Família Kárpát-Medencei Családi Magazin, 2006 (3. évfolyam)
2006. június
szélynek. A külső segély hiányában Hunyadi, Carvajal és Kapisztrán számára nem maradt más hátra, mint hogy „keresztes hadat" toborozzanak. Nándorfehérvár sorsa ennek sikerétől függött. Kapisztrán fáradhatatlannak és sikeresnek bizonyult „a szent háború" hirdetésében. A parasztok, a falusi és a városi szegény rétegek, a szerzetesek és a különböző foglalkozású emberek támogatták az ügyet. Jöttek a keresztesek nemcsak Magyarország területéről, hanem elsősorban Közép-Európa más országaiból is. Gyülekezési helyük Pétervárad volt, itt fogadta őket Ferenc, Assisi püspöke, aki Carvajallal együtt érkezett Magyarországra, s gondoskodott elhelyezésükről meg beosztásukról. Carvajal Budán fogadta a kereszteseket, s onnan küldte őket délre. A magára maradt Hunyadi pedig Szegedet és Temesvárt érintve érkezett egy kis csapattal Alsókabolba (ma: Kovilj). Június folyamán a III. Mehmet vezette török sereg is megindult Nándorfehérvár irányába, sőt július elején a hadsereg zöme már le is táborozott a városon kívül. Nehéz megítélni a török hadsereg erejét, de történelmi adatok tanúsítják, hogy a keresztény sereghez viszonyítva túlerőben volt. A török hadsereg számára állandóan érkezett az ellátmány, elsősorban hajókon, a Morava folyón. Egyes hajók a Dunán érkeztek. Ezeket még a Alsókabolnál állomásozó Hunyadinak sem sikerült fenntartóztatnia. A csata kezdetére már legalább kétszáz török hajó állt a szultán rendelkezésére. A keresztények tábora Zimonyban volt. Az ide érkezett kereszteseknek nem volt megfelelő fegyverzetük. Kapisztránnak külön nehézségei akadtak az összeverődött csoportok fegyelmezésével is. Nem tudjuk, hány keresztes gyűlt össze Nándorfehérvár védelmére. Feltehetőleg 10-20 ezer keresztes vett részt ténylegesen a város védelmében. Közben július 3-án a törökök megkezdték a város ostromát. A város falainak bombázásával akartak utat biztosítani a betörésre. A tíz napig tartó ostromot elsősorban az Alsóváros sínylette meg. Július 13-án elindult Hunyadi flottája is. A víz gyors folyása miatt már 14-én megmérkőzött a két flotta Zimonynál. A keresztények győzelmével (július 14.) megnyílt a folyami út a város felé. Hunyadi lovassága és a keresztesek bevonulhattak, s most már a hadi utánpótlás ütközött akadályokba. Az ostrom A város igazi ostroma július 21 -én estefelé kezdődött. Úgy tűnt, hogy a túlerőben lévő török hadsereget a gyengén felfegyverzett védők nem tudják megállítani. Elkeseredett harcok folytak, a házak égtek, egyesek a falakról a folyóba ugortak, de a védők - közöttük több pap és szerzetes - nem inogtak meg. A csata hevében 700 janicsárnak sikerült átjutnia az Alsóváros védőfalán. A kis létszámú védő, közöttük több krakkói diák, nem tudta megállítani őket. Az Alsóvárosból a törökök a Felsőváros felé vették az irányt a felemeletlenül hagyott csapóhídon át, de nagy ellenállásba ütköztek. Pirkadatkor a védők kénsavval dúsított fáklyákat zúdítottak a támadókra, s akkora füst keletkezett, hogy a bennrekedtek nem tudtak kimenni, kívülről pedig lehetetlenné vált a behatolás. A Dunát és a Szávát továbbra is a keresztény hajók uralták. Ebben a megmérettetésben a török szultán is kézsérülést szenvedett. A törökök időközben a visszavonulás mellett döntöttek. Július 23-án reggelre Nándorfehérvár alatt nem maradt egyetlen török katona sem. Kapisztrán valószínűleg hamarosan elhagyta Nándorfehérvárt, mert már 23-án Szalánkeménben volt a keresztesek egy részével. Innen ment tovább Péterváradra, ahol találkozott Carvajallal, aki Újlakon (Ilok) keresztül érkezett Budáról egy sereg keresztessel. Innen Belgrádba vitt az útjuk, hogy találkozzanak Hunyadival és Szilágyival. Nándorfehérvárt az áldozatok holtesteinek sokasága borította, emiatt járvány és pestis ütötte fel a fejét. Hunyadin már augusztus 4-én megmutatkoztak a betegség jelei, Kapisztránon két nappal később. Hunyadi Zimonyban halt meg augusztus 11-én, s halálos ágya mellett ott volt Kapisztrán is. Kapisztrán Újlakra ment a Szent Mária ferences rendházba, s ott halt meg október 23-án, pedig I. László király két alkalommal is kiváló orvosokat küldött gyógyítására. A nándorfehérvári győzelem lelket öntött az egész keresztény Európába. Itt dőlt el ugyanis sok keresztény állam sorsa. Habár mindkét oldalon nagy volt a veszteség, a váratlan győzelem híre gyorsan elterjedt. III. Callistus pápa elrendelte, hogy e győzelem emlékére az egész keresztény világ ünnepelje augusztus 6-án Urunk színeváltozását mint a nándorfehérvári győzelem napját, ő rendelte el a déli harangszó bevezetését is 1457-ben. A történészek pedig tovább vitatkoznak azon, kinek volt nagyobb érdeme a török előrenyomulás megállításában Nándorfehérvárnál, Kapisztránnak vagy Hunyadinak. tlok ma keletről nézve Família • Családi Magazin • DÉLVIDÉK