Új Ember, 2002 (58. évfolyam, 1/2788-52/2839. szám)
2002-01-20 / 3. (2790.) szám
2002. január 20. 5 Élő egyház Az argentin püspökök az ország válságáról Az argentin püspöki kar aggódó hangú közleményben foglalt állást az ország súlyos politikai, gazdasági helyzete kapcsán. A közlemény címe: Kételkedünk, de nem vagyunk kétségbeesettek. Az argentin főpásztorok nevében Estanislao Karlic, a püspöki kar elnöke arra buzdítja a lakosságot, hogy vegyen részt az új Argentína építésében, de ne engedjen a gyűlölet és az erőszak kísértésének. A közlemény megállapítja: „Az argentin lakosság döbbenettel szemléli az események alakulását, melyek a gazdasági, politikai és kulturális élet területén egyaránt megnyilvánuló mély morális válságot tükrözik. Az egyéni és csoportönzés hamis értékskálája idézte elő a tragédiát, amelyben most élünk." A főpásztorok a politikai vezetőket felelősségükre emlékeztetik, arra, hogy ne saját önző vagy pártérdekeikkel törődjenek, mert ez nem lehet a politikai elhivatottság célja. „Nagy tettekre képes vezetőkre van szükségünk, és főként olyan közéleti személyekre, akik készek az áldozathozatalra, a köz javáért végzett tevékenységre, mindig erősen szem előtt tartva a társadalmi szolidaritás értékét... Ma sokkal inkább, mint valaha, szükséges, hogy mindenki a legsürgősebb teendők meghatározásán fáradozzon, amelyek idővel az állampolitika alapkövét képezik" — olvasható a közleményben. Az argentin főpásztorok végül imára szólítanak fel: „Tudatában vagyunk annak, hogy csak Isten menti meg az embereket és a népeket. Alázatos lélekkel imádkozzunk a gyermekekért, a betegekért, az idősekért, minden szenvedő emberért. Aggódunk, de nem vagyunk reményvesztettek, mert az Úr nem hagyja el gyermekeit." (VR/MK) Bombatámadás indonéziai templomok ellen Indonézia Sulawesi szigetén, Palu városában négy templom ellen követtek el bombamerényletet az új év kezdetén. A térség az utóbbi három évben muzulmánok és keresztények közötti véres, eddig több mint ezer áldozatot követelő összecsapások színhelye. A merényletekre annak ellenére került sor, hogy több tízezer rendőr és katona felügyelt a közrendre az újévi szertartások idején. Az éjfélre időzített robbanások idején 200 ember volt a templomokban, de senki sem sérült meg. A 210 milliós Indonézia lakosságának 85-90 százaléka muzulmán, de a keleti térségben a két vallás követői nagyjából fele-fele arányt képviselnek. (VR/MK) A moszkvai pátriárka felhívása II. Alekszij, „minden oroszok pátriárkája" január 6-án, az orosz ortodox karácsony alkalmából reményét fejezte ki, hogy a szenvedések nem keményítik meg az orosz emberek szívét. A moszkvai Üdvözítő Krisztus-székesegyházban tartott karácsonyi szent liturgia során I. Alekszij megvonta az elmúlt év mérlegét, emlékeztetve az öröm okaira, egyúttal arra a sok szenvedésre is, amely az országot és az egész világot sújtja. Az ortodox pátriárka megemlítette a szegénységet, a társadalmi bizonytalanságot, a terrorizmus fenyegetését, a bűntetteket, a széles körben elterjedt erkölcstelenséget, az alkoholizmust, drogfogyasztást, és több más, halálosan kártékony szenvedélyt. A társadalmat nem lehet jobbá tenni hit, remény és szeretet nélkül — szögezte le II. Alekszij. Nagy nyugtalanság árasztja el a mai világot, a népek egymás ellen szegülnek, polgári lakosok ezrei a gonoszság áldozatai lettek. Ebben a súlyos helyzetben sem feledjük el azonban az üdvözítő Krisztus reményre és a hitben való kitartásra hívó szavát. A moszkvai pátriárka arra kérte a híveket, hogy imádkozzanak a hazáért és az egész emberiségért. Szerinte a 2001-es esztendő összességében pozitív volt az orosz ortodox egyház számára. Új templomok, monostorok, teológiai iskolák épültek vagy nyíltak meg, több egyházi épületet felújítottak, megerősödött az együttműködés az állammal és a társadalommal. A pátriárka emlékeztet az országban tett lelkipásztori látogatásaira és örményországi útjára. „Közeli és távoli egyházmegyéket felkeresve saját magam is megtapasztalhattam, hogy egyre több ember tér vissza az ősök hitéhez" — mondotta. (VR/MK) Nemzetközi Opus Dei kongresszus A mindennapok nagysága mottóval rendezik meg Rómában az alapító, Boldog Josemaría Escrivá születésének 100. évfordulója alkalmából a római Szent Kereszt Egyetemen az Opus Dei nemzetközi kongresszusát. Hatvan országból 1200 küldött tárgyal az igen széles körű témakörökről, a család kérdéseitől a tudományos problémákon át az idegenek társadalmi integrációjáig és a közvélemény mechanizmusaiig. Az előadók között vannak politikusok, mint Janne Haaland Matlary, az olasz történész, Giorgio Rumi, a kenyai katolikus teológus, Charles Nyamiti, az orosz ortodox filozófus, Jevgenyij Paszuhin és a latin-amerikai rabbi, Angel Kreiman. (Kathpress) Húsz keresztényt öltek meg Nigériában Muzulmán fegyveresek törtek rá az új év első hétvégéjén egy nigériai keresztény falura, és 20 személyt megöltek. Amióta Nigéria 13 szövetségi államában bevezették az iszlám egyházjogot, a sariát, a keresztények és muzulmánok közötti feszültség Afrika e legnépesebb államában egyre növekszik. Az ország 1999-es alkotmánya tilt bármiféle államvallást. A lakosság fele keresztény. (Kathpress) A KGB ügynökeiről „A KGB ügynökei akaratlanul is a kommunizmus vértanúi boldoggá avatási eljárásainak posztulátoraivá váltak" — írja az Osservatore Romano január 5-ei számában. A könyörtelen vallásüldözés, a kegyetlen keresztényellenes propaganda, a harcos ateizmus főszereplői a KGB-ügynökök voltak, akik olyan koholt pereket dolgoztak ki, amelyek hamis dokumentumai ma az életszentség értékes bizonyítékaivá váltak. Olyan történelmi valóságról van szó, amely a kommunista birodalom egészét érinti, beleértve Közép-Kelet-Európát is. Gondoljunk csak arra a 27 ukrajnai görög katolikus vértanúra, akiket II. János Pál pápa tavaly június 27-én iktatott a boldogok sorába Lvovban. Vagy Boldog Metód Dominik Trcka cseh redemptorista szerzetesre, aki 1959- ben halt vértanúhalált, és akit a Szentatya 2001. november 4-én avatott szentté Pavol Peter Gojdic bazilita püspök vértanúval együtt. Mindketten a szlovákiai görög katolikus egyház hősies szolgálatában vesztették életüket. Csehszlovákiában a II. világháború után hatalomra jutott kommunista rezsim 1948-ban indította el kegyetlen és módszeresen megszervezett vallásüldöző hadjáratát. 1950 nagy csütörtökén, április 13- ról 14-re virradó éjszaka minden szerzetest koncentrációs táborba deportáltak. Metód Dominik atyára is ez a sors várt. 12 év börtönbüntetést róttak ki rá, amelynek során módszeresen kínozták, megalázták, szüntelenül más és más börtönbe szállították át. Unokahúga 1951-ben levélben kérte a hatóságoktól a szerzetes szabadon engedését, de a következő, nevetséges választ kapta: „Biztosítjuk, hogy nagybátyja minden téren megfelelő ellátást kap. Bízni kell abban, hogy egy napon kiengedik." Az a tény, hogy számos papot tartottak ugyanabban a börtönben, nagy támaszt jelentett mindannyiuk számára. P. Metód Dominik 1951-ben így írt unokahúgának: „Udvarunkban nagyon szép volt a húsvéti körmenet." 1952-ben a bíróság újabb vádat hozott fel ellene: együttműködött Gojdic püspökkel. Természetesen Metód atya elismerte „vétkét", hiszen mint katolikus papnak kötelessége volt, hogy együttműködjön püspökével. A kommunista bíróságok hagyományai szerint az együttműködés kémkedést, államellenes tevékenységet, hazaárulást jelentett. P. Metód 1959- ben halt meg tüdőgyulladásban, amelyet szigorított büntetése során, a magánzárkában kapott. „Bűne" az volt, hogy előző karácsonykor énekkel emlékezett meg Jézus születéséről. (VR/MK) Közép-Európa püspökei találkoztak Budapesten Közös katolikus nagygyűlés — Krisztus Európa reménye Az MKPK budapesti székházában január 8-án nyolc ország helyi egyházainak vezetői találkoztak. Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia főpapjai Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek kezdeményezésére egy közép-európai katolikus találkozósorozat megrendezését határozták el. „Célunk, hogy a térség egyházai a maguk sajátos eszközeivel járuljanak hozzá Európa egységének és békéjének erősödéséhez — nyilatkozta az Új Embernek Veres András püspök, az MKPK titkára. — Legutóbbi bécsi látogatásakor a Szentatya felhívta a figyelmet, hogy sokat kell még tenni Európa »európaizálásáért«, vagyis a földrész igazi értékeinek megőrzéséért, felelevenítéséért. A kereszténység tette Európát naggyá, és a katolikus egyház feladata, hogy segítse ezen értékek érvényesülését." Az előkészítő megbeszélésen részt vett többek között a kezdeményező Schönborn bíboros, Vinko Puljic szarajevói bíboros, Seregély István érsek, az MKPK elnöke, Szlovéniából Franc Rodé érsek, Szlovákiából Frantisek Rabek püspök, valamint Karl-Josef Räuber budapesti nuncius. A nyolc ország egyházainak részvételével 2003. május 31-től június 1-jéig közös katolikus nagygyűlést rendeznek. A nemzetközi katolikus nagygyűlés jelmondata: Krisztus Európa reménye. Az érintett püspöki konferenciák a nagygyűlés alkalmából közös pásztorlevelet adnak ki, amelyre nem volt még példa korábban. A pásztorlevél az akkor induló egyéves eseménysorozat lelki előkészítését kívánja segíteni. A nagygyűlés után egy éven át különböző regionális rendezvényeket, konferenciákat tartanak az egyes helyi egyházak, amelyekre a többi ország katolikusait is meghívják. Az eseménysorozatot egy közös zarándoklat zárta le 2004 májusában. Az új kezdeményezést az osztrák katolikus világiak szervezetei munkaközösségének elnöke, Josef Zemanek fontos jelnek nevezte, amely megfelelő időben érkezik. „Az a tény, hogy az érintett országok egy része az Európai Unió várományosa is, még jelentősebbé teszi az eseményt — nyilatkozta az osztrák katolikus hírügynökségnek. — Az pedig, hogy Krisztust állítják a középpontba, nemcsak a mai ember igényeinek felel meg, aki elsősorban nem tantételek, hanem személyes kapcsolatok iránt érdeklődik, hanem ökumenikus szempontból is fontos. A nehéz gazdasági helyzetben lévő társadalmak számára pedig életbe vágó a reménységre szólító felhívás". Karl-Josef Räuber nuncius lapunknak elmondta, hogy nagyon jó benyomást tett rá a találkozó, amely kiváló szellemben zajlott. A térség országainak helyi egyházai és népei jobban meg kell hogy ismerjék egymást, s ez a középeurópai összefogás elvezethet a szomszédos országok közötti kétoldalú együttműködések kibontakozásához is. A nyugat-európai helyi egyházak a második világháború után úttörő szerepet játszottak a népek közötti kiengesztelődésben, amely az európai egység kialakításához nélkülözhetetlen feltétel volt. Ez a folyamat most Közép-Európában is elkezdődött. Sz. Cs. HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • HÍREK • Vatikáni bélyegek 150 éve Az akkor még kiterjedt pápai állam 1852. január elsején adta ki az első postabélyeget. Az akkor uralkodó IX. Piusz pápa (1846— 1878) nem saját képmását, hanem a pápai címert a kulcsokkal rendelte az első bélyegre. A vatikáni posta 1870, vagyis az egyházi állam megszűnése után nem működött. Csak a lateráni szerződés, vagyis 1929. február 11. után, pontosan augusztus 1-jén adott ki ismét bélyeget. Manapság évente 10-12 bélyegsorozat jelenik meg mintegy 400 ezer példányban. A vatikáni bélyeg — mondják illetékesek — ábrázolásai révén ma is missziós feladatot lát el. (KNA) re közölte: A szlovák és a magyar püspöki konferencia megegyezett abban, hogy a magyar kisebbségnek nem önálló, magyar születésű püspöke volna, hanem a szlovák püspöki konferencia mindazon egyházmegyékben, ahol sok magyar nemzetiségű katolikus él, magyar születésű segédpüspök kinevezését fogja kérni. (Kathpress) Vonaton Assisibe A január 24-i imanapra vonaton utazik a Szentatya vendégeivel, más vallási vezetőkkel együtt. Az út két órán át tart. Szemfüles újságírók már azt találgatják, mivel töltik majd ezt a két órát az utasok? Lehet, hogy különböző vallások szent irataiból olvasnak fel a békéről, közben csendes imákat mondanak. Az olasz államvasút öt vagonból álló szerelvényt bocsát rendelkezésre. Mindegyik vagonban 50 ülőhely van. Már takarítják a vatikáni vasútállomást, mely évek óta nem bonyolít utasforgalmat. (KNA) Új velencei pátriárka Miután a 76 éves Marco Ce bíboros, velencei pátriárka nyugalomba vonult, a Szentatya a 60 éves Angelo Scola püspököt, a lateráni egyetem eddigi rektorát nevezte ki utódává. (Kathpress) A világegyetem eredete A Corriere della Sera január 7-ei számában interjú jelent meg George Coyne jezsuita csillagásszal, a vatikáni csillagvizsgáló vezetőjével. A tudós bírálta Stephen Hawking brit népszerű írót, aki minden teológiai és természettudományos képzettség nélkül ír a világegyetem eredetéről. Még ha igaz lenne is állítása, hogy a világegyetemnek nincs kezdete, ebből akkor sem következnék, hogy nincs teremtő Isten —mondja Coyne. A jezsuita tudós ugyancsak bírálta a papképzést, amiért nem kap benne helyet a természettudomány. A modern világban pedig ez nélkülözhetetlen. (Kathpress) Magyar—szlovák kompromisszum A német nyelvű katolikus hírügynökségek január 9-én adták hírül, hogy a szlovák püspöki konferencia szóvivője, Marian Gavendol 8- án Pozsonyban a KNA tudósítójának kérdése Ukrán bíboros adta az ötletet... A Zenit római hírügynökség értesülése szerint a január 24-i, Assisiben megrendezésre kerülő béke imanapot a Püspöki Szinódus októberi ülésének végén Lubomyr Husar bíboros, Ivovi (lembergi) nagyérsek javasolta a Szentatyának közös ebédjük alkalmával. Amikor a javaslat elhangzott, a Szentatya egypercnyi gondolkodás után rábólintott, és egy hónap múlva, november 18-án bejelentette. (Kathpress) Emmanuelle nővér becsületrendje Jacques Chirac francia köztársasági elnök becsületrenddel tüntette ki a 93 éves Emmanuelle nővért, a Sioni Miasszonyunk Kongregáció tagját, aki több mint húsz évet töltött az egyiptomi főváros legszegényebbjei között. Kairóban mint „ószerest" ismerték a szerzetesnőt, aki iskolákat és orvosi rendelőket építtetett a saját alapítású és több országban jelen lévő szövetség segítségével. Emmanuelle nővér, világi nevén Madeleine Cinquin, serdülőkorában elveszítette édesapját. A gyász nagy fájdalmában határozta el, hogy a szerzetesi hivatást választja, és enyhít mások szenvedésein. 1931-ben vette fel rendi nevét, és először Törökországban, Tunéziában, majd Egyiptomban tanított irodalmat és filozófiát. Amikor tanárnőként nyugdíjba ment, elhatározta, hogy maradéktalanul a kairói külváros szegényeinek szenteli életét. 1993-ban tért vissza Párizsba, ahol három könyvet írt: A Paradicsom — a többiek (válaszként az egzisztencialista Sartre híres állítására: A Pokol — a többiek), Jézus, ahogyan én megismertem és Fiatalok előre! címmel. (VR/MK) Tiltakozás a Drakula-park ellen A román idegenforgalmi minisztérium tervei szerint Erdélyben 120 hektár területen Drakuláról elnevezett Vidámparkot hoznak létre. Az ortodox és protestáns egyházi vezetők hivatalos jegyzékben tiltakoznak a terv ellen, megállapítva, hogy az „nagymértékben sérti a keresztény értékeket, mivel középpontjában kegyetlenség, horror és okkultizmus áll, amelyeknek pedig semmi közük sincs a román nemzet lelkiségéhez." (VR/MK)