Új Ember, 1953 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1953-01-04 / 1. szám
Viták a Flavius-palota alatt talált feliratról Egészen kivételes érdeklődést keltett olvasóink körében az a beszámoló, amelyet az Oltáriszentség legrégibb írásos emléke címmel lapunk december 7-i 49. számában tettünk közzé. Azért hiszen ha igaz is, hogy az Oltáriszentségre vonatkozó egyházi tanítás dogmatikus megalapozottságát semmiben sem érinti, vajjon későbbiek vagy korábbiak-e a róla és vételéről szóló régészeti emlékek, vallástörténeti szempontból mégis kimagasló jelentőséget kell tulajdonítanunk az említett felfedezésnnek. Az a felírat ugyanis, amelyet hajdani Flavius-császárok római székháza alatt egy még régebbi épület maradványain találtak, pontosan megmondja keletkezésének időpontját, s ez az időpont: Kr. u. 78, több, mint száz évvel előbbi, mint a híres Aberkios-felirat, amelyet mindezideig a legelső felírásos eucharisztikus emléknek tart a tudomány. Érthető így, ha máris megindultak a viták a felirat helyes értelmezése felől. Pap-olvasóink köréből mi is kaptunk leveleket, amelyeknek írói nem hiszik, hogy helyes lenne a felírásos szöveg tagolásának az a módja, amelyet a felfedező, Ezio Cannata elfogadásra ajánlott. Mi természetesen nem igényelhetünk magunknak semmiféle illetékességet a kérdés eldöntésére, mert ez a történelem, a keresztény régészet és az ókori nyelvészet szaktudósainak feladata Csupán annyit állapítunk meg, hogy múltkori cikkünk az Osservatore Romano közlése alapján készült. Ugyanakkor azonban ehhez a beszámolóhoz egy újabb közlés nyomán pótlást is fűzhetünk. Cannata kiegészítései Legfontosabb mozzanat ebben az újabb közlésben, hogy tartalmazza a szövegnek azt a kiegészítését is, amelynek maga Cannata a szerzője. Emlékezetes, hogy felírat, amelynek szavai különválasztás nélkül egymásba folynak, a Cannata és Bartoli által javasolt hézagolás után ekként hangzik: Panis accep in luce cresto susceptus pr. k. mai. Com. Pris. Coss. Cannata a szavakat ekként egészíti ki: Panis acceptus in. luce, Crestos susceptus pridie kalendas maias Commodo et Prisco consulibus, Fordítása ezekután: Vetem a Kenyeret a világosságban, Krisztust fogadtam magamba április 30-án, Commodus és Priscus konzulsága idején (vagyis a 78-ik évben). Múltkori cikkünkben írtunk a szöveg olyan tagolásának és olvasásának lehetőségéről is, amely esetben a felírat egyszerű sírfelirat lenne. Ezt a változatot is Cannata vetette fel, de azután mégis az eucharisztikus jelleg mellett foglalt állást. Ennek ellenére vannak szakemberek, akik a két változat közül egyelőre inkább a sírfelirat-értelmet tartják valószínűbbnek. A kérdés tehát e pillanatban meglehetősen nyitott. Az Aberkios-emlék Befejezésül szólnunk kell az Aberkios-feliratról is, amelynek csupán a nevét említettük meg a múltkori közleményben. Ezt a feliratot két töredékben W. Pamsay régész fedezte fel 1881-ben török területen, a Sandukli völgyben. A feliratot görög nyelven és verses alakban Áberkios püspök készítette önmagának sírfeliratul. Áberkios hieropolisi püspök volt és a II. század végén halt meg. Ismerjük egy hitvitázó írását is, amely Kr. u. 193-ban jelent meg. A szóbanforgó felirat nevezetes része Padó Polikárp verses fordításában ezeket mondja: Mindenütt hit vezetett és ott állt készen az Etel, mindenütt friss forrás hala "várt rám, tiszta egészen. Szent az a Szűz, aki fogta s ajándékul nekem adta, S jó bora jó italát kenyerével asztalom hordta. Ez a felirat tehát minden kétséget kizáróan az Oltáriszentségről szól. A »hal” szó, görögül »ichthys«, mint annyi más embhc felirat és képes ábrázolás erősíti meg, itt is Krisztust jelent. A »Szűz« szó értelmezésében már eltérnek a vélemények. Egyesek szerint az Egyházat, mások szerint Szűz Máriát kell érteni rajta. Ez azonban semmiben sem érinti a felirat nyilvánvalóan eucharisztikus lényegét. Szent Angela tizennyolc lépése Krisztus virágoskertjének egyik kedves januári virága Szent Angela, a Jézus Szíve tisztelet egyik középkori előfutára. Mint minden szent, ő is nehéz belső küzdelmek és vívódások árán jutott el a lelki élet magasabb fokozataira, önvallomásaiban részletesen elmondja küzdelmeit. Tizennyolc állapoton, fokozaton kellett átmennie, amíg eljutott Isten közvetlenebb, őszintébb és igazabb szeretetéig. Szent Angela 1309-ben halt meg, de vallomásai örökké időszerű és érvényes képét adják a tökéletesség után áhítozó lélek belső viaskodásainak, nekiindulásainak és visszarettenéseinek. Íme a tizennyolc lépés! Az első: a bűnök beismerése és a pokoltól való félelem. Második: a még teljesen emberies és gyerekes szégyenérzet, ami Szent Angélát például arra bírta, hogy elhallgassa bűneit és inkább vállalta a méltatlan áldozást. Ebből a lelki állapotból az őszinte gyónás szabadította meg. Feljutott a harmadik lépcsőre, amikor állhatatosan, de vigasztalás nélkül gyakorolta a reá rótt elégtételt. Ebből az állapottából az a belátás szabadította meg, hogy Isten irgalmas. Következett a jószándékú fogadkozások állapota. Erre azonban ötödik fordulónak ismét a csüggedés lepte meg őt, mert hibánál egyebet nem talált magában. A Boldogságos Százhoz és a szentekhez intézett sok könyörgés segítette fel a hatodik lépcsőfokra, ahol már melegebb szeretettel tudott imádkozni Istenhez mint bármikor azelőtt. A hetedik lépcsőfokon megkapta a szemlélődés kegyelmét. A keresztet szemlélte és rajta Krisztus halálának módját. Ez a szemlélődés azonban még hideg és száraz volt. A kilencedik lépcsőfokon világossá vált előde, hogy ő is segített Krisztust keresztre feszíteni a maga bűneivel. Ezen a fokon merte megfogadni, hogy többet egyetlen bűnnel meg nem bántja Jézust. Azonban tele volt még félelemmel, hogy ígéretét nem tudja megtartani. Segítségért könyörgött tehát és erőforrásért. Erre látomásban a keresztet látta és felszólítást kapott, hogy vegye vállára, fogadja el azokat a megpróbáltatásokat, amelyeket kap. Belső zarándokútjának kilencedik fordulóján vállalta ezeket a megpróbáltatásokat. De nagyon nehezére esett a vállalás, mert még nem töltötte be szívét a szeretet igazi lángja. A tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik lépcsőfok is csupa küzdelmet, szomorúságot jelentett. Csak az különböztette meg ezeket egymástól, hogy Angela egyre mélyebben merült Krisztus keresztjének szemléletébe. A tizenharmadik fokozaton Krisztus megmutatta neki Szívét, a tizennegyediken pedig megitatta az oldalából kiömlő vérrel. A szeretet egyre megújuló hullámai öntötték el Angélát, egyre többet kívánt látni a szent kereszt titkaiból. Ezért tizenötödik fokozatként megengedte Jézus, hogy átérezze Szent János szenvedéseit a kereszt alatt. A tizenhatodik lépcsőfokon megkapta az igazi imádság kegyelmét, a tizenhetediken pedig a tiszta és világos hitet. Csak ezután mutatta meg neki Isten a maga végtelen szeretetét, illetve annyit belőle, amennyit emberi szív elbír. Előadás a Szent István-bazilika kápolnájában Január 7-én, szerdán este 6.30-kor Karsai Béla »Krisztus a béke és szeretet királya« — címmel előadást tart a Szent István bazilika kápolnájában. fázu& ftcaampja Az embereknek szokása, hogy megünneplik nevük papját, amely semmi más, mint a keresztségben kapott nevük védőszentjének ünnepe. A második isteni személy is nevet kapott mennyei Atyjától: a Jésua, görögös formában Jézus nevet. Ha védőszentjéről beszélhetnénk, akkor azt kellene mondani, hogy ennek a névnek a védője, patrónusa az p. Jésua, akit Józsue néven ismerünk: az ószövetségi nép vezetője Kánaánba. Hogy Jézus nevét megünnepeljük, nem újkeletű, először VII. Kelemen pápa (1523— 1534) engedett ünnepet a ferenceseknek, majd XIII. Ince 1721-ben az egész Egyházra kiterjesztette. Jelenteg mg Újévet, azaz Jézus névadásának napját követő vasárnapon van Jézus szentséges nevének ünnepe, azaz Jézus neve napja. Ám ha azelőtt nem is volt Jézus nevének ünnepe, megvolt a tisztelete. Egy nevet tisztelni annyit jelent a régi pépek felfogása szerint, mint elismerni valakinek kiváló voltát. Az Isten nevét az Ószövetség félelmetes és tiszteletreméltó névként tartotta számon: halállal lakolt, aki káromolta. Szent volt és rettenetes ez a név, hiszen az Isten nem jelent meg még látható alakban, nem járt az emberek fiai között. De elérkezett az idők teljessége, amikor szóról szóra beteljesedtek a próféták jóslatai s az Ige a legszentebb órában testet öltött. Még mielőtt ez az esemény megtörtént volna, mielőtt még a szeretet titka megnyilvánult volna e földön, először e szentséges névnek kellett az égből a földre szállnia. Mennyei előtt volt e név, annak előresejtése, mit jelent majd e név, mit mond majd hordozója az emberiségnek. Isteni küldött ajkán hangzott el, mint Isten rendelése: »Méhedben fogansz, fiat szülsz és nettét majd Jézusnak hívod!« Angyalalakról utasítván Mária és József ezt a nevet adták az Újszülöttnek, midőn születése után a nyolcadik napon nevet adtak neki. Ez a név hangzott el édes zengésével a názáreti barlangházban és műhelyében, ezt a nevet zengte harmincéves kora után az emberek szája: Senki nem beszélt még így soha! Senki ily jeleket és csodákat nem művelt még, mint ez az emberi És a tanítványok is e névvel ajkukon tértek vissza Mesterükhöz: »Uram! A te nevedben ördögöket űztünk ki!« A magasságból érkezett név azután Pilátus jóvoltából ismét magasra emelkedett, midőn halálában a kereszt fájára kellett felírni. S ettől kezdve indul e szentséges név diadalútja. Már Szent Pál apostol kihirdette: »Oly nevet adott neki, mely minden más név fölött van, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, az égieké, földieké, és az alvilágiaké, és minden nyelv vallja az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az űrt« A középkor találta meg azután e szent név mélységeinek teológusait. Ott van legelőször is a mézesajkú doktor, Szent Bernét, akinek ebben az évben üljük halála nyolcszázadik évfordulóját, s aki nem győzte fejtegetni, mit jelent nekünk ez a ;v. A XV. század első felében bűn, vétek és romlottság között ezt a nevet íratta aranyos betűkkel zászlóira Sienai Szent Bernardin, Jézus szent nevének legnagyobb hírnöke, és tízezrek tértek új életre. Jóbarátja, Kapisztrán Szent János e névvel ajkán járta be Itáliát, Német- és Franciaországot, hazánkat és tízezrek hallgatták ismeretlen nyelven hangzott s mégis megértett karizmatikus szavait. Kissé később Bernardinus de Bustis IV. Sixtus biztatására gyönyörű zsolozsmát és misét szerzett a szentséges név imádására. Amiként Jézus Szent Szívének ígérete van, akként ez a szentséges név is ígéretes. Az a gyönyörű imádság fejti ki ezt legszebben, mellyel Jézus nevenapján a szentmisét fejezzük be: »örök, mindenható Isten, aki minket alkottál és megváltottál, tekints kegyesen könyörgésünkre! Fogadd nyájas és kegyes arccal ezen üdvösséges áldozat bemutatását, melyet Fiad, Jézus Krisztus, a mi Urunk nevének tiszteletére hoztunk Felséged színe elé, öntsd belénk tehát kegyelmedet, és Jézus dicsőséges nevével örvendhessünk annak, hogy nevünk az örök kiválasztás címén íratott fel fenn az egekben.« r . p., Ady Endre tanára Nemrégiben pársoros halálozási hírt közölt az Uj Ember: »Guba Pál áldozópap életének 92., áldozópapságának 67. évében elhunyt.« Az elhunyt a piaristák nesztora volt, s irodalomtörténeti érdekességű személyiség: hat évtizeddel ezelőtt Ady Endre tanára volt. Ady Endre, mint tudjuk, a középiskola alsó négy osztályát 1888—1892-ig a piaristák nagykárolyi gimnáziumában végezte, csak ezután került a zilahi református kollégiumba. Nagykárolyban a II. osztályban osztályfőnöke és magyar-latin tanára volt Guba Pál, aki nemcsak nagynevű tanítványát, hanem annak összes tanárát is túlélte. Úgy látszik, mint közvetlen modorú pedagógus, sikerült kis tanítványa szívéhez nyernie bizalmát, férkőznie s megmert Ady még évek múlva is, már mint hetedikes zilahi diák, felkereste levelével. 1895-ben történt ez az irodalomtörténetileg nevezetes levélváltás, mikor a diák-Ady összeütközésbe kerülvén a zilahi kollégium fegyelmi rendjével, kamaszos daccal katolizálni, sőt mi több »pap akart lenni Kalocsán«. Mint levelében írta: »Bizalommal fordulok gyermekkori ,kedves professzoromhoz erre való nézetét és útbaigazítását kikérni.« Guba Pál évtizedeken át megőrizte azt a diáklevelet, és szíves hozzájárulásával pár évvel ezelőtt le is közölhettük az Új Ember hasábjain. De nem ez volt tanár és tanítvány egyetlen kapcsolata elszakadásuk után. Guba Pál egész életében figyelemmel kísérte volt tanítványa irodalmi pályafutását. A negyvenes években egyik volt nagykárolyi osztálytársa könyvet írt a kisdiák Adyról, s ehhez igen érdekes adatokat szolgáltatott egykori osztályfőnökük, aki akkor már nyugalomban volt, s szülőföldjén, Gyöngyösön élt visszavonultan, mint az ottani kórház lelkésze. A könyv szerzőjéhez írt leveleiből hadd idézzünk néhány érdekes sort: »Elővettem a kalkuluskönyvet, s azonnal lelkem előtt állt a kis barna Ady. Mit írhatok Ady Endréről 50 év múltával? Kedves és rokonszenves jó tanuló volt. Okos szeme elárulta már akkor, hogy értékes jó fia lesz a magyar hazának. Ő szeretett engem. Sétáink és kirándulásaink alkalmával mindig megjelent. Az én baloldalomon ment.Ezt a helyet nem engedte át másnak. Balkezemet fogta, s ujjaimmal játszadozott. Már kisfiúk korában valami kis tárcát írt. Azt nekem bemutatta és az egyik helyi lapban megjelent. Ezért az igazgatótól kikapott s vele együtt én is. Azért,hogy nem szabad a gyereket elkapatni. Udvarias, előzékeny volt és ezen tulajdonságaival megérdemelte az én tanáratyai szeretetemet. Hogy rokonszenvesen szerettem őt, bizonyíthatom azzal is, hogy a rávonatkozó hírlapi cikkeknek és híreknek egy egész halmazát őrzöm. Sőt a halotti maszkjá,nak a képét is...« A másik levelében részletezi a »tárca«-ügyet: »Ady Bandi IV. gimnazista volt, midőn a tárcát írta. Megjelent a Roth nyomdász lapjában. A tartalmára nem emlékszem. 1891/92-ben Novák Béla volt a magyar tanára, úgy emlékszem, hogy a magyar tanára kifogásolta azt,hogy a gyerek írása nyomdafestéket látott. Én védtem. Áll közünk hozzá, ha a szerkesztő bevette.« Guba leveleiben szó van egy másik Ady-tárcáról is, melyet már felnőtt korában írt. »Tartalma valami iskolai esemény leírása. Hettig István tanuló akuzatívus helyett következetesen akkzativust mondott. Sokszor kijavítottam. Vele a táblára is leírattam. Büntetés’bül 30-szor leírattam vele. Ennek dacára Hellig akkzatívust mondott. Ezt írta le Ady egy élvezetes szép tárcában. Kifogásom volt a nevem említésénél használt jelzőjm ellen: Gubi tanár úr összeráncolta homlokát, az asztalra ütött, dühbe gurult, stb.... Ezen jelzők ellen tiltakoztam és írtam a Budapest* szerkesztőségébe Adynak. Ő nagy tisztelettel válaszolt és enyhítette az ügyet. Hol van a cikk. Hol a levél? Valamelyik skatulyában. De melyikben? Csak esetleg találhatok reá__« A már akkor 80 esztendős aggastyán emlékezete ki-kihagy, amint a diáktárca ügyének kettős variációjából s a — nyilvánvalóan — Budapesti Napló helyett »Budapest« említéséből következtetni le ,*• bet. Viszont éppen az Uj Embernek annak idején eredetiben megküldött Ady-levele igazolja, hogy emlékezései mégsem puszta fantazmagóriák. Érdemes lenne utánanézni adatainak, s érdemes lenne gondosan átkutatni a levélben említett »skatulyákat«, ha megmaradtak hagyatékában. Nagyon valószínű, hogy egynéhány érdekes, értékes Ady-dokumentum kerülne belőlük napvilágra. K. Gy. MISENAPTÁR Ennek a hétnek a vasárnapja a karácsony nyolcadába eső vasárnap, Jézus szentséges nevének ünnepe: Szín: fehér, Gloria, Credo, karácsonyi praefatio. Énekrend: 151., 144., 152. — Hétfőn, 5-én, Vízkereszt vigíliája, Gloria, 2. könyörgés: Szent Telesphorus pápa vértanúról, 3. Deus qui de Beatae, Credo, karácsonyi praefatio. —■ Kedden, 6-án, Vízkereszt ünnepe (mise kötelező). Szín: fehér, Gloria, egyetlen könyörgés, praefatio és Communicantes Credo, Vízkeresztről, az egész nyolcadon keresztül. Énekrend: 43., 21., 18., 39. — Szerdán, 7-én, Vízkereszt nyolcadáról, az ünnepi mise mondandó, Glória, 2. könyörgés: Deus qui de Beatae, 3. az Egyházért, Credo. Csütörtökön, 8-án, valamint pénteken, 9-én és szombaton, 10-én, rítus, mint szerdán. A következő vasárnap énekrendje: 32., 21., 23., 41. HALÁLOZÁS: Petrák Mihály lesencetomaji plébánoshelyettes életének 42-ik, papságának 14-ik évében, Lengyel István császári esperes-plébános életének 67-ik, áldozópapságának 40-ik évében, Saly Arnulf bencés tanár, házfőnök igazgató életének 53-ik, papságáésnak 29-ik évében, Somhegyi Ferenc Veremund lelkész elhunyt. Levélcím: Budapest 4. postafiók 145. Telefon: 188-098 és 188-068. Csekkszámlaszám: 16.820. Előfizetési díj: negyedévre 15 forint. Felelős szerkesztő: PÉNZES BALDUIN Felelős kiadó: Az egyházi SAAD BÉLA hatóság jóváhagyásával Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, V., Ferenciek tere 7 1. lépcső I. emelet. I. szám. Engedélyezési szám: 1852/M. E 1945. _____Megjelent 24.000 példányban 25210204. Athenaeum JF, y. Soproni BélaJ. HIRDETÉSEK Hasábhírdetések díja mm-ként 0 Ft, szöveghirdetések szavanként 2 Ft, legkisebb hirdetés 10 szó Orgonák,harmóniumok készítése, javítása.Villamos fúvóberendezések szállítása. Fittler Sándor orgonaértő mester, Budapest, XIV., Miskolci utca 7. Bundák, átszabások, szőrmebélések, gyermekbundák, bélelések. Somogyi szűcsnél. Kossuth Lajos-utca 5. Zongorák, pianinók javítása, hangolása, értékbecslése Sasvárinál. Telefonszám: 426—819. Lenin-körút huszonegy. Stációk, szobrok, oltárok, síremlékek. Krasznai szobrászművész, Budapest, Lehel utca 14. Kétszemélyes rekamier, fotelekkel, székekkel 4600-ért eladó, kárpitosnál Rákóczi-tér II. Rokka, kézikártoló, kártolószalag, kefe. Dessewffy u. 47. V. 4. Harmóniumot bérelnék, vagy vennék. »Megegyezés« jeligére. Szlezák Ráfael harangöntő, államosított vállalat. Rákospalota, XV., Zrinyi utca 28. Telefon: 292-128. Zongorát javítok, hangolok, bőrözök, szakbecsiek. Lipovnitzky, Rákóczi út 34. Hívjon levelezőlapon. Kézikötőkészüléket készítek. XV., Rákospalota, Bethlen Gábor u. 77. Papi könyvek vétele, eladása. Ismertető 160 forintért. Plébánia, Abaliget, Baranya m. Vidéki plébánia keres minden munkát végző házvezetőnőt. »Plébánosi ajánlással « Jeligére. Plébánián háztartási munkát csekély díjazás mellett vállal magányos középkorú nő. Cím: Plébánia, Nagykanizsa, Deák tér 4.