Új Ember, 2003 (59. évfolyam, 1/2840-52/2890. szám)

2003-06-01 / 22. (2861.) szám

A hűség szimbóluma in memóriám Varga László Már életében legendává, a kereszténydemokrácia szim­bólumává vált. Ő nem a kon­junktúra szerinti ügyeletes frázisokat pufogtatta voksok­­ra vadászva, hanem életével tett tanúságot hitében gyöke­rező politikai meggyőződése mellett. Miután lakásán meg­alakult a Kereszténydemok­rata Néppárt 1944 novembe­rében, a nyilasok letartóztat­ták, és csak csodával határos módon sikerült megmenekül­nie. A háború után folytatták a párt működését, aminek csúcspontja Barankovics István vezetésével a '47-es választási győzelem volt, amit a hírhedt kékcédulás módszerrel tudott csak elcsalni a kommunista párt. Ekkor a rendőrség már figyelte és zaklatta. A letar­tóztatás elől az utolsó pilla­natban sikerült Nyugatra me­nekülnie. Ez a párt, az ő pártja volt az, amely inkább felfüggesz­tette a működését, amelynek képviselői inkább vállalták a börtönt és az emigrációt, de nem váltak a diktatúra sze­kértolójává. Amerikában is a magyar ügy katonája volt, szervezte a magyar jogászo­kat a szabad világban, össze­hozta a közép-európai keresz­tény pártok unióját, magyar színházat szervezett New Yorkban, és oldalakon át le­hetne sorolni, mi mindent tett a magyar ügyért. A rendszer­­váltás feladata hazahívta, és ő otthagyta Amerikát, a gond­talan jólétet, az ügyvédi si­kert, és hazajött segíteni. Ne­ki, aki ellene mert mondani a barna és vörös diktatúráknak, neki volt erkölcsi alapja arra, hogy szemébe mondja — ak­kor is és most is — a „politi­kai darazsaknak" és „napra­forgóknak", hogy mit gondol róluk. Kora ifjúságában bekap­csolódott a keresztényszoci­ális mozgalmakba, gondolko­dásának princípiumává a pá­pai szociális enciklikák vál­tak. Ez volt a mérce. Ennek alapján volt bátorsága kimon­dani, hogy a háború előtti ke­resztény politika nem keresz­tény, és azután mind a mai napig a magát szocialistának mondó politika nem szociális. Ars poeticaként tanította nekünk, hogy aki a politiká­ban nem tud kompromisszu­mot kötni, az szakmailag al­kalmatlan; aki pedig elveket ad föl, az morálisan alkalmat­lan a politikára. A hűség szimbólumává vált: a megalkuvás nélküli ke­reszténydemokráciáé és a szövetségesi hűségé. Ponto­san emlékszem, hogy amikor az Antall-kormány idején föl­merült, hogy a KDNP hátrál­jon ki a rendszerváltoztató miniszterelnök mögül, akkor ő a népszerűségvesztést is vállaló hűség mellett döntötte el a vitát. Vallotta, hogy nekünk, ke­reszténydemokratáknak kettős feladatunk van, s értékeink és érdekeink sírásója az, aki a ket­tő közül bármelyiket is feladja. Egyfelől határozott arcélű, hi­teles kereszténydemokrata erőt építeni, másfelől a formá­lódó jobbközép szövetség ko­vásza lenni. Egész életében a keresz­ténydemokrácia zászlaját vitte, és a megújuló KDNP elnöke­ként egy kereszténydemokrata rendezvényen teljesedett be életútja. Valóban, önkéntelenül is a hitszónoki pályáját a szó­széken bevégző Pro­szka püs­pök alakja merül fel emlékeze­tünkben. A tábornok a csata­mezőn esett el. Életében ő ve­zetett minket, kersztény­­demokratákat, és ő mentette át a történelemből már-már kieső KDNP-t, és most halálában az újrakezdés lehetőségét hagyta ránk örökül. Semjén Zsolt a KDNP elnökhelyettese, a Fidesz országgyűlési képviselője Fórum 2003. június 1. A Kerepesi temető 35-ös parcellájában május 30-án 11 órakor helyezik örök nyugalomra Varga László fideszes or­szággyűlési képviselőt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökét. A szertartást Erdő Péter prímás, esztergo­mi érsek vezeti. Varga Lászlót a temetőben Koldács K. Zoltán búcsúztatja, aki egykori párttársa volt a Barankovics István vezette De­mokrata Néppártban. A KDNP nevében Semjén Zsolt, az MKDSZ nevében Harrach Péter búcsúzik Varga Lászlótól. A tervek szerint a Fidesz—Magyar Polgári Szövetség nevé­ben Áder János emlékezik majd a politikusra. Az elhunyt lelki üdvéért május 29-én 16.30-kor Seregély István érsek mutat be szentmisét a budapesti Szent István­­bazilikában. AZ EGYHÁZ A DIKTATÚRA ÉVEIBEN (Vili.) A papi békemozgalom — a diktatúra szülötte (2.) Budapesten 1950. augusztus 1-jén alakult meg a papi béke­mozgalom. Első konferenciá­jukra 273 személy érkezett. A békepapok első gyűlésükön ki­fejezték hűségüket az egyház, a pápa­­ és a népi demokrácia iránt is. — De hogy erről a köz­ismert eseményről ítéletet al­kossunk, figyelembe kell­ ven­nünk az összefüggéseket. A háttér A diktatúra teljes dühével tombolt. Emberek ezreit zárták be, hurcolták szovjet lágerek­be, esetleg végezték ki koncep­ciós perekben. Az egyházi is­kolákat államosították. Mind­­szenty bíboros és társai meg­­kínzatásáról, elítéléséről min­den pap tudott — ezeket az eseményeket ugyanis megfé­lemlítő sajtókampány kísérte. Ilyen körülmények között a püspöki karon és a papságon belül is feszültség keletkezett. A Mindszenty bíboros és Czapik érsek látásmódja közötti különbség körülbelül olyan volt, mint XII. Piusz és Casaroli felfogása között. — Az Egri Fő­egyházmegyében töltött tizen­hat évem alatt magam is ta­pasztalhattam a Czapik-féle „békülékeny" irány kétes kö­vetkezményeit (az általános óvatosságot, a hitoktatás és if­júsági munka visszaszorulását, az állami elvárásoknak túlzot­tan eleget tenni akaró papi ma­gatartás elterjedtségét és kárát). Ehhez hasonlóan helytelennek tartottuk a Lékai László bíboros által képviselt, „a kis lépések politikájának" nevezett irány­vonalat is. Ugyanakkor jogta­lan volna az idézett személyek­ről könnyű ítéletet alkotni. Casaroli bíboros államtitkár (a Vatikánnak a kommunistákkal való párbeszédében reményke­dő „politikusa") emlékiratai­ban utólag elismeri, hogy nem sok sikert hozott a kommunis­tákkal való békülékenység po­litikája, de akkoriban — VI. Pál pápával együtt — járhatónak látta ezt az utat. Manipulációk Sokan lehettek a papi béke­mozgalom első gyűlésén — ál­lítja könyvében Orbán­­. Gyula­i, akik nem egy püspökökkel szembeforduló, az államot tá­mogató mozgalmat kívántak, hanem amellett szerettek volna állást foglalni, hogy ebben a helyzetben is meg kell próbálni tárgyalni az állammal. Sok ko­moly pap is (mint Radó Polikárp OSB, a neves teológus vagy mások) úgy vélte, sikertelennek bizonyult a Mindszenty-féle kemény szembenállás politiká­ja, tárgyalással, párbeszéddel talán több engedményt lehetne elérni. A találkozóra invitáló meg­hívó mindössze arról szólt, hogy keresni akarják az állam és az egyház közötti viszony normalizálását. (Mennyire fontosnak tűnhetett ez azok­ban a napokban, amikor pél­dául a szerzetesség feloszlatá­sa még nem zárult le stb.) A bé­­kemozgalom megalapításának bejelentésére csak a gyűlés leg­végén került sor. A gyűlés után a sajtó el­kezdte híresztelni, hogy magas volt a résztvevők száma: 273 fő. Tudni kell azt is, hogy a ma­gyar papság és­ a férfi szerzete­sek együttes létszáma ekkori­ban mintegy 7300 fő volt. Min­den papnak és szerzetesnek (sőt sok protestáns lelkésznek is) küldtek meghívót. A megje­lentek eszerint a meghívottak 3,5%-át tették ki csupán. De ma már azt is tudhatjuk, hogy a jelenlévők között papnak öl­tözött ávósok és ügynökök is voltak, és sok fiktív név is sze­repelt a jelenléti íven. Olyan szerzetesek neve például, akik ekkor már internálótáborban voltak. A Párttörténeti Intézet archí­vumában fellelhető jegyző­könyv tanúsítja, hogy a Kádár János vezette előkészítő megbe­szélések meghatározták az „el­ső békegyűlés" napirendjét, a felszólalásokat, s azok irányát. Például, hogy „be kell építeni a püspökök ellen irányuló meg­jegyzéseket", de „ne legyenek túlságosan radikálisak se, más­különben veszélyeztetnék a gyűlés egységét". „Visszhangok" Gondosan megtervezték az egyetlen párt kezében levő saj­tó és rádió előkészítő híradása­it, majd a találkozóról szóló tu­dósítások rendjét és hangvéte­lét is: ezeknek azt kellett bizo­nyítaniuk, hogy milyen sok pap ért egyet a szocializmus építésével. (Ez a több mint ötven éve készült, a Párttörté­neti Intézet archívumában fennmaradt irat minket is em­lékeztethet a ma is sok vonat­kozásban egy irányítás alatt ál­ló média hasonló tervszerűsé­get sejtető, időben jól elosztott és felnagyított egyház elleni megnyilatkozásaira is.) A békepapi mozgalom a továbbiakban is a párt irányí­tása alatt állt. Története során kétségtelenül voltak szemé­lyek, akik különböző okok miatt súlyosan keresz­­tényietlenül viselkedtek ott. De bizonyára még többen voltak, akik az egyház és ál­lam párbeszédét vagy a lelki­pásztori érdekeket szerették volna előmozdítani a mozga­lomban való részvételük által. (Folytatjuk.) Tomka Ferenc Az Olvasó írja Megelőzték a németeket! Nem mindennapi könyvki­adói sikert tudhatnak magu­kénak. Gratulálok! A Szent­atya Római triptichon című kö­tete német fordításban a világ­hírű Herder könyvkiadó gon­dozásában május 19-én került forgalomba 14,90 euróért. Mi­kor hazaértem, megtudtam, hogy az Önök kiadásában megjelent magyar fordítás már előző héten, a Szent Ist­ván Könyvhét idején kapható volt 2000 Ft-ért, tehát jóval ol­csóbban. Gratulálok! Remé­lem legalább úgy fogy, mint Németországban. Tamás László Budapest zott stílusát. Senkit nem sértve számolt be az eseményekről, mégsem rejtve véka alá a kato­likus álláspontot, amit ettől a műsortól igazán, nem lehet rossz néven venni. Rózsa Tibor Budapest Tetszett a riport Hacsak nem jön közbe vala­mi, mindig megnézem a Ma­gyar Televízió Katolikus Króni­ka című műsorát. Bevallom, kritikus néző-hallgató vagyok, nem mindig lelkesedem a szerkesztők munkájáért. De nagyon tudok örülni egy-egy jól sikerült riportnak. Most a május 6-i adás Vörösmarty téri riportját ezúton is szeretném megköszönni, nemcsak köz­vetlenül a szerkesztőknek. Az úgynevezett enyhe drogok en­gedélyezéséért rendezett tün­tetés — pontosan anyák nap­ján — arra késztette a drogok­ban nagy veszélyt látókat, hogy ugyancsak az utcára vo­nuljanak. Örömmel láttam a ri­port tárgyilagos, mégis határo­­ zat van az örömhírrel Ismét az Örömhír-üzenetről címmel (Új Ember, május 25.) újból olvastunk arról, hogy SMS-ben lehet Örömhír-üze­net küldését megrendelni. Ez­zel a szolgáltatással egy nagy baj van. A közmondás szerint nagyobb öröm adni, mint kapni. Én ajándékot nem ma­gamnak szoktam adni, ha­nem másnak. És ezt az SMS- szolgáltatást én csak a saját telefonszámomra tudom megrendelni. Pedig úgy ter­veztem, hogy ismerőseimnek a névnapi, születésnapi aján­dék nem egy néhány nap alatt elhervadó virágcsokor lesz, hanem inkább néhány heti „Örömhír SMS" előfizetés. Hogy ezt a szolgáltatást miért nem lehet ajándékozni, ez szá­momra egyelőre rejtély. Jó len­ne, ha a T. Szerkesztőség felvet­né ezt a lehetőséget az illetéke­sek előtt, és akkor talán a saját telefonszámlám költségére másnak is tudnék „Örömhírt ajándékozni!" Lehet, hogy tíz­szeresére is nőne a forgalmuk, ezáltal a bevételek és a nyeresé­gek is, és a katolikus egyház is tízszer annyit fordíthatna ebből karitatív célra! Koós Albert Elmebajnokság Talán meglepőnek tűnik a tény, de igaz: a szellemi teljesítőképesség hanyatlásával kapcso­latos problémák már egészen korán, a negyvenötödik életév körül kezdődnek. Ekkor termé­szetesen még csak alig észrevehetően, lassabban jövünk rá egy-egy fejtörő megoldására, nem tudjuk azonnal pontosan felidézni, mit is reggeliztünk aznap reggel és néha-néha minden ok nélkül elkezd zúgni a fülünk. Ezek a problémák a kor előrehaladtával fokozód­hatnak. Egy átfogó vizsgálat tanúsítja, hogy mindez a népesség nagy részét érinti: a nők és férfiak több, mint felénél jelent­kezett már valamelyik tünet. A megkérdezettek leggyakrab­ban az alvászavarokat és a szédülést jelölték meg elsődle­ges problémaként, de hét százalékuk fülzúgásra is panasz­kodott. Minden huszadik megkérdezett számolt be emléke­zet gyengülésről és a szellemi teljesítőképesség általános romlásáról. Ezek a tünetek — szédülés, fülzúgás, feledékenység — az agyi vérellátás elégtelenségére vezethetőek vissza. Az ér­fal elmeszesedése következtében a vér nehezen jut át a beszűkült szakaszon. A rugalmatlan, elmeszesedett erek­ből az agysejtek nem kapnak elég oxigént, károsodnak és egy idő után elhalnak — ez az oka a szellemi frissesség csökkenésének. Ezzel párhuzamosan lassul a gondolko­dás, a közelmúlt történései kiesnek, nehezedik a tájékozó­dás, ingadozik a hangulat és a szokások is megváltozhatnak. A szellemi erőnlét természetesen bármely korban fejleszthető: olvasással, zenehallgatással (hiszen a hangulat milyensége is befolyásolja a szellemi teljesítőképességet), rejtvényfejtéssel és aktív társasági élettel. Hiszen semmi sem hat pezsdítőbben a szellemre egy izgalmas baráti vitánál, egy újonnan megjelent könyv elolvasásánál vagy egy frissen kiadott CD meghallgatásá­nál. Létezik még egy segítség. A kivételesen hosszú életű, Kíná­ban évezredek óta termő páfrányfenyő, a Ginkgo biloba le­velének kivonata többszörös segítséget nyújt a szellemi ak­tivitás megőrzésében. Hatóanyagai javítják az elmeszese­dett erek vérkeringését, fokozzák az áramlási sebességet az agyban, valamint az oxigén és az agysejteket tápláló cukrok felvételét, ezáltal javítva az agyi anyagcserét. Emellett meg­kötik az úgynevezett szabadgyököket , így gátolják a sejte­ket határoló membránok károsodását. Mindezek együttesen késleltetik az agysejtek öregedését. A Ginkgo biloba hatóanyaga kapszulázott formában, BILOBIL® néven kapható. Naponta 3x1 BILOBIL® kap­szula szedésével a szellemi frissesség megőrizhető, az elégtelen agyi vérellátás miatt kialakuló betegségek — emlékezet gyengülés, a szellemi képesség hanyatlása, szédülés, fülzúgás, alvászavarok — megelőzhetőek és kezelhetőek. Szedése legalább egy hónapig javasolt. Nem vagyunk elmebajnokok — ám mindannyian törek­szünk arra, hogy nyitott és friss szellemmel forduljunk a környező világ felé. Ebben lehet nélkülözhetetlen segítő­társunk a Bilobil. Gyógyszernek nem minő­sülő­ gyógyhatású készítmény. A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. BIO GIlL THE

Next