Família Kárpát-Medencei Családi Magazin, 2007 (4. évfolyam)

2006. december - 2007. január

hírek innen-onnan Néhány sorban A Szent Erzsébet-év megnyitása Kárpátalján A Munkács melletti Pósaházán november 19-én Majnek Antal püspök nyitotta meg a Szent Erzsébet-évet a Munkácsi Egyházmegyében. A szentmisére a Szent Erzsébet Idősek Otthonának kápolnájában került sor. A kápolnát és az otthont szintén ezen a szentmisén áldotta meg a püspök atya. A misén magyar, ukrán és német nyelvű hívek vettek részt. Megemlékezés Szent Erzsébetről Horvátországban November 19-én a horvátországi magyarok is megemlékeztek Szent Erzsébetről. Pélmonostoron (Beli Manastir) november 19-én ünnepélyes szentmisét mutatott be Varga Géza, a magyarok vikáriusa a diakóvári püspökségben. A szentmisét jelenlétével ünnepélyesebbé tette a házigazda, Josip Koscak, valamint szalézi testvére, Stjepan Tribuljak. A hívek nagyszámú részvétele mellett jelen voltak a különböző horvátországi politikai szervezetek képviselői, többek között Ádám Jenő, a magyarok képviselője a horvát parlamentben. A Szent Erzsébet-év megnyitása Szabadkán A szabadkai kórház Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt kápolná­jában Pénzes János szabadkai megyéspüspök ünnepi misével nyitotta meg a jubileumi évet. Ezzel a Szabadkai Egyházmegye hivatalosan is bekapcsolódott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett Szent Erzsébet-év rendezvénysorozatába. A szentmise kétnyelvű - horvát és magyar - volt. Pénzes János beszédében többek között kiemelte, hogy Szent Erzsébet rövid földi élete alatt sok mindent átélt. Fején nem viselte királynői aranykoronáját, de tetteivel kiérdemelte az el nem múló örök koronát. Sokoldalú élete ma is aktuális üze­net és útmutató. A szentmisén számos hívő vett részt, a liturgiát pedig a Mária az Egyház Anyja Plébánia kórusa tette ünnepélyessé. A jubileumi év keretében több rendezvényt szerveznek a szabadkai kórházban, a városban és az egész egyházmegyében is. A felvidéki magyarok is csatlakoztak a Szent Erzsébet-évhez Orosch János püspök körlevélben hívta meg a papokat és a híveket az ünnepi megnyitóra, amelyre november 19-én a pozsonyi Szent Márton-dómban került sor szentmise keretében. A szentbeszédet Brückner Ákos Előd budapesti ciszterci szerzetes tartotta. Az ünnepi szónok a tevékeny szeretet gyakorlására buzdított Árpád-házi Szent Erzsébet példája nyomán. Orosch püspök a szentmise végén arra kérte a megjelenteket, hogy csatlakozzanak az imaév különböző programja­ihoz, s ezáltal is törekedjenek Szent Erzsébet lelkületének elsajátítására. A szent­mise után a pozsonyi szeminárium nagytermében Halkó József egyháztörténész, teológiai tanár tartott előadást a pozsonyi Szent Erzsébet-templomról. Az ünnepi szentmisén és előadáson mintegy harmincöt lelkipásztor és több száz, a Felvidék délnyugati régiójából érkező zarándok vett részt. Szent Erzsébet-búcsú Nagyenyeden Nagyenyeden a város védőszentjének ünnepén, Szent Erzsébet napján Jakubinyi György gyulafehérvári érsek ünnepi szentmisét mutatott be, ezzel csatlakoztak az Árpád-házi Szent Erzsébet-évhez a nagyenyedi hívek is. Beszédében az érsek rávilágított arra, hogy uralkodásának 400 éve alatt az Árpád-ház adta a legtöbb (25) szentet a Katolikus Egyháznak. Szent Erzsébet élete példája Isten akaratá­nak; a hit, remény, szeretet elvének maradéktalan teljesítése emelte őt a szentek sorába, és eszményképe maradt a jelennek is a mindennapok kötelességeinek teljesítésében. Az érsek köszönetét fejezte ki Szabó Dénes plébánosnak és a híveknek a felkínált lehetőségért, hogy a Szent Erzsébet-templomban nyithatta meg Szent Erzsébet évét. A szentmisét követően felszentelte a kápolnát és a felújított egykori minorita kolostort. Hírforrás: Magyar Kurír­ ó Família • Családi Magazin Hálaadó szentmise Kassán Salkaházi Sára testvér boldoggá avatásáért A kassai Szent Erzsébet-dómban Alojz Tkác érsek hálaadó szentmisét mu­tatott be november 24-én. A szentmisén részt vett Szlovákia több püspöke, a Kassai Főegyházmegye papsága és hívei. A szentmise ünnepi szónoka Erdő Péter bíboros delegátusa, Bíró László püspök, a budapesti Központi Papneve­lő Intézet rektora volt. A jelenlevők közösen adtak hálát a Szociális Testvérek Társaságával Kassa város szülötte, Salkaházi Sára testvér budapesti boldoggá avatásáért, amelyet Erdő Péter bíboros hirdetett ki a Szent István-bazilika előtt szeptember 17-én. A szlovák és latin nyelvű szentmise előtt rövid, szlovák nyelvű bemutató volt az új boldog életéről. A szentmisén a kassai szeminárium énekkara énekelt Ján Velbacky vezetésével. A hálaadást követően a történelmi városháza dísztermében Peter Weindiller rendezésében irodalmi összeállítást mutattak be Sára testvér életüzenetéről, majd ünnepi fogadás következett. Az ünnepségen megjelent többek között Stefan Lecka szepesi segédpüspök, Ján Babják eperjesi görög katolikus megyéspüspök, Vladimír Tomko, a kassai görög katolikus exar­chátus püspöki helynöke és Bartal Károly Tamás jászóvári apát. A várost Frantisek Knapík főpolgármester képviselte. Megemlékezés a sztálini terror áldozatairól A munkácsi magyarok idén is megemlékeztek a sztálini terror áldozatairól. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által szervezett ünnepségre november 19-én került sor a munkácsi Rákóczi kastély előtt, ahonnan 1944. november 18-án elhurcolták a város magyar és német férfi­­lakosságát. Először a szolyvai gyűjtőtáborba vitték őket, ahol sokan meghaltak az embertelen bánásmód következtében, az életben ma­radtakat pedig továbbvitték a Szovjetunió távolabbi területein fekvő lágerekbe. Az elhurcoltak nagy része soha nem tért haza. Az ünnepségen beszédet mondott Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök, Majnek Antal római katolikus megyés püspök és Lengyel Zoltán alpol­gármester. Az alpolgármester elmondta, hogy ebben az évben, 62 év után végre rehabilitálták a sztálinizmus Munkácsról elhurcolt magyar és német áldozatait. Az ünnepséget Gajdos Olga, a munkácsi KMKSZ elnöke vezette. Beszédet mondott még Popovics Béla, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke, va­lamint Kizman Zoltán, a Kárpátaljai Németek Szövetségének elnöke. A beszédek között a római katolikus székesegyház gyermekkórusa és a református templom kórusa énekelt. Elhangzott az az ének is, melyet 62 évvel ezelőtt az elhurcolt magyarok írtak a Szibériába tartó gyaloglás közben. Az ünnepi beszédek után a jelenlévők elhelyezték koszorúikat és virágaikat az emlékműnél és az áldozatok nevét tartalmazó márványtáblák alatt.

Next