Új Ember, 2011 (67. évfolyam, 1/3255-51/3304. szám)

2011-04-17 / 16. (3270.) szám

8 Animée­ Fórum 2011. április 17. Az egyházi zene apostola volt Megpróbáltatások a diktatúra idején A kommunizmus áldozata­ival, az egyház diktatúrabeli sorsával, a terror áldozataival foglalkoztunk február 27-i számunk több írásában is, így például az egyre több adatot feltáró történészi kutatásokról írt Tabajdi Gábor. A cikk mellett fotókat is közöltünk. Olyano­kat, amelyeket titokban készí­tettek a „biztonsági" szervek emberei, hogy adott esetben bizonyítékként használhassák fel a megfigyelt és meghurcol­ni kívánt emberekkel szem­ben. Az egyik általunk közölt fotó, ami Székesfehérváron készült, és Harmat Artúrt, illet­ve Weiner Alajost tudtuk azo­nosítani rajta, elvezetett Ker­tész Gyulához, aki a két neves egyházzenész között látható harmadik férfiban felismerte 1967-ben elhunyt édesapját, Kodály Zoltán egykori tanítvá­nyát, akit ugyancsak Kertész Gyulának hívtak. Rövid telefonbeszélgetés után már meg is egyeztünk, hogy felkeresem őt, hiszen számtalan érdekes és értékes emléke van édesapja munkás­ságáról, az ötvenes években rendszeressé váló és a hatva­nas években is folytatódó bel­ügyi zaklatásokról, megalázá­sokról, lehallgatásokról, meg­figyelésekről. A házon, ahol Kertész Gyula lakik, édesap­jának emléket állító tábla ta­lálható. Itt élt idősebb Kertész Gyula egészen a haláláig. A szobában, ahol beszél­gettünk, diplomák, fotók van­nak bekeretezve a falon, köz­tük például a híres Kodály­­osztályról készült kép­­ Bár­dos Lajossal, Ádám Jenővel, Kerényi Györggyel, Doráti An­tallal, Seiber Mátyással és ven­déglátóm édesapjával, aki 1900-ban született, és szintén zeneszerzést tanult. Egy má­sik felvételen kisfia látható Kodály társaságában... Aztán az időutazást köve­tően az egykori kisgyerek, az 1928-ban született Kertész Gyula mesélni kezd. Beszél arról, hogy édesapja a Szervi­ta téri templom karnagya volt, ahol Ferencsik János is or­gonáit, majd a Rókus-kápol­­nában végzett zenei szolgála­tot, ahol későbbi feleségével is megismerkedett, aki az ének tanszakon együtt tanult a korszak ünnepelt operaéne­kesnőivel, Osváth Júliával és Orosz Júliával. Az idősebb Kertész és Bár­dos Lajos 1931-ben megalapí­tották a Magyar Kórus Lap- és Zeneműkiadót. Kodály Zoltán vegyes- és egynemű karait, Bartók Béla műveit, a Szent vagy, Uram imakönyvet többféle kiadásban, a Hozsan­nát, a Harmonia Sacrát és számtalan más zenei kiad­ványt tettek elérhetővé a nagyközönség, a templomi kórusok számára. Az Orszá­gos Magyar Cecília Egyesü­lettel szorosan együttműköd­ve az új magyar kóruszene tá­mogatására sok kottát adtak ki. Országos terjesztői hálóza­tot hoztak létre, a legkisebb településekre is eljuttatva ki­adványaikat. Az ő kiadásuk­ban került a hívekhez az úgy­nevezett „öregbetűs" ima­könyv is, hogy a gyengén lá­tók, idősebbek is lelki útrava­­lóhoz jussanak. 1939-ben Kertész Gyula az Egyesült Államokba ment, hogy a magyarlakta vidéke­ken előadások keretében ter­jessze a magyar kóruskultú­rát, az egyházi zenét. A II. vi­lágháború eseményei miatt a tervezettnél korábban kellett visszatérnie Európába. A ki­kötőben már a Gestapo várta, hiszen a hajón, egy világvevő rádión, a tiltás ellenére hall­gatta a hadieseményekről szóló adásokat. Fia szerint már az ekkor készített jelenté­seket is felhasználták a későb­bi kommunista megfigyelé­sek során, hiszen ezekből fény derült édesapja „külföldi kapcsolataira". 1951-ben a kóruskiadót egyik napról a másikra álla­mosították. A fellelhető ösz­­szes kiadványukat zúzdába vitték. Idősebb Kertész Gyula az elszállítás pillanatait fény­képeken akarta megörökíteni, a belügyisek azonban kitép­ték a filmet a fényképezőgé­péből. Utóbb a házukat is el­vették, melyet végül Kodály közbenjárására kaptak vissza. Az államosítás után Kertész Gyula a Zeneműkiadónál lett tanácsadó, illetve továbbra is oktatott Budán, az Attila úti egykori polgári, majd általá­nos iskolában. 1957-ben, a forradalom leverése után a Várban található iskolában is tanított. A március 15-i ün­nepségre a gyerekeknek meg­tanított egy '48-as nótát, melynek első sorai a követke­zők voltak: Ezer esztendeje annak / Hogy a magyarok itt laknak / Most akarják az iri­gyek kiirtani / De az Isten, s magyar honvéd nem engedi. Az akkori politikai viszonyok közt ezzel nem aratott sikert. Még aznap este letartóztatták, és a gyűjtőfogházba vitték. Kodály Zoltán közbenjárás­ára engedték csak szabadon. 1964-es nyugdíjba vonulása­kor a városmajori iskolában tanított. A további zaklatások azon­ban folyamatosan megkeserí­tették az ő és családja életét. Leveleit felbontották, minden lépését megfigyelték. Fia ezekre két példát említett. Szerették volna újra megje­lentetni a Hozsannát, ám pa­pírhiányra hivatkozva ezt az állam elutasította. Kertész Gyula ekkor turistaútnak „ál­cázva" elutazott Olaszország­ba, és a Vatikánban próbált pénzt szerezni papírra. Siker­rel járt, ám amikor hazajött, a Belügyminisztériumba hívat­ták, ahol egy férfi pontosan leírta azt a pillanatot, amikor ő a Vatikán területére lépett. Szerették volna rábizonyítani, hogy a papírra szerzett pénzt saját céljaira akarta felhasz­nálni. Máskor pedig - jelezve, hogy minden lépéséről tud­nak, leveleinek tartalmát is­merik - egy Bécsben élő isme­rősének leveléből idéztek pontos részleteket... Olyan eset is volt, hogy külföldön is elismert szakem­berként az Egyesült Államok­ba hívták konferenciára Ker­tész Gyulát. Útlevélkérelmét azonban ilyenkor annyira ké­sőn bírálták el, hogy az ok­mány csak a konferenciát kö­vetően készült el. Egy alka­lommal betelt a pohár. Az ál­landó kihallgatások, vegzálá­­sok hatására Kertész Gyula a belügyiseknek azt merte mondani, hogy többet nem hajlandó irodájukba menni, mert még azt fogják hinni is­merősei, hogy besúgó. Az al­­kalmazottak „kedvesen" kija­vították - nem besúgónak, hanem hírszerzőnek nevez­nék az ilyet. E mondatok ha­tására egy héten belül vala­mennyi családtagjának útle­velét bevonták egy évre. Az állandó izgalom, az ül­dözés, a kihallgatások feszült­sége kikezdte Kertész Gyula egészségét. Három esztendő­vel nyugdíjba vonulását kö­vetően, 1967-ben meghalt. Megmaradt róla a család em­léke, a falon függő képek, diplomák, a márványtábla házak és az általa alapított ki­adó egykori épületének falán, és számtalan kiadvány, mely Amerikától a legkisebb hazai falu templomáig ma is őrzi, munkásságának emlékét. b. 1.­ ­ E HÁZBAN ÉLT ÉS ALKOTOTT ? 1942- TŐL HALÁLÁIG ■ KERTÉSZ GYULA­­ (1900 - 1967) ZENESZERZŐ, KARNAGY, ZENETANÁR KODÁLY ZOLTÁN TANÍTVÁNYA. A MAGYAR KÓRUS KIADÓ EGYIK ALAPÍTÓJA, állíttattak: PEST HEGYVIDÉK II. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A BÁRDOS LAJOS TÁRSASÁG­­ 2004. A Székesfehérváron, 1959 márciusában készült állambiztonsági fotón Harmat Artúr, Kertész Gyula és Weiner Alajos látható (Forrás: Kabay Barna és Perényi Katalin Hitvallók és ügynökök című dokumentumfilmje) Elek apó emlékezete Szekeres Erzsébet textilművész és grafikus kiállítása Siófokon Szekeres Erzsébet textilművésznek Elek apó emlékezete címmel kiállítása nyílt a siófoki Kál­mán Imre Kulturális Központban. A Gödöllőn élő alkotóművész Remsey Jenőt, Remsey Ivánt, Merész Gábort és Koczogh Ákost tekinti meste­rének. A textilművészet titkaiba édesanyja ve­zette be. Munkáin a magyar népművészet, a vallási hagyomány, a gyermekrajzok, balla­dák, népmesék és népi mondókák világa kel életre. Munkáit második alkalommal láthatják az érdeklődők Siófokon. Ezúttal meseszőnyege­ket, grafikákat állít ki, amiket Benedek Elek meséi ihlettek. Ha nem vesszük elő a Benedek Elek-köteteket, biztos, hogy veszítünk vala­mit. Benedek Elek meséiben szinte az emberi­ség egész történelme benne van. Meséinek alakjai lejátsszák az ember legfőbb, legalapve­tőbb sorshelyzeteit. A rémségekkel, gonoszsá­gokkal szemben mindig hatékony a segítség, érvényesül a csodák, a jóság, a hűség világá­nak hatása. Szekeres Erzsébet vászonra vitte az Égig érő fa, Kacor király és Tündér Ilona me­séjét, grafikái közül pedig több ábrázolja a Babszem Jankó, a Kecskekörmök, a Csodaszarvas vagy a Kismalac és a farkasok egy-egy jelenetét. A művésznő tűvel és cérnával, felvető és keresztszállal, ecsettel, krétával és tollal dol­gozik. Meseszőnyegei­vel, balladás képeivel, akvarelljeivel, szőttese­ivel, gobelinjeivel, fe­hér és színes varrotta­­saival, bélyeggrafikái­val egyaránt vissza mer térni a gyökerek­hez, a legegyszerűbb formákhoz, a népmű­vészethez, s ezáltal mindannyiunk gyö­nyörűségére egyedül­álló világot teremt. Al­kotói korszakainak egybecsengésében, a jelek, a jelképek mély­séges összhangjában fellebben az e világot és a túlvilágot elválasztó fátyol. Munkája által a profán kertből paradicsomi kert, népi gyöke­rekből táplálkozó magas művészet válik. (A kiállítás április 23-áig tekinthető meg.) Matyikó Sebestyén József Szekeres Erzsébet: Benedek Elek szülőfaluja, Kisbacon PQ BERES Az egészséges emberért A szükséges magnézium Önnel is gyakran előfordul, hogy ingerlékeny, nehezen viseli a stressz­helyzetet, akár ok nélkül idegeskedik? Gondolná, hogy ezek a tünetek magnéziumhiányra is utalhatnak? A magnézium létfontosságú ás­ványi anyag, amely szükséges min­den energiaigényes folyamathoz, a fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyag­csere számos lépéséhez, az inzu­lintermeléshez, de nélkülözhetetlen több száz enzim működéséhez éppúgy, mint a különböző nuklein­­savak, proteinek és lipidek szintézi­séhez. Létfontosságú ásványi anyag, hiszen megtalálható testünk összes sejtjében, elsősorban a csontokban koncentrálódik, de az izom- és májsejtekben is jelentő­sebb mennyiségben fordul elő. Sokan talán nem gondolnák, de becslések szerint a magyarok ne­gyede magnéziumhiányosan táp­lálkozik. A magnéziumhiánynak sok tünete lehet, többek között az előbb említett ingerlékenység, ide­gesség mellett a koncentrációké­pesség csökkenése, izomgyenge­ség, izomgörcsök. Előfordul, hogy alvás közben begörcsöl a lába? Ez is a magnéziumhiány tünete lehet, hiszen a magnéziumkoncentráció változóan alakul testünkben nap­szaktól függően, éjszaka és reggel a legalacsonyabb a szintje. Magnéziumhiányt leggyakrab­ban a csökkent bevitel (diéta, fo­gyókúra), a felszívódási zavarok (krónikus hasmenés), a fokozott magnéziumvesztés (egészségte­len, mozgásszegény életmód), va­lamint a megnövekedett szükség­let (terhesség, szoptatás ideje, in­tenzív sporttevékenység) idézi elő. A legjobb magnéziumforrások a zöldségek, kiemelten a burgonya és a hüvelyesek, valamint a halak. Ezen kívül találhatunk még a bar­nakenyérben, barna rizsben, ba­nánban és étcsokoládéban is. Tud­nunk kell azonban, hogy a főzés során a magnéziumtartalom akár fele is elveszhet, így feltétlen pótol­nunk kell azt. A gyermekek napi szükséglete 50-350 mg, a felnőtte­ké 300-400 mg között van. Napi 1 Béres Magnézium 250 mg + B6 tabletta elegendő a magnéziumhi­ány megelőzésére és kezelésére. A Béres Magnézium 250mg+BG vény nélkül kapható roboráló gyógyszer. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Next