Új Ember, 2017 (73. évfolyam, 2/3568-53/3619. szám)

2017-03-19 / 12. (3578.) szám

2017. március 19. Párbeszéd fiiímje^ 9 Átadni a tanítást, a legmagasabb szinten Interjú Kránitz Mihállyal, a PPKE Hittudományi Karának dékánjával (Folytatás az 1. oldalról.) Az utóbbi időben változott az egyetemi oktatás rendszere. Jelen­leg milyen szakokon folyik képzés a karón? - A hittudományi karon az új szerkezetű képzési követel­ményeknek megfelelően a ka­tolikus közösségszervező sza­kon nappali, a katekéta-lelki­­pásztori munkatárs szakon le­velező tagozaton folyik az ok­tatás. A teológia szak osztatlan képzés, a Szentszék által elis­mert bakkalaureátusi fokozat megszerzésére ad lehetőséget nappali tagozaton. Mesterkép­zés még a hittanár-nevelő sza­kon - levelező tagozaton - és a katolikus kánonjogász nappali tagozaton zajlik. Ki kell emel­nem a katolikus hit- és erkölcs­oktató szakirányú továbbkép­zésünket, amely két féléves, és elvégzése feljogosít a hit- és er­kölcstan tárgy oktatására. A rendszerváltás utáni években nagyon sokan érdeklődtek a teoló­giai tanulmányok iránt. Mi a helyzet napjainkban? - Jelenleg háromszáz hall­gatónk van. A rendszerváltást megelőzően más volt a ma­gyarországi teológiai oktatás helyzete. Azt követően szá­mos helyen az Esztergomban már korábban is működő hit­­tudományi főiskolához ha­sonló intézmények jöttek lét­re, elsődlegesen a papi szemi­náriumokhoz, illetve a szerze­tesi képzéshez kapcsolódva. Ezekben az intézményekben világi hallgatók is tanulhattak. Abban az időben természete­sen nagyobb létszámban folyt az oktatás korunkon, különö­sen a levelező tagozatnak ne­vezett hétvégi képzésünknek köszönhetően. Napjainkban általános európai jelenség, hogy a hitéleti képzésekre ke­vesebben jelentkeznek. Ez Magyarországra is igaz. Az el­múlt öt évben azonban öröm­mel tapasztaltuk, hogy intéz­ményünkben a hallgatói lét­szám lassú növekedésnek in­dult. Kezdetben a levelező tagozat iránt nagyon nagy volt az érdek­lődés... - A Hittudományi Akadé­mia 1978-ban hozta létre a nappali képzés mellett a leve­lező tagozatot, mely akkor forradalmi jelentőségű volt. Ebben a munkában magam is aktívan részt vettem, hiszen 1998-tól 2003-ig ennek a kép­zési formának az igazgatója voltam. Az elindulást követő években azért választották olyan sokan korunk levelező tagozatát, mert a diplomás hí­vők közül sokan érdeklődtek a katolikus hit iránt. Ennek oka nem a társadalmon belüli jobb érvényesülés lehetősége volt, hanem az, hogy a jelent­kezők erősen kötődtek az Egyházhoz. Miért van szükség manapság képzett teológusokra, hittanárok­ra, pasztorális munkatársakra? - A végzett hallgatóknak missziós szerepük van. Elsőd­leges feladatuk a tiszta és pontos katolikus tanítás át­adása. Ne feledjük, hogy a történelemben megjelenő alapvető teológiai tévedések hátterében is gyakran a hiá­nyos hitismeret állt. Azt is ki kell emelnünk, hogy a hit tu­dományos vizsgálatának saját módszere van, hasonlóan más, az egyetemi oktatás fejlő­désével kialakult újabb disz­ciplínákhoz. Hit és tudás kö­zött nincs ellentmondás. Magyarországon és a régió­ban is kiemelkedő szerepe van a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem Hittudományi Karának, amely az egyetem alapítási sorrendjében az első volt. A kar számos rektort adott mind a jogelőd, mind a mai egyetemnek. A pesti tu­dományegyetemről 1950-ben választották le a hittudomá­nyi kart, amely hittudományi akadémiaként folytatta műkö­dését. A missziós jelleg a többi tu­dománnyal folytatott párbe­szédben is tetten érhető. A te­ológiai kutatás a történelem­hez, a politológiához és más társadalomtudományokhoz is kapcsolódik. Mindez persze szigorúan a Katolikus Egyház tanítása alapján, ahogyan ezt a PPKE küldetésnyilatkozata is megfogalmazza: „Az egye­tem törekszik a keresztény életszemlélet és a katolikus ta­nítás megismertetésére, az er­re épített szellemiség szerete­­tére, átélésére és megvalósítá­sára az egész egyetemi tevé­kenységben, különösen pedig a nevelésben." Ez a szellemiség már a III— IV. századi teológiai „iskolák­ra" - az antiochiaira vagy az alexandriaira - is jellemző volt. Ezekben a szellemi kör-A teológia kiemelkedik a többi tudományág közül abból a szempontból, hogy az alapja a változatlan természetfeletti valóság. Ott, ahol az értelem megáll, a hit még mindig utat tud mutatni. pontokban nemcsak a kereszt­­ségre készítették fel a kateku­­meneket, hanem figyelembe vették a kortárs filozófia és irodalom eredményeit is, és ezek fényében fogalmazták meg a keresztény üzenetet. Nyilvánvaló, hogy a XI-XII. században virágzásnak induló európai típusú egyetemi kép­zés is törekedett mindennek a tudományosan rendszerezett vizsgálatára és oktatására. Hol és milyen esélyekkel tudnak elhelyezkedni az itt végzett hall­gatók? - Ez az elvégzett szaktól is függ. Akik nálunk szereznek diplomát, kapnak egy, a sze­mélyiséget gazdagító teológi­­ai-szellemi-kulturális „csoma­got", amelyben helyet kap a dogmatika, a morális, a jog, a filozófia, az egyháztörténelem és a szociológia is. A hallgató a párbeszéd kultúrájával is talál­kozik egyetemünkön, így erre is támaszkodhat akkor, ami­kor pályát választ. Tapasztala­tunk szerint a nálunk végzett világi hallgatók szívesen vá­lasztják az oktatást, valamint a plébániai és egyházmegyei munkát segítő hivatást, de az emberi erőforrások területén és a közigazgatásban is el tud­nak helyezkedni. Ezeket az irányokat a diplomás pályakö­vető rendszerünkön keresztül dolgozzuk fel és csatoljuk vissza az újabb - kari szintű - döntések előkészítéséhez. Látnunk kell azt is, hogy a teológia, ahogyan a nevében is szerepel, az Istenről szóló tudomány. Senki sem végez­heti el a hittudományi kart úgy, hogy érintetlen marad a keresztény hit üzenetétől. Csupán az ismeretek meg­szerzése miatt nem iratkozik be hozzánk senki. Van fogadókészség azok iránt, akik a katolikus közösségszervező és a katekéta-lelkipásztori mun­katárs szakon végeztek? - Ezek azon alapszakjaink közé tartoznak, amelyeket az új formában felmerülő, belső egyházi igény alapján dolgoz­tunk ki és indítottunk el. Míg a katekéta-lelkipásztori mun­katárs szak alapvetően az ál­talános iskolai korosztály szá­mára biztosítja a felkészült hitoktatókat, addig a katoli­kus közösségszervező szakon végzett hallgatóink a plébáni­ákon, a lelkiségi csoportok­nál, valamint az egyházme­gyékben vehetnek részt kü­lönböző szervezői munkák­ban. Emellett a pályázatok el­készítésében, nyomon követé­sében és végrehajtásában is segíthetnek. Azt is fontos megjegyezni, hogy utóbbi képzés - éppen a szociológiai, a közgazdaságtani és jogi blokkok miatt - szélesebb kö­rű továbbtanulási lehetőséget biztosít a mesterképzésben. A hittudományi karon doktori képzés is folyik... - Magyarországon a Szent­szék által elismert doktori fo­kozatot egyedül intézmé­nyünkben lehet szerezni. A szenttudományi képzés sajá­tosságaiból fakadóan ez két lépcsőben történik - licenciá­­tus, doktorátus -, amely az ál­lam által elismert PhD-foko­­zat megvédésére irányul. A hittudományi doktori iskolán belül teológiai és kánonjogi program működik. A teológi­ai tudományos fokozat meg­szerzése első lépésben - a múlt szeptemberben beveze­tett „komplex vizsgát" meg­előzően - három specializáci­­óval rendelkezett: szenthá­romságtan, krisztustan, egy­háztan. A képzésünket ezen a területen két évvel ezelőtt tel­jes egészében megújítottuk. Szeretném felhívni a figyel­met a következő tanévben in­duló, Madrid-Toulouse-Bu­­dapest tengelyben megvaló­suló idegen nyelvű biblikus és patrisztikus specializációra is. A doktori iskolába bekerülni csak azok tudnak, akik teljesí­tik az ehhez szükséges szigo­rú tanulmányi és nyelvtudás­beli követelményeket. Dokto­­randuszaink számos konfe­rencián vehetnek részt, ideha­za és külföldön is. Kutatási eredményeik pedig elsődlege­sen a Teológia című, nemzetkö­zi szerkesztőbizottsággal ren­delkező szakfolyóiratunkban látnak napvilágot. A katolikus egyetem kiváltsága és felelőssége, hogy fenntartások nélkül az igazság ügyének szen­telje magát - írja Szent II. János Pál pápa Ex corde Ecclesiae kezdetű apostoli konstitúciójá­­ban, amely a katolikus egyetemek küldetéséről szól. Ferenc pápa A hit világossága kezdetű en­­ciklikájában pedig így fogalmaz: „A teológia tehát nemcsak Isten­ről szóló beszéd, hanem min­denekelőtt az Istentől hozzánk in­tézett szó befogadása és mélyebb megértésének keresése." Szekula­rizált korunkban hogyan lehet összekapcsolni a tudományos igé­nyű kutatást és oktatást a lelki dimenzióval? - A hit világossága című do­kumentumot még XVI. Bene­dek dolgozta ki. Ebben hang­súlyozta, hogy a hittudo­mány nem egy különálló va­lóság. A személy is benne foglaltatik abban, amit éppen az isteni Szóról, a Logoszról tanul. Isten szava teremtő szó, nem csupán egy irodal­mi megfogalmazás. Engem is hív, várja, hogy befogadjam; képes arra, hogy átalakítson engem. Példaként hadd em­lítsem a filozófiai oktatást. A karon nem egyszerűen a böl­cselet kérdéseit vizsgáljuk és történetét oktatjuk; hallgató­ink a keresztény filozófiáról tanulhatnak. Hallgatóinkkal szemben elvárás a vallásos lelkűlét, és az egyetem pro­fesszorai is vallásukat gya­korló - leginkább felszentelt - személyek, akik elkötelez­ték magukat a keresztény ta­nítás magas szintű átadására. Bár az egyes tanegységek két­­három évenként visszatér­nek, ezek folyamatosan gaz­dagodnak a Tanítóhivatal újabb megnyilatkozásaival, valamint a szenttudományok legújabb eredményeivel. A te­ológia kiemelkedik a többi tudományág közül abból a szempontból, hogy az alapja a változatlan természetfeletti valóság. Ott, ahol az értelem megáll, a hit még mindig utat tud mutatni. Sikerül a hallgatóknak közösség­gé formálódniuk az évek alatt? - A fiatalok azért jönnek a hittudományi karra, mert va­lamilyen módon kötődnek az Egyházhoz, ez pedig már önmagában megalapozhatja a közösséggé formálódást. Mind a nappali, mind a leve­lező képzési formában tanu­lók részére adottak karunkon a rendszeres közös szentmi­sék. Tavaly a hallgatókkal meglátogattuk az Evangéli­kus Hittudományi Egyete­met, nemrég a reformáció öt­századik évfordulójához kap­csolódva az Evangélikus Or­szágos Múzeumba mentünk el, áprilisban a Károli Gáspár Református Egyetemet fogjuk felkeresni. Lelkigyakorlatok, gólyabál és farsang, kirándu­lások teszik színessé a hallga­tók életét. Az alumni (öregdi­ák) program a végzett hallga­tókat szólítja meg. Minden évben egy nagyobb rendez­vényre várjuk őket. Ilyenkor egy előadás után lehetőség nyílik a beszélgetésre is. Ta­valy novemberben délutáni teológiai kurzust is tartottunk számukra, egyfajta tovább­képzésként. Milyen terveik vannak? Miféle kihívásokkal kell szembenéznie a jövőben az egyetemi szintű teoló­giai oktatásnak?­­ Készülünk a Budapesten megtartandó 2020-as eucha­risztikus világkongresszusra, amelyhez kapcsolódóan több konferenciát is szeretnénk rendezni, sőt, törekszünk arra, hogy képzésünk szerves ré­szévé tegyük az euchariszti­kus életre nevelés ügyét. A PPKE és a HTK egyre bővülő nemzetközi kapcsolat­­rendszerének köszönhetően reméljük, hogy a hallgatóink­nak egyre szélesebb körben lesz lehetőségük külföldi ta­nulmányok végzésére, egy­két szemeszter erejéig. Itt em­líteném a külföldi katolikus szenttudományi fakultások­kal való képzési együttműkö­déseinket. Ezáltal mind a hallgatói, mind az oktatói mobilitásra erősebb hang­súlyt tudunk fektetni, szem előtt tartva a katolikus identi­tásban való megerősödést. A Passaui Egyetem Teológiai Karával már több mint két év­tizede szoros a kapcsolatunk, több közös tudományos kon­ferenciát is szerveztünk. Idén májusban is sor kerül erre a rendezvényre Budapesten. Nem kívánjuk azonban elha­nyagolni a magyar nyelvű tu­dományos teológiai eszme­cserét sem. Ennek kiemelkedő példája a rendszerváltás előtti időszaktól mindmáig évente általunk megrendezett Teoló­giai Tanárok Konferenciája, amely egyúttal a Kárpát-me­dencei teológiai tanárok fóru­ma is. Baranyai Béla­Fotó: Merényi Zita

Next