiadóhivatala szágos elnöke tartotta meg záróbeszédét. — A Magyar Népi Szövetség életében most megtartott kétnapos érekezletünk — mondotta beszéde elején Kacsó Sándor országos elnök. — komoly eseménynek számít. Az utóbbi időben történt, nagyfontosságú politikai és gazdaság,’ változások következtében népi demokráciánk komoly feladatot hárítot reánk is, melyeket el kell végeznünk. Beszéde további részében Kacsó Sándor országos elnök kijelentette: az osztályharc nemhogy csökkent volna, hanem erősödött. Majd ezeket mondotta: — Aki az osztályharcot tagadja, az a haladást is tagadja. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy az osztályharc létezik, történelmi szükségszerűség s a mi feladatunk felismerni megjelenés formáit s alkalmazni azokat. Az országos elnök ezuán rátért a jugoszláviai események ismertetésére és kiértékelésére, majd kijelentette, hogy Jugoszláviában bekövetkeztek a mindenki által ismert események, elsősorban annak tulajdonítható, hogy a jugoszláv vezetők letértek az osztályharc útjáról. A Magyar Népi Szövetség belső szerkezetéről szólva, ezeket mondotta Kacsó Sándor országos elnök: — Szervezeteink élén minden körülmények között és mindenkor következetes demokratáknak kell állni, akiknek lankadást nem ismerő kitartással kell folytatniok ellenségeink ellen a harcot. Kacsó Sándor ezután rátér a nemzetiségi problémák ismertetésére és kijelentette, hogy a romániai magyarság nem folytat sérelmi politikát s ez természetes is, hiszen a nemzetségi kérdés megoldása nálunk állampolitikai gyakorlattá vált. Ezután néhány szóval visszatért a MNSz szervezeteinek felépítésére s kijelentette, hogy a vezetségekbe be kell vonni a nőket is, hogy minél aktívabban vegyék ki részüket a politikai, társadalmi, gazdasági megnyilvánulásokból, majd nagyhatású, több mint kétórás beszédét így fejezte be Kacsó Sándor, a Magyar Népi Szövetség országos elnöke: — A Román Népköztársaságban élő, dolgozó magyar nép, ami, eddig, halad ezután is előre a Román Népköztársaság munkásosztályának élgárdája, a Román Munkás Párt által megjelölt úton a szocializmus felé, amely a nemzetiségi kérdés maradéktalan megoldását is jelenti. A Magyar Népi Szövetség országos értekezlete Kacsó Sándor országos elnök záróbeszédével szombat este végetér. Uj Anschlusst készítenek elő az amerikaiak Bécs. (Rador.) „Uj Anschluss előkészítése“ cím alatt az „österreichische Zeitung“ a következőket írta legutóbbi számában: Ausztria és Németország egyesítésének a tervét kategórikusan elutasítja Ausztria egész népe az első kísérlet katasztrófáid következménye, folytán. Mégis meg kell állapítanunk, hogy bizonyos körök az amerikai hatóságok támogatásával új, Anschluss terven buzgólkodnak. Az amerikai monopol körök az amerikai elzda«ági elet szerves részének tekinti Nyugat-Németországot. Az Ausztriába történő gazdasági behatolást p>edig úgy tekinik az amerikai és német pénzmágnások, mint az Anschluss előkészítésének egy fontos eszközét. A július 2-án kötött osztrák,amerikai „kétoldali“ szerződés lehetőséget ad a közös amerikai-német tőke szabad behatolására Ausztriába. Ez azt jelenti, hogy különböző ipari termékek el fogják özönleni Ausztriát és munkanélküliegekárhoztatják az osztrák munkásokat. Az amerikai monopoltőke így akarja teljesen kiszolgáltatott helyzetbe juttatni Austriát s világos, hogy az osztrák népre nézve sülve,s következményekkel járhat ez a politika. — OOTJOO--- A zsidó ősségek Palesztinában betertettek háromezer arab talonét Tel Aviv. (Rador.) Palesztinában fokozódó hevességgel folynak a harcok. Az iraki hadsereg Nahús, Jenin és Tukárán körzetében támad. Az arabok bombázták Ramata-Akibah helységet. A zsidó hadsereg légi egységei Nazarettől északra hajtotak végre, bombatámadásokat. Ramle-Lyddá körzetében a zsidó csapatok bekerítették az arab légió háromezer katonáját. Az arabok kísérlete, hogy elfoglalják a Jeruzsálemtől északra zsidó állásokat, kudarcot vallott