Új Ember, 2003 (59. évfolyam, 1/2840-52/2890. szám)
2003-06-01 / 22. (2861.) szám
A hűség szimbóluma in memóriám Varga László Már életében legendává, a kereszténydemokrácia szimbólumává vált. Ő nem a konjunktúra szerinti ügyeletes frázisokat pufogtatta voksokra vadászva, hanem életével tett tanúságot hitében gyökerező politikai meggyőződése mellett. Miután lakásán megalakult a Kereszténydemokrata Néppárt 1944 novemberében, a nyilasok letartóztatták, és csak csodával határos módon sikerült megmenekülnie. A háború után folytatták a párt működését, aminek csúcspontja Barankovics István vezetésével a '47-es választási győzelem volt, amit a hírhedt kékcédulás módszerrel tudott csak elcsalni a kommunista párt. Ekkor a rendőrség már figyelte és zaklatta. A letartóztatás elől az utolsó pillanatban sikerült Nyugatra menekülnie. Ez a párt, az ő pártja volt az, amely inkább felfüggesztette a működését, amelynek képviselői inkább vállalták a börtönt és az emigrációt, de nem váltak a diktatúra szekértolójává. Amerikában is a magyar ügy katonája volt, szervezte a magyar jogászokat a szabad világban, összehozta a közép-európai keresztény pártok unióját, magyar színházat szervezett New Yorkban, és oldalakon át lehetne sorolni, mi mindent tett a magyar ügyért. A rendszerváltás feladata hazahívta, és ő otthagyta Amerikát, a gondtalan jólétet, az ügyvédi sikert, és hazajött segíteni. Neki, aki ellene mert mondani a barna és vörös diktatúráknak, neki volt erkölcsi alapja arra, hogy szemébe mondja — akkor is és most is — a „politikai darazsaknak" és „napraforgóknak", hogy mit gondol róluk. Kora ifjúságában bekapcsolódott a keresztényszociális mozgalmakba, gondolkodásának princípiumává a pápai szociális enciklikák váltak. Ez volt a mérce. Ennek alapján volt bátorsága kimondani, hogy a háború előtti keresztény politika nem keresztény, és azután mind a mai napig a magát szocialistának mondó politika nem szociális. Ars poeticaként tanította nekünk, hogy aki a politikában nem tud kompromisszumot kötni, az szakmailag alkalmatlan; aki pedig elveket ad föl, az morálisan alkalmatlan a politikára. A hűség szimbólumává vált: a megalkuvás nélküli kereszténydemokráciáé és a szövetségesi hűségé. Pontosan emlékszem, hogy amikor az Antall-kormány idején fölmerült, hogy a KDNP hátráljon ki a rendszerváltoztató miniszterelnök mögül, akkor ő a népszerűségvesztést is vállaló hűség mellett döntötte el a vitát. Vallotta, hogy nekünk, kereszténydemokratáknak kettős feladatunk van, s értékeink és érdekeink sírásója az, aki a kettő közül bármelyiket is feladja. Egyfelől határozott arcélű, hiteles kereszténydemokrata erőt építeni, másfelől a formálódó jobbközép szövetség kovásza lenni. Egész életében a kereszténydemokrácia zászlaját vitte, és a megújuló KDNP elnökeként egy kereszténydemokrata rendezvényen teljesedett be életútja. Valóban, önkéntelenül is a hitszónoki pályáját a szószéken bevégző Proszka püspök alakja merül fel emlékezetünkben. A tábornok a csatamezőn esett el. Életében ő vezetett minket, kerszténydemokratákat, és ő mentette át a történelemből már-már kieső KDNP-t, és most halálában az újrakezdés lehetőségét hagyta ránk örökül. Semjén Zsolt a KDNP elnökhelyettese, a Fidesz országgyűlési képviselője Fórum 2003. június 1. A Kerepesi temető 35-ös parcellájában május 30-án 11 órakor helyezik örök nyugalomra Varga László fideszes országgyűlési képviselőt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökét. A szertartást Erdő Péter prímás, esztergomi érsek vezeti. Varga Lászlót a temetőben Koldács K. Zoltán búcsúztatja, aki egykori párttársa volt a Barankovics István vezette Demokrata Néppártban. A KDNP nevében Semjén Zsolt, az MKDSZ nevében Harrach Péter búcsúzik Varga Lászlótól. A tervek szerint a Fidesz—Magyar Polgári Szövetség nevében Áder János emlékezik majd a politikusra. Az elhunyt lelki üdvéért május 29-én 16.30-kor Seregély István érsek mutat be szentmisét a budapesti Szent Istvánbazilikában. AZ EGYHÁZ A DIKTATÚRA ÉVEIBEN (Vili.) A papi békemozgalom — a diktatúra szülötte (2.) Budapesten 1950. augusztus 1-jén alakult meg a papi békemozgalom. Első konferenciájukra 273 személy érkezett. A békepapok első gyűlésükön kifejezték hűségüket az egyház, a pápa és a népi demokrácia iránt is. — De hogy erről a közismert eseményről ítéletet alkossunk, figyelembe kell vennünk az összefüggéseket. A háttér A diktatúra teljes dühével tombolt. Emberek ezreit zárták be, hurcolták szovjet lágerekbe, esetleg végezték ki koncepciós perekben. Az egyházi iskolákat államosították. Mindszenty bíboros és társai megkínzatásáról, elítéléséről minden pap tudott — ezeket az eseményeket ugyanis megfélemlítő sajtókampány kísérte. Ilyen körülmények között a püspöki karon és a papságon belül is feszültség keletkezett. A Mindszenty bíboros és Czapik érsek látásmódja közötti különbség körülbelül olyan volt, mint XII. Piusz és Casaroli felfogása között. — Az Egri Főegyházmegyében töltött tizenhat évem alatt magam is tapasztalhattam a Czapik-féle „békülékeny" irány kétes következményeit (az általános óvatosságot, a hitoktatás és ifjúsági munka visszaszorulását, az állami elvárásoknak túlzottan eleget tenni akaró papi magatartás elterjedtségét és kárát). Ehhez hasonlóan helytelennek tartottuk a Lékai László bíboros által képviselt, „a kis lépések politikájának" nevezett irányvonalat is. Ugyanakkor jogtalan volna az idézett személyekről könnyű ítéletet alkotni. Casaroli bíboros államtitkár (a Vatikánnak a kommunistákkal való párbeszédében reménykedő „politikusa") emlékirataiban utólag elismeri, hogy nem sok sikert hozott a kommunistákkal való békülékenység politikája, de akkoriban — VI. Pál pápával együtt — járhatónak látta ezt az utat. Manipulációk Sokan lehettek a papi békemozgalom első gyűlésén — állítja könyvében Orbán. Gyulai, akik nem egy püspökökkel szembeforduló, az államot támogató mozgalmat kívántak, hanem amellett szerettek volna állást foglalni, hogy ebben a helyzetben is meg kell próbálni tárgyalni az állammal. Sok komoly pap is (mint Radó Polikárp OSB, a neves teológus vagy mások) úgy vélte, sikertelennek bizonyult a Mindszenty-féle kemény szembenállás politikája, tárgyalással, párbeszéddel talán több engedményt lehetne elérni. A találkozóra invitáló meghívó mindössze arról szólt, hogy keresni akarják az állam és az egyház közötti viszony normalizálását. (Mennyire fontosnak tűnhetett ez azokban a napokban, amikor például a szerzetesség feloszlatása még nem zárult le stb.) A békemozgalom megalapításának bejelentésére csak a gyűlés legvégén került sor. A gyűlés után a sajtó elkezdte híresztelni, hogy magas volt a résztvevők száma: 273 fő. Tudni kell azt is, hogy a magyar papság és a férfi szerzetesek együttes létszáma ekkoriban mintegy 7300 fő volt. Minden papnak és szerzetesnek (sőt sok protestáns lelkésznek is) küldtek meghívót. A megjelentek eszerint a meghívottak 3,5%-át tették ki csupán. De ma már azt is tudhatjuk, hogy a jelenlévők között papnak öltözött ávósok és ügynökök is voltak, és sok fiktív név is szerepelt a jelenléti íven. Olyan szerzetesek neve például, akik ekkor már internálótáborban voltak. A Párttörténeti Intézet archívumában fellelhető jegyzőkönyv tanúsítja, hogy a Kádár János vezette előkészítő megbeszélések meghatározták az „első békegyűlés" napirendjét, a felszólalásokat, s azok irányát. Például, hogy „be kell építeni a püspökök ellen irányuló megjegyzéseket", de „ne legyenek túlságosan radikálisak se, máskülönben veszélyeztetnék a gyűlés egységét". „Visszhangok" Gondosan megtervezték az egyetlen párt kezében levő sajtó és rádió előkészítő híradásait, majd a találkozóról szóló tudósítások rendjét és hangvételét is: ezeknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy milyen sok pap ért egyet a szocializmus építésével. (Ez a több mint ötven éve készült, a Párttörténeti Intézet archívumában fennmaradt irat minket is emlékeztethet a ma is sok vonatkozásban egy irányítás alatt álló média hasonló tervszerűséget sejtető, időben jól elosztott és felnagyított egyház elleni megnyilatkozásaira is.) A békepapi mozgalom a továbbiakban is a párt irányítása alatt állt. Története során kétségtelenül voltak személyek, akik különböző okok miatt súlyosan keresztényietlenül viselkedtek ott. De bizonyára még többen voltak, akik az egyház és állam párbeszédét vagy a lelkipásztori érdekeket szerették volna előmozdítani a mozgalomban való részvételük által. (Folytatjuk.) Tomka Ferenc Az Olvasó írja Megelőzték a németeket! Nem mindennapi könyvkiadói sikert tudhatnak magukénak. Gratulálok! A Szentatya Római triptichon című kötete német fordításban a világhírű Herder könyvkiadó gondozásában május 19-én került forgalomba 14,90 euróért. Mikor hazaértem, megtudtam, hogy az Önök kiadásában megjelent magyar fordítás már előző héten, a Szent István Könyvhét idején kapható volt 2000 Ft-ért, tehát jóval olcsóbban. Gratulálok! Remélem legalább úgy fogy, mint Németországban. Tamás László Budapest zott stílusát. Senkit nem sértve számolt be az eseményekről, mégsem rejtve véka alá a katolikus álláspontot, amit ettől a műsortól igazán, nem lehet rossz néven venni. Rózsa Tibor Budapest Tetszett a riport Hacsak nem jön közbe valami, mindig megnézem a Magyar Televízió Katolikus Krónika című műsorát. Bevallom, kritikus néző-hallgató vagyok, nem mindig lelkesedem a szerkesztők munkájáért. De nagyon tudok örülni egy-egy jól sikerült riportnak. Most a május 6-i adás Vörösmarty téri riportját ezúton is szeretném megköszönni, nemcsak közvetlenül a szerkesztőknek. Az úgynevezett enyhe drogok engedélyezéséért rendezett tüntetés — pontosan anyák napján — arra késztette a drogokban nagy veszélyt látókat, hogy ugyancsak az utcára vonuljanak. Örömmel láttam a riport tárgyilagos, mégis határo zat van az örömhírrel Ismét az Örömhír-üzenetről címmel (Új Ember, május 25.) újból olvastunk arról, hogy SMS-ben lehet Örömhír-üzenet küldését megrendelni. Ezzel a szolgáltatással egy nagy baj van. A közmondás szerint nagyobb öröm adni, mint kapni. Én ajándékot nem magamnak szoktam adni, hanem másnak. És ezt az SMS- szolgáltatást én csak a saját telefonszámomra tudom megrendelni. Pedig úgy terveztem, hogy ismerőseimnek a névnapi, születésnapi ajándék nem egy néhány nap alatt elhervadó virágcsokor lesz, hanem inkább néhány heti „Örömhír SMS" előfizetés. Hogy ezt a szolgáltatást miért nem lehet ajándékozni, ez számomra egyelőre rejtély. Jó lenne, ha a T. Szerkesztőség felvetné ezt a lehetőséget az illetékesek előtt, és akkor talán a saját telefonszámlám költségére másnak is tudnék „Örömhírt ajándékozni!" Lehet, hogy tízszeresére is nőne a forgalmuk, ezáltal a bevételek és a nyereségek is, és a katolikus egyház is tízszer annyit fordíthatna ebből karitatív célra! Koós Albert Elmebajnokság Talán meglepőnek tűnik a tény, de igaz: a szellemi teljesítőképesség hanyatlásával kapcsolatos problémák már egészen korán, a negyvenötödik életév körül kezdődnek. Ekkor természetesen még csak alig észrevehetően, lassabban jövünk rá egy-egy fejtörő megoldására, nem tudjuk azonnal pontosan felidézni, mit is reggeliztünk aznap reggel és néha-néha minden ok nélkül elkezd zúgni a fülünk. Ezek a problémák a kor előrehaladtával fokozódhatnak. Egy átfogó vizsgálat tanúsítja, hogy mindez a népesség nagy részét érinti: a nők és férfiak több, mint felénél jelentkezett már valamelyik tünet. A megkérdezettek leggyakrabban az alvászavarokat és a szédülést jelölték meg elsődleges problémaként, de hét százalékuk fülzúgásra is panaszkodott. Minden huszadik megkérdezett számolt be emlékezet gyengülésről és a szellemi teljesítőképesség általános romlásáról. Ezek a tünetek — szédülés, fülzúgás, feledékenység — az agyi vérellátás elégtelenségére vezethetőek vissza. Az érfal elmeszesedése következtében a vér nehezen jut át a beszűkült szakaszon. A rugalmatlan, elmeszesedett erekből az agysejtek nem kapnak elég oxigént, károsodnak és egy idő után elhalnak — ez az oka a szellemi frissesség csökkenésének. Ezzel párhuzamosan lassul a gondolkodás, a közelmúlt történései kiesnek, nehezedik a tájékozódás, ingadozik a hangulat és a szokások is megváltozhatnak. A szellemi erőnlét természetesen bármely korban fejleszthető: olvasással, zenehallgatással (hiszen a hangulat milyensége is befolyásolja a szellemi teljesítőképességet), rejtvényfejtéssel és aktív társasági élettel. Hiszen semmi sem hat pezsdítőbben a szellemre egy izgalmas baráti vitánál, egy újonnan megjelent könyv elolvasásánál vagy egy frissen kiadott CD meghallgatásánál. Létezik még egy segítség. A kivételesen hosszú életű, Kínában évezredek óta termő páfrányfenyő, a Ginkgo biloba levelének kivonata többszörös segítséget nyújt a szellemi aktivitás megőrzésében. Hatóanyagai javítják az elmeszesedett erek vérkeringését, fokozzák az áramlási sebességet az agyban, valamint az oxigén és az agysejteket tápláló cukrok felvételét, ezáltal javítva az agyi anyagcserét. Emellett megkötik az úgynevezett szabadgyököket , így gátolják a sejteket határoló membránok károsodását. Mindezek együttesen késleltetik az agysejtek öregedését. A Ginkgo biloba hatóanyaga kapszulázott formában, BILOBIL® néven kapható. Naponta 3x1 BILOBIL® kapszula szedésével a szellemi frissesség megőrizhető, az elégtelen agyi vérellátás miatt kialakuló betegségek — emlékezet gyengülés, a szellemi képesség hanyatlása, szédülés, fülzúgás, alvászavarok — megelőzhetőek és kezelhetőek. Szedése legalább egy hónapig javasolt. Nem vagyunk elmebajnokok — ám mindannyian törekszünk arra, hogy nyitott és friss szellemmel forduljunk a környező világ felé. Ebben lehet nélkülözhetetlen segítőtársunk a Bilobil. Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény. A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. BIO GIlL THE