Új Ember, 2003 (59. évfolyam, 1/2840-52/2890. szám)
2003-02-16 / 7. (2846.) szám
Nemeshegyi Péter köszöntése ProChrist 2003 A Szent István Társulat és a Magyar Jezsuita Rendtartomány szervezésében február 7-én köszöntötték tisztelői, barátai, rendtársai a 80 éves jezsuita szerzetes tudóst, tanárt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dísztermében. Bencze Lóránt és Kránitz Mihály professzorok mondtak laudációt. Méltatták az új magyar teológia kiváló egyéniségét, aki Japántól Budapestig ismert név a könyvei, tanulmányai és tanítványai által, személyiségének kiválóságaival, jóságával, megértő emberségével, közvetlenségével. Vérbeli pedagógus és lelkipásztor, Isten szőlőjének gondos művelője tudományban, egyháziasságban. „Csak a szeretet számít" - hangzott el többször a laudációban a jubiláns megélt, igazolt „jelmondata". Valóban Krisztusból élő egyéniség ő, s ezt most megjelent két könyve is igazolja: a Vissza a gyökerekhez című, teológiai tanulmányokat tartalmazó kötet (Szent István Társulat kiadása), valamint a Pipacsok dalolnak című, teológiai és lelkiségi írások gyűjteménye (Korda kiadása). Nemeshegyi páter közvetlen, derűs szavakkal köszönte meg az ünneplést. (tóth) fi Szarkák a ligetben A napokban a Népligetben jártam. Összetaposott hótakaró borított mindent, de már akadtak kiolvadt foltok is. Egy ilyen, félszobányi, meszsziről barnálló részen szarka szorgoskodott. Erős csőrével csapkodta szét a hótól még nedves tavalyi leveleket, és már egész kis kráter sötét lett előtte. A szarkák, a többi varjúféléhez hasonlóan, előszeretettel dugdossák el a talált táplálékot. Az avarba rejtik és gondosan betakarják. Eldugják mások szeme elől, de ők maguk nem feledkeznek meg róla. Hihetetlen érzékkel hetek, hónapok múlva is megtalálják azt a helyet, ahol az avarba rejtett tölgymakk vagy más csemege fekszik. A szarka közben megtalálta, amit keresett. Nem láthattam mi volt azt, mert háttal fordult felém és nyomban le is nyelte. Utána elégedetten odébb sétált, majd felszállt a közeli ágra és csörgött egy sort. Elegáns volt fekete-fehér tollaival, hosszú, zöldesen csillogó farktollait néha kényeskedve megbillentette. Nem volt messzebb tizenöt lépésnél. A mezőkön élő szarkák óvatos, messziről riadó madarak, a városiak bizalmasak, nem tartanak az embertől. Jó néhány pár tanyázik a Népligetben, a még lomb nélkül álló fák koronájában fészkeiket is könnyű észrevenni. A szarkafészek valóságos erődítmény, nagyjából gömb alakú, 50-60 cm átmérőjű, ágakból összerakott alkotmány, a madarak tüskés ágakból tetőt is készítenek rá. Oldalt van a szűk bejárónyílás. A csészét sárral tapasztják ki, bélelésként vékony gyökereket, fűszálakat hordanak. A fészek masszív, időtálló a pár több éven át is költhet benne. Tavasszal mindig tatarozzák egy kicsit, újabb ágakat hoznak és felújítják a bélelést is. Az én szarkám az ágon még tollászkodott egy kicsit, aztán megint a földre, helyesebben a hóra szállt. Elegáns mozdulatokkal ugrált egy ideig, de hogy semmit sem talált, tovább repült és a sétányon kötött ki. A közelben szemétkosár állt, de valaki, a szarka szerencséjére a jókora kenyérhéjat mellé hajította. A madár szeme felcsillant, amikor meglátta, egyetlen hosszú szökkenéssel mellette termett és a csőrébe kapta. Az úton fiatal pár közeledett. Talán észre sem vették a madarat, egymással voltak elfoglalva, a szarka azonban jobbnak látta, ha értékes kincsével odébb repül. Az előbbi kiolvadt részre vitte és gyakorlott mozdulatokkal csapkodta a talajhoz. Szándéka világos volt. A kenyérhéj túl nagy volt ahhoz, hogy egészben lenyelje, fel kellett apróznia. Rövidesen sikerült is kettétörnie, de a falat még így is nagynak bizonyult, ezért türelmesen tovább verdeste a földhöz. Hol az egyik, hol a másik darabot. A közeli ostorfa törzsén mókus ereszkedett lefelé. Könnyedén a hóra szökkent, aztán egyenesen a szarka felé ugrált. Észrevehette, hogy mivel van elfoglalva, részt kért a zsákmányból. A folt szélén megállt. A szarka is abbahagyta a darabolást. Nézték egymást, aztán a mókus felvágta lompos farkát, határozott mozdulatokkal előbbre ugrált. A szarka tétován állt egy pillanatig, aztán mentve ami még menthető, felkapta az egyik kenyérdarabot és egy ágra szállt vele. A mókus pedig bozontos farkát maga fölé hajlítva két kezébe kapta a másikat és boldogan rágcsálni kezdte. Schmidt Egon Fotó: Bécsy László Mozaik 2003. február 16. Mi az, ami ízig-vérig magyar? Van-e ma Magyarországon olyan szabály, amely meghatározná, mi a hungarikum — kérdezte Font Sándor parlamenti képviselő a Lakitelki Népfőiskola s a Nemzetpolitikai Társaság szimpóziumán, február 8-án a Kossuth Klubban. Szabály nincs — mondotta —, csak a szívünkben érezzük, hogy mi minden lehet az, ami egyszerre nagyon jó, eredeti, értékes és sajátosan magyar. Lezsák Sándor, a Nemzetpolitikai Társaság elnöke által vezetett tanácskozáson többek között egyetemi rektor, idegenforgalmi szakértő, lapszerkesztő, író, tanár, kistelepülési polgármester tett kísérletet arra, hogy valamiképpen meghatározza a hungarikum fogalmát, illetve bemutassa a kiváló minőségű és eredeti magyar termék, szolgáltatás egy-egy szép példáját. Az utolsó pillanatban vagyunk — mondotta Font Sándor —, most még fellelhetjük, most még össze tudjuk gyűjteni azokat a történelmi örökségeinket, amelyeket igazi hungarikumként vihetünk magunkkal az unióba. Ilyen, sok más között, — csodálkozhat, de ne mosolyogjon senki — a mangalica sertés, amelynek húsa nem tartalmaz káros koleszterint, s ilyen minden bizonnyal a herendi porcelán, amelyről a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója, Kovács József beszélt. Képünkön a budapesti Szent István bazilika kegytárgyai között helyet foglaló, a herendi porcelánművészek keze munkáját dicsérő Szent Korona-másolat látható. Sz.J. Szent Korona a herendi porcelánból Magyarországról és Erdélyből mintegy száz keresztény közösség jelezte részvételi szándékát abban a nemzetközi evangelizációs programban, mely március 17-től 24-ig tart a ProChrist 2003 németországi közhasznú egyesület szervezésében. A rendezvénysorozat vezető igehirdetője Ulrich Parzany német evangélikus lelkész. A műholdon sugárzott sorozat a hit alapvető kérdéseiről szól. Katolikus részről a védnökök között van Seregély István érsek, a püspöki konferencia elnöke. A rendezvényről bővebben: www.prochrist.de /magyar honlapon. Mária rózsái segítettek Mikekarácsonyfán Hótakaróval borítva tavaszról álmodnak a földek. Szürke felhők takarják az eget, alattuk kavargó fekete varjak népe csapongva száll, táplálék után kutat. A ház kéményeiből füstkígyók gomolyognak a magasba, hogy azután szétoszoljanak és eltűnjenek. Zúzmarától fehérek a fák, kérgük alatt csendben szunnyad az élet. Mikekarácsonyfa, a kis zalai falu napjai peregnek az idő rokkáján. A jéggel fedett kis patakocska — volt malom melletti vizénél — Mária szobor áll, Kisdeddel a karján. A csodatevő Mária! Az előtte elhaladó helybeliek „Dicsértessék"-kel köszöntik a Szűzanyát. A szobor állításának története van. Az I. világháború után a spanyolnátha elérte a falut is. Czigány Vendelné született Hajós Gizella, aki már félidős terhes volt, elkapta a súlyos járványt és eszméletlenül feküdt. Édesanyja, Fodor Gyuláné egy hétig szinte el sem mozdult ágya mellől, és buzgón könyörgött Máriához: mentse meg a lányát és születendő unokáját. A Szűzanya meghallgatta kérését, a beteg meggyógyult és egészséges fiút szült. A család hálából szobrot emelt Mária tiszteletére. A kopott, fakult betűk erről tanúskodnak: 1922. Dicsértessék a Jézus Krisztus. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emeltette Fodor Gyula neje, Tompos Mária és családja. Magyarországról Édes hazánkról Ne feledkezzél el Szegény magyarokról. Múltak az évek, az emberek lassan kezdtek megfeledkezni a szobor állításának körülményeiről. Aztán bekövetkezett a második világháború. Mike karácsonyfát is elérték a harcok. Pusztító lángok csaptak ki a malom falai közül, és a lángok átterjedtek az út másik oldalára. A szobor mellett hársfa állt, ha elérik a lángok, veszélybe kerül az emlékmű. A hárs azonban megmenekült, mert a tűz magától kialudt. A háború után kemény évek következtek az egyházakra, papjaira, vallásos létesítményeire. A malomtulajdonost kitelepítették lakásából a határsáv miatt, a házába a tanácsi hivatal költözött. Az egyik nap jeles pártlátogató érkezett a megyétől. Alaposan meglepődött, amikor szembetalálta magát a Mária szoborral a hivatalos épület előtt. Az alapos fejmosás után, amit a tanács elnöke kapott, megszületett a szigorú utasítás: a szobrot el kell távolítani a tanács épülete elől! A szerencsétlen, megfélemlített elöljárók törték a fejüket, miként oldják meg a feladatot, nehogy a felháborodott falusiak a vízbe szórják őket, ha a szoborhoz nyúlnak. És akkor csoda történt! A hideg télben virágba borult a szobor körül lévő rózsabokor! — A Szűzanya csodát tett! - mondták az emberek, s a tanácsi vezetők nem merték helyéről eltávolítani a csodatévő szobrot! Az évek lassan múltak. Megépült Göcsej legszebb kis temploma a faluban, melyet Máriáról neveztek el. Amikor estelente megcsendül az imára szólító harang a toronyban, sok kéz kulcsolódik össze az égi édesanya tiszteletére: „ Üdvözlégy, Mária..." Vaska Miklós Magyar emlék a magyar templomban Nemrégiben írtam a hét római dombok egyikén, a Caeliuson álló Santo Stefano Rotondoról, vagyis a Szent István Kerektemplomról, Mindszenty József bíboros egykori címtemplomáról. A templom és a mellette álló kolostor egykor a pálosoké volt, s Lászai János síremlékén kívül számtalan más magyar emléket is őriz. A pálos rend öt évtizedes itteni munkája Magyarország három részre szakadása után, valamint a reformáció hatására — minimálisra csökkent, hiszen nem érkezett otthonról szerzetesi utánpótlás. 1575-ben, amikor a jezsuita Arator (Szántó) István felkereste a templomot, a pálos szerzetesek közt már csak egy idős magyart talált. Ezért gondolhatta a fiatal jezsuita, hogy a tervezett római magyar kollégium alapjait itt rakhatnák le. A szervezőmunka meghozta gyümölcsét, s a jezsuiták megalapíthatták a Collegium Hungaricumot. Az ezt követő időkben újabb és újabb magyar vonatkozású emlékek kerültek a Szent István első vértanúról nevezett templomba. Például a szentély belső korlátjára Pomarancio - a templomot belülről több helyen is díszítő festőművész freskója került, aki egyik képén azt a jelenetet ábrázolja , amint Géza fejedelem feleségének, Saroltnak megjelenik álmában az első vértanú, István és megjövendöli első szent királyunk születését. A Hartvik legendából jól ismert jelenet megörökítése ez. Bókay László ~'V ^ S STKPR4MV1 S5ctT $1 lEHANI HVNGARORVM regk jjjtMcrr oki vm «■ * It roiOiT)]iTirnirwwnifryit( w ivony1 inkban minden» könw 30% ked-A kínálatból: Útjaidon (Jeleníts István tiszteletére) Moha bácsi meséi Andrea Riccardi: Keresztények a vértanúság századában 4500 helyett 1450 Ft helyett 3900 Ft helyett "V !