Új Ember, 2010 (66. évfolyam, 1/3203-52/3254. szám)
2010-02-07 / 6. (3208.) szám
2010. február 7. Kultúra 11 Czigány György Haiku helyett Istenem, milyen féltékeny vagy! És elveszed mind, amit adtál. Hogy végre csak Téged szeresselek. Remény Te és te naponta: körém gyűlt jóság. Mintha mindég veled volnék. Holott magam. Csodálkozás kettős íve: szemöldököd. Félős mosolyodban vigasztalás. Szia, szia: bíztató lüktetések a kézszorításban. Kedves dolgaid lassan rábeszélnek a halálra. V_________________________________/ Paletta Magyar sikerek a világban (III.) - Világkiállító magyarok Spanyolországban és Itáliában címmel tart vetített képes előadást a MEVE szervezésében Gál Vilmos, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa február 9-én, 18 órától a Magyar Kultúra Alapítvány székházában (Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6.). Meghívott vendég: Makovecz Imre építész, a sevillai magyar pavilon világhírű tervezője. Földi paradicsom címmel a Kaisel-Mochary-gyűjtemény modern mesterműveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A többek között Braque, Cézanne, Degas, Giacometti, Monet, Moore, Picasso, Rodin, Sisley alkotásait felvonultató tárlat május 2-ig várja a vendégeket a Budavári Palota A épületében. Henri Toulouse-Lautrec hetvenkilenc litográfiáját bemutató kiállítás látható Szegeden, a REÖK-ben (Roökpalotában). A tárlat május 6- ig tekinthető meg. A Pannon Filharmonikusok február 19-én, 19 órakor kezdődő koncertjén a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében Wagner Trisztán és Izoldájából az előjáték és Izolda szerelmi halála, a Siegfriedsdill, valamint Bartók A kékszakállú herceg vára dmű operája hangzik el. Közreműködik: Péter Mikulás és Meláth Andrea. Vezényel: Peskó Zoltán. A Szent Margit Esték keretében a Szent Margit Gimnázium dísztermében (1114 Budapest, Villányi út 5-7.) február 11-én, csütörtökön 19 órakor farsangi hangversenyt ad Hegedűs Endre, Hegedűs Katalin (zongora), Ambrus Károly (kürt). Műsoron: Schubert, Mozart, Dukas, Liszt és Schumann. Jegyek a helyszínen, előadás előtt válthatók. Rétegek címmel munkatársunk, Dragon Zoltán művészettörténész fényképeiből nyílik kiállítás február 7-én, 17 órakor az Eckermann kávéházban (Budapest IX. kerület, Ráday utca 58.). A március 6-ig látható tárlatot Istvánffy Miklós művészettörténész nyitja meg. A Faludi Ferenc Akadémia dokumentumfilmklubjának keretében február 10-én 18.45 órától Magyar N. Attila Hazatérő képek című 2003-ban készült filmjét vetítik. A program helyszíne: Uránia Nemzeti Filmszínház, Fábri-terem (Budapest Vak kerület, Rákóczi út 21.). Részletek: wmo.faludiakademia.hu Háromnegyed évszázad nagy idő, kivált egy folyóirat történetében. A Vigilia most hetvenöt éves. Gyertyaszentelő Boldogaszszony ünnepén jelent meg első száma 1935-ben. Az ünnepre rendelt evangéliumban az idős prófétaasszonyról, Annáról is olvasunk, aki „magasztalta Istent, és beszélt róla mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltására vártak". Áttételesen ezzel a szándékkal alapították a lapot Possonyi László, Aradi Zsolt és Balla Borisz, a katolikus írók második nemzedékének tagjai. Az egyre fenyegetőbb német befolyással szemben a keresztény elvek képviseletét és a francia szellem alaposabb megismertetését tűzték ki céljukul. S hogy ezzel párhuzamosan a magyar kultúra értékeire való nyitottságuk is megértésre talált, az is bizonyította, hogy az induló folyóiratnak Babits Mihály is küldött verset. Aki fellapozza a Vigilia háború előtti számait, kivételes élményben részesül. Az akkori magyar kultúra legjelesebbjei írtak bele rendszeresen, felsorakoztak körülötte zenetudósok, műkritikusok, történészek, s mind erősebben kötődtek hozzá a harmadik nemzedék fiatal írói (Rónay György, Sőtér István, Thurzó Gábor, Toldalagi Pál és a többiek). Az imádságos érzületet a korszak jelentős katolikus teológusai és bölcselői (a beköszöntőt író Schütz Antal) mélyítették el, s a kezdet kezdetétől vigyázó szemmel jelen volt Sík Sándor, aki máig érvényes tanulmányát közölte a katolikus irodalom problémáiról. Az alapítók saját zsebükből finanszírozták a lapot. Előbbutóbb a látóhatár szélén megjelent a csőd komor jellege. Ekkor sikerült megnyerni főszerkesztőnek Mécs Lászlót, kinek jelenléte a siker garanciája volt, jóllehet Budapesttől távol teljesített papi szolgálatot, és rengeteg meghívásnak kellett eleget tennie. A nagy lunatikusért írt imádsága a háborús idők jelképes alakjává tette, működése a német követségnek is szemet szúrt. A második világháború befejezése után, 1946-ban indulhatott újra a lap, új főszerkesztője, Sík Sándor öntudatos bevezetőjével, amelyben Lukács György nézeteire válaszolt. Szerkesztőtársa, a jeles művelődéstörténész, Juhász Vilmos hamarosan az emigrációt választotta, ettől kezdve Síkot a szerkesztőbizottság tagjai, mindenekelőtt Doromby Károly, Mihelics Vid és Rónay György támogatták. (Ráfért a segítség: végigszenvedte a katolikus iskolák államosítását, melyben a vezérszerepet szegedi tanítványa, Ortutay Gyula játszotta, s ez még nagyobb keserűséget jelentett számára. A szerzetesrendek szétverése után részt vett a megalázó tárgyalásokon, döntenie kellett, ki térjen vissza a rend szűkre szabott keretei közé, és ki nem. Ez súlyos terhe lett, amelyet élete végéig cipelt.) A Vigilia ekkor is küldetést teljesített, kitartást adott, reményt sugárzott, Mihelics Vid jóvoltából ablakot nyitott a világra, otthont adott az irodalomból kiszorítottaknak, s magas színvonalú teológiai és hitbuzgalmi közleményeivel segítette a keresztény életérzés megóvását. A piarista gimnázium elvégzése után, 1955-ben az Új Ember kiadóhivatalába kerültem, de segítettem a folyóirat adminisztrációját végző volt bencés szerzetesnek, Joanelli Bédának (Alfréd volt a keresztneve) is, emellett az Állami Egyházügyi Hivatal által megbízott cenzornak vittem a tervezett szám gépelt anyagát, amelyet a szigorú hölgy Sík Sándor mélységes elkeseredésére minden alkalommal kíméletlenül megrostált. Sosem fogom elfelejteni, ahogy feszült arckifejezéssel fogadták érkezésemet a tartományfőnöki szobában, ahol Síkot „Krisztus mindenfelől" bekerítette (egyik legszebb versének címe). Sík nagyvonalúsága és szeretete tette lehetővé, hogy első dadogós írásaim megjelenhettek a Vigíliában. Mérhetetlen büszkeséggel szorongattam azt a példányt, amelyben a legelső, Fekete István Kele című regényéről szóló bírálatom volt olvasható. Utána mind több témáról írhattam, s legnagyobb örömömre rovatot is kaptam. Hosszú évekig számról számra jelentkezhettem a Zenei jegyzetekkel, melyeket Siki Géza álnéven jegyeztem, tanárként nem ártott az óvatosság, bár szerintem mindenki tudta, kit rejt a név, ám jóindulatúan szemet hunytak ténykedésem fölött. Egyre jobban beleláthattam a Vigilia működésébe. Sík Sándort mindinkább megtörte a ránehezdő nyomás, a békepapi gyűléseken való részvétel elhárításának erőfeszítései, a folytonos fenyegetettség, az állandó „amennyiben, annyiban" fordulatai. Amikor apámat Sík „rossz szellemének" nevezték és kihajózták a laptól, nagyjából visszavonult. Le akart mondani, de rendjét fenyegetve maradásra bírták, ez azonban névleges volt, a szerkesztés gondját Mihelics Vidre hagyta, aki a tartományfőnök halálát követően, 1963-tól óriási lendülettel kezdett munkába, igyekezett saját képére és hasonlatosságára formálni a lapot, amely némiképp elszürkült, változatlanul vonzó és tekintélyes maradt azonban Az olvasó naplója, a kor legszínvonalasabb irodalomkritikai rovata. Mihelics Vid végül súlyos szívbeteg lett. Halála előtt két héttel magához hívott, nem cserélném-e fel bicskei állásomat a Vigiliával. Mellette dolgozhattam volna. Néhány hét gondolkodási időt kértem. Váratlan halála megakadályozta, hogy megtisztelő ajánlatára nemet mondjak. Egészen eltörpült tudásom az övé mellett, s ízlésem is ellentéte volt az övével. 1968-ban némi huzavonát követően apám lett a főszerkesztő, s ekkor élte fénykorát a lap. Nyíri Tamás teológiai tanulmányai, Hegyi Béla interjúi, Belon Gellért írásai és apám íróbarátainak versei, novellái, tanulmányai, Ottlik Géza és a többiek jelenléte a hetvenes évek jó néhány szenzációját eredményezte, a Ki nekem Jézus? körkérdésre adott válaszok pedig külföldön is figyelmet keltettek. Ide kitüntetés volt írni, büszke vagyok, hogy sok cikkem jelenhetett meg a „nagyágyúké" mellett. A Lukács László vezette mai Vigilia változatlanul a hívő keresztény értelmiséget célozza meg. Fiatalok jelentkeztek, az ő elképzelésük és ízlésük fontos tényező. Mi, öregek, amint ez a dolgok rendje, lassan-lassan kikopunk. Mégis őrizzük azt a hagyományt, amelyet a nagyok képviseltek, s amely ma is meghatározza a Vigilia arculatát. Az én életemben, nevelődésemben, pályám alakulásában döntő szerepe volt, van, s hálás vagyok a kegyelemért, hogy velük dolgozhattam, tőlük tanulhattam. Rónay László Hetvenötből ötvenöt A Vigilia születésnapjára Független látásmód jellemezte Konferencia Simone Weilről Simone Weil születésének (1909) századik évfordulójáról tudományos konferenciával emlékeztek meg január 22-én a Budapesti Francia Intézetben. A neves és kevésbé ismert hazai és külföldi előadók, Simone Weit-kutatók magas színvonalon, ugyanakkor a nagyközönség számára is közérthető módon mutatták be a filozófus alakját. Emmanuel Gabillieri előadásában a cseh filozófus, Jan Patocka és Simone Weil látásmódja közti hasonlóságra igyekezett rámutatni. Mindketten alapos ismerői voltak Platón műveinek, és hasonló elképzeléseik voltak Európa szellemi, intellektuális gyökereiről. Simone Weil életművének gyakran elfeledett irodalmi megközelítéséről szólt Gutbrod Gizella, a Prológust, azt a szövegrészletet elemezve, amelyben a filozófusnő kifejti a katolicizmus iránti vonzódását. „Nem voltam megkeresztelve - vallja önmagáról -, mégis éreztem, hogy térdre kell borulnom az oltár előtt »azon a helyen, ahol megjelenik az igazság«." Sepsi Mária előadása Simone Weil gondolatvilágának egy másik elemére, az önmeghaladásra világított rá. Pilinszky Jánost idézte, aki nagy tisztelője volt Weilnek. Gyakran emlegette, hogy nem beszél franciául, csak „weili" módon. Massimiliano Marianelli Weil fiatalkori műveiben a mítoszok jelentőségére mutatott rá. Jó néhány írása a mítoszok mesevilágát közelíti. Simone Well és az álom kapcsolatáról Joel Jarnaud tartott előadást. Mint fogalmazott, Weilnél az álom a romantizmus, a monotónia, a rossz és a rémálom szinonimája. A jó a valóság iránti érzék. Az arra való figyelés lényeges eleme a weili gondolkodásnak. Szerinte a nevelés célja, hogy e valóság iránti figyelemre, a rácsodálkozásra vezessen el. Isten maga is odafigyelés, aki mindig komolyan veszi a másikat. Chantal Delsol a politika és Simone Weil kapcsolatáról szólt, akinek független látásmódjával gyanakodva tekintett az intézményesült eszmékre. Visszautasított mindenféle politikai hovatartozást, amely bemerevíti a szabad gondolatot. Michel Narcy előadása nyomán jobban megmutatkozott az a következetes magatartás, amelyből adódóan Simon Weil korának egyetlen politikai törekvésében sem ismert önmagára. Nem tudjuk pontosan, ki is Simone Weil istene - fogalmazott öszszefoglalójában Vető Miklós, aki kifejezte örömét, hogy Magyarországon, a két nagy misztikus hagyomány határmezsgyéjén tartották meg ezt a konferenciát. A találkozó az Irréguliere (A szabálytalan Simone Weil) című film levetítésével zárult, melynek címe is a filozófusnő eredetiségére utal, aki útkeresését mindig a legmagasabb szintre emelte. Paul-Victor Desarbres Szerte a világon jelentős hangversenyekkel ünnepük a zseniális lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz, Fryderyk Chopin (1810-1849) születésének kétszázadik évfordulóját. A varsói nagyhercegségben, egy kis mazóviai településen jött világra; édesanyja lengyel volt, édesapja pedig lengyellé lett francia bevándorló. S bár felnőttként végül Párizsban telepedett le, keresztnevét Frédéricre változtatva, ennek ellenére nemzetiségét soha nem tagadta meg. Ezt többek között az is alátámasztja, hogy lengyel nyelvű levelezésében az anyanyelvének megfelelőbb Szopen névváltozatot használta. (A lengyel szakirodalomban mindmáig alkalmazzák.) A lengyel országgyűlés, a Szejm az idei esztendőt hivatalosan is Chopinévé nyilvánította. Ennek keretében számos kiemelkedő rendezvényre kerül sor. Az ünnepségsorozat hivatalos megnyitóját január 7-én tartották a varsói zeneakadémián, a világhírű kínai zongoraművész, Lang Lang közreműködésével. A lengyel kulturális miniszter nyitóbeszédében úgy fogalmazott: „Az ünnepi Fryderyk Chopin-esztendő nem csupán az év, de az egész évtized legfontosabb társadalmi eseménye." Az időszak kiemelkedő megemlékezései természetesen Varsóban lesznek, ahol Chopin huszonegy éves koráig lakott, alkotott és koncertezett. Születésnapján, március 1-jén nagyszabású gálakoncertet tartanak a Nemzeti Operaházban. Ugyanezen a napon adják át hivatalosan a felújított Ostrogski-palotát, amely a most létesítendő Fryderyk Chopin Múzeum otthona lesz, illetve az ünnepi esztendő alkalmából létrehozott Chopin-központ épületegyüttesét. Augusztusban az egész hónapot kitöltő nemzetközi fesztivált rendeznek Chopin Európája címmel, amelynek keretében ötven hangversenyre kerül sor. Október első három hetében pedig megrendezik a 16. Nemzetközi Chopin-zongoristaversenyt. Mindemellett egymást érik majd a legkülönfélébb konferenciák és előadások, a zeneszerző munkásságának egy-egy részterületére összpontosítva. A varsói önkormányzat MP3 lejátszóval hallgatható útikalauzt készített, amely tizennégy, Chopin életrajzához kötődő helyszínt mutat be egy városnéző séta keretében. A szöveg és a hozzá tartozó térkép ingyenesen letölthető a város internetes honlapjáról. Szintén felkerült a világhálóra egy műveltségi játék, Chopin Varsóban címmel, amelyben bárki próbára teheti általános műveltségét. Az ünnepi programokat böngészve olyat is találunk, amely hűen tükrözi a lengyel társadalmi szempontokat, így például Rosciszewo településen július 8-án szentmisét tartanak annak emlékére, hogy az életrajz tanúsága szerint 1827-ben ugyanazon a napon, az akkor tizenhét éves Chopin részt vett a vasárnapi szentmisén... Ugyanakkor a lengyel kulturális kormányzat arra is nagy hangsúlyt fektet, hogy Chopin lengyel kötődéseit világszerte tudatosítsa. Ennek köszönhetően az évforduló legkiválóbb zenei előadásait Párizsban, Berlinben, Brüszszelben, Prágában és Londonban is színpadra állítják. (A témával kapcsolatban további részletek olvashatók a www.chopin2010.pl honlapon.) Zsille Gábor V_______________________/ Az évtized kulturális eseménye Kétszáz éve született Chopin /----------------------------------- II. János Pál pápa Gyermeki tekintet A szelíd Szentestyát figyelő egyetlen gyermeki tekintetben találkoztam a Mennyei Atyával - határtalan szeretettel nézett. Eme tekintet mélységétől, melyben elém tárult a világ, szembogaram remegni kezdett, mint a napfényt ízlelő virág. És így szólt a Fiú: Most beteljesül a szeretetünk ébresztette vágy, hogy az emberi szemnek feltáruljon az örökké tartó világosság. Ó, fényár! Teremtőnk tekintete, melyből kifejlődik egy vadonatúj, határtalanul gazdagabb teremtés, új világok születnek észrevétlen. (Zsille Gábor fordítása)