Família Kárpát-Medencei Családi Magazin, 2005 (2. évfolyam)
2005. július
Isten Országa, mint a tengerbe vetett háló „Az Isten Országa hasonlít a tengerbe vetett hálóhoz, mely mindenfajta halat bekerít. Amikor megtelik, partra húzzák, nekiülnek, és a javát edényekbe válogatják, a hitványát pedig kiszórják” (Mt 13,47-48). Az évközi 17. vasárnapból vett evangéliumi részletben Jézus ismét példabeszédekben szól tanítványaihoz. Az elmúlt vasárnapokon a magvetőről szóló példabeszédet hallottuk: „kiment a magvető vetni”, majd a búzáról és a konkolyról szóló példabeszéd és annak magyarázata következett. Az első esetben Szent Máté még nem pontosítja, hogy a magvető milyen magvakat vetett a földbe. Számára az elsődleges örömhír, hogy Jézus eljött közénk, és szavaival, tetteivel tanúságot tesz az Atyáról. Lelkünkre köti, hogy legyünk az Isten Igéjének befogadó jó földje. A következő vasárnap, a búzáról és a konkolyról szóló példabeszédben nagyon is konkrét az evangélista: a gonoszság erői is működnek a világban, de a hívő ember feladata nem az ítélkezés, hanem, hogy a tőle elvárt termést meghozza. Ezt a képet folytatja az évközi 17. vasárnap evangéliumi részlete is. Jézus a halászat világából Örüljünk minden nap, ma is, hogy Isten kegyelme velünk, hogy Isten gondviselése őriz, hogy Isten szeretete övez, hogy Isten az Édesatyánk, hogy Jézus a testvérünk, hogy a Szentlélek bennünk lakik, hogy Mária az édesanyánk, hogy őrangyalunk kísér, hogy reményünk az örök haza, hogy bűneink miatt nem kell kétségbe esnünk, mert Isten irgalmas ismeretlen szerző ragad ki egy jelenetet és magyarázza azt a tanítványoknak, akik maguk is halászemberek voltak. Ezt a jelenetet ábrázolja a templomi virágkompozíciónk: az Isten Országa hasonlít a tengerbe vetett hálóhoz, mely mindenfajta halat bekerít. Mi, megkereszteltek vagyunk azok a „mindenféle halak”, akiket az egyház igyekszik elvezetni és megőrizni az örök életre, de nem közömbös, hogy együttműködünk-e a kapott kegyelmekkel, és megérik-e bennünk az istengyermeki élet. Hozzávalók: Gabonafélék, valamint az évszaknak megfelelő nemesített és vadvirágok. Hosszúkás virágzás, keskeny befőttes üvegek, oázis. Elhelyezés: Az oltár előtt. Elkészítés: Fontos a virágok kiválogatása: a gabonafélék mellé, különböző hosszúságú, formájú, vastagságú növényeket gyűjtsünk egybe. A mezei virágok törékeny szárúak és gyorsan elfonnyadnak, ezért fontos azokat mihamarabb vízzel teli befőttes üvegekbe állítani. A vízzel megtöltött keskeny üvegeket helyezzük azután a virágzásba, az üres helyeket pedig oázissal töltsük ki. A keményebb szárú gabonaféléket, a hosszú növényeket szúrjuk az oázisba, az apróbb, törékenyebb virágokat pedig a keskeny befőttes üregekbe. Ügyeljünk arra, hogy a gabonafélék, valamint a sok különböző mezei virág színében és formájában harmonikus egységet alkosson. Kovács Violetta Fotó: Szerbák Elek Família • Családi Magazin