Új Ember, 2011 (67. évfolyam, 1/3255-51/3304. szám)
2011-04-17 / 16. (3270.) szám
8 Animée Fórum 2011. április 17. Az egyházi zene apostola volt Megpróbáltatások a diktatúra idején A kommunizmus áldozataival, az egyház diktatúrabeli sorsával, a terror áldozataival foglalkoztunk február 27-i számunk több írásában is, így például az egyre több adatot feltáró történészi kutatásokról írt Tabajdi Gábor. A cikk mellett fotókat is közöltünk. Olyanokat, amelyeket titokban készítettek a „biztonsági" szervek emberei, hogy adott esetben bizonyítékként használhassák fel a megfigyelt és meghurcolni kívánt emberekkel szemben. Az egyik általunk közölt fotó, ami Székesfehérváron készült, és Harmat Artúrt, illetve Weiner Alajost tudtuk azonosítani rajta, elvezetett Kertész Gyulához, aki a két neves egyházzenész között látható harmadik férfiban felismerte 1967-ben elhunyt édesapját, Kodály Zoltán egykori tanítványát, akit ugyancsak Kertész Gyulának hívtak. Rövid telefonbeszélgetés után már meg is egyeztünk, hogy felkeresem őt, hiszen számtalan érdekes és értékes emléke van édesapja munkásságáról, az ötvenes években rendszeressé váló és a hatvanas években is folytatódó belügyi zaklatásokról, megalázásokról, lehallgatásokról, megfigyelésekről. A házon, ahol Kertész Gyula lakik, édesapjának emléket állító tábla található. Itt élt idősebb Kertész Gyula egészen a haláláig. A szobában, ahol beszélgettünk, diplomák, fotók vannak bekeretezve a falon, köztük például a híres Kodályosztályról készült kép Bárdos Lajossal, Ádám Jenővel, Kerényi Györggyel, Doráti Antallal, Seiber Mátyással és vendéglátóm édesapjával, aki 1900-ban született, és szintén zeneszerzést tanult. Egy másik felvételen kisfia látható Kodály társaságában... Aztán az időutazást követően az egykori kisgyerek, az 1928-ban született Kertész Gyula mesélni kezd. Beszél arról, hogy édesapja a Szervita téri templom karnagya volt, ahol Ferencsik János is orgonáit, majd a Rókus-kápolnában végzett zenei szolgálatot, ahol későbbi feleségével is megismerkedett, aki az ének tanszakon együtt tanult a korszak ünnepelt operaénekesnőivel, Osváth Júliával és Orosz Júliával. Az idősebb Kertész és Bárdos Lajos 1931-ben megalapították a Magyar Kórus Lap- és Zeneműkiadót. Kodály Zoltán vegyes- és egynemű karait, Bartók Béla műveit, a Szent vagy, Uram imakönyvet többféle kiadásban, a Hozsannát, a Harmonia Sacrát és számtalan más zenei kiadványt tettek elérhetővé a nagyközönség, a templomi kórusok számára. Az Országos Magyar Cecília Egyesülettel szorosan együttműködve az új magyar kóruszene támogatására sok kottát adtak ki. Országos terjesztői hálózatot hoztak létre, a legkisebb településekre is eljuttatva kiadványaikat. Az ő kiadásukban került a hívekhez az úgynevezett „öregbetűs" imakönyv is, hogy a gyengén látók, idősebbek is lelki útravalóhoz jussanak. 1939-ben Kertész Gyula az Egyesült Államokba ment, hogy a magyarlakta vidékeken előadások keretében terjessze a magyar kóruskultúrát, az egyházi zenét. A II. világháború eseményei miatt a tervezettnél korábban kellett visszatérnie Európába. A kikötőben már a Gestapo várta, hiszen a hajón, egy világvevő rádión, a tiltás ellenére hallgatta a hadieseményekről szóló adásokat. Fia szerint már az ekkor készített jelentéseket is felhasználták a későbbi kommunista megfigyelések során, hiszen ezekből fény derült édesapja „külföldi kapcsolataira". 1951-ben a kóruskiadót egyik napról a másikra államosították. A fellelhető öszszes kiadványukat zúzdába vitték. Idősebb Kertész Gyula az elszállítás pillanatait fényképeken akarta megörökíteni, a belügyisek azonban kitépték a filmet a fényképezőgépéből. Utóbb a házukat is elvették, melyet végül Kodály közbenjárására kaptak vissza. Az államosítás után Kertész Gyula a Zeneműkiadónál lett tanácsadó, illetve továbbra is oktatott Budán, az Attila úti egykori polgári, majd általános iskolában. 1957-ben, a forradalom leverése után a Várban található iskolában is tanított. A március 15-i ünnepségre a gyerekeknek megtanított egy '48-as nótát, melynek első sorai a következők voltak: Ezer esztendeje annak / Hogy a magyarok itt laknak / Most akarják az irigyek kiirtani / De az Isten, s magyar honvéd nem engedi. Az akkori politikai viszonyok közt ezzel nem aratott sikert. Még aznap este letartóztatták, és a gyűjtőfogházba vitték. Kodály Zoltán közbenjárására engedték csak szabadon. 1964-es nyugdíjba vonulásakor a városmajori iskolában tanított. A további zaklatások azonban folyamatosan megkeserítették az ő és családja életét. Leveleit felbontották, minden lépését megfigyelték. Fia ezekre két példát említett. Szerették volna újra megjelentetni a Hozsannát, ám papírhiányra hivatkozva ezt az állam elutasította. Kertész Gyula ekkor turistaútnak „álcázva" elutazott Olaszországba, és a Vatikánban próbált pénzt szerezni papírra. Sikerrel járt, ám amikor hazajött, a Belügyminisztériumba hívatták, ahol egy férfi pontosan leírta azt a pillanatot, amikor ő a Vatikán területére lépett. Szerették volna rábizonyítani, hogy a papírra szerzett pénzt saját céljaira akarta felhasználni. Máskor pedig - jelezve, hogy minden lépéséről tudnak, leveleinek tartalmát ismerik - egy Bécsben élő ismerősének leveléből idéztek pontos részleteket... Olyan eset is volt, hogy külföldön is elismert szakemberként az Egyesült Államokba hívták konferenciára Kertész Gyulát. Útlevélkérelmét azonban ilyenkor annyira későn bírálták el, hogy az okmány csak a konferenciát követően készült el. Egy alkalommal betelt a pohár. Az állandó kihallgatások, vegzálások hatására Kertész Gyula a belügyiseknek azt merte mondani, hogy többet nem hajlandó irodájukba menni, mert még azt fogják hinni ismerősei, hogy besúgó. Az alkalmazottak „kedvesen" kijavították - nem besúgónak, hanem hírszerzőnek neveznék az ilyet. E mondatok hatására egy héten belül valamennyi családtagjának útlevelét bevonták egy évre. Az állandó izgalom, az üldözés, a kihallgatások feszültsége kikezdte Kertész Gyula egészségét. Három esztendővel nyugdíjba vonulását követően, 1967-ben meghalt. Megmaradt róla a család emléke, a falon függő képek, diplomák, a márványtábla házak és az általa alapított kiadó egykori épületének falán, és számtalan kiadvány, mely Amerikától a legkisebb hazai falu templomáig ma is őrzi, munkásságának emlékét. b. 1. E HÁZBAN ÉLT ÉS ALKOTOTT ? 1942- TŐL HALÁLÁIG ■ KERTÉSZ GYULA (1900 - 1967) ZENESZERZŐ, KARNAGY, ZENETANÁR KODÁLY ZOLTÁN TANÍTVÁNYA. A MAGYAR KÓRUS KIADÓ EGYIK ALAPÍTÓJA, állíttattak: PEST HEGYVIDÉK II. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A BÁRDOS LAJOS TÁRSASÁG 2004. A Székesfehérváron, 1959 márciusában készült állambiztonsági fotón Harmat Artúr, Kertész Gyula és Weiner Alajos látható (Forrás: Kabay Barna és Perényi Katalin Hitvallók és ügynökök című dokumentumfilmje) Elek apó emlékezete Szekeres Erzsébet textilművész és grafikus kiállítása Siófokon Szekeres Erzsébet textilművésznek Elek apó emlékezete címmel kiállítása nyílt a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központban. A Gödöllőn élő alkotóművész Remsey Jenőt, Remsey Ivánt, Merész Gábort és Koczogh Ákost tekinti mesterének. A textilművészet titkaiba édesanyja vezette be. Munkáin a magyar népművészet, a vallási hagyomány, a gyermekrajzok, balladák, népmesék és népi mondókák világa kel életre. Munkáit második alkalommal láthatják az érdeklődők Siófokon. Ezúttal meseszőnyegeket, grafikákat állít ki, amiket Benedek Elek meséi ihlettek. Ha nem vesszük elő a Benedek Elek-köteteket, biztos, hogy veszítünk valamit. Benedek Elek meséiben szinte az emberiség egész történelme benne van. Meséinek alakjai lejátsszák az ember legfőbb, legalapvetőbb sorshelyzeteit. A rémségekkel, gonoszságokkal szemben mindig hatékony a segítség, érvényesül a csodák, a jóság, a hűség világának hatása. Szekeres Erzsébet vászonra vitte az Égig érő fa, Kacor király és Tündér Ilona meséjét, grafikái közül pedig több ábrázolja a Babszem Jankó, a Kecskekörmök, a Csodaszarvas vagy a Kismalac és a farkasok egy-egy jelenetét. A művésznő tűvel és cérnával, felvető és keresztszállal, ecsettel, krétával és tollal dolgozik. Meseszőnyegeivel, balladás képeivel, akvarelljeivel, szőtteseivel, gobelinjeivel, fehér és színes varrottasaival, bélyeggrafikáival egyaránt vissza mer térni a gyökerekhez, a legegyszerűbb formákhoz, a népművészethez, s ezáltal mindannyiunk gyönyörűségére egyedülálló világot teremt. Alkotói korszakainak egybecsengésében, a jelek, a jelképek mélységes összhangjában fellebben az e világot és a túlvilágot elválasztó fátyol. Munkája által a profán kertből paradicsomi kert, népi gyökerekből táplálkozó magas művészet válik. (A kiállítás április 23-áig tekinthető meg.) Matyikó Sebestyén József Szekeres Erzsébet: Benedek Elek szülőfaluja, Kisbacon PQ BERES Az egészséges emberért A szükséges magnézium Önnel is gyakran előfordul, hogy ingerlékeny, nehezen viseli a stresszhelyzetet, akár ok nélkül idegeskedik? Gondolná, hogy ezek a tünetek magnéziumhiányra is utalhatnak? A magnézium létfontosságú ásványi anyag, amely szükséges minden energiaigényes folyamathoz, a fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcsere számos lépéséhez, az inzulintermeléshez, de nélkülözhetetlen több száz enzim működéséhez éppúgy, mint a különböző nukleinsavak, proteinek és lipidek szintéziséhez. Létfontosságú ásványi anyag, hiszen megtalálható testünk összes sejtjében, elsősorban a csontokban koncentrálódik, de az izom- és májsejtekben is jelentősebb mennyiségben fordul elő. Sokan talán nem gondolnák, de becslések szerint a magyarok negyede magnéziumhiányosan táplálkozik. A magnéziumhiánynak sok tünete lehet, többek között az előbb említett ingerlékenység, idegesség mellett a koncentrációképesség csökkenése, izomgyengeség, izomgörcsök. Előfordul, hogy alvás közben begörcsöl a lába? Ez is a magnéziumhiány tünete lehet, hiszen a magnéziumkoncentráció változóan alakul testünkben napszaktól függően, éjszaka és reggel a legalacsonyabb a szintje. Magnéziumhiányt leggyakrabban a csökkent bevitel (diéta, fogyókúra), a felszívódási zavarok (krónikus hasmenés), a fokozott magnéziumvesztés (egészségtelen, mozgásszegény életmód), valamint a megnövekedett szükséglet (terhesség, szoptatás ideje, intenzív sporttevékenység) idézi elő. A legjobb magnéziumforrások a zöldségek, kiemelten a burgonya és a hüvelyesek, valamint a halak. Ezen kívül találhatunk még a barnakenyérben, barna rizsben, banánban és étcsokoládéban is. Tudnunk kell azonban, hogy a főzés során a magnéziumtartalom akár fele is elveszhet, így feltétlen pótolnunk kell azt. A gyermekek napi szükséglete 50-350 mg, a felnőtteké 300-400 mg között van. Napi 1 Béres Magnézium 250 mg + B6 tabletta elegendő a magnéziumhiány megelőzésére és kezelésére. A Béres Magnézium 250mg+BG vény nélkül kapható roboráló gyógyszer. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!