Új Ember, 2004 (60. évfolyam, 1/2891-51/2940. szám)
2004-01-04 / 1. (2891.) szám
Eljöttünk, hogy hódoljunk előtte! SwijMwik fr *". "vo l 1 . • Megjelent az Adoremus januári száma Uniós remények és aggodalmak a magyar egyház számára Erdő Péter bíboros írása 3. oldal A kiirtandó szemével... (ezerötszáz gyors) 3. oldal Ki az igazán beteg? Látogatás a kamilliánus szerzeteseknél Nyíregyházán 7. oldal Régi magyar drámai emlékek nyomában Beszélgetés Kilián István professzorral 11. oldal Karácsony Mongóliában Képes beszámoló a világ másik végéről 12. oldal A bíboros közleménye A karácsonyi ünnepeket követően, december 27-én Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom—budapesti érsek közleményt adott ki az iráni földrengés és a hazai keresztényeket illető gyűlölködő kijelentésekkel kapcsolatban. Értesülve az iráni földrengés természeti katasztrófájáról, őszinte részvéttel és együttérzéssel emlékezünk meg az áldozatokról és hozzátartozóikról. Kérjük a hazai katolikus karitatív szervezeteket, hogy keressék a segítségnyújtás lehetőségét. Utólag jutott tudomásunkra, hogy a szenteste ünnepi hangulatát egy magyarországi rádióadásban a keresztények elleni gyűlölködő kijelentések árnyékolták be. Szent István első vértanú példáját követve imádkozunk azért a személyért, aki ezeket a kijelentéseket tette, és kérjük Isten segítéségét, hogy hazánk életét ne a gyűlölködés és a hangulatkeltés, hanem az igazságosság, a szeretet és a béke jellemezte — zárul a bíboros prímás közleménye. „ A terrorizmust nem lehet erőszakkal leküzdeni „A békére nevelés mindig időszerű feladat" A Béke Világnap eredetileg júliusban meghatározott témája helyett — „A nemzetközi jog a békéhez vezető egyik út" — a pápa a békére nevelés témáját jelölte meg, és ezzel mintegy lezárta a vágnapi témák ívét, hiszen pápasága első újévi üzenetében is a békére nevelés fontosságát emelte ki. Olasz lapértesülések szerint viszont Giovanni Lajolo érsek, az új vatikáni „külügyminiszter" javasolta az új mottót, mert így akarta elkerülni az amerikaiak nemzetközi jogot sajátosan kezelő iraki akciójának újbóli elítélését. A Szentatya üzenetét az újévi Béke Viágnapra karácsonyi számunk megjelenése után hozták nyilvánosságra. Mivel azonban remélhetőleg nálunk is terjed az a szokás, amelyet a katolikus közösségekben világszerte szorgalmaznak — hogy az ünnepnapok után ismét vegyük elő átgondolásra, megbeszélésre az üzenetet —, az alábbiakban ismertetjük a dokumentumot. Az elkerülhetetlen önvédelmi csapáson kívül nem szabad a terrorizmus elleni küzdelemnek elnyomó és büntető akciókat alkalmaznia — írja a pápa. Fontos, hogy higgadtan elemezzük a terrorizmus kiváltó okait. Még a szükséges erő alkalmazásánál sem tekinthetünk el a jogállami elvektől. Az ENSZ-nek a békéért, az emberi jogok tiszteletéért és a népek szabadságáért tett erőfeszítései elismerésre méltóak, de adminisztratív intézmény helyett egyre inkább „erkölcsi központtá" kell válnia, amelyben minden nemzet otthonosan érzi magát. II. János Pál ezúttal nemcsak a politikusokhoz, jogászokhoz és nevelőkhöz, de magukhoz a terroristákhoz is fordul. „Azokhoz a férfiakhoz és nőkhöz, akik a terrorizmus elfogadhatatlan eszközéhez nyúlnak, és így követelésüket végül is megkérdőjelezik." A terrorizmus elleni szükséges harc vonatkozásában olyan nemzetközi jogi eljárásokat kell kidolgozni, amelyek a bűncselekmények megelőzésére és leküzdésére, az ellenakciók ellenőrzésére alkalmasak. De a politikai döntéseknél mindig tekintettel kell lenni az emberek alapvető jogaira, mert „a cél sohasem szentesíti az eszközt". Az egyház feladata a békéért elkötelezni magát. Békét azonban nem lehet az erkölcsi és jogrend tisztelete nélkül építeni. A nemzetközi jog nem teszi lehetővé az erősebb jogának érvényesülését. A fegyverek anyagi erejét a jog erkölcsi erejével kell helyettesíteni. A béke ugyanakkor nemcsak jogok tiszteletben tartásán múlik, hanem szereteten, kiengesztelődésen is. A szentföldi mély válságra hivatkozva állítja a Szentatya: felül kell múlni az egyszerű igazságosság logikáját, hogy megnyílhassunk a megbocsátás logikájának. (MK) 4 é 9 Omnia vincit amor Ma sem veszített aktualitásából Szent Ágoston „Isten városa" című műve, melynek egyik részletében az uralkodó géniusz, Nagy Sándor és egy kalóz beszélgetnek egymással: „Ugyanúgy fosztogatok, mint te — mondja a kalóz —, de mivel nekem csak egy kis bárkám van, gonosztevőnek hívnak. Neked a világ legerősebb flottája engedelmeskedik, téged ezért császárnak szólítanak." Szent Ágoston végkövetkeztetése szerint, ahol az emberi cselekedetekből hiányzik az igazságosság, ott elmosódik a különbség jótevő és gonosztevő között. „Ha az államok az igazságosságot nem tartják tiszteletben, bűnszövetkezetekké válnak. A bűnözők pedig államokat alapítanak." Az idei Béke Világnapra kiadott üzenetében II. János Pál pápa Szent Ágoston gondolatait aktualizálja, hangsúlyozva, hogy a békére nevelés mindig aktuális feladat, ennek pedig szerinte az első leckéje az igazságosság és a jog betartása. Évszázadok során olyan egyetemes elvek rajzolódtak ki, melyek szem előtt tartják az emberiség nagy családjának egységét és közös hivatását, messze megelőzve és felülmúlva az egyes államok belső jogrendjét és pillanatnyi érdekeit. Ezen alapelvek sérülése olyan törvénytelen helyzetekhez, további feszültségekhez vezet, amikor a jog ereje helyett az erősebb joga érvényesül. A pápai üzenet kitér a nemzetközi intézményekre is, mint az ENSZ vagy a Biztonsági Tanács, amelyek az elmúlt évtizedekben veszítettek tekintélyükből és hatékonyságukból, és sokszor rideg, adminisztratív útvesztőkké degradálódtak. Eredeti hivatásukhoz visszatérve váljanak erkölcsi centrumokká — írja a pápa —, ahol minden nemzet otthon érezheti magát, és felépülhet a nemzetek nagy családja. A békére nevelés útján ez a második lecke, a harmadik pedig, hogy az igazi világbéke megteremtéséhez nem nélkülözhető a szeretet. „Az igazságosság önmagát tagadja meg, amennyiben nem nyitott a nagyobb erő iránt, amely a szeretet." Ami a nemzetközi intézményekre igaz, az persze, jó lenne, ha idehaza, kicsiben is érvényesülne — mintegy „házi feladatként", a parlamenttől a háztartásokig. Mindenekelőtt, hogy a törvényhozás ne pillanatnyi érdekek csapdájában vergődjék, hanem tükrözze az igazságosságot és azokat a természettörvényben gyökerező alapelveket, melyek tiszteletben tartása nélkül Szent Ágoston szavai szerint: „az államok bűnszövetkezetekké válnak". Jó lenne továbbá, ha az előttünk álló esztendő során a közintézmények, a minisztériumok vagy az önkormányzatok „erkölcsi centrummá" nőnék ki magukat, képviselve elsősorban a szükséget szenvedők, a betegek, az idősek, a szegény sorsúak érdekeit, hogy idehaza mindnyájan megbecsültnek és otthon érezhessük magunkat! Amint pedig — és ez a harmadik házi feladat — a világbéke nem lehetséges az igazságosságot átható szeretet nélkül, úgy otthonainkban, a munkahelyeken, „határainkon innen és túl" sem számíthatunk békére a szeretet nélkül. „Omnia vincit amor." A szeretet mindent legyőz — fejeződik be a Szentatya év eleji üzenete. Ez a felhívás elsősorban nekünk, keresztényeknek szól. Nem a pénz és a hatalom kényszerítő ereje, hanem Krisztusba vetett hitünk sürget — a látszólagos kudarcok ellenére is — hogy életünkkel hirdessük a jótettek értékét, az igazságosság erejét, a béke esélyét és a szeretet győzelmét. Papp Tamás Út az öröm forrásaihoz Európai Ifjúsági Találkozó Hamburgban A „bizalom zarándokútának" újabb állomása — 2001- es budapesti és a 2002-es párizsi találkozót követően — idén a németországi Hamburg volt. A kikötőváros és környéke több mint háromszáz plébániáján és egyházi közösségében 2003. december 29. és 2004. január 2. között zajlott az Európai Ifjúsági Találkozó a taizéi közösség szervezésében. Az előkészítő csapat több hónapos munkája után a város és a környező vidékek felkészültek a vendégek fogadására. Több tízezer fiatal jött el Európából és Európán kívülről, többek közt Ausztráliából is. A fogadásban, utaztatásban, étkezésekben és az imahelyek kialakításában segítő csoportok már december 27-én szombaton megérkeztek Hamburgba. A találkozó december 29-én, hétfőn kezdődött, amelyre a résztvevők autóval, repülővel, vonattal és majdnem hatszáz különbusszal érkeztek. Miután az egyházközségekben elfoglalták szállásaikat, aznap este az első közös imára gyűltek össze a hamburgi vásárközpont (Messehallen) külön erre a célra kialakított csarnokaiban. ■ „Az öröm forrásaihoz" címmel a taizéi közösség vezetője, Roger testvér levelet intézett a fiatalokhoz a hamburgi találkozó alkalmával, amelyben többek közt ezt írja: „Oly sok fiatalban él világszerte a béke, közösség és öröm iránti vágyakozás. Figyelnek az ártatlanok megmagyarázhatatlan szenvedésére is. Nagyon jól tudják, hogy a szegénység növekszik a világban. Nem csak a nemzetek vezetői építik a jövőt. A legeslegalázatosabbak is szerepet játszhatnak a békés és bizalomteli jövő megteremtésében. Bármily erőtlenek vagyunk is, Isten képessé tesz minket arra, hogy kiengesztelődést vigyünk az ellentétek közé, és reményt oda, ahol nyugtalanság van. Isten arra hív minket, hogy az emberek számára életünkkel láthatóvá tegyük együttérzését. Ha a fiatalok életének középpontjában a béke áll, felragyog a világosság, bárhol legyenek is." Ez a levél a 2004-es év folyamán Taizében és a világ más részein megrendezett találkozók egyik elmélkedési témája lesz. Az év végi találkozó délelőtti programjai azokban az egyházközségekben zajlottak, ahol a fiatalok a szállásukat kapták. A remény jeleit keresték és fedezhették fel a fiatalok ezeken az együttléteken. Délután különböző témájú előadásokat tartottak a vásárközpontban és a város különböző részein. A vásárközpont csarnokaiban kora délután és este mindenki imára gyűlt össze. A pavilonok a találkozó idejére az imádság színhelyeivé váltak. Az idei találkozón is feldíszítették a helyszíneket: a központban tizenkilenc, egy XV. századbeli észak-németországi művész munkája álal ihletett ikon állt. Körössy Flore mus