Új Ember, 1946 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1946-07-21 / 29. szám

Pünkösdi búcsú az ősi Csíksomlyón­ ­A KIK ott voltak és látták s akár néhány felejthetetlen napra is,­­MT­M együtt zarándokoltak a székely nép feltorlódó seregeivel Csíksomlyóra, az ősi kegyhelyre, sohasem felejtik el az 1946. évi nagy „kikerülést”, ahogy a szé­kelyek a csíksomlyói zarándoklást neve­zik. Százhúszezer ember sereglett össze ezen a pünkösdi búcsún. Ezres tömegek jöttek Brassóból, Bukarestből, Maros­­vásárhelyről, sőt Fogarasból is. Eljöttek a moldvai csángók küldöttségei, a státus­gimnáziumok , a katolikus leányiskolák csoportjai, papok, apácák, szerzetesek. Az egyházi körmenetet Márton Áron er­délyi­ püspök vezette. A négy székely vármegye népe templomi lobogók és nem­zeti színű zászlók alatt vonult fel a nagy­­somlyói hegyekre. A tündöklő pünkösdi ég alatt feszengtek az ősi Mária-ének­ek, a magyar és a­ székely himnuszok. Zengő harangok áradatán­an, könnyes szemekkel, maga a székely nép hozta el ide fájdal­mait, törődéseinek nyomasztó gondját és olthatatlan hitét, amelyet a Somlyói oltár évszázados tüze táplál. A csodálatos rendben lebonyolódott za­rándoklat élményszerűen elragadó kiegé­szítői voltak az élőképes előadások, ame­lyeken nagy tömegek vettek részt. Mintha a barokk­ korszak, nagy, tömeg áhítatát keltő misztériumjátékai elevenedtek volna meg ezen a három estén, hogy képszerűen mutassák be az ősi dráma, Krisztus földi életének biblikus mozzanatait A somlyói gimnázium régi szemináriu­mának nagy színpadát Kovács Dénes, a fiatal tanítóképzőintézeti tanár tervei szerint rendezték be, a zene- és ének­kórust P. Elemér vezette, a gyermek­­kórust pedig a csíksomlyói tanítónők ve­zényelték. A reflektorok fehér fényében angyalok lebbentek; áhítat és álmaik odds kísérte minden szavukat, minden taglejté­süket. A Pieta komor tablója megrendítő, zokogás tör elő a­ nézőtérről s a feltáma­dás diadalmas énekétől felragyognak , a szemek, kisimultak a fáradt arcok. Ami­kor pedig, a következő színben, a magyar szentek glóriájával övezetien megjelenik Krisztus, mint a béke fejedelme, mennyei koronával a fején, jogarral a kezében, ki­rályi hatalma teljességében, a béke him­nuszának­ ujjongó zengzeteihez ezernyi lélek csatlakozik. A somlyói Máriát ábrázoló élőképnek volt a legnagyobb ..sikere“ A csillagkoro­nás Szüzet, karján a kis Jézussal, a szé­kely nép hódolata övezi: ez a­ kép K Fi­lep Judit rendezői remekműve. A Somlyói játékok sikere a székely népi katolicizmus eleven erejét, ősi való­ságát igazolta s azt az óhajtást váltotta ki Erdély katolikus magyarságának leg­szélesebb köreiből, bárha ezeknek az elő­adásoknak megismétlése egyik statásos eszköze lenne a katolikus népi öntudat el­mélyítésének. E­­Gy T­CLzoftku­S po­ltika. bü­tföldön fik Z EGYIPTOMI kormány kö­­zölte a Vatikánban, hogy kész jjrva diplomáciai kapcsolatot létesíteni­­ Szentszékkel. Libanon köztársaság diplomáciai képviselőjének kinevezése is küszöbön áll. Római jelentés szerint az összes arab államok kiküldöttjeiből alakult bizottság érkezett oda, hogy a Szentatyánál kihallgatáson jelenjék meg. Illetékes vatikáni helyen úgy nyi­­atkoznak, hogy az Egyház kész elfe­­ejteni az arab világ részéről irányá­­ban évszázadok óta megnyilvánult elő­ítéleteket. De Gasperi megalakította az új olasz kormányt. A katolikus párt, hi­vatalos nevén a keresztény demokratái, 1, a szocialisták 4, a kommunisták 4, a köztársaságiak 2 tárcát kaptak Van ■gv pártonkívü­li tagja is a kormány­­nak. De Gasperi egyelőre a külügyi arcát is megtartotta. A francia kormányban — mint a nost érkezett lapokban olvassuk —, a katolikus párt kezében van a minisz­­ereln­ökség, a külügyi, a pénzügyi, gazságügyi, hadügyi, nemzetgazda­sági és postaügyi tárca. Külön egy ál­omminisztere is van a pártnak. Kom­munista politikus tölti be a fegyver­kezési, az ipari termelésügyi, a köz ■gészségügyi­ újjáépítési és h­adigondo­­lási tárcát. Szocialista a belügy-, a közmunkaügyi, a földmívelésügyi, a nevelésü­gyi és a gyarmatügyi minisz­­ter. A kommunistákat és a szocialistá­kat egy-egy helyettes miniszterelnök is képviseli a kormányban. A lengyel püspöki kar közös pásztor­­evelet adott ki, amelyben elítéli a ter­­rort és az erőszakoskodást . Kolozs AKi Pál: FORRADALMÁR, ÍRNI ÉS OLVASNI TANÍT F­orradalmár ó, a javából. ■Is A boulevard korlátolt léhűtőinek, LM nagyszájú demagógjainak gúnykacaja kíséri, parókás mitugrászok röhögve sárral és mocsokkal dobálják. Kórusban harsog az utcai reakció : — Gazember ! Forradalmár ! Kötelet a nyakába ! A periférián felállított forradalmi­­sze­­mináriumának­ belső berendezését, a pado­kat az imént törte össze az előjogokat élvező csőcselék, néhány áruló írástudó felbújtá­­sára. Trágár szitkok, sárgombócok, öklöm­­nyi kövek röpülnek feléje, ám a forradalmár nem veszti el idegeit. Igazi forradalmár, mint minden szent, aki nem az életet félti és épp ezért rettenthetetlen. Nyugodtan folytatja útját, s a külváros szűk és raga­csos sikátoraiból kisurrannak védelmére tanítványai, az eszme bátor gárdistái, né­hány proletár süvölvény és több kemény­­öklű reimsi iparostanonc. Az üldözők meg­torpannak. , A demagóg utca reakciós forrongása és a Szent utcai foradalma egy pillanatig farkasszemet néz egymással, de a harc, a győzelem már az összecsapás előtt eldőlt. A forradalmár nem verekedni tanít, hanem tanítva verekszik a szellem és­ a lélek világosságáért. Sáros arcát törölgetve nyu­godtan szól tanítványaihoz : — Menjetek haza fiaim és tanuljátok meg holnapra a leckét. . . Betámasztja maga mögött a baltával letört ajtót s miközben iskolatestvéreivel újra összeeszkábálja a széttört padokat, van ideje tűnődni, a­IVEL IZGATTA fel úgy városát­­ is Azt a kort, amely tanúja Mainiet­­nek és Tartui­fenek, az Elveszett paradi­csomnak, amely Paganini mesteri játéká­ban gyönyörködhetett, amelyben megszü­letett Newton Principia című műve... Rembrandt, Rubens, Van Dyck, Hobbema, Ruysdael, Franz Hals képei. Ez a század hazájának, Franciaországnak diadalmas vi­rágkora. XIV. Lajos udvara kápráztató fényben ragyog.. . s Colbert új gazdasági tanokat hirdet. És ez a kor tria zászlajára a »felvilágoso­dás» jelszavát! A tudományos kutatás és technológia nagy kezdő ugrását ugyancsak ez a század méri. Firenzében felállítják az Accademia del Cimente-t és Angliában a Royal Society-t. A civilizáció és kultúra rohamos fejlődésével büszkélkedő század már ellátta iránytűvel és légsúlymérővel a hajósokat, lázmérőt és kinint tett az orvos táskájába, mikroszkópot illesztett a tudós szeme elé. Van már zsebóra és egy újfajta evőeszköz — a villa —, amelynek haszná­lata fékezi a mohóságot. Micsoda kultúra . . . milyen lehetősé­gek ! És ezt a felvilágosodott kort izgatja fel egy szerzetes, a »forradalmár» azzal, hogy ingyen tanítja írni, olvasni és számolni a városok perifériáin nyüzsgő proletár­gyermekeket. A voltairei szemlélet felvilágosult kö­vetői úgy vélekednek, hogy a szegények tanítása káros és haszontalan. Monsieur Garnet egy magasállású állami funkcio­nárius emlékiratában így támadja a nevelés és iskoláztatásügy forradalmárát, De La Saliét és iskolatestvéreit : «Minden ára, amit a gyermekek a könyvek mellett töltenek, a társadalomra nézve el­veszett idő. Az iskolatestvérek által élén eredmények gyorsaságukkal ijesztenek meg bennünket! Ha szabadkezet engedünk nekik, tídmarosan nem lesz­­páros, aki ne tudna írni és olvasni. Ezért államérdek, hogy meg­semmisítsük őket.* Ugye? Szinte hihetetlen ! Micsoda ellent­mondása és kiábrándító fintora a felvilágo­­sultságával és haladásával büszkélkedő szá­zad kultúrájának ! Hát ezért forradalmár a proletárság szellemi és lelki felemelésének hős harcosa. »Szociális találmánya­ az ingyenes nép­oktatás — évszázadokkal előzte meg korát. E MODERN KÖZOKTATÁS és nép­nevelés zseniális pionírja 1651-ben született Reimsben, H­igi francia ne­mesi családból. Apja előkelő és gazdag városi tanácsos , s Ő maga már fiatal korá­ban a reimsi érsekség bőségesen javadalma­zott kanonokja. Tanítási és nevelési kérdé­sekkel huszonnyolc éves koráig nem volt semmi kapcsolata. Ekkor felkeresi egy Niel Adorján nevű roueni tanító. Megkéri, hogy legyen segítségére egy iskola létesítésében. 1679-ben, április 15-én Reimsben meg­nyílik az első ingyenes iskola, a szegény­lakta külvárosban. És ugyanebben az év­ben még kettő ... A tanítók­ fizetéséről és az iskolák fenntartásáról részben De La Salle gondoskodik. Miután letette a teológiai doktorátust, kezébe veszi a tanítók képzését is, mert nemcsak a tanulók , a tanítók száma is egyre szaporodik. Az előkelő és művelt reimsi körökben hüledeznek . — Ilyesmivel foglalkozik egy gazdag­­ kanonok? De La Salle lángoló beszédeivel, bölcs intelmeivel, pedagógiai előadásaival és élő példáj­ával megtanítja tanítóit,hogya­­n nevel­hetnek és miképen közölhetnek ismereteket eredményesen Mert maga a tudás, amely­ben mindenkinek kivétel nélkül részesülnie kell, csak eszköz az evangéliumi igazságok kezében. És itt a több irány felé forradalmi utat mutató nagyszerű gondolat magja ! A tudás és ismeretszerzés, ha kisiklik az örök igazságok vezető kezéből, zsákutcába vezeti az embert és kultúráját ... Az is­meretszerzés lehetősége nem lehet semmi­féle társadalmi osztálynak előjoga ! Semmi kétség : a közoktatásügy elejétől végig keresztény vívmány, egyházi «talál­mány». A kereszténység egyik teljesen ere­deti gondolata a közoktatás elve : minden ember rendszeres értelmi oktatásban része­sítendő. S a kereszténység helyezte a műve­lődés történetébe az évezredeken keresztül­világító eszmét, hogy az oktatás maga is istentiszteleti tény, az istentisztelet kiegé­szítő része. S­ZENTJE Ő a közoktatásnak, de irigy és korlátolt kortársai még bolond­nak tartják . . . mert Reimsben saját pénzén külön h­ázat bérel a tanítóknak. 1682 . . . Iskoláinak jóhíre mégis áram­ként kereng az országban. Rethel.. . Laon... Guise szegényei De La Salle-hoz fordulnak gyermekeik érdekében. Ettől kezdve élete a népoktatás áldo­zatos eposza. És a városban felcsattan a gúnykacaj, az előkelő rokonság körében pedig a fel­háborodás, mert a nemes kanonok tanítói­hoz költözik, velük étkezik, durva posztó­ból készült formaruhájukat viseli. Szigorú aszkéta életrendet ír elő a pedagógusoknak s azt maga is követi, így készíti elő őket hivatásuk tökéletes betöltésére. 1683-ban lemond a kanonoki címről és javadalomról és a következő esztendőben szerényen és feltűnés nélkül szétosztja a szegények között minden vagyonát és csa­ládi örökségét. Társulattá szervezi a neve­lőket s még ez évben a tanítókkal együtt leteszi a szerzetesi fogadalmat és megala­kítja a Keresztény Iskolatestvérek szerzetét. Aztán sorra nyitja meg a mai értelemben vett ingyenes népiskolákat, száz évvel előzve meg Pestallozzit és kétszázhatvan­hét esztendővel saját korunkat. A kanonokból tanító lett és a tanítóból szent, s a szentek példái után gyakran csak lassan, évszázados késésekkel kullog az államhatalom. Franciaország az ingye­nes népiskolai oktatást csak 1881-ben emelte törvényerőre.. . Magyarország a XX. században. j­jt LÉTE CSUPA áldozat, küzdelem, meg­­írat adóztatás és önfeláldozás és önzetlen cselekedet az iskoláért, tudásért, a koroktól és osztályoktól független, örök evangéliumi igazságokért. Az «írástanítók», azok, akik pénzért árulták a betűvetés tudományát, veszélyes konkurrenst láttak benne, gáncsolni próbálták, megvádolták aljasul és alaptalanul egyházi és világi ható­ságok előtt, hajszát indítottak ellene «állam­érdekből». ő ugyanekkor megszervezte a világ első tanítóképzőjét, a «szemináriumot». Ez már forradalmi cselekedet, hiszen akkor maholnap mindenki megtanul majd írni és olvasni. Ám hiába rombolják szét az első szemináriumot, rögtön három új nő a helyébe. Aztán újabb kezdeményezésével ismét évszázadokon néz túl, s meglátja a mester­séget mívelő ifjúság tanítási problémájának megoldását. Megszervezi az úgynevezett «vasárnapi iskolákat». Ma­­ iparostanonc iskoláknak hívják a De La Salle Szent János által kezdemé­nyezett iskolatípust. XX. SZÁZAD első évében szentté avatták. Ez a kor eszmélt fel a szent óriási jelentőségére, miután öt világ­részt hódított meg, nemzedékeket és millió­kat tanított és nevelt. Ma több mint 400.000 ifjút, közöttük rengeteg árvát tanítanak De La Salle szerzetesei. Magyarországon a múlt század utolsó éveiben kezdték meg áldásos működésüket a keresztény iskolatestvérek. Budapesten internátussal kapcsolatos elemi és polgári iskolát tartanak fenn, Szegeden tanár- és tanítóképzőt, a szolnokmegyei Homokon pedig szegény menhelyi gyermekeknek most koldulják össze a háború alatt elpusztult Beniczki-fiúotthon talpraállításához leg­szükségesebb felszerelést. * Napjainkban a szociális közoktatás szentje újra «forradalmi». Újra támadják dúsan virágzó nagy művét. .. Újra célba­­veszik a katolikus egyház kultúramentő, kultúrafenntartó és teremtő intézményeit. Akárcsak évszázadokkal ezelőtt,­­állam­­érdekre­ hivatkoznak. S akik írásban és szóban gáncsolnak , hálátlanok vagy feledékenyek. Az Egyház iskolái nélkül Európa ma is egyetlen óriási kiterjedésű külváros lenne, ragacsos sötétségbe borult periféria, makogó és lelki rabságban tartott, írástudatlan proletárokkal. A FaxPioraana kon­gresszusa PAX ROMANA XIX. kongresszu­sán mintegy húsz ország 150 ki­küldöttje vett részt Salamancában. A külföldi küldöttségek fele Európából, másik része Amerikából érkezett. A francia katolikus diákság nem képviseltette ma­gát. Megvitatták a katolikus egyetemek főbb kérdéseit, az Egyház és az állam egy­máshoz és az egyetemekhez való viszonyát, valamint a katolikus diákság helyzetét. A madridi ünnepélyes záró ülésen határozatot fogadtak el, amely leszögezi: a Pax Romans munkája arra irányul, hogy a pápák szociális tanait és útmutatásait az egész világon terjessze, azok megvalósítását elősegítse, a főiskolai ifjúság körében a ka­tolikus hitet és az Egyház tekintélyét el­mélyítse, megerősítse. Nagy gyakorlati jelentősége van annak, hogy lefektették a katolikus értelmiség új egyesületének, az « Universitas»-nak alapszabályait. Munkások és földmívesek fiainak száma a magyar bencés gimnáziumokban KÖZOKTATÁSI reformtörekvések /«M során ismételten támadás érte a ZsidA gimnáziumokat, mint a felsőbb tár­sadalmi rétegek kiváltságos iskoláját. „A gimnáziumi férőhelyeket valósággal megszállja a nagyváros vagyoni vagy tár­sadalmi felsőbb- és középosztálya. Az 1939/40. tanévben ezek gimnáziumba járó gyermekeinek száma kb úgy aránylik a kisbirtokos, kisbérlő, napszámos, munkás, cseléd gyermekeihez, mint 92 :8 (igaz, hogy ugyanakkor a gyakorlati középisko­lákban is 82'7 : 17'3, a polgári iskolákban pedig 7­6' 7: 28‘4 az arány), holott mint köztudomású, a munkásság és a kis­­parasztság az ország lakosságának több mint a felét teszi.“ (Barra Gy.: Régi és új iskolarendszerünk. Köznevelés, 1948 ápr. 31.) Egy államtitkári nyilatkozat Ezzel a kérdéssel kapcsolatban azon­ban Bereczky Albert államtitkár a követ­kezőkép nyilatkozott: „Akár a szerzetes- iskolákra, akár a protestáns kollégiu­mokra gondolok, meg kell állapítanom, hogy az elhanya­golt és sokszor elhagyott nép­tömegeinknek ezekben az is­kolákban volt legtöbb szabad levegőjük és demokratikus művelődési lehetőségük­. Ezt a nyilakozatot a bencés gimnáziu­mok statisztikája a következőkép tá­masztja alá: A számok és a tények Az 1943/4. tanévben 6 bencés gimná­zium növendékeinek száma 2439 volt. A munkásság és kisparasztság gyermekei­nek száma 684, tehát az arány 72 : 28, azaz az országosnál háromszor jobb.­­ Ha azonban ehhez a számhoz hozzávesz­­szük a kisiparosok és kiskereskedők gyermekeit is, akkor összesen 1130 volt a szegényebb néposztályok gyermekeinek száma, azaz 46%. (A nagyváros belterü­letén, tehát munkás és főleg paraszti tele­püléstől távol eső pesti intézetet nem szá­mítva az arány 33, illetőleg 55 lesz!) És hogy ezek a gyermekek mennyire tudtak érvényesülni, arra néhány adatot nyújt a győri gimnázium 1941/2. évi év­könyvében megjelent tanulmány: A tehet­ség társadalmi megoszlása. Eszerint a paraszszülők gyermekeinek 14'1%-a, a munkásszülők gyermekeinek pedig 11'91%-a volt jeles, amikor az intézeti átlag csak 9­ 9%-ban volt az. Amikor a közalkalmazottak létszám­­csökkentésével kapcsolatban a demokra­tikus szellemű újjáalakítás elvét szögezik le, tárgyilagos adatok bizonyítják, hogy kik voltak ennek a szellemnek régtől fogva képviselői.

Next