Új Ember, 2009 (65. évfolyam, 1/3151-52/3202. szám)
2009-10-18 / 42. (3192.) szám
2009. október 18. Közélet _________stiímcet^ 3 Hála és tisztelet az afrikai egyháznak Erdő Péter bíboros szinódusi felszólalása A szinódus kezdetén a kontinensek püspöki konferenciáinak elnökei szólaltak fel. Az alábbiakban Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökének felszólalását foglaljuk össze. Miután tolmácsolta az európai főpásztorok szívélyes üdvözletét emlékeztetett rá, hogy a földrész püspöki konferenciáinak elnökei néhány nappal ezelőtt tartották plenáris ülésüket Párizsban. Itt beszámoltak arról a közös munkáról is, amelyet a CCEE és a SECAM - az afrikai és madagaszkári főpásztorokat tömörítő szimpózium - végez. Ezeken a megbeszéléseken olyan témákkal is foglalkoznak, mint a migráció vagy a rabszolgaság. Erdő Péter bíboros megállapította: „Európa földje is vértől áztatott." Amikor a berlini fal leomlása után a földrész nyugati és keleti részének lakói, főleg a katolikusok, szabadon találkozhattak egymással, tudomást kellett venniük közös történelmük összetettségéről. A kelet-európai népek történelmük során gyakran úgy érezték, hogy gyarmati helyzetben vannak, és kizsákmányolják őket. Európa népei a közelmúltban számos sebet kaptak, amelyek még mindig nem gyógyultak be teljesen. Az emberiség történelmében legtöbb életáldozatot követelő II. világháború után a nyugat-európai népek közül a németek és a franciák - olyan katolikus politikusok, mint Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi alapvető segítségével - megtalálták a békés együttélés és a mélyen gyökerező kiengesztelődés útját. Ma Európa középső és keleti térségére vár a feladat, hogy keresse a szívek kiengesztelődését, az emlékezet megtisztítását és az építő testvériséget. Gyakran éppen a katolikus főpásztorok azok, akik a kiengesztelődés első lépéseit megteszik. A német és a lengyel püspökök nagy gesztusát kezdetben társadalmaik számos csoportja értetlenül fogadta. A korszak néhány nagy teológusa azonban - különösen Joseph Ratzinger - szenvedélyes szavakkal védelmezte ezt a prófétai tettet. Az utóbbi években a kiengesztelődés és a testvériség hasonló gesztusaira került sor többek között Lengyelország és Ukrajna, Szlovákia és Magyarország között. A tömegtájékoztatási eszközök gyakran nem szentelnek elegendő figyelmet ezeknek az eseményeknek. És vannak olyan érdekcsoportok is, amelyek politikai és gazdasági előnyre számítva feszültséget és ellenségeskedést szítanak népek, etnikai közösségek vagy vallások között. Krisztus azonban, aki a világ világossága, megvilágítja az emberi történelem sötétségét. Őt soha semmilyen homály, gyűlölet vagy rossz nem győzheti le - hangsúlyozta Erdő Péter bíboros. Krisztusban van a reménységünk. Még ha az egyház hangja és az egyes keresztények tanúságtétele gyöngének is tűnik, ez a halk hang erősebb minden zajnál, hazugságnál, propagandánál vagy manipulációnál. A vértanúk erejéről tanúskodunk - folytatta beszédét Erdő Péter bíboros. Megkezdődött a XX. századi hitvallók boldoggá és szentté avatása. A hosszú üldöztetés során emléküket kényszerű hallgatás fedte, mégis ott éltek a hívők szívében. Most kezdtük el a sírgödrök felnyitását. Földi maradványaik áthelyezése minden egyes alkalommal mélyen megrázza a jelenlévők lelkét. A nagy feszültség, amely egy meggyilkolt ember végső gyöngesége és ugyanannak a személynek a legmagasztosabb ereje között van, rendkívül erős spirituális lendületet ad közösségeinknek. Mi, európai katolikusok megtanultuk történelmünkből, hogy figyelemmel kövessük az afrikai keresztények sorsát. Megtanultuk nagyra becsülni hűségüket, tanúságtételüket. Az utóbbi idők évről évre növekvő számú afrikai vértanúi Krisztusért és egyházáért adják életüket, így tehát értünk is. Az afrikai helyi egyház megérdemli hálánkat és mély tiszteletünket - mutatott rá a magyar prímás. Isten szolgája, II. János Pál erőteljes és világos tanítást hagyott ránk az isteni irgalmasságról. Az olykor ördöginek tűnő köröket - amelyek népeket, etnikai csoportokat, társadalmi osztályokat tartanak a gyűlölet, a boszszú, a kétségbeesés, az igazságtalanság struktúráinak fogságában nem győzhetnénk le pusztán emberi erővel. De az isteni irgalmasság képessé tesz arra, hogy kövessük Krisztus parancsolatát: „Legyetek tehát irgalmasak, amint a ti Atyátok is irgalmas" (Lk 6,36). Meggyőződésünk, hogy az ajándékok kicserélése olyan program, amely nemcsak Európa nyugati és keleti részére érvényes - folytatta szinódusi felszólalásában Erdő Péter bíboros. Ez a hívek kötelessége az egyes kontinensek között és egyetemes szinten. Ugyanakkor jobban el kívánjuk mélyíteni az afrikaiak liturgikus, kateketikai tapasztalatát, a papi hivatások dinamizmusát, annak a lehetőségét, hogy közösen építsük Krisztus egyházát Európában, Afrikában és világszerte - mondta a CCEE elnöke. A világ nagy gazdasági és politikai mozgatóerői gyakran nem a szeretet és az igazságosság logikája szerint működnek. Olykor megfeledkeznek az igazi valóságról, a dolgok és az ember természetéről. Az emberi méltóság azonban nem hatékonyságunk, nem e világi sikereink függvénye. Minden ember azonos, elidegeníthetetlen méltósággal rendelkezik, mivel Isten saját képmására és hasonlatosságára teremtette. Az emberi méltóság nem öszszeegyeztethetetlen a szenvedéssel. Hamis lenne egy olyan ideológia, amely azt állítaná, hogy méltóságunk megőrzéséhez jobb lenne a halált választani, semmint szenvedni. Az ókori görög-római gondolkodás vallotta ezt, amelyet még nem világított meg az evangélium tanítása. Krisztus példája azonban arra mutat rá, hogy a legnagyobb szenvedés a legnagyobb méltóság és dicsőség pillanata lehet. A teremtett valóság természete változatlan, még ha korunkban sokan nem hallgatják is meg a Teremtő hangját, és nem nyitottak az igazság befogadására, a szeretet gyakorlására. Az igazságosság és az isteni irgalmasság ettől függetlenül érvényre jut a világ működésében, a történelem lefolyásában - mondta Erdő Péter bíboros, majd ezekkel a szavakkal fejezte be: „Biztosítunk benneteket imáinkról és szolidaritásunkról, hogy megtaláljátok a kiengesztelődés, az igazságosság és a béke előmozdításának útjait, hogy számunkra is támaszt nyújtsatok tapasztalataitokkal, hitetekkel és tanúságtételekkel." VIS Valótlan tartalmú tájékoztatás A Székesfehérvári Egyházmegyei Hivatal tiltakozása A Székesfehérvári Egyházmegyei Hivatal sajtónyilatkozatot adott ki, amelyben az alábbiakat szögezi le. Nagyszámú médium - Spányi Antal megyés püspök személyét is érintően - köznyilvánosság elé tárta azt, hogy rágalmazás vétsége miatt Spányi Antal megyés püspök és sértett társai magánvádas büntető eljárást kezdeményeztek a Székesfehérvári Városi Bíróság előtt. Több írott és az elektronikus sajtó is azt sugallja, hogy homoszexuális képek készültek a püspökről és a többi sértettről. Ezen állítás nem felel meg a valóságnak. A sértettek szexuális identitására vonatkozó tényállítás miatt terjesztették elő a magánvádat. Szexuális tartalmú fénykép nem készült, nem is készülhetett a sértettekről, ilyen képek nem léteznek. Tiltakozunk a valótlan tartalmú tájékoztatások ellen. Az új enciklika a válságról XVI. Benedek pápa - nemrég magyar nyelven is megjelent - Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) kezdetű enciklikája korábbi pápák híres szociális enciklikáinak sorát kívánta folytatni, kifejtve és magyarázva az egyház szociális tanítását - a jelen kihívásaira válaszolva. Közéleti embereket kértünk, fogalmazzák meg ezzel kapcsolatos gondolataikat. Az enciklika különösen is gondolatébresztő részei számomra azok, amelyek a legújabb nemzetközi pénzügyi válság megértését segítik. Ingadozások és ciklikusságok mindig vannak a gazdasági életben, de ennek a mostani krízisnek a mélysége a figyelmes elemzőket és a döntéshozó szakembereket is meglepte: túlságosan hittek az egyéni érdekek úgymond egymást féken tartó és egyensúlyhoz elvezető mechanizmusában, a tulajdonosi önérdekben, az érzelemmentes racionális üzleti kalkulációban. Ennek ellenére nagy tőkeerejű bankok sora ment csődbe, hatalmas tőkék úsztak el a felelőtlenség és a mohóság következtében. Pedig az enciklika világosan kimondja: minden üzleti döntésnek, minden politikai cselekedetnek van etikai tartalma, mindenki felelős döntései következményeiért. Még a fogyasztó is hordoz felelősséget a gazdasági rendszerben, legfeljebb nincs tudatában döntései súlyának, ezért nevelésre és felvilágosításra szorul. A krízis után nagy kihatású döntések meghozója nem hivatkozhat jó lelkiismerettel arra, hogy az „üzlet egy dolog, az etika más dolog", vagy „én nem lehetek tekintettel másokra, mert az üzleti életben nincs helye az érzelmeknek". Csak remélni lehet, hogy a figyelmeztető szavak meghallgatásra találnak, és a gazdasági tényezők a várt javulás beálltával nem feledkeznek el a válság mélyén felismert tanulságokról. Bod Péter Ákos egyetemi tanár Az enciklika egyik újdonsága az, hogy a jogot és az igazságosságot azon személyközi viszonyokban értelmezi, amely emberi kapcsolatok mintája a szentháromságos Isten személyei közötti szeretet-kapcsolat. Az igazságosságnak így a szeretet a mércéje, amelytől elválaszthatatlan. Azonban a szeretet igényli az igazságosságot is, hiszen az „igazságosság a szeretet első útja", és az első lépés az, hogy mindenki megkapja azt, ami őt megilleti. Mindenkinek elidegeníthetetlen joga van az élethez, de az életben maradáshoz is, így tehát az embernek sérthetetlen joga van az ivóvízhez és az élelemhez. Ezen alapvető jogok biztosításának kötelezettsége határt szab minden más jogigénynek. Egyáltalán, jogokat csak a kötelességek adta kereten belül lehet érvényesen megfogalmazni, amely kötelességeket az ember személyi mivoltából fakadó követelmények határozzák meg, ennek lényegi jellemzője az ember társas létmódja. Meg kell tehát adni az igazságosság és a szeretet révén a másiknak, a többieknek, a népeknek azt, ami őket az említett elvek alapján megilleti. Az emberiség családjának észlelnie kell az ember társiasságából fakadó szolidaritási kötelékek jelenlétét. A Szentatya felhívja a figyelmet arra, hogy szükséges kutatni a személyközi kapcsolatok filozófiai, metafizikai természetét is. Ennek jegyében úgy gondolom, hogy a család belső kapcsolatai például mintát szolgálhatnak a nemzeti és a nemzetközi közösség tagjai között érvényes elvek meghatározására. Az igazságra irányuló és a szeretetet szem előtt tartó igazi párbeszédben, a dialogosz szellemében kellene kutatni az igazságosság újszerű szemléletéből fakadó követelményeket. Frivaldszky János jogfilozófus Hivatalos és javasolt fordítás A Caritas in veritate enciklika nem egyszerű olvasmány, s ez részben a tárgyalt témakörök összetettségéből, részben a dokumentum keletkezéstörténetéből fakad. Az enciklika előkészítésében ugyanis nagy szerepet játszott az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa, amely több külső szakértő bevonásával dolgozott a többszörösen átírt szövegen. Nem csoda, ha ez a végső változaton is észrevehető - állapítja meg a Vatikáni Figyelő internetes portál. A szöveg munkanyelvének az olasz tekinthető, XVI. Benedek pápa általában anyanyelvén, németül fogalmaz. Az enciklika hivatalos szövegének pedig a latin tekintendő, így nem kevés kihívással kellett szembenéznie a magyar fordításnak. A Vatikáni Figyelő szerkesztői szemelvényt hoznak a hivatalos magyar fordításból, majd ugyanazt latinul, olaszul, németül, angolul, és végül egy javasolt magyar fordításban közlik, így például az enciklika 41. pontjában, „az állam jellemzői" cím alatt a hivatalos magyar fordításban ez áll: „Nem szükségszerű, hogy az állam jellegzetességei egyszer s mindenkorra ugyanolyanok maradjanak." A világnyelvekkel összevetve a javasolt fordítás így szól: Nem szükséges, hogy az állam mindenütt azonos jellemzőkkel bírjon. A 76. pontban ír az enciklika „az ember lelki és erkölcsi jólétéről", a hivatalos magyar fordítás szerint a következőképpen: „Nincs teljes körű fejlődés és egyetemes közjó olyan személyek nélkül, akik a lelki és erkölcsi javakat a lélek és a test egységében szemlélik." A javasolt fordítás szerint: Nem lehetséges a teljes körű fejlődés és az egyetemes közjó megvalósulása a test és lélek egységeként értelmezett ember lelki és erkölcsi jólétének biztosítása nélkül. A 79. pont a hivatalos fordítás alapján a következő szavakkal hangsúlyozza, hogy „imádkozó keresztényekre van szükség": „A fejlődésnek szüksége van a keresztényekre, akik az imádság gesztusaiban Istenhez emelik a szegényt." A javasolt fordítás így fogalmaz: „A fejlődéshez karjukat imádkozva Istenhez emelő keresztényekre van szükség." Folytathatnánk a sort a szubszidiaritás és a globalizáció, a technokrata békefelfogás veszélyei, a média állítólagos semlegessége vagy a technika mint ideológia címszavak elemzésével, de már enynyi is kifejezi, milyen nehéz feladattal kellett szembenézniük a Caritas in veritate enciklika fordítóinak. (Összeállításunk a Vatikáni Figyelő alapján készült) „Erkölcs nélkül nincs ember" Seneca alapigazságát választotta címéül az ötödik alkalommal megrendezett Klebelsberg pedagógia nap Kaposváron. A Klebelsberg Középiskolai Kollégiumban mintegy kétszázötven oktatási szakember hallgatta a jeles előadókat, akik vallják: erkölcsi felemelkedésünk, megmaradásunk útja egyedül a megtérésben rejlik. Szita Károly kaposvári polgármester hangsúlyozta: gyökereket és szárnyakat adni gyermekeinknek - ez a legtöbb, amit adhatunk. Az oktatásirányítók azonban csak tervszámokat látnak, és üzemszerűen tudják elképzelni az iskolaügyet. A somogyi megyeszékhely oktatási intézményeitől például 614 millió forintot akarnak elvonni jövőre. Ez négy kaposvári iskola éves költségvetése. Hoffmann Rózsa egyetemi docens, országgyűlési képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a tudás erkölcs nélkül veszélyes, és számára az erkölcs - ahogy Maczkó Mária énekművész kezdő dalában hallhattuk - „lélekben megszólaló fényes hang". Üdvösségünket itt, a földön kell elkezdeni építenünk, ami meglehetősen nehéz olyan környezetben, ahol államérdekké emelték az erkölcs hiányát. Csak a pedagógusok tudnak ezen változtatni - vallja Hoffmann Rózsa -, hiszen ők képesek a leghatékonyabban befolyásolni a gyerekek értékrendjét. Papp Lajos szívsebész szerint elég volt a véráldozatból, az élőket kell tisztelni. Ha a pedagógus jól érzi az ég üzenetét, akkor a legnagyobb kegyelmet kapja, mert minden gyerek csoda, csiszolatlan gyémánt. Ha képes áldozatot hozni ezért, akkor csodatévő lehet. Szentséggel és böszmeséggel egyaránt átitatódik a társadalom - mondta Czakó Gábor író. De ha most megfogadjuk a Szent Ágoston-i intelmet, hogy „szeress, és tégy amit akarsz", akkor könnyebben szálhatunk harcba a rosszal. Czakó Gábor szerint az igazságot, a jóságot, a szépséget és a szeretetet nemcsak befogadni kell, hanem tovább is kell adnunk, s így még inkább tapinthatóvá válik: az erkölcsös magatartás nem csupán szabálytartó, hanem örömforrás is. Lőrincz Sándor