Új Ember, 1947 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1947-12-14 / 46. szám

Czapik Gyula hatvan éves Czapik Gyulát 1910-ben szentel­ték pappá, 1939-ben nevezték ki veszprémi püspökké és 1943-ban került az egri érsekség élére. A példaadó modern papok és a Pro­­hászkás-szellemű lelki vezetők so­rából tört fel a pályája. Szóval és tettel, tolla nagyszerű erejével szolgálta és szolgálja ma is a ma­gyar katolicizmus ügyét. A katoli­kus sajtó sokat köszönhet kivéte­les értékű munkásságának és nagy­vonalú szervezői tevékenységének. Egyházjogi, hittudományi és er­kölcstani, valamint a közélet nagy kérdéseit érintő írásaival, a kor­szak legkülönbjeinek sorában tört utat a katolikus elvek érvényesü­lésének. Fáradhatatlan munkája ma is azoknak az események­nek, amelyeket gyorsan ívelő pá­lyájának kezdete óta annyi hittel vállalt és műveiben megvalósított. Az egri főpásztor tevékeny életé­nek ezen az ünnepi fordulóján mi is tisztelettel fordulunk feléje, akik küzdelmes életünkben a tollal har­colunk, amelyet az egri érsek az elsők között vett kézbe és ma is az elsők között visel. Eger városa, az ősi egri egyház­megye, bensőséges ünneplésben ré­szesítette Dr. Czapik Gyula ér­seket hatvanadik születési évfor­dulója alkalmával. Az Új Ember, ha elkésve is, de ugyanazzal a sze­retettel és megbecsüléssel fordul a jubiláló főpásztor felé, akárcsak papjai, hívei, akik a hatvanadik születésnapon, december 3-án, jó­kívánságaikkal keresték fel őt. iml TÉLI KÁBÍTÓT, szőrmebundát, ruhát és fehérneműt, szépet, jót, olcsón KOVÁCS FERENC Múzeum-kénk­ is. ADAKOZZUNK a háborúban tönkrement kisláng­­templom helyreállítására. Cím: R. k. plébánia, Kisláng. Csekk­számla: 44.009. SZLEZAK RAFAEL régi, elismert harangöntő mester RÁKOSPALOTA, Klára­ U. 23. T.: 292-697. Üzem: Zrinyi­ utca 28. Vásároljon „LABIRINT“ érdekfeszítő türelemj­átékot. Ára csak 7.80 Ft. Gyermekeknek a legjobb ajándék. Kapható: Kordánál, Bp., Mikszáth-tér 4. EHALL Andrássy,út 151] Vétel, eladás, javítás, bérlet. SZEMÜ­VE­GET KNAPECZ-től, IX. alla-út 79. örökimádás templom mellett. Csabai szűcs BUNDÁK PRÍMEK divatos átszabását modell után. Budapest, VII., Dob­ utca 82. R O Z G O X Y I GYERMEK-FÉNYKÉP ma is a legszebb karácsonyi ajándék! ZLETÁIT ÉKSZ­EREK, VHMI­ órajavító műhely. Péteri Rudolf Mozzeme 141-Képet, szobrot veszünk SZALMÁSSY GALÉRIA, IV., Kossuth Lajos­ utca 12. Ve­rm. Téli sporteszköz karácsonyi ajándék legjobb bevásárlási helye. Kérje részletes árjegyzékünket. Ingyen küldi a Cserkészbolt Budapest, V., Nagy Sándor­ utca 6. Telefon: 125—010. Budapest, VIII., Rákóczi­ út 67. sz. Telefon: 139—248. KOLOZS PÁL: H­ árom Margit-hídM­ÁR AKKOR ott éltem a híd vonzásterületén. Évekig csak használtam, akár egy mozdulatlan közlekedési eszközt. De egy vi­csorgó téli napon, rajta bandu­kolva, a szél lefújta a fejemről a téli kalapot. Valódi, nem nyúlszőr­ből készült ócska kalap volt. Vagy két hétig minden nap láttam, ott szégyenkezett alattam a jégtáblán, négy előkelőbb férfi-fejlődő tár­saságában. Ekkor lett mindennapi ismeretségünkből mély barátság, az első Margit-híddal. Volt egy közös titkunk. A híd tanúja volt marlaságomnak. Most már én is figyeltem­ Ádázul, hogy rajtacsíp­jem valami gyengeségén. Volt is neki. Lassan szűk lett Budapest­nek. Az első Margit-híd gyalogjárója göcsörtön fapalló volt, s a deszkák közötti réseken, alulról felcsillant a Duna zöldes-szürke vize. E ré­sek közé szorulva temérdek séta­­pálca és esernyő tört el. Akkori­ban még divat volt a sétapálca és a szűk híd ... S minél jobban kiment a divat­ból a Margit-híd, annál bensősé­gesebben szerettem. Ráhökkentem arra, hogy a fővárosi embernek a híd lényegesen többet jelent, mint az, hogy Budáról átmehet Pestre — vagy fordítva — kenye­ret keresni. Ha az ember a hídra lép, jobbról-balra elmaradnak mel­lette a házak, alatta a friss szagú hatalmas víz s fölötte a mérhe­tetlen égbolt. Az elnyűtt városi ember ilyenkor magára marad néhány percre a vízzel és az éggel, ha már a földet nem ismerheti meg. Víz és ég a természetből! — a budapesti embernek ez is sok ... Pedig a viszonyok „egyre rom­lottak rajta“. 1935-ben a felduz­zadt forgalom miatt már-már el­vesztette hídjellegét, olyan lett, mint a zsúfolt körút. Nem érez­hetted magad többé egyedül a hídon. Minduntalan elakadtak rajta a súlyosan terhelt stráf­­kocsik. A kocsisok ilyenkor elő­vették ostoraikat és szitkaikat. Máris jöttek az állatbarátok és a rendőri notesz. Velencében van egy rövid híd, a Sóhajok-hídja. Az első Margit­­híd életének utolsó évében a Hosszú Szitkozódások-hídja volt. S­oKKAL szélesebb s korszerűbb lett a második. A gyalogjáró­ján elegáns aszfalt. A sínek a kö­zepén­ Aluljárókat kapott a Szent Margit-szigetre, szóval összkom­fortos híd volt. Nem sokkal a vi­­lágháború kitörése előtt készült el, s­ világvárosiasan lüktető for­galmával felduzzasztotta önérze­tünket. Megfigyeltem, hogy az első időkben az emberek a gyalogjárón valami túlhevült büszkeséggel, akár egy gigantikus metropolis polgárai rohantak át. Ám csak­hamar fékeződött a rohanás tem­pója. Hiába, Budapest azért sze­deti a kényelmet s a szépet, még a hidakon is. Ezt bizonyították a sirályetetők is, akik dolgukra sietve naphosszat etették e csodá­latos madarakat, csikorgó fagy­ban a híd karfájára dőlve ... Egy napon autótaxi rohant a híd karfájának, kiütötte, s a gép­kocsi a Dunába zuhant. A ször­nyűségről hetekig írtak az újsá­gok. 1944 őszén a levegőbe röpült a híd pesti oldalának három íve. Többszáz halottja volt az apoka­liptikus tragédiának. Mindössze néhány sort írtak róla a lapok. •­ Amikor ott álltam a baljós fé­nyű őszi koradélutánon, s döbben­ten meredtem a vízberogyott ron­csokra, s a vízből félig kiálló vil­lamosokra, eszembe jutott Thorn­ton Wilder könyve. Az amerikai író remekművében egy ősi perui híd leszakadásáról ír s öt ember hegedű eladás, vétel, ílk csere, javítás SELYEM- ÉS SZÖVETÜZLETE IV... Kálvin-tár 3 TELEFON: 184—259. haláláról, akik a katasztrófa pil­lanatában a hídon voltak. Regényt írt erről az öt emberről, öt be­fejezett életről. A második Mar­­git-hídon vagy hatszáz ember pusztult el­ Az ő regényüket, amely egyúttal az ország nyomo­rult pusztulásának regénye — re­mélhetőleg majd a történelem írja meg, igazságosan és tárgyilagosan. Este is ott álltam még a parton, körülöttem ezrek — és ezrek. Az emberek hangosan zokogtak. Nem­csak az áldozatokat temették, ha­nem a saját életüket is.. • A má­sodik Margit-hidat. A­ZÓTA, hogy nincs, éppen há­­rom éve, hol ideges voltam, hol komor, kedvetlen, borús és dühös, így éltünk valamennyien a híd­­talan környéken. Hiányzott a híd, akár a mindennapi kenyér. Ke­vesebb és keservesebb volt nél­küle- Csupa kerülés, dühítő ka­land, vargabetűzés volt így az éle­tünk. Néha álmodtam róla, láttam a karfáit. Álmomban pontosan le tudtam volna rajzolni, milyen volt, hisz közel másfél évtizede minden nap többször is átmentem rajta. Nem vagyok statisztikus, de meg­közelítőleg kiszámítottam, hogy naponta legalább 20 percet töltöt­tem el rajta. És most három év után végre elkészült a harmadik. Megnevezhetetlen izgalom fogott el, nemcsak engem, az egész vá­rost- Hát igen. Átmentem rajta ünnepelve, még az első napon, ég és föld között a régi hídon, a régi úton, az­ új aszfalton. Bizony bevallom, első utamon nem láttam a környező örömtől az új hidat. Ez az örömjárás bele­­nyúlt az éjszakába. Tízezrek jár­tak a két part között mámorosan, köszönve az országnak, a magyar­ság, a hídépítő munkások hősi erőfeszítésének, azt, hogy újra áll a régi helyén a híd. A harmadik Margit-híd.. • Boldogasszony éve Írta : KUN­SZER­Y GYULA Hát úgy kívánják jámbor püspökök: legyen ez év a Boldogasszony éve, a tiszteletnek díszes csokrait most garmadába rakjuk Delébe; roráték, buzgó ávemáriák • litániák köszöntsék Máriát; tudósok, költők és zenészek szívét betöltse fényben, sötét részben a boldogító Amor Mariae... Anyánk Patrona Hungáriáé! Igen, hisz már szilaj, duhaj, konok vad őseink ködös, pogány hitében voltak segítő boldog­asszonyok... Aztán jött István, hogy a nép szívében egy új, egy tisztább szent hitet fakasszon, hogy egy az Isten, s egy a Boldogasszony, s a Szűzanyának oltalmára bízta ez országot s az árva nemzetet, s azóta sem csalódott az, ki tiszta szívvel bizalmat őbelé vetett. Zsolozsmázó barátok, büszke bánok, s szegény Tiborcok, rongyos páriák, szelíd apácák, szép királyi lányok tisztelték mind „szent akszin“ Máriát. Poétáinknak első dadogása a szüzességét és siralmát zengte,­­ az Ő neve volt hősök ajkán jelszó, ha kardhüvelyből kilendült a penge, mert ő volt népünk megoltalmazója, s az ellenségek „megnyomorojtója“. S ha romlottságunk kárhozatba döntött, reményt belénk az ő irgalma öntött, nagy ínségben lévén őt szólító hazánk, bűnbánó lélekkel Hozzá imádkozánk. S mikor bensőnket újból bevitette a Szabadságnak láza és a Hit, a Szűzanyának képe díszítette küzdelmeinknek győztes zászlait... És pusztíthatja ezt a szép hazát akárhány véresőtől terhes számom, leszünk, mi voltunk ezredéven át, a Szűz országa: Regnum Marianum! Bármily sötét a magyar éjszaka, ö fent ragyog, mint Hajnal csillaga, fényének nincsen semmi földi mása, s a szomj azoknak ö a kútforrása, hitünknek Ö a legszebb záloga, az éhezőknek Ö a búzakéve, törött hajónknak Jóremény-foka, s nyugalmat nyújtó békés, biztos véve... S itt minden év a Boldogasszony éve! Templomainak készítése, javítása művészi kivitelben Kopp is Kovács ü­vegfestészete KOPP FERENC ezüstkoszorús mester utóda Bp.VL Székely-Ssia'ai-n­. ?5 Nem tévesz­tendő össze a ha­­nlónevű de más telephelyű céggel film­ek­ látják a csillagok Llewellyn „drága völgye“ mellett ez a Cronin-regény az angol könyvpiacnak talán a legkomorabb vil­ágszemlélet­ű műve: témájuk hasonlósága mellett a felfogás hasonlósága is rokonná teszi a két alkotást Az irodaitól kritika Llewellyn könyvének ítéli az elsőbbséget, de filmen — minden valószínű­ség szerint — Cronin művének filmváltozata­­«« hosszabb életű­ És egy kicsit meg is ke­resztelte a könyvet, ami hatá­rozottan előnyére vált: a film a keresztény szocializmust hir­deti és semmi mást! A könyv „csillagai" egy igazságtalan, sö­tét földgolyóra tekintettek le; a filmen pedig ezt látják a csil­lagok: minden ártatlan szenve­dés által közelebb hajlik hoz­zánk az Isten országa. Trópusi szenvedély Élvonalbeli francia film: a szép és nagyon tehetséges Vi­­vianne Romance körül izzanak a cselekmény fémszálai; egy szinte véletlenül gyilkosságba esett kis sanzonénekesnő életét látjuk a fegy­házban, majd a trópusi fegyenc telepen, míg belepusztul a telep orvosa iránt érzett keserű-édes, reménytelen szerelmébe. A világnézeti ál­lásfoglalást mellőző, pusztán a nyers eseményekkel ábrázoló francia filmek jellemző példá­nya. Hurrá, tavaszi Az emberi szívben rejtőző tavasz a témája ennek a sike­rült orosz vígjátéknak; nehéz lenne megállapítani, vájjon a bájos miese, vagy a színészek áradókedvű mókájába teszi-e, hogy a közönség legszíveseb­ben belekiáltaná a ködös pesti novemberbe: „Hurrá, tavasz!“ Utolsó éjszaka Élményszerű felvételsoroza­tok Moszkvának utolsó „fehér“ éjszakájáról, s az eső „vörös" hajnalról Heter Bljov Elszomorító film, tárgyánál, felfogásánál és nívótlanságénál fogva egyaránt. Tárgya a pá­rizsi alvilág, melyből — úgy­látszik — már a zsiványbecsü­­let is kiveszett; felfogása tulaj­donképpen nincs is, mert ötlet­szerűen osztogat jutalmat és bűnhődést érdemesnek­ érdem­­t­el ennek és steril minden er­­kölcsségtől Egerek és emberek Amerika mindent beleadott: jellemszínészeket, fényképezést, humánumot és irodalmat. De nem lehetünk annyira sznobok, hogy behódoljunk Steinbeck pesszimista filozófiájának is, aki nem lát más módot egy sze­rencsétlen, gyöngeelméjű em­bernek a szenvedésektől való megkímélésére, minthogy­­ agyonlövesse. Igaz, hogy gyön­gédségből — a barátjával. Ezt a módszert és elvet már alkal­mazták — mások. Megbűnhőd­tek érte. Vidám kísértet Spiritiszta témájú film, amelyben végig nem tudjuk meg, hogy írója végeredmény­ben hisz-e a spiritizmusban, vagy csak gúnyolódik rajta. Mindkét esetben: több ízlésbeli mértéktartást kérünk! Hunyadi Dalma (Hitntsa el a 6-ik oldalon Belső híreinket 194­7 DECEMBER 14. )

Next