Új Ember, 2005 (60. évfolyam, 52/2941. szám - 61. évfolyam 51/2992. szám)

2005-06-12 / 24. (2965.) szám

Szólj hozzá! Ha a hónap témája felkeltette érdeklődésedet, fogal­mazd meg bátran és röviden (!) a véleményedet, és küldd el nekünk levélben (1053 Budapest, Kossuth L. u. 1.) vagy e-mailben (ujember@katolikus.hu) "Szólj hozzá!" jeligére. Véleményedet meg is jelentetjük, amennyiben ehhez hozzájárulsz. Várunk témaajánlatokat is. A hónap témája: Hogyan őrizzük meg lelkünk fiatalságát? Mitől fiatal a lélek és mitől válik azzá? Ez a kérdés foglal­koztat napok óta. Papírt, ceruzát veszek kezembe, és lejegy­­zem a kapcsolódó fogalmakat. Fiatal lélek - ilyenek jutnak eszembe: feltétel nélküli bizalom, tisztaság, áttetszőség, őszin­teség, örülni tudás. Ha a lélek elveszti fiatalságát, gyermekiségét: megsavanyo­­dottság, megfásultság, kétkedés, álságosság, cipelt-dugdosott lelki terhek - ezek jutnak eszembe. Rájöttem, hogy lelkem szüntelen változó: hol gyermekien könnyű, hol súlyosan agg. Bevallom, akkor vagyok igazán boldog, ha gyermeki mivoltom keveredik felül, ha pille szár­nyán táncot lejt a belülről jövő örömöm, és dacára minden ko­rában elszenvedettnek, újra bízni, újra hinni tudok az utamba akadónak. Máskor tele vagyok kétkedéssel, fásultságom lefe­lé húz, a fényben felragyogó áttetsző, eleven valóságot meg­kérdőjelezem, belülről fakadó nevetésem nincs, csak erőltetett arcrángásom. Ebben a sehonnai, kietlen állapotban, ha meg­érint a Lélek, akkor csak úgy "magától" újra felragyog a Nap(om) és megérzem illatát kenyérnek, virágnak, újra bízni, hinni tudok - lelkem mélyén újra gyermek vagyok. tata *** - Köszönöm, Istenem, hogy időt szakítva rám, körbevezet­tél a mennyországon! - Szívesen. Szeretnél még valamit látni? - Igen, az a nagy épület micsoda? - A Lélekkórház. Nem szívesen mutatom meg... Gyere. - Uram, dehát ezek a lelkek borzasztóan néznek ki. Kik ők? - A földön ők voltak a fiatal lelkűek. - Fiatal volt a lelkük? De miért vannak tele csúnya sebek­kel? - Tudod, őket naiv, gyermeki, tiszta látásmódjuk miatt sokkal jobban meggyötri az élet, mint másokat. Ők a szívük­ben érzik a világ összes kínját, a háborút, a nyomort. Lelkük megkínzatik a közöny, az önzés és a szeretethiány által. Itt gyógyítjuk meg őket, ebben a kórházban. - Értem. De akkor miért küldesz fiatal lelkű embereket a földre, ha tudod, ez lesz a sorsuk? - Mert a világ csakis tőlük lehet jobb. Ők mentik meg a go­nosz lelkeket, találják fel a gyógyszereket, kötik meg a békét, etetik a leprást. Jót tesznek, ami végtelen örömet okoz ugyan, de a világ mocskának látványába közben belepusztulnak. Ez egy misszió. - Világos. Kérhetek valamit, mielőtt elmegyek? - Tudod a választ... - Nem szeretnék fiatal lelket. Legyek hideg, számító, cini­kus. Azoknak áll a világ, nemde? Reggel furcsa érzéssel ébredtem. „De hülye egy álom! Na, mindegy, megyek melózni..." Aleksza Tímea '4 Hanem csak egy szóval mondd Két tizenéves lány ül a villa­moson. Az egyik épp levette fü­léről a telefonját. Beszélgetnek. - Az apám... biztosan megint be volt rúgva. - Hogyhogy? - kérdezi a másik. - Összeakadt a nyelve, azt kérdezte: hol vagy? Mondom: Messze. Mire ő. Jól van, kin­csem, mikor érsz haza? Mon­dom. Este kilencre. Mire ő: Jól van, kincsem. - És ez miért baj? - értetlen­kedik a másik. - Tegnap már ötre hazaér­tem: félórát üvöltözött velem... A beszélgetésből leginkább egy szó motoszkált bennem még sokáig: kincsem. Szó, szó, szó, s vajon milyen mesze már a veleje, a tartalma, a valódi je­lentése. Csak a hangalak ma­radt, az üres váz. Pedig micso­da mélységek lehettek hajdan mögötte! Valamikor, amikor a férfi újszülöttjét tartotta a kezé­ben, fölé hajolt, és úgy érezte, soha el nem fogyó gazdagságra talált. Talán azt is megfogadta, érte mindenről lemond. Az ér­zés elfogyott, a fogadkozás ele­nyészett. Maradt a szó. Pedig a szó teremtő erő is le­het. Az első szó, az akkor még pusztaságban elhangzó Ige nemcsak testté, de tetté is válik, „midőn teremt új dolgokat s a semmiből világokat". A szó így lett több önmagánál. Már nem csak egy szó: híd a semmi és a valami között. Kapocs a nemlét és a lét között. Életadó erő. Amikor a szentmisében ki­mondjuk: „csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem", erre a teremtő erőre is hagyatkozunk. Az egyház év­ezredes tapasztalatból tudja, hogy Isten szava elegendő. Is­tennek még egyetlen szava is elegendő: fokozhatatlan ke­gyelmet közvetít. Bőbeszédű­séggel sem sokszorozható. Mert az a szó gyógyít, alkot, formál, életre kelt és megtisztít. S Ő valóban nem fecsérli a szavakat. Nem nevez kincsem­nek úton-útfélen. Ritkán becéz­­get. Sosem ömleng. Megőrzi a szavak értékét. A lényeget, az igazán fontosat mondja­­ egy­két szóval: „Ne félj, mert meg­váltottalak! Neveden szólította­lak, az enyém vagy." S kin­csem, angyalom, tubicám he­lyett csak ennyit: „drága vagy szememben, becses vagy és én szeretlek téged" (Jz 43,1. 4). Ez éppen elegendő. S amikor elé térdelünk meg­­vallani mindazt, amivel a te­remtő erő ellen vétettünk, ahe­lyett, hogy azt mondaná, „jól van, kincsem", csak annyit mond: „menj békével". Hát nem többet mond így minden szóban fitogtatott negédesség­nél, minden végig sem gondolt kincsemezésnél? Urunk, Atyánk, hála Neked szűkszavúságodért­­ és a sza­vak megőrzött jelentéséért. Há­la Neked a szavak nem torzuló, igazi arcáért. Balázs István •IV Ifjúság 2005. június 12. Különös pezsgés a diákvárosban Hittanverseny Csurgón Csurgó, Csokonai kedves városa adott otthont a múlt hét végén a kapos­vári egyházmegye hitta­­nos- és ministránstalál­­kozójának. Harminc plé­bánia mintegy három­­százötven diákja érke­zett a dél-somogyi tele­pülésre, s negyven hitok­tató is szorított nekik, ugyanis az idei hittan­verseny központi témája az eucharisztia volt. Nagy Vendel, a Kaposvári Püspökség gazdasági helynö­­ke, Szabó Sándor, a csurgói Cso­konai Vitéz Mihály Reformá­tus Gimnázium igazgatója és Bihariné Asbóth Emőke, a város polgármestere a közösségi házban köszöntötte a nemes versengés résztvevőit. Maczkó Gyula csurgói esperes, a talál­kozó főszervezője sokakkal együtt úgy véli: bár Csurgó di­ákváros, de a püspökség tizen­két éves múltja óta minden esztendőben megrendezett ve­télkedő különös pezsgést je­lent a településen. Öt kategóriában folyt a ve­télkedő. A három korcsoport­ban, a református gimnázium­ban zajló tudáspróba az eucha­risztia és az erények kapcsola­tára épült. Az alsósok közül a nagyatádi Szent Kereszt plébá­nia I. csapata bizonyult a leg­felkészültebbnek, a felsősök közül pedig a nagyatádi Szent Kereszt plébánia II. csapata. Versmondásban az alsósok kö­zül a nagykanizsai Szent József plébánia színeiben induló Kupó Márton lett az első. A felsősök közül a nagykanizsai Jézus Szí­ve plébániáról érkező Vidmann Mirella volt a legjobb. Az asz­­faltrajz-verseny győztese a nagykanizsai Jézus Szíve plé­bánia alsós csapata lett. A felső­sök közül a nagykanizsai Jézus Szíve plébánia, a csurgói refor­mátus gimnázium és a kapos­vári Nagyboldogasszony Ró­mai Katolikus Általános Iskola csapata egyaránt első díjat ka­pott. Az énekversenyen - ame­lyen ifjúsági és liturgikus mű­vekkel lehetett indulni - a ka­darkúti Simon Veronika éneke tetszett legjobban a zsűrinek, a kórusok közül pedig a barcsia­ké lett a pálma. S míg palléro­­zódott az elme, addig az Eöt­vös József Általános Iskola pá­lyáján a labdát kergették a diá­kok. Az alsósok közül a bala­­tonlelleiek állhattak a dobogó legfelső fokára, az 5-6. osztá­lyosok közül a csurgói Szentlé­lek plébánia csapata, a 7-8. osz­tályos, illetve a középiskolás mezőnyben a zalaszabari Sík Sándor Általános Iskola csapa­ta győzött. Nagy Vendel atya vezette a világi hitoktatók és a lelkipász­torok tanácskozását a gimnázi­um dísztermében. Egyebek között arról esett szó, hogy rendkívül fontos a hitoktatók rendszeres továbbképzése - hiszen így tovább gazdagod­hat a munkájuk -, s elhangzott az is: az állam nem túl etikus módon egészen idáig jegelte a hitoktató­ béreket. Ifj. Szabó Sándor református vallástanár Csurgó és a gimnázium életét vetített képes formában il­lusztrálta. A zenés eredményhirdetésen - amelyen a marcali X-esek mu­zsikáltak -, nem csak a verseny díjait adták át. Balás Béla me­gyés püspök aláírásával díszok­levelet és jutalmat kaptak a leg­kiválóbb hitoktatók: a kaposvári Rech­ning Veronika, a barcsi Kato­na Istvánné, a lengyeltóti Molnár Zoltán, a nagykanizsai Császár Attiláné, a csurgói Bodó Gyöngyi, a kutasi Biliege Edit, a balatonboglári Lubics László és a balatonendrédi Rács Katalin. A Szent Gellért-díj ezüst fokozatát a marcali Kiss Anna kapta a hit­oktatás terén végzett kimagasló munkájáért, és az X-es fiatalok közötti tevékenységéért. Lőrincz Sándor A kölni világtalálkozó előkészületeiről Roger test­vér, a taizé közösség ala­pítója szere­tettel várja a fiatalokat Tai­­zébe, hogy lelkigyakor­laton vegyenek részt a világ­­találkozót megelőző és köve­tő napokon. Augusztus 7-28- ig három napos lelkigyakorla­tokat szerveznek, amelyekre külön buszokkal lehet eljutni Kölnből. A milánói egyházmegye fi­ataljait június 27-re várja ima­virrasztásra Dionigi Tettaman­­zi bíboros, milánói érsek a csodálatos gótikus dómba. Az észak-olasz egyházmegye lel­ki előkészítő anyagokat tett közzé a II. János Pál pápa által írt üzenet témájáról: „Eljöt­tünk, hogy hódoljunk neki". Húsz országból a 17-30 év közötti fiatalok közül eddig mintegy háromezren jelent­keztek egyénenként vagy cso­portosan a világtalálkozót megelőző szent ignáci lelkisé­­gű lelkigyakorlara. Az egy hetes, „Magis" nevet viselő lelkigyakorlat célja, hogy ki­emelje: a fiataloknak még in­kább az Úr jelenlétében, az egyház szívében kell élniük. MK A Talentum játék nyertesei Négy kategóriában, 2004. szeptember 28-án indult az Új Ember ál­tal meghirdetett Talen­tum játék, amelyre az alsó és felső tagozatos általános iskolások, valamint középiskolás tanulók és felnőttek je­lentkezhettek. Az idén májusban befejeződött verseny során hetente kellett öt-öt feladatot megoldaniuk a játéko­soknak. Az alábbiakban a nyertesek névsorát közöljük. A fődíjak nyertesei 1. kategóriában (alsósok) 1. díj (1 db számítógép): Reményi András Gergely, Páty 2. díj (1 db digitális fényképe­zőgép): Vígh Balázs, Zalaegerszeg 3. díj (1 db kerékpár): Kovács Kinga, Budapest A fődíjak nyertesei 2. kategóriában (felsősök) 1. díj (1 db számítógép): Ónodi Borbála, Budapest 2. díj (1 db digitális fényképe­zőgép): Romancz Bianka, Kalocsa 3. díj (1 db kerékpár): Marton Julianna, Erzsébet Kőszeg A fődíjak nyertesei 3. kategóriában (középiskolások) 1. díj (1 db számítógép): Csütörtöki Attila, Budapest 2. díj (1 db digitális fényképe­zőgép): Auer András, Székesfehérvár 3. díj (1 db kerékpár): Csány Gergely, Budapest A fődíjak nyertesei 4. kategóriában (felnőttek) 1. díj (négynapos út Rómába, egy fő részére): Rieth József, Budapest 2. díj (családi táborozó felsze­relés): Szabó Márta, Kisunyom 3. díj (20 000 Ft értékű Új Em­ber-könyvutalvány): Liziczai Ákos, Győr Gratulálunk! Amennyiben a kezdeménye­zéshez sikerül szponzorokat találni, az Új Ember 2005 szeptemberében ismét meg­hirdeti a Talentum internetes játékot. Új Ember Kiadóhivatal, Bu­dapest, Kossuth L. u. 1. Számlaszám: 11707024- 20168207 vagy 11100104- 19719407. Internetes játék diákoknak és felnőtteknek Madredeus A Művészetek Pa­lotájában adott kon­certet június 3-án és 4-én a világhírű por­tugál együttes, a Madredeus. A zené­szek már másodszor jártak Magyarorszá­gon, ezúttal mindkét koncertjükön teltház előtt mutatták be legújabb, O Amor Infinito (Végtelen Szere­lem) című lemezüket. A zenészek úgy mesélnek az 1985-ben alakult együttes történetéről, mint egy nagy, ma is folytatódó álom megva­lósulásáról. A Madredeus je­lenlegi tagjai Pedro Ayres Magcuhaes, José Peixoto (gitár), Fernando Júdice (akusztikus basszusgitár), Carlos Maria Trindade (szintetizátor) és a csodálatos hangú énekesnő, Teresa Salgueiro. Első lemezük 1987-ben jelent meg, eleinte főleg Portugáliában léptek fel, de 1990 óta az egész világot bejárták egyéni, semmi más­hoz nem hasonlító zenéjük­kel. Az igazi világsikert Wim Wenders 1995-ös, Lisszaboni történet című filmjének kö­szönhetik, amelynek nem csupán a zenéjét írták és ad­ták elő, de az együttes tagjai a filmben is fontos szerepet vál­laltak. A Madredeus zenéjének alapja a fado (ejtsd fádu, ere­deti jelentése „sors"), vagyis a­­ portugálok leginkább „városi népzeneként" jellemezhető muzsikája, amelynek hangu­latát akkor sem fogjuk elfelej­teni, ha a dalok szövegét nem is értjük. Szomorkás, lassú, mégis szinte éteri zene ez, fő témái a szerelem, a magány, a város (Lisszabon), a tenger és a saudade. A saudade talán a „legportugálabb" kifejezés, amelyet egy szóval lefordíta­ni lehetetlen, megmagyarázni nehéz, van benne egy kis nosztalgia, hiányérzet, hon­vágy, illetve vágyódás Valaki vagy Valami után, egyszerre édes és fájdalmas, olyan ér­zés, ami a portugál lét alapve­tő eleme, de amelyet mi is megérthetünk, ha eljutva a Magyarország méretű, de mintegy nyolcszáz kilométe­res tengerparttal rendelkező Portugáliába kiülünk az At­lanti-óceán partjára, és néz­zük a végtelen vizet, amelyen át a portugál hajósok egykor eljutottak a világ legtávolabbi pontjaira. Keresztes Ági : Ami a győzelemnél is fontosabb KIDS XII. Országos döntő Nyíregyházán Ha a miniszteri rendelet nem is, az időjárás mindenféle­képpen kegyeibe fogadta a Ka­tolikus Iskolák Diák Sportszö­vetsége által tizenkettedik alka­lommal megrendezett orszá­gos sportversenyt. Idén hat vá­rosban zajlott a sportesemény, ezek közül a 14-18 évesek küz­delmeinek Nyíregyháza adott otthont, a házigazda szerepét pedig a helyi Szent Imre Katoli­kus Gimnázium vállalta. Ösz­­szesen 36 iskola 1200 diákja mérte össze erejét, küzdeni tu­dását hat sportágban: kosárlab­da, röplabda, kézilabda, tenisz, labdarúgás és atlétika szerepelt a versenykiírásban. A május 27-29. közötti hét­végére kiírt esemény kis híján elmaradt, mivel a matematika írásbeli érettségi vizsga meg­ismétlését éppen az érintett szombati napra írta ki az ok­tatási miniszter, ami a résztve­vők jelentős részét érintette. A szervezők emberfeletti mun­kájának és a partnerintézmé­nyek rugalmasságának kö­szönhetően azonban sikerült zökkenőmentesen, igen ma­gas színvonalon megtartani a teljes programot. Gégény István * ]

Next