Új Ember, 2002 (58. évfolyam, 1/2788-52/2839. szám)

2002-01-20 / 3. (2790.) szám

2002. január 20. 5 Élő egyház Az argentin püspökök az ország válságáról Az argentin püspöki kar aggódó hangú közleményben foglalt állást az ország súlyos politikai, gazdasági helyzete kapcsán. A közlemény címe: Kételkedünk, de nem vagyunk kétségbeesettek. Az argentin fő­pásztorok nevében Estanislao Karlic, a püspöki kar elnöke arra buzdítja a lakosságot, hogy vegyen részt az új Ar­gentína építésében, de ne en­gedjen a gyűlölet és az erő­szak kísértésének. A közlemény megállapítja: „Az argentin lakosság döbbe­nettel szemléli az események alakulását, melyek a gazdasá­gi, politikai és kulturális élet területén egyaránt megnyil­vánuló mély morális válságot tükrözik. Az egyéni és cso­portönzés hamis értékskálája idézte elő a tragédiát, amely­ben most élünk." A főpászto­rok a politikai vezetőket fele­lősségükre emlékeztetik, arra, hogy ne saját önző vagy párt­érdekeikkel törődjenek, mert ez nem lehet a politikai elhi­vatottság célja. „Nagy tettek­re képes vezetőkre van szük­ségünk, és főként olyan köz­életi személyekre, akik készek az áldozathozatalra, a köz ja­váért végzett tevékenységre, mindig erősen szem előtt tart­va a társadalmi szolidaritás értékét... Ma sokkal inkább, mint valaha, szükséges, hogy mindenki a legsürgősebb te­endők meghatározásán fára­dozzon, amelyek idővel az ál­lampolitika alapkövét képe­zik" — olvasható a közle­ményben. Az argentin főpász­torok végül imára szólítanak fel: „Tudatában vagyunk an­nak, hogy csak Isten menti meg az embereket és a népe­ket. Alázatos lélekkel imád­kozzunk a gyermekekért, a betegekért, az idősekért, min­den szenvedő emberért. Ag­gódunk, de nem vagyunk re­ményvesztettek, mert az Úr nem hagyja el gyermekeit." (VR/MK) Bombatámadás indonéziai templomok ellen Indonézia Sulawesi szige­tén, Palu városában négy temp­lom ellen követtek el bomba­­merényletet az új év kezdetén. A térség az utóbbi három évben muzulmánok és keresztények közötti véres, eddig több mint ezer áldozatot követelő össze­csapások színhelye. A merény­letekre annak ellenére került sor, hogy több tízezer rendőr és katona felügyelt a közrendre az újévi szertartások idején. Az éj­félre időzített robbanások ide­jén 200 ember volt a templo­mokban, de senki sem sérült meg. A 210 milliós Indonézia lakosságának 85-90 százaléka muzulmán, de a keleti térség­ben a két vallás követői nagyjá­ból fele-fele arányt képviselnek. (VR/MK) A moszkvai pátriárka felhívása II. Alekszij, „minden oro­szok pátriárkája" január 6-án, az orosz ortodox karácsony al­kalmából reményét fejezte ki, hogy a szenvedések nem ke­ményítik meg az orosz embe­rek szívét. A moszkvai Üdvö­zítő Krisztus-székesegyházban tartott karácsonyi szent litur­gia során I. Alekszij megvonta az elmúlt év mérlegét, emlé­keztetve az öröm okaira, egyúttal arra a sok szenvedés­re is, amely az országot és az egész világot sújtja. Az ortodox pátriárka meg­említette a szegénységet, a társadalmi bizonytalanságot, a terrorizmus fenyegetését, a bűntetteket, a széles körben elterjedt erkölcstelenséget, az alkoholizmust, drogfogyasz­tást, és több más, halálosan kártékony szenvedélyt. A tár­sadalmat nem lehet jobbá ten­ni hit, remény és szeretet nél­kül — szögezte le II. Alekszij. Nagy nyugtalanság árasztja el a mai világot, a népek egy­más ellen szegülnek, polgári lakosok ezrei a gonoszság ál­dozatai lettek. Ebben a súlyos helyzetben sem feledjük el azonban az üdvözítő Krisztus reményre és a hitben való ki­tartásra hívó szavát. A moszkvai pátriárka arra kérte a híveket, hogy imád­kozzanak a hazáért és az egész emberiségért. Szerinte a 2001-es esztendő összességé­ben pozitív volt az orosz orto­dox egyház számára. Új templomok, monostorok, teo­lógiai iskolák épültek vagy nyíltak meg, több egyházi épületet felújítottak, megerő­södött az együttműködés az állammal és a társadalommal. A pátriárka emlékeztet az or­szágban tett lelkipásztori lá­togatásaira és örményországi útjára. „Közeli és távoli egy­házmegyéket felkeresve saját magam is megtapasztalhat­tam, hogy egyre több ember tér vissza az ősök hitéhez" — mondotta. (VR/MK) Nemzetközi Opus Dei kongresszus A mindennapok nagysága mottóval rendezik meg Ró­mában az alapító, Boldog Josemaría Escrivá születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából a római Szent Kereszt Egyetemen az Opus Dei nemzetközi kongresszusát. Hatvan országból 1200 kül­dött tárgyal az igen széles körű témakörökről, a család kérdéseitől a tudományos problémákon át az idegenek társadalmi integrációjáig és a közvélemény mechanizmu­saiig. Az előadók között van­nak politikusok, mint Janne Haaland Matlary, az olasz tör­ténész, Giorgio Rumi, a ke­nyai katolikus teológus, Charles Nyamiti, az orosz or­todox filozófus, Jevgenyij Paszuhin és a latin-amerikai rabbi, Angel Kreiman. (Kathpress) Húsz keresztényt öltek meg Nigériában Muzulmán fegyveresek törtek rá az új év első hétvé­géjén egy nigériai keresztény falura, és 20 személyt megöl­tek. Amióta Nigéria 13 szö­vetségi államában bevezették az iszlám egyházjogot, a sariát, a keresztények és mu­zulmánok közötti feszültség Afrika e legnépesebb államá­ban egyre növekszik. Az or­szág 1999-es alkotmánya tilt bármiféle államvallást. A la­kosság fele keresztény. (Kathpress) A KGB ügynökeiről „A KGB ügynökei akarat­lanul is a kommunizmus vér­tanúi boldoggá avatási eljárá­sainak posztulátoraivá vál­tak" — írja az Osservatore Romano január 5-ei számában. A könyörtelen vallásüldözés, a kegyetlen keresztényellenes propaganda, a harcos ateiz­mus főszereplői a KGB-ügy­­nökök voltak, akik olyan ko­holt pereket dolgoztak ki, amelyek hamis dokumentu­mai ma az életszentség érté­kes bizonyítékaivá váltak. Olyan történelmi valóság­ról van szó, amely a kommu­nista birodalom egészét érin­ti, beleértve Közép-Kelet-Eu­­rópát is. Gondoljunk csak ar­ra a 27 ukrajnai görög katoli­kus vértanúra, akiket II. János Pál pápa tavaly június 27-én iktatott a boldogok sorába Lvovban. Vagy Boldog Metód Dominik Trcka cseh redemp­­torista szerzetesre, aki 1959- ben halt vértanúhalált, és akit a Szentatya 2001. november 4-én avatott szentté Pavol Peter Gojdic bazilita püspök vértanúval együtt. Mindket­ten a szlovákiai görög katoli­kus egyház hősies szolgálatá­ban vesztették életüket. Cseh­szlovákiában a II. világhábo­rú után hatalomra jutott kom­munista rezsim 1948-ban in­dította el kegyetlen és mód­szeresen megszervezett val­lásüldöző hadjáratát. 1950 nagy csütörtökén, április 13- ról 14-re virradó éjszaka min­den szerzetest koncentrációs táborba deportáltak. Metód Dominik atyára is ez a sors várt. 12 év börtön­­büntetést róttak ki rá, amely­nek során módszeresen kínoz­ták, megalázták, szüntelenül más és más börtönbe szállítot­ták át. Unokahúga 1951-ben levélben kérte a hatóságoktól a szerzetes szabadon engedé­sét, de a következő, nevetsé­ges választ kapta: „Biztosít­juk, hogy nagybátyja minden téren megfelelő ellátást kap. Bízni kell abban, hogy egy na­pon kiengedik." Az a tény, hogy számos papot tartottak ugyanabban a börtönben, nagy támaszt jelentett mind­­annyiuk számára. P. Metód Dominik 1951-ben így írt uno­kahúgának: „Udvarunkban nagyon szép volt a húsvéti körmenet." 1952-ben a bíró­ság újabb vádat hozott fel elle­ne: együttműködött Gojdic püspökkel. Természetesen Metód atya elismerte „vét­két", hiszen mint katolikus papnak kötelessége volt, hogy együttműködjön püspökével. A kommunista bíróságok ha­gyományai szerint az együtt­működés kémkedést, államel­lenes tevékenységet, hazaáru­lást jelentett. P. Metód 1959- ben halt meg tüdőgyulladás­ban, amelyet szigorított bün­tetése során, a magánzárká­ban kapott. „Bűne" az volt, hogy előző karácsonykor énekkel emlékezett meg Jézus születéséről. (VR/MK) Közép-Európa püspökei találkoztak Budapesten Közös katolikus nagygyűlés — Krisztus Európa reménye Az MKPK budapesti szék­házában január 8-án nyolc or­szág helyi egyházainak veze­tői találkoztak. Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Cseh­ország, Horvátország, Len­gyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia főpap­jai Christoph Schönborn bíbo­ros, bécsi érsek kezdeménye­zésére egy közép-európai ka­tolikus találkozósorozat meg­rendezését határozták el. „Célunk, hogy a térség egy­házai a maguk sajátos eszkö­zeivel járuljanak hozzá Euró­pa egységének és békéjének erősödéséhez — nyilatkozta az Új Embernek Veres András püspök, az MKPK titkára. — Legutóbbi bécsi látogatásakor a Szentatya felhívta a figyel­met, hogy sokat kell még tenni Európa »európaizálásáért«, vagyis a földrész igazi értékei­nek megőrzéséért, felelevení­téséért. A kereszténység tette Európát naggyá, és a katolikus egyház feladata, hogy segítse ezen értékek érvényesülését." Az előkészítő megbeszélé­sen részt vett többek között a kezdeményező Schönborn bí­boros, Vinko Puljic szarajevói bíboros, Seregély István érsek, az MKPK elnöke, Szlovéniá­ból Franc Rodé érsek, Szlová­kiából Frantisek Rabek püspök, valamint Karl-Josef Räuber bu­dapesti nuncius. A nyolc ország egyházai­nak részvételével 2003. május 31-től június 1-jéig közös ka­tolikus nagygyűlést rendez­nek. A nemzetközi katolikus nagygyűlés jelmondata: Krisztus Európa reménye. Az érintett püspöki konferenciák a nagygyűlés alkalmából kö­zös pásztorlevelet adnak ki, amelyre nem volt még példa korábban. A pásztorlevél az akkor induló egyéves ese­ménysorozat lelki előkészíté­sét kívánja segíteni. A nagygyűlés után egy éven át különböző regionális rendezvényeket, konferenciá­kat tartanak az egyes helyi egyházak, amelyekre a többi ország katolikusait is meghív­ják. Az eseménysorozatot egy közös zarándoklat zárta le 2004 májusában. Az új kezdeményezést az osztrák katolikus világiak szervezetei munkaközössé­gének elnöke, Josef Zemanek fontos jelnek nevezte, amely megfelelő időben érkezik. „Az a tény, hogy az érintett országok egy része az Euró­pai Unió várományosa is, még jelentősebbé teszi az ese­ményt — nyilatkozta az oszt­rák katolikus hírügynökség­nek. — Az pedig, hogy Krisz­tust állítják a középpontba, nemcsak a mai ember igénye­inek felel meg, aki elsősorban nem tantételek, hanem sze­mélyes kapcsolatok iránt ér­deklődik, hanem ökumenikus szempontból is fontos. A ne­héz gazdasági helyzetben lé­vő társadalmak számára pe­dig életbe vágó a reménység­re szólító felhívás". Karl-Josef Räuber nuncius lapunknak elmondta, hogy nagyon jó benyomást tett rá a találkozó, amely kiváló szel­lemben zajlott. A térség orszá­gainak helyi egyházai és né­pei jobban meg kell hogy is­merjék egymást, s ez a közép­európai összefogás elvezethet a szomszédos országok kö­zötti kétoldalú együttműkö­dések kibontakozásához is. A nyugat-európai helyi egyhá­zak a második világháború után úttörő szerepet játszot­tak a népek közötti kiengesz­­telődésben, amely az európai egység kialakításához nélkü­lözhetetlen feltétel volt. Ez a folyamat most Közép-Euró­­pában is elkezdődött. Sz. Cs. HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • Vatikáni bélyegek 150 éve Az akkor még kiterjedt pápai állam 1852. ja­nuár elsején adta ki az első postabélyeget. Az akkor uralkodó IX. Piusz pápa (1846— 1878) nem saját képmását, hanem a pápai címert a kulcsokkal rendelte az első bélyegre. A vatiká­ni posta 1870, vagyis az egyházi állam meg­szűnése után nem működött. Csak a lateráni szerződés, vagyis 1929. február 11. után, pon­tosan augusztus 1-jén adott ki ismét bélyeget. Manapság évente 10-12 bélyegsorozat jelenik meg mintegy 400 ezer példányban. A vatikáni bélyeg — mondják illetékesek — ábrázolásai révén ma is missziós feladatot lát el. (KNA) re közölte: A szlovák és a magyar püspöki konferencia megegyezett abban, hogy a ma­gyar kisebbségnek nem önálló, magyar szüle­tésű püspöke volna, hanem a szlovák püspö­ki konferencia mindazon egyházmegyékben, ahol sok magyar nemzetiségű katolikus él, magyar születésű segédpüspök kinevezését fogja kérni. (Kathpress) Vonaton Assisibe A január 24-i imanapra vonaton utazik a Szentatya vendégeivel, más vallási vezetők­kel együtt. Az út két órán át tart. Szemfüles új­ságírók már azt találgatják, mivel töltik majd ezt a két órát az utasok? Lehet, hogy különbö­ző vallások szent irataiból olvasnak fel a béké­ről, közben csendes imákat mondanak. Az olasz államvasút öt vagonból álló szerelvényt bocsát rendelkezésre. Mindegyik vagonban 50 ülőhely van. Már takarítják a vatikáni vas­útállomást, mely évek óta nem bonyolít utas­­forgalmat. (KNA) Új velencei pátriárka Miután a 76 éves Marco Ce bíboros, velencei pátriárka nyugalomba vonult, a Szentatya a 60 éves Angelo Scola püspököt, a lateráni egye­tem eddigi rektorát nevezte ki utódává. (Kathpress) A világegyetem eredete A Corriere della Sera január 7-ei számában interjú jelent meg­­ George Coyne jezsuita csil­lagásszal, a vatikáni csillagvizsgáló vezetőjé­vel. A tudós bírálta Stephen Hawking brit nép­szerű írót, aki minden teológiai és természet­tudományos képzettség nélkül ír a világegye­tem eredetéről. Még ha igaz lenne is állítása, hogy a világegyetemnek nincs kezdete, ebből akkor sem következnék, hogy nincs teremtő Isten —mondja Coyne. A jezsuita tudós ugyancsak bírálta a pap­képzést, amiért nem kap benne helyet a ter­mészettudomány. A modern világban pedig ez nélkülözhetetlen. (Kathpress) Magyar—szlovák kompromisszum A német nyelvű katolikus hírügynökségek január 9-én adták hírül, hogy a szlovák püs­pöki konferencia szóvivője, Marian Gavendol 8- án Pozsonyban a KNA tudósítójának kérdése­ Ukrán bíboros adta az ötletet... A Zenit római hírügynökség értesülése sze­rint a január 24-i, Assisiben megrendezésre kerülő béke imanapot a Püspöki Szinódus októberi ülésének végén Lubomyr Husar bíbo­ros, Ivovi (lembergi) nagyérsek javasolta a Szentatyának közös ebédjük alkalmával. Amikor a javaslat elhangzott, a Szentatya egypercnyi gondolkodás után rábólintott, és egy hónap múlva, november 18-án bejelentet­te. (Kathpress) Emmanuelle nővér becsületrendje Jacques Chirac francia köztársasági elnök becsületrenddel tüntette ki a 93 éves Emmanuelle nővért, a Sioni Miasszonyunk Kongregáció tagját, aki több mint húsz évet töltött az egyiptomi főváros legszegényebbjei között. Kairóban mint „ószerest" ismerték a szerzetesnőt, aki iskolákat és orvosi rendelő­ket építtetett a saját alapítású és több ország­ban jelen lévő szövetség segítségével. Emmanuelle nővér, világi nevén Madeleine Cinquin, serdülőkorában elveszítette édesap­ját. A gyász nagy fájdalmában határozta el, hogy a szerzetesi hivatást választja, és enyhít mások szenvedésein. 1931-ben vette fel rendi nevét, és először Törökországban, Tunéziá­ban, majd Egyiptomban tanított irodalmat és filozófiát. Amikor tanárnőként nyugdíjba ment, elhatározta, hogy maradéktalanul a kairói külváros szegényeinek szenteli életét. 1993-ban tért vissza Párizsba, ahol három könyvet írt: A Paradicsom — a többiek (válasz­ként az egzisztencialista Sartre híres állításá­ra: A Pokol — a többiek), Jézus, ahogyan én meg­ismertem és Fiatalok előre! címmel. (VR/MK) Tiltakozás a Drakula-park ellen A román idegenforgalmi minisztérium ter­vei szerint Erdélyben 120 hektár területen Drakuláról elnevezett Vidámparkot hoznak létre. Az ortodox és protestáns egyházi veze­tők hivatalos jegyzékben tiltakoznak a terv el­len, megállapítva, hogy az „nagymértékben sérti a keresztény értékeket, mivel középpont­jában kegyetlenség, horror és okkultizmus áll, amelyeknek pedig semmi közük sincs a ro­mán nemzet lelkiségéhez." (VR/MK)

Next